Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-23 / 220. szám
19«, szeptember 23. 6 Redd Nem fáradozott hiába Grábner Antal a Békés megyei Tégla és Cserépipari Vállalat karbantartó villanyszerelője. Fiatalon került a békéscsabai 1 -es számú téglagyár ba. Hamarosan megismerkedett a gépekkel és rájött arra, hogy bizonyos szerkezeti változtatásokkal gazdaságosabban lehet termelni. A vállalat még az 19S0-es évek közepén három elgondolását újításként elfogadta. Akkoriban azonban az elismerés nem állt arányban azzal aä erőkifejtéssel, amit egy-egy újítás megvalósítására kellett fordítania. Így aztán alább hagyott a törekvése és hosszú évekig nem hallatott magáról. Tavaly ősszel azonban Kovács Lajos, az újítóműhély lakatosa éppen neki említette: — Meg kellene oldani a cserépfül vágó gép automatikus kikapcsolását. Az volt ugyanis a helyzet, hogy he elszakadt a drót, a gép akkor is működött tovább és gyártotta a cserepet fül nélkül. Grábner Antalnak jól esett, hogy Kovács Lajos, az elismert többszörös újító tőle várta a megoldást. Különben is látta, hogy néhány év óta egyre inkább fellendült az újítómozgalora A vállalat vezetői gondot fordítanak a gyors ügyintézésre és az elfogadott újításokat kellően díjazzák. Menten hozzálátott tehát a cserépvágó automata működésének a tanulmányozásához. Több napos vizsgálódás után elhatározta, hogy elektromos megoldással próbálkozik. Ha a fülvágó drót elszakad, az áramkör is szakadjon meg és a gép abban a pillanatban álljon le. Ráadásul még azt is követelményként írták élő, hogy a gépben levő agyagon keresztül nem mehet áram. Sok-sok kísérletezés után végül is elkészült a szerkezet. Márciusban, a téli nagyjavítás után az egyik gép már ezzel a szerkezettel működött. Igaz, még nem volt egészen tökéletes, de kisebb változtatások után hamarosan bebizonyosodott, hogy Grábner Antal nem fáradozott hiába. Júniusban a vállalat elfogadta az újítását, ami most majd mind az öt cserépvágó automatára rákerül. A tapasztalat szerint eddig naponta (2 műszakban) egy gépen 4 drótszakadás fordult elő, ami miatt 200 selejt (fül nélküli) cserép készült. Hogy milyen kárt jelentett ez, azt megtudhatjuk, hogy az újításból a vállalatnak — öt gépen — egy év alatt 125 ezer forint megtakarítása származik. Ebből az összegből csaknem 20 ezer forintot kap Grábner Antal. A többi a vállalat kasszájába kerül, s a közöst gyarapítja. Grábner Antal nem titkolja, hogy elsősorban az újítási díj ösztönözte erre a sok időt és fáradságot igénylő munkára. — Persze, hogy nálam is számi a pénz — mondja, bár ahogy folytatja, kiderül, hogy nem csu- pán erről van szó: örömet jelent a siker, a szakmabeliek elismerése is. Az a tudat, hogy tartják valakinek az embert. És most ismét egy újításon töri a fejét. A téglaprésen akar változtatni. Hogy mit, az egyelőre titok. Ha sikerül, a megtakarításból eredő gazdasági eredmény összege meghaladja majd a 125 ezer forintot. S az lesz a hetedik elfogadott újítása. De már most, a hatodik után a Kiváló újítói bronz fokozat várományosa lett. Pásztor Béla $0 millió forint értékű seprűcirok-szakállt termelt a G1TÉV Kanadába, Svédországba, Közel-Keletre exportálják a táj sajátos termékét dig —- aminek zömét hántolás után takarmánykeverő-üzemek adagolják megfelelő arányban az abrakhoz — mintegy százezer mázsa termett. A seprőcirok termőterület zömén az Űj Szegedi Törpét termesztették, amely bőtermő és a gépi betakarítása megoldott. A kunágotai Bercsényi, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány, a magyarbán hegy esi Egyetértés és számos más termelőszövetkezet igen magas jövedelemhez jut a több száz hold cirokföldről. A cirok- szakáll egy kisebb hányadát hazai feldolgozásra adják, de zömét Kanadába, Távol-Keletre, Olaszországba, Franciaországba és más államba exportálják. A CITÉV- telepein osztályozzák, bálázzák és csomagolják az értékes cirok- szakállt, s a vevők kívánsága sze. rin,ti színben és méretben indítják külföldre. A. R. Uj telephelyére költözött a Békéscsabai Építő és Épületkarbanfartó Klsz A hazai seprűcirok-termesztés őshazájában — megyénkben — másfél évvel ezelőtt csaknem félszáz termelőszövetkezet alakította meg a Seprűciroktermelő-, Értékesítő-. Feldolgozó és Vetőmagellátó Közös Vállalkozását. (CITÉV). Az idén már több mint ötezer holdon termelik a tagszövetkezetek a táj jellegzetes növényéi A betakarítás jó ütemben halad, s amint Szenpétery Károly igazgatótól halottuk: rekord- hozamokat értek el a árok- földeken. összesen mintegy 50 millió forint értékű árokszakállt takarítanak be, a árokmagból peSzlovák vöröskeresztesek megyénkben Szlovák Vöröskereszt-küldöttség érkezett csütörtökön délelőtt megyénkbe, a Magyar Vöröskereszt Családi Lapja meghívására. Va- lerija Fakundinyt, a Zdravia szlovák Vöröskereszt-lap munkatársát és Pápay László Vöröskereszt járási titkárt Mizó Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint Öz Ferenc, megyei Vöröskereszt-titkár fogadta. A Békéscsabai Építő és Épületkarbantartó Ktsz nemrég költözött át a Kétegyházi úti telephelyére, ahol műhelyek, raktárak, irodák vannak. Az asztalosműhelyt a jövő év közepéig új gépekkel rendezik be, hogy a nyílászáró szerkezetekben és beépített bútorokban mutatkozó lakossági igényt jobban kielégíthessék. A szobafestő és villanyszerelő részlegen felül a jövő év elején központifűtés-szerelő, majd gázszerelő-részleget „is létrehoznak. A telephelyen 1970-ben kezdik meg a szociális létesítmény építését. Az épület egyik szárnyában kap helyet a központi iroda. A további évek során újabb műhelyeket és munkásszállót is építenek, közben főként az építőipari részleg létszámának jelentős növelését tervezik. A műtét sikeréért A Békéscsabai Pamutszövőböl százan, a megyei pártbizottság, az SZMT, a Tsz-szövetség, az MHSZ, valamint a Népújság dolgozói közül mintegy 50-en jelentkeztek önként véradásra az elmúlt napokban. Mint arról már lapunkban is hírt adtunk, a rendkívüli véradásra azért volt szükség, mert ma operálják Gyucha Adámot a pamutszövő dolgozóját a Szegedi Kardiológia! Klinikán, s a szívbillentyűműtéthez, esetleg utána is -—.igen sok vér szükséges. Megcsodálta-lak Gerard Jacob párizsi gyártulajdonos villát építtetett az egyik legismertebb francia építésszel. Alig hogy beköltözött, özönleni kezdtek hozzá a levelek, amelyekben az építészeti egyetem professzorai kérik, engedje meg hogy megmutassák diákjaiknak hogyan nem kell építeni. A gyártulajdonos erre beperelte az építészt... Gyomaiak, figyelem! A BÉKÉS MEGYEI AÉV, GYOMAN, a vásártéren 84 lakás építését kezdi meg. Ezen mun- kaheflyre előnyös munka- és bérezési feltételek mellett kőműves és ács szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat veszünk fel Jelentkezés a helyszínen vagy a központi irodában: Békéscsaba, II., Kazinczy u. 4. szám alatt, 1969. szeptember 25-ig. 172218 n szabadság kapuja A sok ezer magyar község közül Battonya egyike azoknak, amelyeknek nevéhez a magyar történelem jelentős eseményei fűződnek. Az 1891-es június 21-i battonyai földmunkás-felkelés fontos állomása a magyar parasztság forradalmi megmozdulásainak. 1944-ben Battonya volt a szabadság kapuja Történelmi tény, hogy a szovjet hadsereg 18. páncélos hadtestének katonái — Brjukov hadnagy és bajtáraai 1944. szeptember 23-án Battonyánál léptek először magyar földre és a községet szeptember 23-án délutánra teljes egészében felszabadították. A község nevét mesék és legendák övezik. Egyesek szerint itt halt meg Batu kán. A hiteles dokumentumok 1200 körüli időpontban jelölik a település alapítását. Jelenleg a 25 000 kát. hold területű Battonyának 9800 lakosa van. A község határában négy termelőszövetkezet működik. Iparát a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat új telepe, a kenyér- és téglagyár, a tésztaüzem jelenti. A község lakosai magyarok, délszlávok és románok. A nemzetiségeknek külön iskolájuk van. 1947 óta működik a faluban a Mikes Kelemen gimnázium, 1962-ben mezőgazdasági gépszerelő és állattenyésztési szak- középiskolát létesítettek. A József Attila Művelődési Ház a zeneiskolának és a nemzetiségi táncegyüttesnek ad otthont. A jelenlegi Battonya a felszabadulás óta eltelt 25 év falufejlődésének eleven dokumentuma. A battonyai Dózsa Tsz jelenlegi brigádvezetője, Rockov György — a képen az álló sorban jobbról az első — Steinmetz Miklós kapitány magyar szakaszának volt az egyik harcosa. A környék olajkútjaiból kitermelt kőolajat és földgázt a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat battonyai telepén dolgozzák fel. Az új telep 1968 óta működik. A környék fogyasztóinak napi 60—70 ezer köbméter gázt szállítanak. A battonyai Mikes Kelemen Gimnázium nyelvi laboratóriuma, ahol audiovizuális módszerekkel tanítják a diákokat az orosz és más idegen nyelvekre. (MTÍ fotó — Keleti Éva és Penko Imre felvétele)
