Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Lapunk tartalmából, ÁTMEGY El PÁkT Bl ZOT TS A G ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA. 1999. SZEPTEMBER 28, PÉNTEK Ara 8« fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM Húsz éve az emberek bizalmában (4. oldali i munkásosztály pozitív tulajdonságait kell érvényre juttatni a szakmunkásnevelésben Befejezte munkáját az országgyűlés Csütörötökön délelőtt a szakmunkásképzésről szóló törvényjavas, lat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés. ■ Az ülésen részt vett Losoncéi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára. Az országgyűlés csütörtökön a szakmunkásképzésről beterjesztett törvényjavaslatról folytatta a vitát, és bár szerdán 14-en szóltak hozzá a javaslathoz, még további 16 képviselő neve szerepéit a hozzászólásra jelentkezették listáján. Ez önmagában is bizonyítja a tervezett törvény Időszerűségét, közérdekű voltát. Kiemelkedett a rexüexiók sorából Gáspár Sándornak, a Politikai Bizottság tagjának, a SZOT főtitkárának felszólalása, aiki felhasználta az alkalmat, hogy a termelés és különösen a munkamorál néhány különösen fontos jelenségéről is véleményt mondjon. A szakmunkásképzés reformja ugyanis véleménye szerint mesz- szemenően alkalmas arra, hogy visszaszerezze a szakmunka nagyobb megbecsülését Fel kell ugyanis figyelni arra — hangsúlyozta a szakszervezetek főtitkára, — hogy bizonyos termelő munkakörök társadalmi értéke devalválódott és a munkafegyelem érzékelhetően romlott. A szakmunka igazi értékének helyreállítását azonban nem a régi adminisztratív módszerek felújításával, vagy a régi munkatörvénykönyv visszaállításával kívánják megvalósítani. A munkásosztály pozitív tulajdonságait kell érvényre juttatni a szakmunkásnevelésben és ez az ösztönzési rendszer szükséges felülvizsgálásával együtt bizonyára a munkafegyelem terén is érezteti majd kedvező hatását. A reform alapjában véve bevált — mondotta Gáspár Sándor —, a szabályozó rendszerrel és ezen belül az anyagi ösztönzéssel kapcsolatos megalapozott intézkedések segítségével azonban határozottabban szembe kell szállni, a túlzott munkaerővándorlással, bérlicitá- lással, az anyagellátás és a munkaszervezés lazaságaival, a fegyelmezetlen munkával, mindazzal, amiből a termelékenység jelenlegi stagnálása származik. El kell érnünk, hogy a tervszerűség a korábbinál magasabb fokon érvényesüljön és ennek érdekében határozottabban meg kell vonni a helyi, a vállalati és a személyi érdekek, azaz a részérdekek és a közérdek határait Érdekes módon, bár igen sok kérdést érintettek a felszólalók, bizonyos gondolatok vissza-visz- szatértek a hozzászólásokban. Minden bizonnyal a szakmunkás- hiánnyal kapcsolatos problémák elemzése az egyik legfontosabb ezek közül. Az utánpótlás szervezett megoldása szempontjából keli elsősorban megítélni a törvényjavaslatot — mondotta Gács Miklós miskolci képviselő —, mert az eddigi szakmunkásképzés mértéke, minősége és helytelen földrajzi megoszlása az egyik fő oka ma a szakmunkáshiánynak. Riss Jenő budapesti képviselő, a vállalatok érdekét vizsgálva ugyanért a problémát érintette, mondván, hogy amikor a képzés, vagy a csábítás között kell választaná az üzemeknek, ma még többnyire az utóbbit választják, mert a képzés költségesebb. Számos ferdeségre rámutatott ezzel kapcsolatban, így a többi között arra, hogy a kisiparos adókedvezményt kap, ha tanulót alkalmaz, az állami vállalat viszont hátrányt szenved. Nagy figyelem kísérte dr. Horgos gyula kohó- és gépipari miniszter hozzászólását, hiszen a tárcájához tartozó iparágban nem kevesebb, mint 90 ezer ipari tanuló képzése folyik, sok szakmában, így a lakatosoknál, forgácsolóknál mégis kevés az utánpótlás. A miniszter nagy fontosságot tulajdonít az úgynevezett emelt szintű képzésnek, amely jobban kielégíti majd az ipar növekvő igényeit; ezen felül meg- oldandónak tartja -a szakmunkások intézményes továbbképzését is, hogy folyamatosan megismerjék az új gépeket és technológiai eljárásokat. Különösen szemléltetően mutatta be az ipar munkaerő- és utánpótlási gondjait Marton János győri képviselő. Számításai szerint 1975-ben a megyében — ha a jelenlegi beiskolázási arányok a szakmunkásképzés és a más típusú középfokú iskolák között nem változnak —, a szükséges 4000 szakmunkástanuló helyett csupán 1500-zal lehet számolni. Éppen ezért nagyon megfontolandónak tartja az általános iskolát végzettek továbbtanulási arányait — a szakmunkásképzés javára — jelentős mértékben megváltoztatni. Sok képviselőt foglalkoztatott a szakmunkásképzésben működő oktatók helyzete, képzettsége, létszáma is. Abban valamennyien megegyeztek, hogy az intézményes műszaki tanárképzés máig is megoldatlan. Az pedig nem lenne helyes — jegyezte meg Pongrácz Imréné ugyancsak Győr megyei képviselő, ha másodállású mérnökökkel próbálnák megszüntetni a hiányt. Varga Józsefné Zala megyei képviselő ebben a helyzetben különösen károsnak tartja az iskolai, illetőleg a vállalati státuszban levő oktatók javadalmazásának jelentékeny, sokszóz forintos különbségét Ez az egyik oka annak, hogy a szakmunkásképző-intézetek oktatói adott esetben szívesebben elmennek üzem. be dolgozni. Mindez kihat a szakmunkásképzés színvonalára is, amely több képviselő véleménye szerint inkább csökkent, mintsem emelkedett az utóbbi időben. Schumann Zoltán Nógrád megyei képviselő, egyébként szakmunkásképző-inté- zeti igazgató, az idén beiskolázott szakmunkástanulók előzetes tanulmányi eredményeinek csökkenő átlagával is alátámasztotta ezt a véleményt. Horváth Sándomé Somogy megyei képviselő szerint a szakmunkásképző-iskolák rossz ellátása, szemléltetőeszközeinek gyengesége, valamint kevés kollégiumi férőhelye csak növeli a tapasztalható feszültséget, amin sürgősen változtatni kell. Mégpedig — Csapó Ernő budapesti képviselő véleménye szerint — továbbra is döntően az általános iskolát végzettekre számítva, mert az érettségizettek leginkább csak más továbbtanulási lehetőség híján jelentkeznek szakmunkás- tanulónak, és mihelyt módjukban áll, másfelé orientálódnak. Az oktatás színvonalának és megbecsülésének növeléséhez a szakmunkásképzésben azonban az is, hozzátartozik — amint azt Varga Zsigmond Békés megyei képviselő kifejtette —, hogy küzdjék le a továbbtanulás jelenlegi gyakorlati nehézségeit. (Felszólalását a 2. oldalon közöljük). Jó néhány képviselő foglalkozott mélyrehatóbban a mezőgazdasági szakmunkásképzés sajátos problémáival. Szurgyi Istvánná Szolnok megyei képviselő különösen sürgette ennek a képzésnek a gyors fejlesztését, erről beszélt Gyimóthi Dénes Veszprém megyei képviselő is, mondván, hogy a nemzedékváltás a mezőgazda(Folytatás a 2. oldalon.) Munkaversennyel köszöntik felszabadulásunk évfordulóját A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa abból az alkalomból, hogy 25 éve kezdődött meg hazánk felszabadítása a német fasizmus igája alól, szeptember 23-án felhívással fordult a magyar néphez. Ebben többek között ezt olvashatjuk: „A nemzet minden igaz fia vállaljon többet és dolgozzék odaadással... Köszöntsék munkaversennyel felszabadulásunk negyed- százados évfordulóját.” A felhíváshoz a megyében elsők között a Férfifehémeműgyár Békéscsabai Gyáregysége szabászatának Április 4 szocialista brigádja csatlakozott. Vállalásuk többek között az alábbiakat tartalmazza: — 1969. évi termelési tervüket 100 százalék felett teljesítik. — A varrodák minőségi reklamációját fokozottabb önellen, őrzéssel 'minimálisra csökkentik. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyárában a szocialista ’címért küzdő brigádok között indult munkaverseny, amely 1970. április 1-ig tart. Beszámoló a békeaktíva- ülésről (3. oldal) A szabadság hajnalán 65. oldal) Ma indul Zrenjaninba a társastánc-klub és a Sygma-zenekar Sikerrel folytatódik a jugoszláviai Zrenjaninban a „Békéscsabai Napok” rendezvénysorozata. Szeptember 24-én érkeztek meg a békéscsabai Megyei Művelődési Ház bábjátszói, hogy másnap, szeptember 25-én két bábjátékkal; az Elátkozott malommal és a Hüvelyk Matyival lépjenek a zrenjanini bábszínház közönsége elé. Szeptember 26-án Növi Becseiben, 27-én a Zrenjanin melletti Muzsljá'n tartanak előadást. Az együttest Lenkefi Konrád vezeti. Ma, szeptember 26-án pedig a Nyíri Lajos vezette társastáncklub jelentkezését várják. A tán-> cosokat a Sygma-tánczenekar kíséri. Lesz elegendő őszibtáza-vefőmag A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat a termelőszövetkezetek őszibúza-vető- mag igényeit már korábban felmérte és az ideig maradéktalanul kielégítette. A rendszeres vetőmagfelújítás és a kiterjesztett vetőmagakció keretében több mint 7000 vagon nemesített, fémzárolt IX., illetőleg III. szaporulati fokú őszi búza-vetőmagra kötött a tsz- ekkel mezőgazdasági termékértékesítési szerződést. Ennek ellenére sok olyan termelőszövetkezet van, amely elsősorban az alacsony csírázóképes- ség miatt nem rendelkezik megfelelő minőségű vetőmaggal, vagy már ez év őszén fajtacserét tervez végrehajtani, ezért további étkezési búza vetőmagot kíván vásárolni. A Vetőmagtermeltető es Értékesítő Országos Vállalat annak érdekében, hogy a termelő- szövetkezetek ilyen irányú vecő- magigényeá maradéktalanul kielégíthetők legyenek, gondoskodik arról, hogy a megyei vetömagfel- ügyelőségak által fémzárolt kereskedelmi • őszibúza-vetőmag megfelelő mennyiségben rendelkezésire álljon. A fémzárolt keres, kedebni búzavetőmagot, önkölt-’ ségi áron bocsátják rendelkezésre. A vállalat felhívja a termelő- szövetkezeteket. hogy amennyiben saját készletből megfelelő minősé, gű, étkezési búzavetőmaggal nem rendelkeznek, igényeiket haladéktalanul közöljék a vállalat illetékes területi központjával. Megkezdődtek az üvegipari napok — Üj olvasztási módszerre tér át a hazai üvegipar A Technika Házában csütörtökön a Szilikátipari Tudományos Egyesület rendezésében üvegipari napok kezdődtek. Programja azért is jelentős, mert az egész iparág új olvasztási módszerre tér át. Az eddig ismert eljárások mellett sok százmillió forintot nagy beruházásokkal, új gyárak építésének költségeivel kellene növelni a népgazdaság kiadásait, hogy a negyedik ötéves tervben a hazai üvegipar eleget tehessen a fokozódó igényeknek. Az új módszer azonban lehetővé teszi, hogy a jelenlegi kemencék teljesítményét és így az egész iparág termelését 40—50 százalékkal növeljék. Az új eljárás az üvegolvasztás intenzi- fikálása — amely szerint csak kisebb fűtőberendezéssel kell kiegészíteni a régi kemencék felszerelését, hogy az eddiginél lényegesen gyorsabban olvasszák, „főzzék”- az üveget. Jövőre már a sajó- szentpéteri és az Orosházi Üveggyár kap egy-egy elektromos pótfűtőberendezést, s fokozatosan az egész iparágat ellátják az új felszereléssel. Az üvegipari napokon — csütörtökön és pénteken — az új módszer különféle tudományos kérdéseit és gyakorlati tapasztalatait vitatják meg az iparág szakemberei.
