Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-22 / 219. szám
1969. szeptember 21. V asáraap Hofe! Körös Szálloda-nézőben Békéscsabán igazgató válasza szerint egy éjjeli mulató kialakítása az eredeti tervekben sem szerepelt. Viszont a Csaba Presszót alakítják majd át bárhelyiséggé. 8. I. Tanulmányutak Hollandiába, Svédországba és más országokba Érdekes tanulmányutakat szervez az idén először az IBUSZ és az AGROINFORM hazánkban a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok elnökei, illetve igazgatói, főagronó- musai és vezető mezőgazdasági szakemberei részére. Hollandiába, Svédországba FranciaSzakmunkás-tanulók munkavédelme BeszélgetésHaupert Józseffel, a Munkaügyi Minisztérium Tanügyigazgatás i Osztályának vezetőjével Fehér márványlépcső vezet a félemeletre. Fotó: Demény Sok sajtót (ha nem is mindig jót) kapott az új békéscsabai szálloda. Kevés olyan építkezés van, nemcsak a városban, hanem a megyében is, amely annyira foglalkoztatná a közvéleményt, mint a Körös hotel. • Hogy miért? Az alföldi városok szálloda-gondjai közismertek és a helyszűke nemegyszer határt szab a szárba szökkenő idegenforgalomnak. A megyeszékhely 101 éve épült Csaba szállodája elavult. Így aztán jogos az igény egy új, korszerű hotelra. Azt mindjárt elöljáróban le kell szögezni, hogy a Körös Szálloda „végleges” átadási határidejét már nagyon sokszor módosították. Az okok felsorolása hosszú lenne. Ám annyit tudunk, hogy a legutóbbi csúszás a Budapesti Csőszerelő Vállalat „lelkén szárad”, hiszen a szellőzőberendezéshez akkor kezdtek hozzá, amikor már az átadási határidő is lejárt. Bűnbak-keresés helyett azonban tegyünk egy rövid sétát az épületben. Kísérőnk, Purcsi János, a Békés megyei Vendéglátóipart Vállalat igazgatója, Dan- csó Ferenc és Kneifel Andrási, a Beruházási Vállalat csoportvezetője, illetve műszaki ellenőre. Az épület legimpozánsabb része az előtér. Mennyezetig érő üvegfal, faburkolat, fekete márványoszlopok adják meg a hely sajátos hangulatát. A félemeletre fehér márványlépcső vezet fel. A lépcső mellett szökőkút. A galérián, jó kilátással a Kossuth térre, drink-bár lesz. Itt kap még helyet a 40 személyes kisterem és az úgynevezett írószoba, amelynek berendezése az orosházi kiállításon díjat nyert bútorgarni- túi'a lesz. A földszinti helyiségek (étterem, presszó, terasz) egyszerre ezer vendéget fogadhatnak. De mikor? Kísérőink nem akartak (vagy nem mertek?) jóslatokba bocsátkozni. Egyet azonban határozottan állított az igazgató; amint az építők, szerelők, berendezők kivonulnak az épületből, két héten A napokban felkerestük Haupert Józsefet, a Munkaügyi Minisztérium Tanügy igazgatási Osztályának vezetőjét, s megkértük, tájékoztasson bennünket a szakmunkásképző-intézetek baleseti helyeztéről, a munkavédelem aktuális kérdéseiről. — Az Állami Biztosító statisztikájából megtudtuk, hogy az elmúlt évben 28 szakmunkás- tanuló vesztette életét, 4491-en pedig megsérültek, s a balesetekre kifizetett összeg megközelítette a 2 millió 300 ezer forintot. — Nem fest ez a statisztika túl komor képet? — Ezek a számadatok kétségkívül jelentősek, de reális kép csak akkor alakulhat ki a szemlélőben, hagy azt is elmondjuk, hogy a 28 halálos baleset közül 27 nem az iskola ,,vagy a munkahely falai között fordult elő, hanem játszás, közlekedés vagy fürdőzés közben. Sajnos, ez évben már újabb 7 halálos áldozatot követelt tanulóink köréből a víz, — A balesetek gyakorisága, előfordulása csökkenő vagy növekvő tendenciát mutat? — Hála a hatásos munkavédelemnek, a balesetek száma fokozatosan csökken, de még mindig sokan sérülnek meg munka közben éppúgy, mint az iskolákon kívül. 1967-hez viszonyítva a halálos balesetek száma az elmúlt évben például 50 százalékkal csökkent. Kevesebb a csonkulásos baleset is. — Milyen intézkedéseket tettek a balesetek számának csökkentésére? Megtartják-e a tanulók a munkavédelmi szabályokat? — Az elmúlt évben már miniszteri rendelet —, mely a SZOT határozatából fakadt —. kötelezően írta elő a szakmunkás-tanulók számára a balesetA zárszámadások előkészítéséről tárgyaltak a csabai tsz-vezeiök Csütörtökön a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet központjában a megyeszékhely négy termelő- szövetkezetének vezetői a városi pártbizottság és a városi tanács szervezésében megtárgyalták a termelőszövetkezetek 1969. évi pénzügyi, gazdasági helyzetét. Az értékezleten az új gazdaságirányítási rendszer mezőgazdasági kihatásait és a második fél év számviteli feladatait, valamint a zárszámadások pénzügyi előkészítését tárgyalták meg. A megbeszélésen jelen volt a városi pártbizottság első titkára, Such János és a városi tanács végrehajtó bizottsága részéről Kovács Fetcnc osztályvezető. elhárítási vizsgát. Ez lehetővé belül'megnyílik a szálloda. (Véle- tette, hogy a pedagógusok meg- ményünk szerint ez karácsony és győződhessenek arról, hogy a szilveszter között lesz.) A búto- munkába álló tanítványaik varokat a vállalat beszerezte, s a lóhan elsajátítottak minden szük- , . , , ,w seges balesetelhárítási tudni hotel leendő alkalmazottai is ke- Egyébként a tantervben szén allnak a rajtra. A vende0 js fontos helyet foglal el a mun- szobák egy- és kétágyasak lesz- ka_ ^ egészségvédelem. Jelentős nek. (Az előbbiek a Gyulai útra, szerepük van a balesetek meg- az utóbbiak a Kossuth térre néz- előzésében a gyakorlati órák élének.) Szintenként 18 szobát ren- ■ jén tartott 20 perces beszélgeté- deznek be és így a szállodában seknek is. egyszerre minimálisan 120 vendéget helyezhetnek el. Mint érdekességet nem árt megjegyezni, hogy a parkett alatt jó két centiméter vastag gumialátét biztosítja a vendégek zavartalan nyugalmát. A lift már működik, és készen áll a telefonközpont is. A kazánház szerelése befejezéséhez küzeledik. bár a szakemberek az alagsori helyiséget kicsit zsúfoltnak tartják. Hamarosan felszerelik a cégtáblákat és a feliratokat. Az épület Gyulai út felőli részén hatalmas 3x2 méteres kék-piros-fehér színű HOTEL KÖRÖS felirat csábítja majd a vendégeket. Sokan kérdezték, néhányan kifogásolták is, hogy miért nem — Hogyan ítélik meg a tanuló-balesetbiztosítás szerepét, jelentőségét? — Szakmunkásképző-intézeteinkben nagy gondot fordítanak arra, hogy minden tanulónak legyen biztosítása. Mi támogatjuk a nevelőket e törekvésükben. Tudtommal nagyon kevés azoknak a száma, akik nem rendelkeznek biztosítással. A mostani tanév elején a pedagógusok segítségével, bizonnyal elérhető az, hogy minden tanulónk megfelelő anyagi védelemben részesüljön. Erre szükség is van. amint azt az említett statisztikai adatok bizonyítják. — A szakszervezetek is segítik a balesetelhárítási munkát? Milyen konkrét formái vannak e segítségnek? — Először talán a szemléket csak a munkára, hanem az oktatásra is kiterjed az ellenőröK figyelme. Van egy úgynevezett járőrbrigád is az üzemekben, amely napról napra ellenőrzi a munkahelyeket, felhívja a tanulók figyelmét a baleseti forrásokra, egy-egy rosszul elhelyezett munkadarabba vagy szerszámra. — A nevelőket hogyav segíti a minisztérium a baleset- elhárítási munkában? — Évenkén egyszer-kétszer igazgatói értekezletet tartunk. Itt sok tanulságos példát mondunk el, s minden esetben felhívjuk figyelmüket a balesetelhárítás fontosságára. A tűzeseteket, a halálozást és a csonkulásos balesetekét egyébként ■azonnal jelentik az intézetek a főhatóságnak — fejezte be a tájékoztatóját Haupert József elvtárs. és Olaszországba látogatnak a csoportok, hogy megismerjék az ottani gazdasági életet, a mezőgazdasági nagyüzemi módszereket és tapasztalatokat szerezzenek a korszerű berendezések működéséről, az újabb eljárásokról. Dániában például az állattenyésztést vizsgálják alaposabban, Hollandiában a kér teszek módszereit tanulmányozzák, Franciaországban és Olaszországban az öntözéses gazdálkodást, és így tovább. A tanulmányutakon a megyék közül Békés megyéből vesznek részt, a legtöbben a különböző csoportokban, összesen 24-en. Ez érthető is, hiszen Békés megye adja a mezőgazdasági termékek jelentős százalékát az ország asztalára. Az első csoport szeptember 19-én indult, dániai és svédországi útra Budapestről repülőgéppel, és október 2-án érkezik vissza. Ezen az úton megyénkből négy mezőgazdasági szakember vesz részt. A másik csoport, szeptember 24-én indul Hollandiába és Franciaországba, s a két országban október 6-ig tartózkodik. Szeptember 26-tól október 9-ig Franciaországban és Olaszországban tesz körutat egy újabb csoport, s ugyanezen a napon Dániába és Svédországba is megy egy csoport, melyben Békés megyéből 16-an vesznek részt. Ez utóbbi üt résztvevői október 10-én érkeznek vissza. A tanulmányutak alkalmával a csoportok tagjai nemcsak a mezőgazdasági termelő-, hanem a feldolgozó üzemeket is megtekintik. lesz az új szállodában bár? Az említeném, amelyek során nemígérgetők, hárijánoskodók Egy fiatalembernek 8 forint órabért ígértek egy másik gyárban. Ezért kilépett a munkahelyéről, ahol hasonlóan 8 forintja volt, de a kedvezőtlen egészség- ügyi körülmények miatt változtatni akart rajta. Az új helyén munkába állt és akkor közöltek, hogy csak 7 forint órabért kap. Amikor pedig érdeklődött, hogy miért vezették félre, még az ígérgető méltatlankodott a túlzó követelődzés miatt. Másik példa. Munkaerő kellett az egyik üzembe. Egy fiatal lány jelentkezett, aki meg is felelt a követelményeknek. Hogy maradjon, ígértek neki sok mindent. Azt is többek között, hogy lehetővé teszik a továbbtanulását. Változott a szín. Fél ‘ év sem telt el, amikor jóformán már nem is az eredeti munkakörében foglalkoztatták. Rendszerint olyan feladattal bízták meg, amihez alacsonyabb képzettség is elegendő. Továbbtanulásról pedig szó sem volt. A lány érthetően megalázónak tartotta helyzetét, hiszen soha semmi kifogás nem merült fel a munkája miatt. Pályája kezdetén nagy csalódás érte. Harmadik példa. Az egyik gyáregység személygépkocsijának a vezetője olyan feladatot kapott, hogy utazzon Budapestre és onnan „hozzon le” Békéscsabára egy több tonnás tehergépkocsit, ami majd az üzem használatába kerül. Nehezítette a dolgot, hogy abban az időben éppen nagy hófúvás volt országszerte, ami kockázatossá tette a vállalkozást. Benne azonban bíztak. Olyan embernek ismerték, aki átverekedi magát minden akadályon. A főnöke kilátásba helyezte, hogyha megérkezik, komoly jutalomra tarthat számot. Az út Budapestről rendkívül viszontagságos volt, aminek a következménye az lett, hogy a gépkocsivezető megfázott és egy hétig magas lázzal feküdt otthon. Táppénzt természetesen kapott, de mégis anyagi veszteség érte. Az ígért jutalomról közben úgy látszik „clfelejtkezett” a gyáregységvezető, mert azóta egy tavasz és egy nyár is eltelt. A három példát még számos hasonlóval lehetne megtoldani. A könnyelmű ígérgetés egyeseknél szinte megszokott dolog. Általában nem jár érte felelősségre vonás, gondolják — különösen, ha nyeregben érzik magukat —, gátlástalanul hárijá- noskodhatnak. Olykor még virtusnak is tartják mások átej- tését, amelyből esetleg pillanatnyilag valmi előnye is származhat az üzemnek vagy az ígérgetőnek. Elfelejtkeznek azonban, hogy a félrevezetett, becsapott emberben — még ha szerénységből vagy félelemből nem is emel szót a sérelem miatt — olyan seb keletkezik, amely nehezen gyógyítható. Az eredményes munka egyik fontos feltétele, hogy egy-egy üzemben olyan légkör alakuljon ki, amely legalábbis a túlnyomó többségre vonzóan hat. Ennek pedig az alapja az emberek egymással szembeni őszintesége. Ha ez hiányzik, a dolgozók előbb- utóbb cserbenhagyják a vezetőiket. És talán éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Bizonyára emlékeznek a mesére, ami a juhászról és a farkasról szól. — Gondolta a juhász egyszer, hogy megijeszti a falubelieket és nagyot ordított: „Emberek! Jön a farkas.” Nosza kaszát, kapát ragadtak mind, akik hallották a vészkiáltást és rohantak a farkas elűzésére. Amikor azonban odaértek, csak azt látták, hogy a birkanyáj békésen legel. A juhász meg jót derült, hogy sikerült rászednie a falubelieket. Később valóban megjelent a fenevad. A juhász torkaszakadtábó] kiáltozta: „Itt a farkas, segítség emberek.” De bizony azt már senki sem hitte el. És a farkas őt is széttépte. Pásztor Béla