Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRT BIZ OTT SÁG ÉS A MEGYEI TANÁ C S LAP JA 1969. AUGUSZTUS 20., SZERDA Ara 1,20 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM Éljen augusztus 20, alkotmányunk születésének ünnepe! A nyár nagy ünnepe A nyár legszebb, legnagyobb ünnepét, augusztus 20-át kö­szöntjük, ezt a hagyományok­ban, jelentésekben gazdag, kedves napot. Augusztus 20 a mi hazánkban a jókedv, a jó hangulat, a felszabadult' vi­dámság napja, de a felelős számvetésé is, hiszen túl az esz­tendő felén, már látnunk kell, mit végeztünk, mivel marad­tunk adósak, mit kell az esz­tendő végéig leíSörleszteni. Különösen falun van ez így. ahol már végéhez ér az ara­tás, a kenyérnek való betaka­rítása. Már a magtárakban, a padláson van az élet, az ün­nepre új lisztből sütöttek ka­lácsot, kenyeret. Szép jelkép, hogy hazánk felszabadulása óta augusztus 20-án az új ke­nyeret is megünnepeljük. A kenyeret, amely a mezei szor­galmat, a kitartó munkát di­cséri, s melynek bősége mind- annyiunk számára az életet jelképezi. , A bensőséges nap azonban nem csupán az új kenyér illa­tát, jó ízét idézi, hanem első nagy királyunknak, állami lé­tünk megalapítójának emlé­két is. István kirány vezetői bölcsességét, amellyel helyze­tünket felmérve, helyet, ran­got és becsületet akart né­pének teremteni Európa szívé­ben. Nem akarta, hogy békét- len idegenekként, más népek ostoraiként állandó viszályok­ba merülten éljünk az új ha­zában. Békésséget, nyugalmat, megbízható állandóságot akart. Megértést a szomszédokkal, kardcsörtetés helyett építő, alkotó munkát, amely biztosít­ja a nép megélhetését. Elkép­zelései, tettei kiállták az idők próbáját, bár az utódok hosz- szú évszázadokon át csak ne­vét írták a nemzeti zászlóra, szellemével, útmutatásaival nem sokat törődtek. Földün­ket gyakran szántotta fel a viszályok, a háborúk pusztí­tása. A szomszédokkal való pörölés, a kardcsörtetés lár­mája sokszor elnyomta a munka teremtő hangját. A gazdag föld pedig csak néhány hatalmasnak termett; a dol­gozó görnyedő sokaság a mor­zsákból tengette életét. Sok évszázadnak kellett el­telnie, hogy a történelem igaz­ságot tegyen, hogy a felszaba­dult nép ezer év után, az új honfoglalás révén, magáénak vallhasson mindent, amit eb­ben a hazában a munka meg­teremtett. Ennek az új honfog­lalásnak a betetőzését jelen­tette az új alkotmány, törté­nelmünk során első, írott al­kotmányunk megszületése 20 évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án. Az átfogó, nagy tör­vény, amely az elért eredmé- nyekalapján szabta meg állami létünk rendjét, jelölte meg jo­gainkat és kötelességeinket. Az is szép jelkép, hogy al­kotmányunknak éppen az ál­lamalapító királyra emlékez­tető. ünnep lett a születésnap­ja. Augusztus 20 tehát újabb tartalommal bővült. A tör­vényt is ünnepeljük, amely jo­gunkká és kötelességünkké tette a munkát, a békés alko­tást, az ország gazdájává tette a dolgozó embert, megbecsül­ni kötelezi a jó barátot, a jó­szomszédokat, összefogást pa­rancsol a világ jobb, béké­sebb rendjének megteremté­séért, a szocialista társadalom felépítéséért. A mi alkotmányunk igaz­ságai nem merev tézisekből, nem holt betűkből halmozód­nak fel. Élő, formálódó, fejlő­dő törvény ez, amely lépést tart életünkkel és újabb tet­tekre kötelez. Nem megváltoz­tathatatlan paragrafusok soka­sága, hanem maga is változik, híven követve a fejlődést. Most is éppen reform-megúju­lása előtt áll, hogy jobban iga­zodhasson a negyedszázad alatt elért eredményekhez, hogy mai valóságunkat híven tükrözve, alapjává lehessen a következő évek tetteinek. így* kap a negyedszázad ha­tárkövénél különös értelmet és jelentőséget a mai ünnep. Hi­szen mintegy lezárja azt a kor­szakot, amelyben történel­münk során népünk a legtöb­bet tette, a legtöbbet küzdött, dolgozott. Reményt éz buzdí­tást, ad a nyár ünnepe a jövő­höz, amely — ugyan már a ki­taposott úton —, de csak újabb nagy küzdelmek árán, további szép sikerekkel biz­tat. K. Gy, Magyar—szovjet barátsági est Alkotmányunk évfordulója al- j malmából kedden, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet! csapatok parancsnoksága magyar j —szovjet barátsági estet rende-: zett. A baráti találkozón részt vett Bodonyi Pálné országgyűlési kép- j viselő, a budapesti népfrontbi­zottság titkára, valamint a Ha­zafias Népfront és az MSZBT több vezető munkatársa. A szov­jet nagykövetséget A. M. Szoro- kin nagykövetségi tanácsos kép­viselte. Ott volt a szovjet csa­patok számos tábornoka és tiszt­je is. A két nép testvéri barát­ságát és alkotmányunk jelentő­ségét Mátyás László, a Hazafias Népfront országos tanácsának tit­kára méltatta. Ezután dr. Kar­dos László akadémikus, az MSZBT alelnöke a szovjet had­sereg több magas rangú tisztjé­nek, valamint harcosának át­nyújtotta a társaság aranykoszo­rús jelvényét, a magyar—szovjet barátság erősítése érdekében ki­fejtett munkájuk elismeréséül. (MTI) Átadták a Kiváló Dolgozó jelvényeket a tanács-apparátusban Tegnap délelőtt a megyei tanácsi üléstermében bensőséges ünnep- J ség keretén belül Csatári Béla; vb-elnökhelyettes átadta a Mi-j nisztertanács által alapított Ki-1 váló Dolgozó kitüntetéseket a jó; munkát végző tanácsi dolgozók-; nak. A Kiváló Dolgozó jelvényt a következők kapták: Fábián Mi­hály tarhosi, Csabay Lajos újkí- gyósd, Csáky Kálmánná medgyes- bodzási, Temesi János csorvási, Móricz Sándor hunyai és Kovács János dévaványai tanácstitkárok; Nagy Imréné gyulai, Kotroczó1 Gergelyné lökösházi, Erdei Sándor gyomai, dr. Csicsely Mária békés­csabai, Pataj Mária szeghalmi, Galbáts Imre gyulai, dr. Tóth Ta­más szarvasi, Zoó István orosházi tanácsi csoportvezetők és osztály- vezetők; Szabó Eszter szeghalmi, Sin István orosházi, Ungvölgyi Vincéné szarvasi, özv. Zalai Mi- hályné békéssámsoni, Ujj István­ná mezőhegyes!, Olajos Károlyné békési tanács előadói és főelőadói és Nagy Etelka mezőkovácsázi ta nács adminisztrátora. Népművelők kitüntetése Húszéves eredményes könyvtá­rosi munkája jutalmául a műve­lődésügyi miniszter Szabad Gl- j gát, a Megyei Könyvtár munka­társát a Kiváló Népművelő cím­mel tüntette ki. A kitüntetést Molnár János miniszterhelyettes adta át hétfőn a Művelődésügyi Minisztériumban. A megye kiváló népművelőit, könyvtárosait, tanácsi funkcioná­riusait augusztus 16-án, szomba­ton jutalmazták a megyei tanács vb-termében. A kitüntetéseket és jutalmakat Csatári Béla, a me­gyei tanács vb elnökhelyettese adta át. A Szocialista Kultúráért kitüntetést Sárkány Pálné, a vésztői községi könyvtár vezető­je, Szentesi Károly, a füzesgyar­mati művelődési ház igazgatója, Ábrahám Béláné, az orosházi já­rás, Litauszki Tibor, a mezőko­vácsházi járás népművelési fel­ügyelője, Szemenkár Mátyás, a Megyei Művelődési Ház helyettes igazgatója. Borka Sándor, a Bat- tonyai Községi Tanács V. B. el­nöke és Nyíri Lajos, a Megyei Művelődési Ház társastánc-okta­tója kapta. Miniszteri Dicsérő Ok­levélben részesült Ketskeméty Já­nos, a battonyai községi művelő­dési ház zenekari vezetője, Ku- tsera János, a Bélmegyeri Köz­ségi Tanács V. B. titkára, Miklya Jenő, a szeghalmi járás honisme­reti bizottságának elnöke, Bánfi Béláné, a megyei moziüzemi vál lalat munkaügyi előadója és Bu- csa Jánosné, a kötegyáni községi könyvtár vezetője. Eredményes munkájuk jutalma ul Simon József, a megyei mo­ziüzemi vállalat főkönyvelője, Né- medi Endréné, a Gyulai Erkel Művelődési Központ gazdasági előadója és Petrik Ernőné, a mezőberényi Szabadság filmszín­ház üzemvezetője kapták meg a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt, illetve oklevelet. Magyar — bolgár barátsági nap Mezőgyánban A Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának meghí­vására tegnap megyénkbe ér­kezett a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Vaszil Bogdanov és a Bolgár Kulturális Intézet igazgatója, Iván Jatov. A ven­dégekkel tartott Szimeon Szi- meonov, a Duna Bizottság meg­bízott igazgatója és Kovács István országgyűlési képviselő, a MEDOSZ főtitkára. A nagykövet és kísérete el­látogatott Mezőgyánba a Ma­gyar—Bolgár Barátság Terme­lőszövetkezetbe. A község la­kossága nagygyűlésen találko­zott a vendégekkel, melyet al­kotmányunk születésének 20. évfordulójára és a testvéri bol­gár nép felszabadulásának 25. évfordulójának tiszteletére ren­dezett a bolgár nép nevét vi­selő termelőszövetkezet. Nemzetiségi napok ünnepi megnyitója Szarvason Az alkotmány és az új kenyér ünnepének tiszteletére, a „Nép>ek Barátsága” jegyében rendeztek nemzetiségi napokat Szarvason. A megyénkben élő szlovák, ro­mán, német és délszláv anya­nyelvűek adtak egymásnak ran­devút. Az eseménysorozat ünnepi megnyitójára kedden került sor. Szarvason a városi tanács dísz­termében három kiállítás nyílt: szlovák és román könyveket, fo­lyóiratokat, néprajzi tárgyakat, a fennállásának 50. évfordulóját ju­biláló Békésszentandrási Sző­nyegszövő gyönyörű perzsa-, to­rontáli és subaszőnyegeket mu­tatott be, és a Szarvasi Háziipari Szövetkezet legszebb termékeit láthatták az érdeklődők. A néprajzi kiállításon főként a megyénkben élő nemzetiségiek emHteút, népviseleti tárgyait, munkaeszközeit mutattak be. A kiállítási anyag egy részét Ru- zicskay György festőművész köl­csönözte a házi múzeumából, ahova évek óta nagy buzgalom­mal gyűjti szülővárosa néprajzi tárgyait. A nemzetiségi napok szerdán baráti találkozóval folytatódnak. Az ünnepségen felszólal Bielik György, a Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetségének főtitkára és Szilágyi Péter, a Ma­gyarországi Románok Demokrati­kus Szövetségének főtitkára is. A szórakoztató műsorban a megyei nemzetiségi együtteseken kívül fellép a Nyitrából és Nagyvárad­ról itt levő szlovák, illetve román népi együttes is. Este lampionos csónakparádéval és vidám tánc- mulatsággal zárják a kétnapos nemzetiségi találkozót, amelyet ezentúl évente megrendeznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom