Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-30 / 226. szám

i960. «September SO.

3

Koszorúzás a fegyveres erők napja alkalmából

A fegyveres erők napja alkalmából hétfőn délelőtt koszorúzást ünnepség volt a Hősök-te- rén a Magyar Hősök Emlékművénél A magyar fegyveres erők nevében Czincge Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Ben- kej András belügyminiszter és

Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka helyezte el az első koszorút. A KISZ Központi Bizottságának képviseletében Molnár György, a Központi Bizottság titkára és Cslllik András, a KISZ budapesti bizottságának első titkára koszorúzott.

Hazaérkezett Nagy Józsefné miniszter

Hazaérkezett Budapestre Nagy Józsefné könnyűipari miniszter,aki Greils Teir finn kereskedelemügyi miniszter meghívására öt napot töltött Finnországban, s megtekintette a helsinki vásárt, majd Moszkvába látogatott, ahol részt vett a nagyszabású bőr-, cipő- és szőrmeipari kiállítás megnyitásán, ahol a kiállítók között Magyarország is megtalálható.

Pénzbírságot 150 esetben szabtak ki

Egy délelőtt a szabálysértési előadó szobájában

— Hetente kétszer, kedden és pénteken feljelentések alapján folytatjuk le az eljárást A társadalomra kevésbé veszélyes bűn- cselekmények ügyében hozunk döntést. A törvény 37 tényállást utal hatáskörünkbe. Ennek ellenére nem könnyű az előadó munkája. A bizonyításnak elsőrendű szerepe van. A jelentősebb szabálysértési ügyek tárgyalására az elkövető lakhely szerinti tanácstagját is meghívjuk. Döntésünkkel szemben a megyei tanács igazgatási osztályához lehet fellebbezni — tájékoztat munkájáról Nemes István, a békéscsabai tanács szabálysértési előadója.

Hová tette az üveget?

K. M. tsz-nyugdíjas. Többdiopt- riás szemüveget visel. Tehetetlenül tárja szét kezét.

— Elismerem, hibát követtem el — szégyenkezve süti le szemét. — Nem tudom, hogyan történt Mikor becitáltak, azt mondta a segéd úr, hogy fizessek 500 forintot, akkor nem jelentenek fel.

Átellenben egy szikár, pulóve- res férfi ül. Felpattan, mintha gombostűt szúrtak volna belé.

— Nem azt mondtam.

— De mondta.

— Azt mondtam, hogy megérdemelné, ha 500 forintra büntetnék meg.

— Üljenek le, kérem! — inti le őket az előadó.

— Én sohasem loptam — sopánkodik K. M.

— Ak-kor miért vitte ki az üveget a boltból, mielőtt fizetett volna? — kérdi az előadó.

— Kint hagytam a pénztárcámat a táskámban.

— De a kerékpárján nem táska volt, hanem kosár.

— Az nem igaz.

— A feljelentő pedig azt állítja, hogy a konyakosüveget a kosárban levő zsákok közé dugta.

— Ki állítja ezt? — kiáltja, s ökölbe szorul a keze.

A kereskedősegéd újra felpattan.

— Tanúm van arra, hogy ez így történt.

— Én a pénz miatt mentem ki.

— Közben a kereskedőtársam szemmel tartotta magát. Látta, mikor a zsákok közé tette az üveget.

— Elismeri ? — szögezi K. M.- re tekintetét az előadó.

— Dehogy ismerem el! — tiltakozik.

— Ha bebizonyosodik, hogy szándékosan követte el tettét, tagadása csak súlyosbítja büntetését.

— Tudom.

— Jövő héten behívom a másik tanút is. Írják alá a jegyzőkönyvet — zárja le a tárgyalást az előadó.

Jogtalan iparűzés

R. J. művezető. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozik. Zsebéből kikandikál a colstok. összegörnyedve ül a bőrkanapén.

— Milyen munkákat vállalt?

— Természetesen szakmabelit, homlokzatvakolást, kőporozást, aláfalazást...

— Hány esetben és kinek?

— Az ismerősöknek, de csak munkaszüneti -napokon. Három háznál dolgoztam.

— Én négyről hallottam.

1282. március 30-án, húsvét vasárnapon a harangok bongása Palermo lakóit vecsernyére hívta. A templomajtóban — az érkező hívők szeme láttára— egy francia egy szicíliai lányt zaklatott A lány segítségért kiáltott. A szicíliaiak a szemtelen- kedőt megölték. Ez a botrány adta meg a jelt az idegen uralom elleni általános felkelésre.

A francia bárókat ugyan elűzték, de eben gubát cseréltek, mert a nyugat-földköri-tengeri hatalom, Aragon, szerezte meg a sziget uralmát. Az új bitorlókat a szicíliai feudális urak elfogadták, főleg azért, mert a hódító feudális állam központja több mint ezer kilométerre volt a sziget fővárosától, Palermótól. A XV. század végén Aragon és Kasztília egyesült a Spanyol Királysággal és a sri get a spanyolok kezére került. Uralmuknak a „Napkirály”. XIV. Lajos vetett véget. A bourbonok kora kisebb-nagyobb megszakítással 1860-ig tartott. Helytartóik szinte független fejedelemként diktálták a sziget rendjét. 1848 és 49-ben a polgári forradalom lángjai a szigetországban is fellobogtak. A szicíliai parasztok felkeltek elnyomóik ellen. Forradalmukat azonban a franciák vérbe folytatták. Először Gari- .baldi, 1860-ban a Risorgimento <orán, Itália egységéért küzdve a szicíliaiak tevékeny részvételével törte össze az idegen igát.

Azonban a szicíliaiaknak — akár csak Dél-Xtátia és Szardínia lakóinak — hamarosan rá kellett döbbenniük, hogy az olasz nemzeti egység nem hozta meg a szükséges társadalmi fejlődést A sriget parasztjai országszerte továbbra is éheztek. Az észak-olasz burzsoázia már nem gondolt arra, hogy ígéreteit teljesítse.

Az egykori viszonyokról idézhetnénk az Olasz Kommunista Párt egyik alapítójának, Antonio Gramsci-nak megállapításait: „Az olasz egység nem az egyenrangúság alapján jött létre, ellenkezőleg, valamiféle territoriális viszony alakult ki város és falu között. Észak hegemóniára való törekvése a délieket elnyomta és a fejlett észak mint egy polip, nemegyszer a déliek rovására gazdagodott és kereskedelmi, ipari növekedése Dél mezőgazdaságát elszegényítette, ipari fejlődését megakadályozta, kereskedelmét megfojtotta”. Gramsci, aki maga is a másik olasz sziget. Szardínia szülötte, joggal állapíthatta { meg: az észak-olasz burzsoázia Szicíliát ,;belső gyarmatnak” tekintette. Ez a társadalmi el- _ lentmondás, amelyet még nap- : iáinkig sem sikerült feloldani az olasz államban, konzerválta a sziget középkori állapotát és elősegítette a maffiák kifejlődését.

(Folytattuk)

K. J. zavartan vállat von. Az előadó folytatja.

4- De maga bizonyára többről Is tud.

— Dolgoztam a Zrínyi utcában is.

— Sorolja a többit is.

— Több helyen nem dolgoztam — tiltakozik.

— Mennyi pénzt kapott?

— Semmit.

— Maga ilyen jó ember?

— Nem, kérem Mikor én építkeztem, a szomszéd is segített. Máshonnan természetesen fizetést is kaptam. Ahol legutóbb dolgoztam, nem fizették ki az egészet.

— Munkája ellen gyakori volt a panasz.

— Az nem igaz.

— Tagadja?

— Nem építhettem újjá a házat. Azt csináltam, amire megkértek. Azt viszont jól.

— Hány emberrel dolgozott?

— A vejemmel meg az öcsémmel.

— Miért nem kért iparenge-' délyt?

— A vállalat nem járult hozzá. Azzal a jelszóval, , hogy a munkásnak szabad idejében pihennie kell...

— Miért nem fordult a vállalati döntőbizottsághoz?

— Ügy terveztem, ha leteszem a szakvizsgát, majd utánajárok. A rajzvizsgám viszont nem sikerült. Itt vannak a papírjaim.

— Addig pedig működési engedély nélkül dolgozott.

— Így jött.

— Tudta, hogy ez szabályellenes?

— Sejtettem.

Ki a felelős ?

A MEZÖBER mérnöke. Jól öltözött, őszülő hajú férfi. Az előadó asztala elé húzza a széket. Kényelmesen hátradől.

— Miről lenne szó? — kérdi az előadótól.

— Az orosházi tanács szabálysértési előadója megkeresés végett fordult hozzánk. A MEZÖBER az orosházi Űj Élet Termelőszövetkezettől megbízást kapott lúd- törzsólak megtervezésére.

— Régen volt az.

— Pontosan 1967-ben. Szóval tud róla.

— Át is néztem az aktákat.

— Ki a felelős azért, hogy a tsz engedély nélkül látott hozzá az építkezéshez?

— Mi megadtuk az engedélyt.

— 1967. október 13-án. Az építést viszont október 2-án kezdték meg, tizenegy nappal az engedélyezés előtt.

— Hadd mondjam el a tervkészítés menetét. Mi összeállítjuk a terveket...

— Nem a szervezésre vagyok kíváncsi. Azt akarom tudni, ki volt a felelős.

— Ennek a kibogozása elég komplikált.

— Az ügyintézést...?

— Ügy van, melyik előadó?

— A beruházási előadó.

— Köszönöm. Most már helyben vagyunk. Mit tud felhozni a mentségére?

*

Az év első felében Békéscsabán, a tanács igazgatási osztályához szabálysértési ügyben 247 feljelentés érkezett. Százötven szabálysértőt pénzbírsággal sújtottak. Negyvenkilenc esetben megszüntették az eljárást, 37 esetben pedig más szervekhez tették át az ügyet.

Serédi János

A leghatékonyabb beruházás

A közgazdaságtan legújabb fejezetei a tudományos beruházások kérdéseivel foglalkoznak. Tehát nem általában a beruházási tevé_ kenység tudományos problémáival, hanem azokkal a beruházásokkal, amelyek a tudományos laboratóriumok működésével vagy pedig ezek eredményeivel foglalkozik. A legközismertebb példa az űrkutatás , területe. Csak az Apdllo-programra elköltötték 44 milliárd dollárt, és semmi okunk feltételezni, hogy a szovjet Luna- program kevesebbe került. Ám e hatalmas összegből egy centet, egy kopejkát sem költöttek a Holdra, az mind a Földön maradt, földi beruházásokat elégített ki és hozott mozgásba.

Kérdés, mennyiben vagyunk érdekelve a magunk iparával és tu_ dományos életével ebben? Általánosságban érdekelve vagyunk a tudományos beruházás kialakulása, mechanizmusa tekintetében. Fontos elv ugyanis, hogy a2 ipar vagy annak csak egyik-másik ága nem fejlődhet világszínvonalon vezető kutatási program nélkül, ahol a gondosan kiválasztott területeken a műszaki, tudományos jellemző csúcsértékeinek elérésére kell tömi! Elkerülhetetlen a lemaradásunk egy vagy több lépéssel a legfejlettebb ipari országoktól, ilyen programok híján még akkor is, ha ezt a lemaradást — licence, know-how újdonságok megvásárlásával csökkenteni igyekszünk is. Ez az értelme azoknak az elhatározásoknak is, amelyek az MßZMP Központi Bizottsága által elfogadott új todu- mánypolitikai irányelvek fejeznek ki, hogy néhány olyan tudományágban, amelyekben lehetőségeink kínálkoznak, erőteljes alap és alkalmazott kutatásokat és fejlesztést kell beindítani. Mégpedig határozottan azzal. a .szándékkal, és céllal, hogy — felhasználva az új mechanizmus gyorsan közvetítő rendszerét — a legmodernebb, új gyártmányok elkészítését és piacra dobását készítsük elő az iparban !

Néhány példát említhetünk, amelyek illusztrálják lehetőségeinket e téren. Először is az űrhajózás körében maradva, külföldi példákat vegyünk. A szovjet űrprogramban például egy nem is nagy francia magnószalagot gyártó cég kapott nagy szovjet rendelést maximális hang- és jelhűséggel rendelkező szalagok szállí. tására. Ez a kis francia cég nagy világcégeket — olaszt, amerikait, angolt és nyugatnémetet — ütött el a rendeléstől egyetlen tudományos „húzással”. Éspedig azzal, hogy észrevette, még a Siemens sem készít olyan készüléket, amellyel ellenőrizni lehet a mágneses szalag minőségét. Nem készítettek ilyet, mégpedig hallgatólagos megállapodással, mert kényelmesebb a szalagokat ilyen készülék nélküli piacra bocsátani. Űttörő lépésével a francia vállalat természetesen igen jó minőségű szalagok gyártására kényszerítette — elsősorban saját magát. Kiváló referenciájával azonban elérte a magasabb árat s a tartós realizálás biztosítékait.

Vegyük figyelembe a magasabb tudományos szintű beruházások kisugárzó hatásait is, például a legfejlettebb gyárakat kiszolgáló iparágakra. Ezek a kisebb, de magukban véve mégis jelentős kiszolgáló középüzemek — melyek „gyártmánycsaládjukat” az óriások gyártási profiljából származtatják le — kénytelenek igazodni rendelőik minőségi előírásaihoz.

így aZután még a szakmunkas- képzés is hasznát látja a távoli tudományos beruházásoknak. A nyugat-európai ipar a csak félig megvalósult „Európa”-rakéta, illetve űrkutatási program előtó- sérleteiből ily módon hasznot húz. va, tudta csak megközelíteni az amerikai elektronikus ipari teljesítményeket, sőt, a franciák miniatűr! zálási eredményei, az olasz műanyagipar rakétatest-anyagai még előnyre is tettek szert, s szállítási rendeléseket élveztek az Apollo-programhoz (például a rakétafej műanyag lemezei és idomdarabjai, amelyet titánlemezzel borítottak és hővédő fallal is elláttak, olasz gyártmány.)

A folyamat azonban fordítva is igaz. Ott, ahol a tudományban nincs ilyen kiugró célprogram és teljesítmény, az ipar mintegy „le- gerjed” fejlődése stagnál, mert nincs vezető fejlesztési erő, nincs rendező elv és ösztönzés. A fejlődő országok iparát például az amerikaiak és angolok éppen ezért olyan import gyárakkal haj. landók csak felszerelni, amelyeknek technológiája a második lépcsőben foglal helyet, hosszú távra kiszolgáltatottja a nyugati kutatásoknak. Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szovjet ipar exportja ezekben az országokban növekszik, valamint annak, hogy például India Calcuttában és más centrumokban nagy tudományos centrumokat hozott létre, hogy politikai függetlenségét ne veszélyeztethessék a technológiai elmaradottság kihasználásával.

A magyar esélyek néhány kutatási és ipari területen nyilvánvalóak, mint ahogy meg tudjuk jelölni azokat a területeket is, amelyeken még nagyon sokáig „másodhegedűsök” lehetünk; Hol látunk esélyeket? Esélyeink vannak például a földi és kozmikus geodéziában, ahol Eötvös óta élen járunk pontosságban, minőségben a műszergyártás területén. Kevesen tudják például, hogy Tárczy Homoch akadémikust, a magyar geodézia világhírű tudósát, hívják meg leggyakrabban a geodéziai műszerek nemzetközi hitelesítésére. Ugyancsak az élre törtünk a kémiaianalitikai műszerkutatás és gyártás területén, amelyet a tudományos kutatásban indítottunk el és a MOM-ban, a Radelkisz műszergyártó ktsz-ben a gyártás fejlesztésével realizáltunk. Betörtünk az élvonalba ultra centrifugáinkkal, amelyeknek világszintű kifejlesztése a finom- mechanikai, elektronikus ipar és a tudományos kutatók együttműködéséből született. Ha több példát nem is említünk, noha módunk volna, ennyi is elég, hogy elképzeljük, sikereket érhetünk el jóegynéhány tudományos és ipari ágazatban, ha a kezdeti, elég hatékony kutatásokat és fejlesztést a nemzetközi fejlődés irányának megfe- felelően intenzívvé tesszük. Azt tehát, hogy a tudományos kutatásokra fordított összegek a helyesen kijelölt területeken igen hatékonyok, már élő példákkal támaszthatjuk alá. De nemcsak az említett témák szerepelnek a tudományok hazai fejlesztésében, egész tudományos „stratégiánk” ugyanis a kiegyensúlyozott fejlesztésen alapszik — megfelelő súlypontok képzésével, amelyeknek kiválasztása az új tudomány- nolitikai elvek gyakorlati fel- használásával vált lehetővé.

Sz. E.

Üzemek, vállalatok, tss-ek ! Figyelem !

Sok időt. fáradságot takarít meg, gyorsabbá teszi a csomagolás mechanizmusát az árazó- és cikkszámozógép 3800,— Ft

zacskózárógép 1050,— Ft

Kapható:

az UNIVERZÁL Kisker. 51-es számú közületi papírboltjában, Békéscsaba, Rózsa Rerenc tér 1.

239619