Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-22 / 219. szám

1969. szeptember 21. 9 Vasárnap Nagy ünnepre készülünk! Szépítsük megyénket Csatlakozások a népfront-felhíváshoz I Villák a faluvégen A műveltségnek egyik fokmérő­je környezetének rendezettsége, tisztasága — írják a nagykamará- siak a „Szépítsük megyénket” ak­cióhoz szóló csatlakozásukban. Ezt nemcsak hangoztatják, hanem be. számolnak arról is, hogyan tevé­kenykedtek eddig. A Hazafias Népfront helyi bizottsága és a Nötanács munkatervében tallóz­va találkozhatunk községszépíté- si, köztisztasági feladatok meg­szervezésével. A tanácstagok és a tömegszervezetek aktívái lelkiis­meretesen segítik azok megvaló­sítását. Ennek eredményeként a lakosság százával jelentkezett tár­sadalmi munkára. Erről tanúsko­dik a korábbi években járhatatlan Bercsényi utca feltöltése. Főleg a háziasszonyok szorgalmát dicséri a járdák naponkénti felseprése; ez szinte már versenyszerűvé vált. Mind a két bűnügyben — ame­lyekben a békési járási bíróság hozott ítéletet, a napokban má­sodfokon is megerősítette a Ma- gyei Bíróság — jelentős szerepe volt az italnak. Leütötték, kirabolták K. L. fiatalkorú, a Békéscsabai Szakmunkásképző-Intézet tanuló­ja február 20-án az esti órák­ban a borosgyáni kocsma előtt le­szállt a buszról. A kocsmában Varga Sándor 19 éves barátjával es Fábián Lászlóval, a Békéscsa­bai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat dolgozójával találkozott Együtt italoztak. A helyiségben tartózkodott Szabó Sándor 52 éves békési lakos, a Békés me­gyei Víz- és Csatornamű Válla­lat gépkezelője is. Szabó nagy­hangon vitatkozott asztaltársával. Tfarzei a vádlottak figyelmét ma­gára vonta. Záróra után Békés felé indult, maga mellett tolva ke­rékpárját. Fábián László ittasan azt indítványozta két társának, hogy verjék meg Szabó Sándort, mert az a múlt rendszerben több esetben bántalmazta édesapját. Az indítványt tett követte. Fábián a sértett háta mögé lopakodott és tarkón ütötte. Szabó elesett. Ezt követően K. L. és Varga Sándor is többször bántalmazta. Majd talpra állítatták, s mint, akik jól végezték dolgukat a kocsma felé indultak. Fábián közben elvált két társától. Varga Sándor és K. L. pedig a kocsma előtt várakoz­tak K. L. édesanyjára, aki Békés­csabáról érkezett a busszal Sza­bó Sándor az ütés következtében elvesztette tájékozódási képessé­gét s ő is a kocsma félé vette útját. Varga elmondta Barátjá­nak, hogy a kocsmában látta mi­kor az öreg fizetett; tele volt a pénztárcája százasokkal Meg­egyeztek abban, hogy Szabót ki­rabolják. K. L. hazakísérte ódes­Az sem ritkaság, hogy az utcák fasorainak árnyékában virágok díszlenek. Abban bízik és arra mozgósít a helyi népfront bizott­ság, hogy ez az igyekezet felsza­badulásunk 25. évfordulójára még erősödik. Gyula városában a „Szép Gyu- láért”-mozgalom már éveik óta vonzó a lakosság körében. Ennek ! a nagy érdeklődésnek olyan olda- j la is van — ami megszívlelendő —, hogy a városi tanács végrehaj­tó bizottsága minden évben rend­szeresen értékeli, hogy a tanács­körzetekben ki milyen értékű munkát végzett környezete szebbé tételéért. Eszerint fejezik ki elis­merésüket. így az egyéni társa- j dalmi munkásokat harminc óra teljesítés után bronz, 30-tól 70 óráig, ezüst, száz óra elteltével arany fokozatú jelvénnyel tünte­anyját. Majd visszatért a kocs­mához. Varga Sándor közben el­hozta otthonról kerékpárját, s most már kerékpárral szegődtek Szabó nyomába. A kocsmától 600 méterre érték utol. Leütötték, el­vették a pénztárcáját, majd a kisvasút töltésére vonszolták. A pénztárcában 2 ezer 400 forint volt. Elosztották egymás között és hazatértek. Miért követték el ezt a bűncse­lekményt? A környezettanulmá­nyok alapján megállapíthatjuk, hogy nem az anyagiak hiánya kényszerítette őket erre. K. L. fiatalkorú. Szüléd ugyan külön- váltan élnek, de édesanyja oda­nyiségű szeszes italt fogyasztott bűntettének elkövetése előtt. A vádlott Békéscsabán a pamutszö­vőben dolgozik. Ez év április 25- én délelőtti műszakját befejezve egyik munkatársával italboltban töltötte szabad idejét. Csak este, a fél 11-kör induló busszal uta­zott Békésre. Erre a járatra szállt fel B. I. süketnéma lány barátnő­jével, akik szintén a pamutszö­vőben dolgoznak. A vádlott sze­met vetett a süketnéma lányra. Mikor Békés főterén leszállt a két lány, nyomukba szegődött A Sportfogadási és Lottó- Igazgatóság közlése szerint a 38. játékhéten öttalálatos szel­vény nem volt. Négy találatot 25 fogadó ért él, nyereményük egyenként 145 232 forint. Hár­mas találata 3126 fogadónak Doboz: Minden ház csinosabb legyen Gyula: Jelvényt adományoz Nagykamarás: Százával jelentkeznek társadalmi munkára tik ki. A kitüntetéseket ünnepé­lyes keretek között adja át a ta­nács végrehajtó bizottságának el. nöke. Most is olyan igyekezetei táplálnak a szervező munka so­rán, hogy minden utca, minden ház tisztasága hirdesse: mennyi­re szeretik városukat annak la­kói. Dobozon a Hazafias Népfront helyi bizottsága felhívással for­dult a község lakosaihoz, hogy április 4-re teljesen fejezzék be a házak csinosítását. Az egyedül­álló idős, beteg lakástulajdonosok környezetének rendbe hozására felkérik a KISZ és az úttörők se­gítségét. Elismerésre méltók ezek a kez­deményezések, melyeket minden bizonnyal követ megyénk egész lakossága. r. volt. Nyereményük egyenként 581 forint. Két találatot 107 123 fogadó ért el, nyereményük egyenként 20 forint. A nyereményösszegek a nye­reményilleték levonása után értendők. A DAV BÉKÉSCSABAI ÜZLETIGAZGATÓSÁGA felvételre keres: villanyszerelőket, hálózati és erőművi betanított munkásokat és segédmunkásokat, kazánkezelőket (fűtőket), munkagép, (empor) kezelőket, raktári kiadót. Jelentkezés: BÉKÉSCSABA, Tanácsköztársaság útja 46 sz. Munkaügyi osztály. 172116 4 z ötletet, s véle a földolgo- ** zás inspirációját ajándék­ba kaptam. Ismerősöm, szenve­délyes néprajzos, azt mondta: „A falvak ma fordítva szépek.” Valamikor a falu közepe volt a gazdaházak, a legrangosabb épü­letek helye. Ma, mivel a régi centrumban többségükben még állnak á régi házak, az újak többnyire a faluvégen találha­tók, ott állnak a villasorok. Ám ne gondold, hogy ezzel megvál­toztak az úgynevezett lakószo­kások. Mint a régi házakban, az újakban is megtalálod a nem lökött tisztaszobát, s azt tapasz­talod, hogy a család idejének java részét nem a két-három vagy még több szobában, hanem a konyhában tölti. Az igények általában megelőzik a lehető­ségeket. Itt, paradox módon, fordított a sorrend.” Nem elég hát építeni, hanem lakni is tudni kell? 1938-ban — a lakáskaitaszter adatai szerint — hazánkban a lakóházak 78 százaléka sárból és vályogtéglából épült, s a lakos­ság ötven százaléka egyszobás lakásban lakott... Tudatunk gyorsan villantja fel a múlt ké­peit: nádtető, gümőkór, döngölt padló, apró ablakok, dohos leve. gő... cselédházak, közös kony­hák ... Ha azt mondjuk: az 1960—1968 között épített laká­sok 76 százaléka két- vagy több­szobás, 93,9 százaléka villany­nyal ellátott, 62,8 százalékában fürdőszoba is található, egyben azt is mondhatjuk, hogy eltűnt a rég’ eltűnésre érett „hagyo­mány”. A korszerű — vagy leg­alábbis korszerűbb — építészeti külső azonban csak lehetőség a többre, a jobbra CJ ol tartunk e lehetőségek 11 növelésében? Magyarországon 1963-ban 52728 lakás épült fel, ebből a me. gyék részesedése 43867 lakás volt. 1966-ban 55614 — megyék: 46026 —, 1968-ban 67 088 — me. gyék: 54 476 — lakást emeltek. Hangsúlyozva, hogy a lakás- helyzet javítása ma is elsőrendű gazdasági-társadalmi-politikai feladatként szerepel, a növeke­dés hosszabb távon való összeve. tése nem késztet röstellkedésre. 1950-ben az ezer lakosra jutó újonnan épített lakások száma hazánkban 3,8 volt, az 1956— 1960 közötti évek átlagában 5,7, 1967-ben 6,1, s 1968-ban 6,5. Azért, hogy igazán és hűen lás­suk, hol is helyezkedünk el eredményeinkkel, tekintsünk ki a más országokra nyíló ablakon. 1967-ben, amikor tehát Magyar- országon 6,1 volt az ezer lakos­ra jutó újonnan épített lakások száma, ugyanez az adat Bulgá­riában 5,1, a Szovjetunióban 9,8, Romániában 6,3, Lengyelország, ban 6,1, Csehszlovákiában 5,5, a Német Szövetségi Köztársaság­ban 9,6, Olaszországban 5,1, Franciaországban 8,5, az Egye­sült Államokban pedig 6,6 volt. Nem túlzás tehát azt mondani: igen mélyről indulva ma már a középmezőnyben helyezkedünk el. 4 z épített lakások száma: a ^ legnagyobb sugarú kör; Húzzuk meg rövidebben e su­garat ,s így, fokozatosan jus­sunk el oda, hogy mi van — ml rejlik — a falak mögött, ha már építünk, élvezni is tudjuk-e az új otthont? Í949-ben a száz lakásra jutó lakók száma 365 volt. Ahogy több lakás épült, úgy csökkent ez a szám, s 1968-ban országosan 324, a községekben 318 volt A megyék között azonban már je­lentősek az eltérések. Pest me­gyében például száz lakásban 346, Borsodban 344, Veszprém megyében 340 ember élt 1963- ban, de Szolnok megyében csak 285, Somogybán, Békésben 296. Bogozzuk tovább a csomót. A múlt évben fölépített lakások 85 százaléka volt két- vagy több­szobás országosan. Tolna és He­ves megyében 91 százalékot ért el ez az arány, Zalában, Bara­nyában, Nógrádban 90 százalé­kot, de Pest megyében csak 77- et, Hajdú-Biharban 79-et. Or­szágosan a községekben levő la. kősóknak mindössze csak tíz százalékában van vízvezeték, ám Komárom megyében 32, Csongrádban 31, Veszprém me­gyében 21 százalékot ér el ez az arány. A múlt évben Baranyá­ban fölépített 1193 lakásból 905- öt fürdőszobával együtt emel­tek, de Borsodban 2990-ből csak 899-et, Hajdú-Biharban 2333-ból 342-őt. p" lég is a számokból, hiszen ■*-J csupán azt kívántuk segít­ségükkel bizonyítani, hogy nincs általános érvényű recept, s hogy a regionális lehetőségek — adottságok — meghatározzák — legalábbis nagyrészt — az újon­nan ésííett lakások „komfort­értékét” Is. A korszerűsítéssel te. hát egyszerre két úton is járni kell. Az egyik, s kétségtelenül a költségesebb, a társadalom anya. gi erőforrásaival szorosan össze­függő környezeti kultúra növe­lése. A villany már majdnem minden újonnan épített lakás­ban, házban ott van. (A múlt évben építettek 96 százaléká­ban.) A vízvezeték, a csatorna már lassúbb, mert nagyon költsé­ges fejlesztés, akárcsak a veze­tékes gáz megépítése. Az igé­nyek változását, gyors emelke­dését jelzi, hogy a lakosság ön­kéntes társulásai — a vízhálózat és egyéb más kiépítése — né­hány év alatt megháromszoro­zódtak. Könnyebben, kényelme­sebben, a civilizáció sokféle ál­dását élvezve akarnak élni min, denütt az emberek, s anyagi ál­dozatokat sem sajnálnak ennek érdekében. A másik út azonban, melyre föntebb utaltunk, már nehezebben járható, mert — rej­tettebb. A sártetős, nemegyszer tor- nyocskákkal is cifrálkodó villák az anyagi tehetősség jegyeit vi­selik magukon, s a tehetősség — neon ésszerű fölhasználását. Drá­gán, anyagot pocsékolva építkez­nek sok helyen, s nem a célsze­rűség, hanem a külső mutatós­ság határozza meg, a ház mi­lyen legyen. Az országban 12,5 ezer építőmester, s 250 építőipa­ri szövetkezet tevékenykedik, s mint nagynevű építészünk meg­jegyezte, ugyanennyi „stílust” képviselnek. S nemcsak a falak, de a mögöttük rejlő életforma is sűrűn újratermeli azt, aminek föladására már régen megvan a fedezet. Mert minek drága bú­torokkal, szőnyegekkel, csillá­rokkal berendezni a szobákat, ha — nem használják? Ha a konyhaasztal mellett tanul a gyerek, ha egyetlen helyiségbe összezsúfolódva él a család? Ha a fürdőszobában mutatós ugyan a színes csempe, a modem mos. dó, kád, de a lavórt használják? ok türelemmel, tapintatta] ^ lehet, s szabad csak ezt a ma kétségkívül nem ritka maga­tartást az ésszerűséggel, az oko­sabbal fölváltani. Hozzájárul e fölváltáshoz a helyben rendezett lakberendezési kiállítás éppúgy, mint a tévé mintaboltja, keres­kedelem — örvendetesen gyara­podó — tanácsadó szolgálatának megszervezése, a giccs kiszorítá­sa a képkereskedelemből, stb. Ezerféle szál, mert ezerféle emberi szokással, beidegződéssel kell megküzdeni. Kell — a szó betű szerinti értelmében. Mert nem elég több új lakást építe­ni. Az igények ilyen értelmű többletét is serkenteni, ápolni szükséges. A villák ma leggyak­rabban a falvak végén állnak, mert ott volt hely, terjeszkedési lehetőség az új településeknek. A falvak vége azonban csak földrajzi, s nem időbeli jelző. Nem az, nem szabad, hogy az le­gyen, különösen a szó elmara­dottságra utaló értelmében.., Mészáros Ottó A Békéscsabai MÁV Állomásfőnökség felvesz 18 évtől 38 évig férfimunkásokat kocsirendezői, vonatlékezöi és rakodómunkás munkakörbe Kedvezményes belföldi és külföldi utazást, valamint egyen­ruhát biztosítunk. Kereseti lehetőség: 1900 forinttól 2100 forintig, rakodómunkásoknál 2200—2500 forintig. A felvételre jelentkezők három hónapnál nem régebbi kel­tezésű tüdőszűrő- és vérvizsgálati eredményt hozzanak magukkal. Jelentkezés: Békéscsabai MÁV Állomásfőnökség, személyzeti és munkaügyi osztályán. 3496 A tárgyalóteremből: Az italnak is szerepe volt Szemérem elleni erőszak Kölüs Balázs is jelentős meny­Serédi János Nincs öttalálatos a lottón adóan gondoskodik fia nevelésé- mi. Mikor a fia hazakísérte meg­dorgálta amiatt, hogy szeszes italt fogyasztott. Azzal a gondo­lattal tért nyugovóra, hogy a fia is lefeküdt. Varga Sándor szülei egyéni gazdálkodók A tárgyalá­son a vádlott ügyét egy neves pesti ügyvéd képviselte. A járásbíróság K. L.-t és Varga Sándort garázdaság és rablás bűn­tette miatt 2 év és 6 hónap szabad­ságvesztésre ítélte, mellékbünte­tésként pedig öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Fábián László 6 hónap börtönbüntetést kapott. Azok nem vették észre. A Rákó­czi út sarkán B. I. elvált barát­nőjétől. Kölüs meggyorsította lépteit. A Keserű-soron utolérte. A lány éppen nyitotta volna la­kóházának kapuját, de a zár nehezen engedett. A vádlott há­tulról átölelte, majd lecibálta ró­la a szoknyát. A dulakodásra fel­figyelt B. I. sógora, aki a ház közelében tartózkodott. A férfi a szerencsétlen lány segítségére si­etett. Kölüs Balázs kereketoldott. A bíróság a vádlottat hat hónap szabadságvesztésre ítélte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom