Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-29 / 225. szám

1309. szeptember 28, 2 Vasárnap Megkezdődtek a magyar—finn tárgyalások Szombaton délelőtt az Ország­házban az Elnöki Tanács tanács­termében megkezdődtek a ma­gyar—finn tárgyalások. Magyar részről a tárgyalásokon részt vett Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Kurtán Sándor, a Külügyminisz­térium csoportfőnöke. Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársa­ság helsinki nagykövete. Esztergá­lyos Ferenc, a Külügyminiszté­rium főosztályvezetője, Randé Jenő, a Külügyminisztérium saj­tófőosztályának vezetője és Ko­vács József, a Külügyminiszté­rium főelőadója. Finn részről a tárgyalásokon részt vett dr. Urho Kaleva Kek- konen, a Finn Köztársaság el­nöke, Ahti Karjalainen külügy­miniszter, Martti Ingman, a Finn Egy hét a világpolitikában A finn államfő hazánkban — Kontinensünk békéjéért— Tőzsdeháború Bonnban — Rabati osúcs-mérleg Ezen a héten „házhoz jött” a világpolitika: Kekkonen finn ál­lamelnök személyében magas vendéget köszönthetünk hazánk­ban. Az elnök nem először jár or­szágunkban, de első ízben fordul elő, hogy a Finn Köztársaság ál­lamfője hivatalos látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. A magyar—finn tárgyalásokra olyan időszakban kerül sor, ami­kor országaink között igen kedve­zően alakulnak a kapcsolatok. legproblematikusabb országában, a Német Szövetségi Köztársaság­ban parlamenti választásokat tartanak. Az újságok egyik ked­velt időtöltése manapság, hogy a várható bonni formációkat felraj­zolják, milyen nagy. és kiskoalí- dós variánsok vannak. Nem lát­szik valószínűnek, hogy a lehető­ségek bármelyike lényeges válto­zást hozzon Nyugat-Németország ma nagyonis határolt politikájá­ban. Hasonlóképpen nyílt kérdés, Bár különböző társadalmi rend- j vajon a neonácik képesek lesz- szerben élünk, lehetőnek tartjuk a I nek-e bejutni a Parlamentbe, 11- kölcsönösen előnyös békés egymás J letve, ha kívülrekednek, miként mellett élést, s ezt a gyakorlatban sikeresen megvalósítjuk. Értékel­jük á finn külpolitika pozitív tö­rekvéseit, s különösen nagyrabe- csüljük annak jelentőségét, hogy Finnország — az európai béke je­lentős tényezőjeként — jószom­szédi viszonyt alakított ki a Szov­jetunióval. A kétoldalú kapcsolatok rész­letes áttekintése mellett — ahol nyilván Szóba kerül majd, hogy a gazdasági együttműködés, vala­mint az ipari kooperáció terüle­tén vannak még kihasználatlan tartalékok a tanácskozó asztalnál, minden bizonnyal különös súlyt kapnak majd az Európa bizton­ságával kapcsolatos problémák. Az idén márciusban hazánk fő­városából hangzott el a varsói csúcs nagyjelentőségű kezdemé­nyezése : a budapesti felhívás. Eh­hez kapcsolódott ötven nap múl­próbálják majd mégis befolyásol­ni a nagy pártokat. Az utolsó hetvenkét óra min­denesetre meghozta a maga botrá­nyát. A választási harc tőzsdehá­borúvá fajult, az eddig a nagy- koalídóban együttműködött két partner összecsapott a márka jö­vőjének kérdésében. Szinte alig lehetett követni az eseményeket. A kancellár utasítást adott a de­vizatőzsdék bezárására: Brandt rendkívüli kormányülést sürge­tett; hathónapos valuta-fegyver­szünetet kötöttek, megerősítették, majd felrúgták — egyszóval zaj­lott az élet. A nyugatnémet vá­lasztópolgár elsősorban azt a kö­vetkeztetést vonhatta le, hogy a két viszálykodó párt hajlamos volt az ország gazdasági stabili­tását kortesfogásként felhasznál­ni. Ez a közjáték még nyíltabbá tette a választást, hiszen végképp va. az a finn memorandum, j nem tudni, miként hatott ki az amely konkrét javaslatot tett: tartsák Helsinkiben az összeuró­pai biztonsági értekezletet. Ezek a lépések mozgásba hoz­a 6—8 százalékra becsült, teljesen határozatlan szavazókra. A hét körképéhez tartozik a rabati iszlám csúcsról szóló bé­ták ezt a rendkívül fontos témát, j számoló. Harminckét nappal a s az elmúlt hónapokban különös j jeruzsálemi A1 Aksza-mecset fel­súlyt kapott kontinensünk béké- ! gyújtása után, a marokkói Ra- jének és biztonságának kérdése. A j hatban összeült a mohamedán magyar és finn diplomácia egy- ; országok vezetőinek értekezlete, aránt jelentős szerepet játszott az : Nem volt teljes — olyan országok, előrehaladásban: Kekkonen elnök i mint Irak és Szíria, s olyan ve- nemrég például Londónban foly- j zetők, mint Nasszer, távol ma­tatott megbeszéléseket, Karja­lainen külügyminiszter pedig amerikai kollégájával, Rogers-szal tárgyalt. Eddig huszonkét ország adott választ a budapesti felhívás nyomán született helsinki memo­randumra, s egyetlen egy sem akadt, amely nyíltan tagadta volna az összeurópai értekezlet radtak, kétnapos vita dúlt az in­diai részvétel ügyében. Kitűnt, tehát, hogy az iszlám országok korántsem képezhetnek egy minden vonatkozásban egy­séges tömböt, hiszen nagy kü­lönbségek vannak olyan részt­vevők között, mint Indonézia, Tö­rökország. Pakisztán, az EAK, szükségiességét. Természetesen Szudán vagy Dél-Jemen. A kon- nincsenek illúzióink, vannak ferencia mégis egyhangú döntést NATO-tagállamok, amelyek csakis tudott hozni olyan kérdésekben, a közvéleményre való tekintettel j mint az izraeli csapatok vissza- tiem mernek nyíltan szembe- ' vonásának követelése; Jeruzsá­fordulni a tárgyalások javaslatá val, s azt remélik, hogy majd szócséplésbe lehet fullasztani az ügyet. Mégis megállapíthatjuk, az európai konferencia megvaló­sulása a közeljövőben sürgető fel. adatai közé tartozik. Éppen ezért hasznos az előkészítő munka szempontjából, ha a budapesti magyar—finn megbeszéléseken áttekintik: ilyen lépések történ­tek eddig, s milyen továbbiakra volna szükség a konferencia rea- lizására. Kontinénsünk képének ki. lem korábbi státuszának vissza­állítása és a palesztin nép jo­gainak biztosítása. Ez értékes támogatás az arab népek szá­mára. Az elmúlt napokban külön­ben is előtérbe került a közel-ke­leti válság rendezése. Ez állt a New York-i nagyhatalmi meg­beszélések középpontjában, s a probléma elsőbbséget kapott az ENSZ-közgyűlése ülésszakának vitájában is. Folytatódnak az arab diplomáciai kezdeményezé­sek — így egyiptomi—amerikai alakításában, ez a mai vasárnap külügyminiszteri találkozóra ke különben sem játszik lényegtelen rült sor annak előestéjén, hogy szerepet. Nyugat-Európa gazdasá- az izraeli kormányfő Washing gilag legerősebb és politikailag r tonba látogatott. Köztársaság budapesti nagykö­vete, Risto Hyvarinen, a külügy­minisztérium politikai osztá­lyának vezetője. Paavc Laitlnen, a külügyminisztérium osztály- vezetője. A szombati helsinki lapok fő­helyen számolnak be Kekkonen elnök magyarországi látogatásá­nak megkezdődéséről: A Kansan Uutiset „Kekkonen hat napig testvérnépünk vendé­ge” címmel ismerteti a megér­kezést, s röviden összefoglalja Losonczi Pál üdvözlő beszédét és Kekkonen elnök válaszbeszédét. A Suornen Sosialidemokratti elnökünk Magyarországon cím­mel cikket szentel a látogatás­nak. A cikk összehasonlitja az elnök által felkeresett országo­kat (Romániát, Magyarországot és Csehszlovákiát), rámutat ar­ra, hogy Romániára és Cseh­szlovákiára több figyelmet for­dítottak az utóbbi években, Ma­gyarország kikerült az érdeklődés fényszórójából, mert „a világ közvéleménye általában csak lustán érdeklődik a békés fej­lődés iránt.” „Magyarország je­lenlegi lényegéhez tartozik a gondos megfontolás — Írja a lap. A Szovjetunió kétségtelenül nagymértékben bízik Magyaror­szágban, amely 1956. után cél­tudatosan egyetértésre töreke­dett nagy szövetségesével.” „El­nökünk magyarországi napjai érdekesek az európai biztonsági konferencia szempontjából is. A helyzet tudniillik az, hogy a varsói szövetség országai a meg­felelő kezdeményezést éppen Bu­dapesten tették,.. és a konfe­rencia gondolata erősen foglal­koztatja ezt az országot.” „Mint tudomásunkra jutott, Finnország Magyarországgal gaz­dasági-műszaki szerződést szán-* dékozik kötni, ahogyan kötött már Romániával is. Ma ideje annak, hogy megtanuljuk, hogy Magyarország lényegében más mint cigányzene, bor és paprika. Ez is Magyarország, de Magyar- országhoz tartozik ugyanúgy fej­lett vegyi- vagy villamossági ipara és a magasszintű matema­tikai kutatása is. A magyar gazdasági fejlődés, kivált a kül­kereskedelem friss növekedési adatait tiszteletben kell tartani. (MTI) Lemondott a csehszlovák kormány Prága Szombaton délelőtt ülést tartott a csehszlovák kormány Oldrich Cernik miniszterelnök vezetésé­vel. • A csehszlovák federációs tör­vény megfelelő cikkelye alapján egyhangúlag elhatározták, hogy a kormány benyújtja lemondását a köztársaság elnökének. Ludvik Svoboda köztársasági elnök szombaton délelőtt fogadta Oldrich Cernik miniszterelnököt, aki tájékoztatta őt a kormány lemondásáról. A köztársaság elnöke elfogadta a kormány lemondását és egyide­jűleg megbízta Oldrich Cemiket, hogy tegye meg javaslatát az új szövetségi kormány összetételére. Pozsony Jan Podradsky, a pozsonyi Pravda kommentátora írja: a pártnak ma mindenekelőtt káder­kérdéseket kell megoldania. A kádermunkában a kellemetlen, ám elengedhetetlen erjedés ideje, a tisztogatás ideje azonban vala­mikor véget ér és akkor szükség lesz arra, hogy nagy és reális távlatot nyújtsunk az emberek­nek, ismertessük a valóságos hely­zetet és meggyőzzük őket arról, hogy semmiféle titokzatos dolgok nem történnek a hátuk mögött. Szükség lesz arra is, hogy ma­gunk mellé állítsuk az embere­ket. Semmi sem akadályoz bennün­ket abban, hogy saját hasznunkra hajtsuk végre a társadalmi, gaz­dasági és politikai reformokat. Máris sok időt vesztettünk és nagy értékeket fecséreltünk el — folytatta a cikkíró — eközben mérhetetlenül megnövekedett a teljesíthetetlen követelések szá­ma. Csak a becsületes munka és annak eredményei emelhetnek fel minket azoknak a céloknak a színvonalára, amelyeket el kell érnünk. Prága Szombaton hajnalban Prágában véget ért a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak plénuma. A prágai vái- spanyol termében megtartott plénumon a részvevők megvitatták a CSKP Központi Bi­zottsága elnökségének beszámoló­ját a jelenlegi helyzetről és a párt további feladatairól, valamint szervezeti és káderkérdésekről. A Központi Bizottság jóváhagy­ta az elnökség beszámolóját a je­lenlegi helyzetről és a párt to­vábbi feladatairól, határozatot fo­gadott el a szervezeti és káder- kérdésekről. A CSKP Központi Bizottsága a továbbiakban jóváhagyta a köz­társaság felszabadulása 25. évfor­dulójával kapcsolatos felhívást, a munkával kapcsolatos kezdemé­nyezésekről. A felhívás a párt összes tagjaihoz és minden állam­polgárhoz szól. Mindkét dokumentum és a CSKP Központi Bizottságának felhívása teljes szövegben hétfőn jelenik meg a sajtóban. A legfon­tosabb elveket a rádió és a tele­vízió vasárnapi híradásai ismer­tetik a közleménnyel. A Központi Bizottság jóváhagy, ta a párt költségvetési tervének teljesítéséről szóló beszámolót. Végül Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának el­ső titkára mondott záróbeszédet. A Rudé Právo szombati száma részleteket közöl azokból a leve­lekből, amelyek a napokban ér­keztek a CSKP Központi Bizott­ságához. Számos levél és távirat írója hangsúlyozza, hogy a párt eszmei egységének és akcióképességének megerősítésére vonatkozó határo­zatok támogatásra találnak a párttagok és az állampolgárok körében. A levelek és táviratok kifejezik a személyi változások elengedhetetlen szükségességét. Megállapítják: ma már elég tény áll rendelkezésre, hogy felelős­ségre vonják azokat a pártfunk­cionáriusokat, akik elsősorban fe­lelősek azért, hogy a párt és a társadalom válságos helyzetbe ke­rült. Elégedetlenségüket fejezik ki a párt tagjai, hogy azok, akik­nek a nevét az idei augusztus 21-i ellenforradalmi zavargások rész­vevői felhasználták, nem határol­ták el magukat ezen erőktől. Ki­fejezik azt a meggyőződésüket, hogy azok, akik felelőtlenek vol­tak és lebecsülték a jobboldali veszélyt, nem tartózhatnak a leg­felsőbb pártvezetés tagjai közé. Követelik a jobboldali opportu­nista nézetek képviselőinek távo­zását a legfontosabb funkciókból. A levelek és táviratok” bírálóan foglalkoznak Dubcek, Smrkovsky, Cisar és néhány más vezető fele­lősségével. Szükségesnek tartják a különböző pártszervek, hogy a „Kétezer szó” című ellenforradal­mi felhívás és más pártellenes ak- ' ciók szervezőivel szemben szigo­rúan vonják le a megfelelő kö­vetkeztetéseket és elítélik, hogy ezek közül többeknek lehetőséget adtak, hogy diplomáöiai szolgálat­ba lépjenek. (MTB a Emberrablást kísérlet Párizsban i Egy emberrabló párizsi lakásából akarta elrabolni Guy de Rothschild ismert bankár fiát. 360 ezer dollár váltságdíjat követelt érte. A rendőrség azonban letartóztatta a merénylőt. A képen: az emberrablás! kísérlet során a bal szemén könnyebben meg érült Rothschild lakásán az iz­galmas részletekről tájékoztatja az újságírókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom