Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-08 / 207. szám

1969. szeptember 7. 9 Vasárnap A Kossuth L. u. 2 szám alatti impozáns lakóépület, előtte egy kis „dzsungellel”. A község lakosságát nagyon érdekli, meddig kell még a nagy forgalmú közúton gyalogolni? kell mondanom, nem sokról te­hettek a község vezetői, bármerre jártak, csak ígéreteket, „megér­tést”, megnyugtató vállveregetést kaptak, de aztán minden maradt a régiben. Sajnos, az igazsághoz tartozik az is, hogy hosszú időn keresztül a megyei vezetéstől is igen távol állottak Békés gondjai. A választások óta mindössze két és fél év telt el, de ez a viszony­lag rövid idő döntő változást ered­ményezett községünk fejlődésében. Előre kell bocsátanom. hogy a je­lölőgyűléseken, a tanácstag-jelöl­tek semmit sem ígérgettek, de vállalták, hogy becsületesen, oda- adóan dolgoznak a község fejlődé­séért. Az újjáválasztott tanács és végrehajtó bizottsága nem panasz­kodhatott munkahiányra, mert a jelölőgyűléseken elhangzott lakos­sági javaslatok legalább tíz évre való munkát adtak. És ezek a ja­vaslatok reális igényeket vetettek fel, mintegy bizonyítékául annak, hogy a lakosság józan ítélőképes­ségére, ésszerű javaslataira nem­csak számítani, de építeni is kell. Évtizedek tespedt mozdulatlan­sága után az utóbbi évek lüktető életritmusa olyan eredményeket szült, amelyek a legbékétlenebb békésit is elégedettséggel töltik el. Jogosan vetődhet fel a kérdés: hogyan, mikortól fordult ilyen kedvezőre a helyzet? Lehet, hogy sokan meglepődnek a válaszon: úgy, hogy a felsőbb vezetés is fel. figyelt arra a szinte példátlan méretű kezdeményezésre, amellyel a lakosság kezébe vette a község vízművesítésének megvalósítását, és ezt a 10 éven keresztül vállalt áldozatkészséget jelentős anyagi támogatással ismerték el. Igen, kedves békésiek, attól a sokak ál­tal ellenzett vízműtársulás meg­alakulásától beszélhetünk közsé­günk fejlődésének fellendüléséről! Az időtől kezdve olyan sok, anya­giakkal is alátámasztott — és így valóban megértő — támogatást kaptunk, amelyek megteremtették az alapját a komolyabb tervezések­nek. Példának megemlíteném, hogy a járási székhelyközségék tá­mogatására fordítható 5 és fél mil­lió forintot elsőnek Békés község­nek jutatta a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Persze a korábbi időszakban is évente sok száz ezer Ft-ot költöt­tek a községre, de az úgy elveszett e mammutközség számtalan utcá­jában, hogy szinte észre sem lehe­tett venni. Arról sem szabad megfeledkez­ni, hogy az új gazdasági mecha­nizmus adta kooperációs lehetősé­gek jó kihasználása is jelentősen befolyásolta a községfejlesztés alakulását. Az együttműködésben nagyszerű partnernek bizonyult az OTP járási fiókja, építkezéseik nyomán nemcsak a község szé­pült, hanem a dolgozók százai ju­tottak egészséges, kulturált laká­sokhoz. Ma már büszkén mutogat­juk a látogatóknak az új Fáy András utcát, a Kossuth 2. alatti impozáns lakóépületet, földszint­jén a most betelepülő szolgáltató részlegekkel, a Kossuth 1. alatt • épülő lakótömböt, amelynek föld­szintjén az fmsz-nek lesz üzlet­sora, a régi pocsolya-tér” helyén épült buszállomást amelynek ké­szül a felépítményi terve is, a tet­szetős víztornyot, amely rövide­sen megkezdi üzemelését, az új iparitanuló-iskolát, a strandfür­dőt, amely — ha van is még jó néhány hiányossága —, végre megnyitotta kapuját, a gimnázium szakközépiskolai esztergályozó tanműhelyét, a tovább épülő álta­lános iskolai diákotthont, a kor­szerűsített 47-es közutat, a terven felül épült Fáy A. utat, a régi vá­sártéren kialakult ipartelepet a TÜZÉP-pel és a bútorraktárral, a lakberendezési termet, az idegen- forgalmi nevezetességgé váló pin­ce-borozót és még ki tudja meddig sorolhatnám az utóbbi évek „ter­mését”. A tervek is sokatmondóak. Jövő év júniusában kerül átadás­ra a járási SZTK rendelőintézet, amely nagy könnyebbségére szol­gál majd a járás dolgozóinak, amellett, hogy a csabai rendelő­Sokat fejlődött a község az ipa­rosítás, az új helyi munkalehető­ségek növelése terén is. Egyre iz­mosodik, fejlődik jelentős új ipari létesítményünk, a Budapesti Me­zőgazdasági Gépgyár Békési Gyár. A 100 köbméteres múlt és a 600 vízellátás A régi vásártéren szinte gomba módra kinőtt új ipartelep az építőipari, a vegyesipari ktsz-ek, a tsz-ek építési vállalkozása és a TÜZÉP-telep. kább jogot formál a városi rang­ra, talán sokkal jogosabban, mint az utóbbi időben azt elnyert hely­ségek. A jelölőgyűléseken és az azóta eltelt időben tartott tanácstagi be­számolókon, fogadóórákon és egyéb fórumokon elhangzott la­kossági észrevételek, javaslatok — melyeknek nagy része realizálódott a tervekben — fényesen bizonyít­ják, hogy a község lakossága fi­gyelemmel kíséri a tanács minden irányú tevékenységét, bátran kri­tizálnak is, tehát részesei mindan­nak, ami a község életében törté, nik. Meg kell azonban mondanom a sajtó nyilvánossága előtt, hogy fentieken túlmenően — amelye­kért csak az elismerés hangján szólhatok — még sokat tehetnének a békési emberek községük szépí­téséért. A legtöbb utca nagyon el­hanyagolt, csupa gaz, a vízlevezető árkok, átereszek elszennyeződtek, bedugultak. Kinek-kinek csak a saját háza előtt kellene rendet csinálnia, de — ki tudja miért? — ez valahogy nem megy, pedig van jó példa is. A Cseresznye utca vé­gig csupa virág, pedig ott is béké. siek laknak. Itt-ott mutatkozott hasonló kezdeményezés a Kossuth Lajos utcán is, de ez sajnos, nem volt általános, pedig a Csikós ut­cai élelmiszerbolt, a cipész ktsz, a benzinkút környéke és a szőnyeg- szövő előtti parkosítás bizonyítja, hogy egy kevés plusz munkával szemet-szívet lehet gyönyörköd­tetni. Mindenki tudja, hogy a köz­ségi tanácsnak nincs és nem is lesz meg a személyi és anyagi fel­tétele minden utca rendbentartá- sához, ehhez a tanács a választó- kerületi bizottságok szervező tevé­kenységét, a lakosság megértő, sa­ját javát is szolgáló teremtő ere­jét hívja segítségül. Hiszem, hogy nem hiába. Higgyék el, így lesz teljes érté. kű Békés „új kabátja”. köbméteres jelen, a zavartalan Dr. O. Kovács István biztosítéka, a békési JT VB-titkára A címadó kérdés 1967 elején, a választásokat előkészítő számtalan jelölőgyűlés egyikén hangzott el, természetesen Békésen A kérdés feltevése jogos és időszerű volt, a közvélemény hangja csendült ki belőle, hiszen az „ország legna. gy°bb faluja” magárahagyatva vergődött, jóformán semmit sem fejlődött, a szűkös helyi erőforrá­sokból a „rongyos kabátra” csak gombokra, foltokra futotta, az ál­lami források csak a városokig jutottak. Huszonkét év alatt egyet­len beruházás történt a község­ben, de — mint később kiderült — az is tévedésiből, ugyanis Csa­bára tervezték eredetileg azt a BM-lakóházat, amelyet — állító­lag — az ügyintéző hiányos föld­rajzismerete telepített Békésre. Ilyen körülmények között senki sem csodálkozhat azon, hogy Bé­kés község lakossága mindinkább békétlenné vált és a demokratiz­mus légkörében élve és dolgozva hangot is adott elégedetlenségé­nek. A legtöbb bírálat természete­sen a községi tanács vezetőit érte: „igénytelenek”, „élhetetlenek”, „sült galambra várnak”, ezek vol. tak az enyhébb kifejezések. Meg egysége, új, korszerű teleppel bő­vült a Kosáripari Vállalat, új rész. leget létesített a kötöttárugyár, idénymunka-lehetőséget teremtett a konzervgyár, alakulóban van a szabó ktsz új telephelye, tovább fejlődött a cukorkaüzem. A felsorolás még korántsem tel­jes, de azt hiszem így is elegendő annak bizonyítására, hogy lesz Békésnek „új kabátja”. És milyen nagyon jó érzés arra gondolni, hogy „szabásában” nagyszerűen együttműködtek a tanáccsal az OTP, az ipari üzemek, kisipari termelőszövetkezetek, a földmű­vesszövetkezet, nagyon sokat kö­szönhetünk a duzzasztóművet ki­vitelező KEVIÉP dolgozóinak, akik a fürdő és szennyvízcsator­názás munkálatai végzését is el­vállalták. A lakossági összefogásból, anya­gi áldozatvállalásából 1961-ben szárba szökkent nagyszerű kezde­ményezés, a vízműtársulás meg­hozta gyümölcsét, elindította a községet egy olyan városiasodó fejlődés felé, amelyet nem lehet észre nem venni! Békés mindin­ff új kabátja”? Fáy András utcai részlet a terven felül készült korszerű úttal. intézetet is jelentősen tehermente­síti, épül a szennyvíz-csatornamű, amely egyik jelentős feltétele a városi rang elnyerésének, kezdő­dik az üzletházzal kombinált több­szintes OTP-lakótömb építése a tanácsháza mellett, megállapodás született a Cseresznye és Fáy A. utca találkozásánál — szintén üz­letsorral kombináltan — épülő 32 lakásos állami lakótömbre, szaná­lásra kerül a kultúrháztól északra eső rész a tejbolt részleggel bezá­rólag, majd az étteremmel szem­beni rész és helyükre korszerű, többszintes épületek kerülnék, ha­marosan sor kerül az új 8 tanter­mes iskola építésére, üdülőtelep létesül a Körösi Csorna utca foly­tatásában és így tovább. Lesz-e Békésnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom