Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-23 / 246. szám
19W. október 23. 4 Csütörtök A Magyar Kommunista Párt harca Hz élet megindulása Békés megyében A Corvin utcától a Derkovits sorig A kommunista alapszervezetek megerősödését bizonyítják a korabeli taglétszámadatok, amelyek azt tükrözik, hogy a kommunista párt 1945. júniusában — amikor még egy év sem telt el a felszabadulás óta — Bé. kés megye egyik legnagyobb létszámú pártja. Kimutatás az akkori párttagság létszámáról A párt megyei titkára: Gyuska János. Békéscsaba 1250 tag titkár: Blahut János A gyulai járás titkára: Hollósi Gyula ‘ 550 tag Kétegyháza 102 tag Gyulavári 471 tag Újkígyós 390 tag Doboz 1200 tag Mihály. titkár: Szikké* Antal titkár: Kovács Sándor titkár: Lengyel Lajos titkár: Vida Ferenc titkár: H. Szabó Sándor A gyomai járás titkára: Varsándi László Gyoma Endrőd 246 tag titkár: Maász György 256 tag titkár: Cserép Mátyás A békési járás titkára: Ágoston Jenő. Békés 548 tag titkár: Vincze János ‘ Mezöberény 490 tag titkár: Bányász Imre Köröstarcsa 152 tag titkár: Zolnai Sándor A szeghalmi járás titkára: Hankó János Szeghalom Vésztő Körösladány Füzes gyarmat Bucsa 141 tag titkár: Papp János 850 tag titkár: Gencsár Mihály 310 tag titkár: Pap Sándor 934 tag titkár: Csák Imre 390 tag titkár: Szatmári Mátyás A szarvasi járás titkára: Márton Lajo6 Szarvas 837 tag titkár: Hefner Károly Békésszentandrás 157 tag titkár: Hegedűs Imre Csabacsűd 103 tag titkár: András György Öcsöd 230 tag titkár: Pap Imre Kondoros 250 tag titkár: Hunya János Az orosházi járás titkára: Birkás Imre Orosháza 438 tag Szentetomya 101 tag Gádoros 180 tag Nagyszénás 108 tag Gerendás 43 tag Csorvás 229 tag Pusztaföldvár 62 tag Tótkomlós 232 tag Békéssámson 186 tag titkár: Kiss János titkár: Pesti Mátyás titkár: Boros János titkár: Kruzsolich Ferenc titkár: id. Leszkó Ádám titkár: Dohányos Pál titkár: Bokor László titkár: Hudák András titkár: Arany Tóth Lajos A községi alapszervezeteken túlmenően 32 tanyai központban is vannak kommunista alapszervezetek. A KMP országos értekezlete után a dél-magyarországi területi titkárság körlevélben (1945. június 17.) fordult az összes megyei és járási pártbizottságokhoz, körvonalazva a további feL adatokat: Mozgósítani kell június 24-ig az összes falusi pártszervezeteket — közli a körlevél —, a taggyűléseken ismertetni kell az országos pártértekezlet határozatait és az ország gazdasági felépítésével kapcsolatos teendőket. kársága intézkedéséből is megállapíthatjuk, hogy a májusi pártértekezlet határozata n ak: hogy a pártot tömegpárttá kell tenni, igyekezett érvényt szerezni. Így lehetővé vált, hogy a kommunista mozgalomba bekapcsolódhassanak mindazok a munkások, parasztok, értelmiségiek, akik vállalták a párt programját és az annak végrehajtásáért folytatott harcot is. A tagság gyors növekedésének az előnyök mellett azonban hátrányos oldalai is voltak, oda nem való elemek kerültek a pártba, így az eszmei fejlődés nem tartott lépést a számszerű FÖLD, KENYÉR, SZABADSÁG (A-Magyar Kommunista Párti 94$ február 1 t-iki debreceni nagygyűlésén toriott beszéd) I _______________________________i k ívánó politikáját. A nemzeti erők összefogásának politikája egyben azt is jelentette, hogy a nem kommunista dolgozókat türelemmel, meggyőzéssel kell kezelni. Ehelyett sok funkcionárius, párttag nyomással akarta rákényszeríteni akaratát — amit a párt irányvonalának Blahut János, a legtöbb tagot számláló Békéscsaba város első párttitkára — korabeli fénykép. nevezett — a többi koalíciós pártra, illetve a pártok vezetőire. Az MKP ennek kiküszöbölése érdekében elkezdte kiépíteni a pártoktatás rendszerét. Az 1945. augusztus 7-én kelt felhívás szerint Békés megye a délkerületi megyéket versenyre hívja a taglétszám növelése érdekében, ennek egyik legfontosabb módszereként az elméleti képzés színvonalának emelését jelölik meg. Szemináriumokat szerveznek a megye minden helységében, hetenként pártnapokat tartanak, a központi pártVizsnyiczai Jánosné látogatójegye az MKP békéscsabai szervezetének aktivaüléseire. A taggyűlések tartásával párhuzamosan össze kell ülni a kommunista, a szociáldemokrata párt, valamint a szakszervezetek vezetőségeinek és meg | kell tárgyalni miként kapcsolódnak be az ország felépítésének munkájába. A közös tanácskozás után a kommunistád értekezletre hívják össze a nemzeti bizottságokat, amelyeken a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek képviselőivel együtt ismertetik — a már egységes — álláspontjukat az újjáépítéssel kapcsolatosan. A területi bizottság a megyék gazdasági jellegére való tekintettel kiemeli a nyári mezőgazdasági munkák maradéktalan elvégzésének szükségességét és a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében felhívja a „falusi pártszervezeteket. hogy kezdeményezőként lépjenek fel a termelési bizottságokkal, más pártokkal (itt főleg a kisgazda és a nemzeti parasztpártot jelöli meg) együttesen kezdeményezzék a falvak közötti aratási és cséplési versenyt.” A KMP szegedi területi titgyarapodással. Éppen az ideológiai gyengeség miatt sok párttag, funkcionárius nem értette meg a pártnak új, a nemzeti erők összefogására irányuló és a pártot tömegpárttá szervezni napi anyagok felhasználásával.' A községi könyvtárakat is bekapcsolják a propagandamunkába. (Folytatjuk) Molnár Pálné Tizenöt évvel ezelőtt kezdhettem el könyvtárba járni. Egy kis luk volt a csabai gyermekkönyvtár. Micsoda felfedezéseket tettem itt! Vemével bejártam a világot, Cooperrel együtt izgultam az indiánokért, s a felejthetetlen partizántörténetek! Ma is elevenen él bennem az egyik, a legjobb, a Vologya utcája. Messze kellett mennem, sokat kellett gyalogolnom, mag az I. kerületből beértem a könyvtárba. Aztán vissza, hisz akkor még nem lehetett helyben olvasni. Nem is kicsit irigylem a mai gyerekeket. Milyen más már nekik a környezet! Leülhetnek, játszhatnak, gyermek újságok kört válogathatnak, s ott a zenei részleg is. Közösségben, együtt a pajtásokkal, barátokkal. Nem mértem, de olyan másfél kilométerre lehet tőlünk a könyvtár. Ma is sok külvárosi gyerek inkább otthon marad. Kellene még néhány kisebb, de ilyen modem. mai könyvklub a város peremén is. Két kis unokahúgom jeles tanuló, munkásgyerekek, csak hát., messze van a Partizán utca. messzebb, mint a Corvin. De a könyvek így is eltalálnak hozzájuk, mert keresik az izgalmat, a szépet, az okosat. A könyvet. Aztán egyre közelebb kerültem a könyvtárhoz. Ahogy nyúltam, növekedtem, belül Is. szellemiekben, úgy lett kisebb, egyre kisebb a távolság. Érettségire már bent készültem az olvasóteremben. E közelkerülést segítette a környezet, az új könyvtár, a valóban felnőtt légkör, lehetőség. S egy nagyon kedves, nagyon okos könyvtárosnő, akit egyik tanáromnak, legkedvesebb tanítómnak érzek ma már. Lassan napokat, heteket, hónapokat töltöttem a „megyeiben”. Második otthonom lett. Vagy úgy is mondhatom, a legfontosabb. Sok családban a könyv, a kultúra a szoba falán volt, mifelénk azonban ez még nem volt .„szokás”. A könyvért el kellett menni. Szerencsére volt hova. Ma már nincs távolság se jelképesen, se ténylegesen az otthon és a könyvtár között. Otthon vagyok a Derkovits soron, és könyvtár van a Corvin utcában. A kettő egybeolvadt. Egykori olvasótársaim, hasonlókorú barátaim, akiknek szintén nem volt „szobájuk falára” akasztva a kultúra, szabó, pincér, paraszt, fodrász, vasutas gyerekei, akik ugyanúgy megjárták ezt az utat a Derkovits sorig, csak éppen az Arany utcából. Járniná- bóL Kereki sikátorból, a Szajnáról; ma mérnökök, közgazdászok, orvosok, mezőgazdászok, tanárok. S valahogy ők is így éreznek: sokat kaptak itt, a Körös- parton. Ékre épül, s ebből gyarapszik ma is. Egyikük a Külkereskedelmi Minisztériumban előadó. Art mondja, egy valami hiányzik neki pótolhatatlanul. A könyvtár a Körös- parton. Folyóirataival, hangulatával, szellemével. Így nem marad más hátra, mint hegy otthon teremtse meg magának ugyanezt. Ha nem kis áldozattal is, de sikerül. Részben. Nekünk azonban, akik itt maradtunk, ma is rendelkezésünkre áll. Szellemi frissítőnek, buzdító- nak. Hogy mindig tovább! Sarusi Mihály 0h Mit ígér az idei hangversenyévad ? Néhány nap múlva László Margit és Réti József gyulai ária- és dalestjével megyénkben is megkezdődik az idei hangversenyévad. Ez évben Békésen, Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Szarvason rendez 4—7 előadásból álló bérleti sorozatot az Országos Filharmónia. A műsorfüzeteket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valamennyi helységben igényes, változatos program várja az érdeklődőket. A zenekari esteken olyan együttesek lépnek fel — kiváló külföldi és hazai karmesterek vezényletével, neves szólisták közreműködésével —, mint a budapesti és debreceni MÁV szimfonikusok, a BM, illetve a Postás zenekar, valamint a szegedi Bartók Béla Zenekar. A dirigensek között megyénkben üdvözölhetjük majd Lehel Györgyöt, Joseph Wilko- mirski lengyel karmestert, Va- szy Viktort, Rubányi Vilmost, Oberfrank Gézát, míg szólistaként Békéscsabán és Békésen Kovács Dénes hegedűművészt. Gyulán és Orosházán Antal Imre, Békéscsabán Tusa Erzsébet zongoraművészt, illetve Petko Radev bolgár klarinétművészt. Az orosházi hangversenylátogatóknak külön élményt jelent majd a Budapesti Madrigál- kórus. valamint a Szlovák vonósnégyes fellépése, mint ahogyan minden bizonnyal emlékezetes lesz a szarvasiak és békésiek zenés találkozása a Magyar Rádió és Televízió Botka Valéria és Csányi László vezette gyermekkórusával. Helyet kapnak a programban megyénk zenekarai is, így Békéscsabán és Orosházán fellép a helyi szimfonikus zenekar, míg a gyulai kamarazenekar Szarvason és Gyulán lép közönség elé. Néhány szólóestre is sor kerül az évad folyamán. Kivételes alkalmat jelent Fischer Annie békéscsabai koncertje, Antal István Liszt- és Bartók- művekből összeállított programja Gyulán, Perényi Eszter és Szűcs Lóránt szonátaestje Szarvason. A fenti összeállításból is kitűnik, hogy a 27 megyei hangverseny mindegyike élményt ígér. Az együttesek és szólisták mellett garancia erre a zene- történet minden korszakát felölelő. minden fontosabb műfaját képviselő változatos műsorösszetétel is. Bízunk benne, hogy az ígért programot maradéktalanul valóra váltja az Országos Filharmónia, s akkor az évad befejezésekor a remélt sikerek megvalósulásáról is írhatunk.
