Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-09 / 208. szám
1969. szeptember 9. 6 Keid ♦ T gén csak bajba kerül az, aki 1 a község közepét keresi. Az alföldi településeken az ember jobbára a legmagasabb építményhez, a templomtoronyhoz igazodik. De hát az az országút mellett fekszik! És a kocsma? A kocsma is. Aki az italbolt felé megy, az már kifelé tart a községből. Hát akkor a kultúrház, tanácsiház, posta környéke? Még talán itt lehet leginkább; de milyen faluközpont az, ahonnan huszonöt lépésre kukoricatábla zöl- dell?! Ne kutassuk Kardoskút közepét. Az a lényeg, hogy egyáltalán a térképen van- — mondhatná valaki —, de hát rajta van. A gázvezeték miatt, amely innen egészen Dunaújvárosig fut. A község határában bárki meg tudja mutatni azt a leágazást, amelyre majdan rákapcsolják a környékbeli házakat földgázzal ellátó csöveket. De mikor? Mikor süthetnek, főzhetnek, fűthetnek a kardoskúti gázzal a kardoskútiak? Vajon a szőlősgazda, amikor piacra gurítja borral telt hordóit, egy jó demi- zsonnyit nem hagy magának? Dehogynem!-- n meglékezett titán Bent a telepen szigorúan körülkerített terület. Az itt dolgozók — bár kevesien vannak, hiszen korszerű automatikával működik a gáztelep — a legszigorúbb biztonsági előírásokat követik. Még cipőjük talpán sem lehet semmi fém, hiszen egy könnyelműen csiholt szikra elég a tragédiához. A laikus számára érthetetlennek, titokzatosnak tűnik a rengeteg mérőműszer, a különféle átmérőjű csövek erdeje, de itt tudják mindennek a rendeltetését. A vastag falú csöveken keresztül hallatszik a böm- bölés, amelyet a földből 100 atmoszféra nyomással feltörő gáz okoz. De így, acélbörtönbe zárva, a rémisztő hangon kívül semmi sem utal jelenlétére. Fiatalok a dolgozók, hiszen itt fiatal a szakma is. Az iskolapadból sokan egyenesen ide kerültek megfékezni a titánt, és bizonyítani, hogy jól megtanulták a leckét. Egyen csokoládét! A Békés megyei képújságnak 126, a Népszabadságnak 60 előfizetője van a községben. Elet és Irodalom egy jön hetenként. Azt is alig veszik meg. Üj Írást, Kortársait, Nagyvilágot Valóságot senlki sem olvas a községben. (Föltéve persze, hacsak nem Orosházán vásárolja meg, de a városba inkább csak a tévéért, rádióért, motorért járnak a kardoskútiak.) Televízió csaknem minden belterületi házban van. Ám a lakosság 2/3-a külterületen ék A három italbolt az évi egymilliós forgalommal kacérkodik. A presszó is megy valahogy, csak az nem fér az emberek fejébe, hogy nyáron miért zár be már akkor, amikor a tyúkok aludni térnek. Augusztus 27- én tanácsülésen foglalkoztak a záróra-meghosszabbítás jogosnak tűnő kérdésével, és — jobb később, mint soha elv alapján — a határozati javaslatban így fogalmazódott meg a megoldás: „A vendéglátóipari egységek nyitva tartását a lakosság igényeinek figyelembevételével úgy alakítsa ki az ÁFÉSZ vezetősége, a községi tanáccsal egyetértésben, hogy az esti órákban legalább egy egység a belterületen 20 órától későbbi időpontig legyen nyitva. Határidő: 1970. május 31.” A korai zárás miatt eddig elsősorban a tiszteletdíjas kultúrház- igazgatónák, Susán Gézának gyűTt meg a baja... Este 8 után a kocsmából, presszóból a művelődési otthon büféjébe rándultak át a „szomjas” községlakók; fűszerezze így némi alkoholillattal a kultúra— a megyénkben egyébként jó hírű — otthonát. A nemesebb örömök szerzésére emelt hajlék hírnevének megőrzésére kompromisszumos — ám a maga nemében salamoni — döntés született. Szeszes italt csak a bálon lehet inni a művelődési otthonban; mozi és színházi napokon csak üdítőt. (Akinek ez kevés, egyen csokoládét! — javasolta tréfásan az igazgató.) A kultúrház krónikájához tartozik még, hogy nincs uborka- szezon; nyáron is, télen is nagy a forgalom. Nemcsak azért, mert szükségmegoldásként az általános iskola két osztálya és a napközi az épületben kapott helyet! A Jókai Színháznak törzsközönsége van, Pusztaközpontból a színház autóbusza hozza, viszi a tanyai bérleteseket. A bálokra eljön öreg, fiatal. Itt tartják az esküvőket is. Csak amikor három vám egyszerre — mint augusztus elején történt —, akkor nem fémek el. Egyik násznép a tanácsházán ünnepelte az ifjú párt. Aznap csaknem az egész falu lagziban volt. Régen nem látott ilyen nagy dáridót Kardoskút! Bányász-menázsi Havonként 4—5000 liter szódavizet csinálnak a szikvízüzemben. És milyen vízből?! Károlyi Jenő, a 26. számú önkiszolgáló csemegebolt vezetője a magasra tartott szódásüveget mutatja. A vízenyhén sárgás színű, némi barnás stich-heL A községi kutak megbízhatatlanok. Az öreg és egyetlen kerekes kút még csak adja a vizet; de a hidroforral működő hálózat bizony inkább csak bosszantja a kardoskútiakiat. Mint a mesében, hol volt, hol nem volt víz. Így aztán a hidroforra kötött közkifolyók csak a gyanútlan idegent tévesztik meg; a kardoskútiak kénytelenek az öreg „kerekeshez” elballagni. Állítólag túl van terhelve a vezeték. Néhány kivételtől eltekintve ezért is nem engedélyezik, a magánházaikba a vízbekötést. Pedig a sok új házban (és melyik ház nem új a község központjában?) folyóvízre várnak a fürdőszobák. Van viszont elég baj a vízzel ősszel meg tavasszal. Nagy „úr” még a sár. A vontatók az útra hordják és akkora a „malaj”, hogy senki sem ússza meg száraz lábbal. A boltvezető viszont azért panaszkodik, mert már évek óta közvetlenül a bolt mellett gyűjtik össze a gyárba szánt cukorrépát, és ennek illatos és sáros következményét a vásárlók sínylik meg. Persze más panaszai is vannak az egyébként takaros kis üzlet alkalmazottainak. (Személyi sérelmeikkel — rádiójavítás, szemüveg-csináltatás, háztáji földjuttatás — jobb híján a rádióhoz és a Képes tJjsághoz fordultak; mindeddig eredménytelenül.) A tótkomlóst sütőipar a „másod osztályú kenyeret” hozza csak Kardoskútra. Pedig itt is szeretik a jól átsütött, kerek cipót. Nem veszik vissza a maradék péksüteményt. A boltos vagy rigánykodik, és rásózza valakire, vagy maga eszi meg, különben kidobhatja. Tej nincs, mert hiába csináltak előjegyzést, a tejipar nem szállít. Szükség lenne egy kisvendéglőre is. Pedagógusok, tisztviselők és mások is szívesen lemondanának' az otthoni ebédfőzésről és a déli, olykor bizony csak kilométerekkel mérhető, kényszerű hazamenésről. A gyerekeket jól ellátja a művelődési otthonban elhelyezett napközi; de itt ismét álljunk meg egy szóra. Az új napközi építése már azért húzódik évről évre, mert a tanács nem talál kivitelezőt Megvan a pénz is, a jó szándék is; csak a falat rakó kéz hiányzik. Summa summárum, a község vezető kereskedelmi szakemberei szerint Kardoskút olajfaluban nincs bányász-ellátás. Pedig — és ezt a lábadozó öntudat, s a jogos igény mondatja ki az itteniekkel — a bányásztelepülésnek bányász-menázsi jár! Jó szerencsét! Már a bekötő út elejéről impo- Dunaújváros, Székesfehérvár, Bu- záns a látvány. Vakítóan csillo- dapest, Zala megye, de részesül gó, ezüst színű csőkígyók teke- belőle megyénk sok nagyüzeme, rednek a hatalmas tartályok kő- többek között az Orosházi Uveg- rül. Olaj város. Furcsa, meghök- gyár is, amely létét az alattunk kentő látvány annak, aki először elterülő hatalmas energiaforrásjár erre. A kardoskútiak már nak köszönheti. Innen kap gázt megszokták a kukoricatáblák kö- a sarkadi és Mezőhegyesi Cukorgyár, de sok termelőszövetkezet is feP kihasználja a föld kincseit Bizonygatni sem kell nagyon, hogy mit jelent ez a fában, szénben szegény vidékünknek. Eze- Űgy köszönnek, mint akárme- keji túl közel 2000 embernek biz- lyik más bányavidéken. Ez is fúr- megélhetést és ennek köszön- csa. zül kivillanó monstrumokat. A kaput lezáró sorompó emelkedik előttünk. — Jó szerencsét! Egy fpl év alatt 410 millió köbhető az is, hogy megyénkben közel 200 lakóház épült az itt dolgozóknak. Ha csak a megyénkben Bólogató szivattyúk méter gáz süvített innen, az or- felhasznált földgázmennyiséget szág különböző helyeire a csoki- vizsgáljuk, ami fél év alatt 68 mil- gyókon, és 50 ezer tonna olaj a lió köbméter volt, képet kapha- kukoricatáblák alól. A békési tunk arról, hogy milyen nagy jö- földgázüzem, amelynek építése v° vár erre az energiaforrásra! 1963-ban kezdődött, jövőre fejeződik be. Százhetvenmillió forintért!. Hatalmas számok, hatalmas api nyok. Ez a létesitmény szerves és Kísérőmmel járjuk be a vidé- jól működő része az országos két. A távolban égre törő acélko- energiahálózatnak. Innen kapja losszusok vizsgálják a föld mélyét, éltető energiáját többek között Á tanyák mellett, amelyek még gmaradtak, lomhán le-följáró jszivattyúk. Messziről úgy néz- : ki, mint furcsa, őskori hatal- s madarak, amelyek ütemesen ják csőrükkel a földet. Minden es szippantásra fekete, sűrű jat juttatnak a csővezetékbe, ely könnyen dermed, ezért ha- mas, gázzal fűtött kazánok me- ítik fel, hogy folyékony marad- . A csöveken mérőműszerek tátják a nyomást. 'artálykocsik húznak el mellet- k, jóllakottan, tele gyomorral állomás felé. Es aki nem bányász? ’ersze, a környéken lakók kö- nem mindenki megy bányász- :. Túlzottan nem csábító a kma, hiszen rendszeresen távol i a családtól, s a szabad ég tt, hóban? fagyban, kánikulá- i birkózni az elemekkel, a legszebbek közé tartozik. . községben a munkaválaszték nem nagy. Más ipari létesítmény nincs a közelben. Igaz, Orosháza néhány kilométerre fekszik csak, és a község határában a fúrótornyok sem foglalnak el minden helyet, van még föld bőven, amit művelni kell. *A helyi Rákóczi Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága is azt az elvet vallja, hogy a népgazdaságot nagy mennyiségű, jó minőségű áruval kell ellátni, ezért nagy gondot fordítanak a megfelelő szakképzettséggel bíró vezetők munkába állítására, valamint a meglevő dolgozók szakmai képzettségének emelésére. A termelő- szövetkezet fő profilja az állattenyésztés. Állandóan 8—900 darab szarvasmarhát tartanak, de emellett nem hanyagolják el a sertés- tenyésztést, a baromfinevelést és szép juhállománnyal rendelkeznek. A termelőszövetkezet bevételének több mint félét az állat- tenyésztés biztosítja: A vezetőség -legutóbbi — tanácsülésen is elhangzott állásfoglalása szerint mihamarabb el kell érni, hogy a közvetlen irányításban dolgozók megfelélő iskolai és szakképzettséggel rendelkezzenek. Ezért kidolgoztak egy 3 éves továbbképzési tervet, amelyben kötelezővé teszik áz egyetem, felsőfokú technikum, illetve technikum elvégzését a vezetők számára. Az olajat rejtő föld meghálálja a korszerű agrotechnikát. Őszirózsák lakat mögöti Sok a virág a községben. A kert-kultúra — a hagyományok gyökere nélkül is, — szárba szökkent. * A tanácsháza előtt is sz£l ringatta őszirózsák bólogatnak a kertből. A látvány szép,' csak az áthatolhatatlan kerítés és a kaput záró hatalmas lakat ront az illúzión. Ám néha mégis megnyílik a titkok kertjének ajtaja. A tii- nács két legfiatalabb alkalmazottja éppen virágot szed. A községi pártvezetőség ülésére díszítik fel a kistermet. Berke Géza párttitkár elnökletével a község vezetői a felszabadulás évfordulójának ünnepi programját állítják össze. Jó egyórás eszmecsere után elkészül az eseménysorozat terve. Az ünnepség október 5-én kezdődik. Desz: fáklyás felvonulás, fotókiállítás, ünnepi filmvetítés, iskolai sakkverseny és a tsz eddigi működését, eredményeit bemutató kiállítás. A vezetőségi ülés résztvevői — kimondatlanul is — azon bánkódnak, hogy a községben nincs egyetlen emléktábla, szobor vagy valamilyen nevezetes hely sem, ahol koszorút helyezhetnének el. Hogy is lenne? Kardoskút a felszabadulás után született, és lépett be a Békés megyei községek sorába. Jóformán a semmiből lett, néhány tanyából: kevés számú pusztai családból. í-akóinak száma 1451. Most készül a községrendezési terv és mindenki esküszik rá, hogy egykét éven belül meggyorsul a betelepedés. Jelenleg kicsit lassú az építkezés üteme, de a központ földjei ebben az esztendőben teremnek utoljára kukoricát, mert szétparcellázzák és a kardoskúti- aknak adják. Ha beépülnek az üres telkek, akkor majd megmosolyogják azt! aki á falu — most még meghatározhatatlan „közepét” keresi. Béla Ottó—Brackó István t I
