Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-09 / 208. szám
. 19». szeptember 9. 3 Kedd Csökkent a birtokvédelmi ügyek száma Az utóbbi években sokat javult a birtokvédelmi ügyek intézésének színvonala Gyulán. Ezt igazolja az ügyek számának alakulása is. Az elmúlt év első felében 18 birtokvédelmi feljelentés érkezett a tanács igazgatási osztályához, az idén ezzel szemben tizenegy. 1968 első hat hónapjában tíz ügyben hoztak állam- igazgatási határozatot, az idén háromra csökkent a határozatok száma. Ebben az évben pénzbírságot nem szabtak ki. A felek három napon belül helyreállították az eredeti birtokállapotot. Galbáts Imre, az igazgatási osztály vezetője elmondotta, hogy az 1959. évi IV-es törvény hatályba lépése óta gyakran alkalmazzák a prevenció Élelmiszeripari szocialista brigádok szellemi vetélkedője elvét. Birtokvédelmi panasz esetén behívják a feleket vagy helyszínelést tartanak. Ennek keretén belül tájékoztatják a feleket a törvényes rendelkezések felől s felhívják őket, hogy állítsák vissza az eredeti birtokállapotot. Ha ennek ellenére valamelyik fél feljelentést tesz, az igazgatási osztály az ügyben határozatot hoz. Ezeknek a preventív módszereknek az eredményességét igazolja az a tény, hogy a feljelentések száma örvendetesen csökken. Az igazgatási osztály Jó kapr csolatot tart a társadalmi szervekkel, s a tanács társosztályaival Az ügyek intézése során — az ügy milyenségétől függően — kikéri a tanács egészségügyi, mezőgazdasági, illetőleg Felemelt veíümagadago? javasolnak az őszi vetésekhez A Kör&svölgy álami gazdaságai és termelőszövetkezetei mintegy 20Ő ezer holdon vetnek kenyérgabonát az elkövetkező hetekben. A munkát megelőzően a Vetömagfelügyelőség, az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat szakemberei alapos vizsgálat alá vették a nemesített magvakat, de megvizsgálták a szokvány vetőmagtételeket is. A csí- rázási próbák azt mutatják: a szeszélyes, csapadékos nyár miatt az új búzában több az élettelen szem, mint az elmúlt évben, s ezért felemelt, vetőmagadagot javasolnak. A csírázási „meósok” tételenkint meghatározzák, hogy a építési osztály véleményét. A. helyszíni szemlékre pedig meg-' szokásos vetőmagadagot hány kihívja az illetékes lakóbizottság 1 lóval emeljék a mezőgazdasági elnökét és a tanácstagot. | üzemek. A tsz-szövetség jogtanácsosa Írja: Az ÉDOSZ és a MÉM ismét meghirdette a termelőmunkában közvetlenül részt vevő élelmiszeripari szocialista, Illetve a cím elnyeréséért küzdő brigádok] vetélkedőjét. A vetélkedősorozat-j ra — amelyben* politika, szakmai. | munkavédelmi és kulturális ismeretek terén mérhetik össze tu-j dósukat az indulók —, az üzemi szakszervezeti bizottságnál lehet nevezni. A verseny kiírása szerint a vállalati döntő megtartásának határideje: 1970. április 1. A vetélkedő később iparági szinten folytatódik; innen az első Két helyezett jut az országos döntőbe. Az országos döntő helyezettjei értékes díjakat kapnak az első helyen végző brigádot 15 000. a másodikat 12 OOO, a harmadikat 10 000, a negyediket 8000. az ötödiket 6000, a hatodik helyezettet pedig 5000 forint, Illeti meg. A versenyző brigádok tagjainak száma maximálisan hét fő lehet. A részvevő brigádban csak az indulhat, aki már a nevezés j idején is a munkacsapatban dolgozott. (MTI) I Munkaidő 3 iermelőszöveikezeiben A termelőszövetkezeti törvény 61. §-a előírja, hogy a termelőszövetkezetben meg kell állapítani a munkaidőt. A munkaidő mennyiségét az évszakoknak, a munka természetének és a munka igényességének megfelelően — napi, heti, havi vagy munkai dőszakra vonatkozó keretben — a vezetőség állapítja meg. A törvény csupán meghatározza, hogy a termelőszövetkezet által megállapított munkaidő tagonként évi ISO, illetőleg nőknél 100 tízórás munkanapnál kevesebb nem lehet. A vezetőség által megállapított munkaidő a termelőszövetkezet tagjaira, a közös munkában részt vevő családtagokra és az alkalmazottakra egyaránt kötelezői A munkaidőre vonatkozó előírásokat ■ a vezetőség a szövetkezet működési szabályait tartalmazó munkarendben határozza meg. Ugyancsak a munkarend tartalmazza azokat az előírásokat, meI lyéknek keretén belül az általá- ' nos előírásokból el lehet térni. Mivel a munkaidő mértékének j meghatározását a törvény a veze. ] iőség hatáskörébe utalta, ezért a kötelező munkaidő nem minden ] termelőszövetkezetnél azonos. A j vezetőség által meghatározott j munkaidő mennyisége függ egy- hgy termelőszövetkezet munkaerő- I ellátottságától, a gépesítettségétől, a munkaigényes kultúrák ierüle- I tetői stb. Mint már említettem, a ' munkaidő alsó határát törvényi I rendelkezés szabja meg. Ez — a jogszabály által megállapított leg- ! alacsonyabb mérték — összhangban áll a termelőszövetkezeti ta- 1 gok nyugdíját szabályozó rendelkezésekkel. Ezt a mennyiségű munkaidőt kell teljesítenie a termelőszövetkezeti tagnak ahhoz, hogy egy beszámítható nyugdíjévét szerezzen. Ezért — a fent leírt — minimális munkaidőt a tér. melősaövetkezet köteles valamennyi tagja részére biztosítani. geseket Párizs - előtt és megütközik velük, vagy megelőzi őket és Flandriában megtámadja Anglia és Poroszország hadosztályait, még mielőtt az osztrákok. az oroszok és a többi hadak odaérkeznek. Ügy döntött, hogy lehetőleg külön-külön veszi fel a küzdelmet. így érkezett el Waterloo. A császár az angol hadsereget nem legyőzni, hanem megsemmisíteni akarta. 1815. június 18-án reggel nyolctól este hét óráig tartott az ütközet. Wellington seregei már meginogtak, mert megállás nélkül rohamozta katonáinak sorait a francia lovasság. Név tábornagy, Napóleon egyik legvakmerőbb alvezére halált megvető bátorsággal vezette a sorozatos támadásokat, öt lovat lőttek ki alóla, de hiába kockáztatta életét, Ez sem segíthette győzelemre a franciákat. Fél nyolckor a császár parancsot adott, hogy a világhírű gárdája is induljon rohamra az angolok ellen. A döntő pillanatban megjelent a csatatéren Blücher és megtámadta a franciák jobbszámyát. Eldőlt a küzdelem és ezzel hosz- szú időre Európa sorsa. Napóleon legtapasztaltabb katonái is elvesztették fejüket és pánikszerűen menekültek, mert két tűz közé kerültek. A császárt körülvették a leghűségesebb emberei és szinte erőszakai vitték magukkal A gyilkos golyózáporból, miközben Napóleon talán megadóan arra várt, hogy őt is megölik. — Nem, önt nem ölik meg, hanem foglyul ejtik — mondták a «ászárnak az őt körülvevő katonái. Ez volt a híres Waterloo, ami azóta is foglalkoztatja a történészeket, a katonai szakértőket. Azóta is elemzik, kutatják, hogyan alakulhatott volna másképpen a csata. Kétségtelen azonban, ha ott győz is Napóleon, azután, később másutt vereséget szenvedett volna, mert a szövetségesek számbeli fölénye olyan nagy volt. Bonaparte drámája ezután gyorsán véget , ért. Waterloo után Párizsba sietett, a fia javára lemondott „ trónjói, majd elhagyta a fővárost, a tengerparton 1 hajóra szállt és Anglia „nagylelkűségére” bízta magát. A szövetségesek ezalatt bevonultak a francia fővárosba és kijelentették, hogy nem ismerik el II. Napóleon jogát a trónra. A lemondott császárt pedig mint foglyot Szent Hona szigetére szállították. 1821. május 5-én halt meg. Utolsó szavait lázálmában, önkívületi állapotban mondja: — Sietek hős barátaimhoz... Kiéber, Dessaix, Masséna, Du- roc, Ney vár engem... Elém jönnek és újra kijut nekik az emberi dicsőségből... Ismét beszélünk tetteinkről, megbeszéljük hadművészetünket Nagy Frigyessel, Julius Caesarral, , Hannibállal, Nagy Sándorral. A haláltusája olyan, mint az élete. Odakint Szent Ilona szigetén vihar tombol. Kiugrik az ágyából és ki akar rohanni a szabadba, összeesik. Már csak egyszer tér magához. Az orvosok szófoszlányokat vélnek hallani : — Fiam... a hadsereg... fiam... a hadsereg. Ajkán ezzel. a két szóval hal meg. Az óceán távoli szigetéről már csak a holtteste tért vissza Párizsba. De ez is csak tizenkilenc esztendővel a halála után. (Vége) A tízórás munkanap kiszámítása úgy- történik, hogy egy adott időszakban (negyedévben, félévben, vagy egész évben) teljesített ösZ- szas munkaórák számát elosztják tízzel. Az így kapott szám jelzi a tag által teljesített tízórás munkanapok számát. Ez azt jelenti: ha egy termelőszövetkezeti tag vagy családtag egy adott napon nem tíz órát, hanem tizenkét órát dolgozott, ez a napja 1,2 munkanapnak számít. Fordított esetben:, ha az adott napon a munka- teljesítés csak nyolcórás volt — ez a nap sem vész el a munkanapok számításánál — 0,8 tízórás munkanapnak felel meg. Vannak olyan szövetkezeti tagok, akik beosztásuk miatt huzamosabb időn át kénytelenek naponként tíz óránál több időt dolgozni. Ezek a személyek a többi taggal szemben előnytelen helyzet, be kerülnének, ha ezt a többlet- munkát — az említett számítási módon túlmenően — másként nem honorálná a termelőszövetkezet. Részükre ezért lehetővé teszi a törvény, hogy megfelelő szabad ■ időt vegyenek igénybe, vagy a vezetőség határozata alapján a többletmunkáért pótlékot (munkabértérítést) kapjanak. A szabad idő biztosítására vagy a pótlék igény- bevételére vonatkozó szabályokat a vezetőség ugyancsak a munkarendben határozza meg Tehát, ha egy termelőszövetkezetben tudnj akarjuk azt. hogy adott munkakörbe milyen munkaidő van megállapítva, ' feltétlen szükséges előbb tanulmányoznunk a termelőszövetkezet munkarendjét. Csak ennek ismeretében lehet eldönteni azt is, hogy a túlmunkáért (többletmunkáért) milyen mértékű szabad idő vagy fizetési pótlék jár. Dr. Kovácsy István Megígérik mm az Őszi Vásáron Dr. Várkonyl Péter miniszterhelyettes tájékoztatja a vásárról az újságírókat. A múlt évi után az idén másodszor rendezik meg a Budapesti őszi Vásárt, amelyen megyénk ipara is sok hagyományos áruval és több újdonsággal képviselteti magát. A vásárváros 20-as pavilonjában megyénk tíz kisipari szövetkezete állította ki közszemlére termékeinek színe- javát A megnyitás előtti sajtótájékoztatón dr. Várkon yi Péter miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője elmondta, hogy a vállalatok körében a mostani vásár iránt igen nagy volt az érdeklődés. Ezt bizonyítja, hogy a vállalatok és szövetkezetek mintegy’50 ezer négyzetméternyi területet foglalnak el a kiállított áruikkal. Ipranbromnin mmm-0 A vásár egyik szép színfoltja a Békés megyei Vegyesipari Vállalat kiállítása, amelyen 7, 10 és 15 ezer kalórlás ÉTI-gáz tüzelésű kazánokat mutat be. (Fotó: Demény Gyula) Eredményes iél év a Gyulai Vízgépészeti Válialatnál Évről' évre magasabb a terv — éppúgy, mint máshol — Gyulán a vízgépészeti vállalatnál is. Eddig még mindig sikeresen teljesítették. Az új gazdaságirányítási rendszer kezdetén a dolgozók kissé félve várták az első termelési tanácskozást. Azon kidérült, hogy nincs ok a félelemre. Jól zárták az évet, olyannyira, hogy nyereségük a legmagasabb volt hosszú évek óta. Megnyugodtak a kedélyek és még jobban „ráhajtottak”. Az eredmény nem is maradt el. A közelmúltban megtartott első félévi termelési tanácskozásokon a vezetők újabb nagyszerű eredményekről számolhattak be. A hat hónapra előirányzott 20 millió forintos tervet 2 millióival szárnyalták túl. Ez, ha csak valami rendkívüli esemény közbe nem jön — újra jó nyereségrészesedést ígér. A túlteljesítés annál is inkább figyelemre méltó, mert ez év elején új gyártmányok készítésével is foglalkoztak. Elkészült két darab kísérleti víztisztító berendezés is, amely I sikeresen vizsgázott a próbaüzemeiéinél. Az itt készülő csővezeték mellett, időben és jó minőségben eleget tettek az export kötelezettségeiknek is. Elkészítették Vietnam részére az úszó vízkivételi egységet. A kimagasló eredmények elérésében nagy szerep jutott — a jól összeforrott és fiatal műszaki gárda mellett — a már évek óta becsületesen helytálló szocialista brigádoknak és a közöttük folyó munkaversenynek. Kapkodás nélkül, de jó ütehiben végzik a második fél év feladatait. A folyamatos munkához minden biztosítva van. Erre az évre összes kapacitásukat lekötötték a megrendelők, sőt a jövő évi tervek előkészítésén' is dolgoznak. Bebizonyosodott, hogy az előrelátó tervezés, a jól megszervezett munkaversenyek, a szocialista brigádok aktív közreműködése esetén biztosítani lehet a vállalat és a dolgozók nyereségét —to.
