Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-22 / 219. szám

1969. szeptember 21. V asáraap Hofe! Körös Szálloda-nézőben Békéscsabán igazgató válasza szerint egy éjjeli mulató kialakítása az eredeti tervekben sem szerepelt. Viszont a Csaba Presszót alakítják majd át bárhelyiséggé. 8. I. Tanulmányutak Hollandiába, Svédországba és más országokba Érdekes tanulmányutakat szervez az idén először az IBUSZ és az AGROINFORM hazánkban a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok elnö­kei, illetve igazgatói, főagronó- musai és vezető mezőgazdasági szakemberei részére. Hollan­diába, Svédországba Francia­Szakmunkás-tanulók munkavédelme BeszélgetésHaupert Józseffel, a Munkaügyi Minisztérium Tanügyigazgatás i Osztályának vezetőjével Fehér márványlépcső vezet a félemeletre. Fotó: Demény Sok sajtót (ha nem is mindig jót) kapott az új békéscsabai szál­loda. Kevés olyan építkezés van, nemcsak a városban, hanem a megyében is, amely annyira fog­lalkoztatná a közvéleményt, mint a Körös hotel. • Hogy miért? Az alföldi városok szálloda-gondjai közismertek és a helyszűke nem­egyszer határt szab a szárba szök­kenő idegenforgalomnak. A me­gyeszékhely 101 éve épült Csaba szállodája elavult. Így aztán jo­gos az igény egy új, korszerű hotelra. Azt mindjárt elöljáróban le kell szögezni, hogy a Körös Szálloda „végleges” átadási határidejét már nagyon sokszor módosítot­ták. Az okok felsorolása hosszú lenne. Ám annyit tudunk, hogy a legutóbbi csúszás a Budapesti Csőszerelő Vállalat „lelkén szá­rad”, hiszen a szellőzőberende­zéshez akkor kezdtek hozzá, ami­kor már az átadási határidő is le­járt. Bűnbak-keresés helyett azon­ban tegyünk egy rövid sétát az épületben. Kísérőnk, Purcsi Já­nos, a Békés megyei Vendéglá­tóipart Vállalat igazgatója, Dan- csó Ferenc és Kneifel Andrási, a Beruházási Vállalat csoportveze­tője, illetve műszaki ellenőre. Az épület legimpozánsabb ré­sze az előtér. Mennyezetig érő üvegfal, faburkolat, fekete már­ványoszlopok adják meg a hely sajátos hangulatát. A félemeletre fehér márványlépcső vezet fel. A lépcső mellett szökőkút. A galé­rián, jó kilátással a Kossuth tér­re, drink-bár lesz. Itt kap még helyet a 40 személyes kisterem és az úgynevezett írószoba, amely­nek berendezése az orosházi ki­állításon díjat nyert bútorgarni- túi'a lesz. A földszinti helyiségek (étterem, presszó, terasz) egyszer­re ezer vendéget fogadhatnak. De mikor? Kísérőink nem akartak (vagy nem mertek?) jóslatokba bocsát­kozni. Egyet azonban határozot­tan állított az igazgató; amint az építők, szerelők, berendezők ki­vonulnak az épületből, két héten A napokban felkerestük Hau­pert Józsefet, a Munkaügyi Mi­nisztérium Tanügy igazgatási Osz­tályának vezetőjét, s megkér­tük, tájékoztasson bennünket a szakmunkásképző-intézetek bal­eseti helyeztéről, a munkavéde­lem aktuális kérdéseiről. — Az Állami Biztosító sta­tisztikájából megtudtuk, hogy az elmúlt évben 28 szakmunkás- tanuló vesztette életét, 4491-en pedig megsérültek, s a balese­tekre kifizetett összeg megköze­lítette a 2 millió 300 ezer fo­rintot. — Nem fest ez a statisztika túl komor képet? — Ezek a számadatok kétség­kívül jelentősek, de reális kép csak akkor alakulhat ki a szem­lélőben, hagy azt is elmondjuk, hogy a 28 halálos baleset közül 27 nem az iskola ,,vagy a mun­kahely falai között fordult elő, hanem játszás, közlekedés vagy fürdőzés közben. Sajnos, ez év­ben már újabb 7 halálos áldoza­tot követelt tanulóink köréből a víz, — A balesetek gyakorisága, előfordulása csökkenő vagy növekvő tendenciát mutat? — Hála a hatásos munkavéde­lemnek, a balesetek száma foko­zatosan csökken, de még min­dig sokan sérülnek meg mun­ka közben éppúgy, mint az is­kolákon kívül. 1967-hez viszo­nyítva a halálos balesetek szá­ma az elmúlt évben például 50 százalékkal csökkent. Kevesebb a csonkulásos baleset is. — Milyen intézkedéseket tet­tek a balesetek számának csökkentésére? Megtartják-e a tanulók a munkavédelmi sza­bályokat? — Az elmúlt évben már mi­niszteri rendelet —, mely a SZOT határozatából fakadt —. kötelezően írta elő a szakmun­kás-tanulók számára a baleset­A zárszámadások előkészítéséről tárgyaltak a csabai tsz-vezeiök Csütörtökön a békéscsabai Ma­gyar—Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezet központjában a megyeszékhely négy termelő- szövetkezetének vezetői a városi pártbizottság és a városi tanács szervezésében megtárgyalták a termelőszövetkezetek 1969. évi pénzügyi, gazdasági helyzetét. Az értékezleten az új gazdaságirá­nyítási rendszer mezőgazdasági kihatásait és a második fél év számviteli feladatait, valamint a zárszámadások pénzügyi előké­szítését tárgyalták meg. A meg­beszélésen jelen volt a városi pártbizottság első titkára, Such János és a városi tanács végre­hajtó bizottsága részéről Kovács Fetcnc osztályvezető. elhárítási vizsgát. Ez lehetővé belül'megnyílik a szálloda. (Véle- tette, hogy a pedagógusok meg- ményünk szerint ez karácsony és győződhessenek arról, hogy a szilveszter között lesz.) A búto- munkába álló tanítványaik va­rokat a vállalat beszerezte, s a lóhan elsajátítottak minden szük- , . , , ,w seges balesetelhárítási tudni ­hotel leendő alkalmazottai is ke- Egyébként a tantervben szén allnak a rajtra. A vende0 js fontos helyet foglal el a mun- szobák egy- és kétágyasak lesz- ka_ ^ egészségvédelem. Jelentős nek. (Az előbbiek a Gyulai útra, szerepük van a balesetek meg- az utóbbiak a Kossuth térre néz- előzésében a gyakorlati órák élé­nek.) Szintenként 18 szobát ren- ■ jén tartott 20 perces beszélgeté- deznek be és így a szállodában seknek is. egyszerre minimálisan 120 vendé­get helyezhetnek el. Mint érdekes­séget nem árt megjegyezni, hogy a parkett alatt jó két centiméter vastag gumialátét biztosítja a vendégek zavartalan nyugalmát. A lift már működik, és készen áll a telefonközpont is. A kazánház szerelése befejezéséhez küzeledik. bár a szakemberek az alagsori helyiséget kicsit zsúfoltnak tart­ják. Hamarosan felszerelik a cég­táblákat és a feliratokat. Az épület Gyulai út felőli részén hatalmas 3x2 méteres kék-piros-fehér színű HOTEL KÖRÖS felirat csábítja majd a vendégeket. Sokan kérdezték, néhányan ki­fogásolták is, hogy miért nem — Hogyan ítélik meg a ta­nuló-balesetbiztosítás szerepét, jelentőségét? — Szakmunkásképző-intézete­inkben nagy gondot fordítanak arra, hogy minden tanulónak le­gyen biztosítása. Mi támogatjuk a nevelőket e törekvésükben. Tudtommal nagyon kevés azok­nak a száma, akik nem rendel­keznek biztosítással. A mostani tanév elején a pedagógusok se­gítségével, bizonnyal elérhető az, hogy minden tanulónk megfelelő anyagi védelemben részesüljön. Erre szükség is van. amint azt az említett statisztikai adatok bi­zonyítják. — A szakszervezetek is se­gítik a balesetelhárítási mun­kát? Milyen konkrét formái vannak e segítségnek? — Először talán a szemléket csak a munkára, hanem az ok­tatásra is kiterjed az ellenőröK figyelme. Van egy úgynevezett járőrbrigád is az üzemekben, amely napról napra ellenőrzi a munkahelyeket, felhívja a tanu­lók figyelmét a baleseti forrá­sokra, egy-egy rosszul elhelye­zett munkadarabba vagy szer­számra. — A nevelőket hogyav se­gíti a minisztérium a baleset- elhárítási munkában? — Évenkén egyszer-kétszer igazgatói értekezletet tartunk. Itt sok tanulságos példát mon­dunk el, s minden esetben fel­hívjuk figyelmüket a baleset­elhárítás fontosságára. A tűz­eseteket, a halálozást és a cson­kulásos balesetekét egyébként ■azonnal jelentik az intézetek a főhatóságnak — fejezte be a tá­jékoztatóját Haupert József elv­társ. és Olaszországba látogatnak a csoportok, hogy megismerjék az ottani gazdasági életet, a mezőgazdasági nagyüzemi mód­szereket és tapasztalatokat sze­rezzenek a korszerű berendezé­sek működéséről, az újabb el­járásokról. Dániában például az állattenyésztést vizsgálják alaposabban, Hollandiában a kér teszek módszereit tanulmányoz­zák, Franciaországban és Olasz­országban az öntözéses gazdál­kodást, és így tovább. A tanul­mányutakon a megyék közül Békés megyéből vesznek részt, a legtöbben a különböző cso­portokban, összesen 24-en. Ez érthető is, hiszen Békés megye adja a mezőgazdasági termékek jelentős százalékát az ország asz­talára. Az első csoport szeptember 19-én indult, dániai és svédor­szági útra Budapestről repülő­géppel, és október 2-án érke­zik vissza. Ezen az úton me­gyénkből négy mezőgazdasági szakember vesz részt. A másik csoport, szeptember 24-én indul Hollandiába és Franciaország­ba, s a két országban október 6-ig tartózkodik. Szeptember 26-tól október 9-ig Franciaor­szágban és Olaszországban tesz körutat egy újabb csoport, s ugyanezen a napon Dániába és Svédországba is megy egy cso­port, melyben Békés megyéből 16-an vesznek részt. Ez utóbbi üt résztvevői október 10-én ér­keznek vissza. A tanulmányutak alkalmá­val a csoportok tagjai nemcsak a mezőgazdasági termelő-, ha­nem a feldolgozó üzemeket is megtekintik. lesz az új szállodában bár? Az említeném, amelyek során nem­ígérgetők, hárijánoskodók Egy fiatalembernek 8 forint órabért ígértek egy másik gyár­ban. Ezért kilépett a munkahe­lyéről, ahol hasonlóan 8 forintja volt, de a kedvezőtlen egészség- ügyi körülmények miatt változ­tatni akart rajta. Az új helyén munkába állt és akkor közöltek, hogy csak 7 forint órabért kap. Amikor pedig érdeklődött, hogy miért vezették félre, még az ígérgető méltatlankodott a túlzó követelődzés miatt. Másik példa. Munkaerő kel­lett az egyik üzembe. Egy fia­tal lány jelentkezett, aki meg is felelt a követelményeknek. Hogy maradjon, ígértek neki sok mindent. Azt is többek között, hogy lehetővé teszik a tovább­tanulását. Változott a szín. Fél ‘ év sem telt el, amikor jóformán már nem is az eredeti munka­körében foglalkoztatták. Rend­szerint olyan feladattal bízták meg, amihez alacsonyabb kép­zettség is elegendő. Továbbta­nulásról pedig szó sem volt. A lány érthetően megalázónak tar­totta helyzetét, hiszen soha semmi kifogás nem merült fel a munkája miatt. Pályája kez­detén nagy csalódás érte. Harmadik példa. Az egyik gyáregység személygépkocsijá­nak a vezetője olyan feladatot kapott, hogy utazzon Budapest­re és onnan „hozzon le” Békés­csabára egy több tonnás teher­gépkocsit, ami majd az üzem használatába kerül. Nehezítette a dolgot, hogy abban az időben éppen nagy hófúvás volt or­szágszerte, ami kockázatossá tette a vállalkozást. Benne azon­ban bíztak. Olyan embernek is­merték, aki átverekedi magát minden akadályon. A főnöke kilátásba helyezte, hogyha meg­érkezik, komoly jutalomra tart­hat számot. Az út Budapestről rendkívül viszontagságos volt, aminek a következménye az lett, hogy a gépkocsivezető megfázott és egy hétig magas lázzal fe­küdt otthon. Táppénzt termé­szetesen kapott, de mégis anyagi veszteség érte. Az ígért juta­lomról közben úgy látszik „cl­felejtkezett” a gyáregységveze­tő, mert azóta egy tavasz és egy nyár is eltelt. A három példát még számos hasonlóval lehetne megtoldani. A könnyelmű ígérgetés egyesek­nél szinte megszokott dolog. Ál­talában nem jár érte felelős­ségre vonás, gondolják — külö­nösen, ha nyeregben érzik ma­gukat —, gátlástalanul hárijá- noskodhatnak. Olykor még vir­tusnak is tartják mások átej- tését, amelyből esetleg pilla­natnyilag valmi előnye is szár­mazhat az üzemnek vagy az ígérgetőnek. Elfelejtkeznek azonban, hogy a félrevezetett, becsapott emberben — még ha szerénységből vagy félelemből nem is emel szót a sérelem mi­att — olyan seb keletkezik, amely nehezen gyógyítható. Az eredményes munka egyik fontos feltétele, hogy egy-egy üzemben olyan légkör alakuljon ki, amely legalábbis a túlnyomó többségre vonzóan hat. Ennek pedig az alapja az emberek egy­mással szembeni őszintesége. Ha ez hiányzik, a dolgozók előbb- utóbb cserbenhagyják a veze­tőiket. És talán éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Bizonyára emlékeznek a me­sére, ami a juhászról és a far­kasról szól. — Gondolta a ju­hász egyszer, hogy megijeszti a falubelieket és nagyot ordított: „Emberek! Jön a farkas.” Nosza kaszát, kapát ragadtak mind, akik hallották a vészkiáltást és rohantak a farkas elűzésére. Amikor azonban odaértek, csak azt látták, hogy a birkanyáj bé­késen legel. A juhász meg jót derült, hogy sikerült rászednie a falubelieket. Később való­ban megjelent a fenevad. A ju­hász torkaszakadtábó] kiáltozta: „Itt a farkas, segítség emberek.” De bizony azt már senki sem hitte el. És a farkas őt is szét­tépte. Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom