Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-09 / 183. szám
\ 1969. augusztus 9. Szombat A tavalyinál 26000 vagonnal több kenyérgabona raktáron A Gabona Tröszt sajtótájékoztatója Pénteken a Gabona Tröszt Dorottya utcai székhazában Rékai Gábor vezérigazgató sajtótájékozta tón ismertette a gabonafelvásárlás helyzetét, eredményeit. A rendkívül nehéznek ígérkezett betakarítási szezon, s az ezzel járó gabonaátvétel — hála a megjavult időnek, a vártnál simábban bonyolódik le. Annak ellenére, hogy az aratás az idén jó két-, két és fél héttel későbben kezdődött, eddig kereken 200 000 vagon kenyérgabona került raktárba, szemben a tavalyi azonos időszak 174 000 vagonjával. Ezenkívül mintegy 20 000—22 000 vagon takarmánygabonát is átvettek a tröszt vállalatai. Az ellem őrzések szerint a gabonafelvásár- hanem egész télen meg tudják lás nehéz munkáját a tröszt dől-j őrizni a gabonát, gozói eddig zavartalanul bonyclí- , A tájékoztató —- részletes ada- tották le. Nagy segítséget jelentett j tok hiányában — csak utalt a ga- ebben a termelőkkel kialakított ^ minóségére. Az eddigi jelzékitűnő kooperáció. Ugyancsak eny hitette a csúcsforgalmi rohamot, hogy a tavalyi 25 000 vagonnal szemben az idén 50 000 vagon gabona bértárolására kötöttek szerződést termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, amelyek a biztonságos tárolás legkülönfélébb módjait valósították meg. Még a szükségtárolóhelyeken is olyan gondosan felkészültek az új termés raktározására, hogy nemcsak 1—2 hónapig, Hazánkban szerepel az NDK úttörőszövetségének központi fúvószenekara Tótkomlóson is fellépnek Az NDK úttörőszövetségének központi fúvószenekara — testvérzenekarának: Pécs Gyárvárosi Üttörőzenekama k a meghívására — pénteken Magyarországra érkezett Az ötventagú gyermekzenekar Pécs város tanácsának vendégeként két hetet tölt hazánkban és ez idő alatt több hangversenyt ad városainkban, íalva- inkban. A két úttörőzenekar 1365- ben találkozott először egymással, azóta szoros baráti, szakmai kapcsolatot tart fenn. A magyar és NDK-beli gyermekek a mostani közös hangversenyprogramjukat a két baráti ország történelmi évfordulójának szentelik. A két úttörőzenekar Pécsett, Harkányban, Szászváron és Szegeden ad majd koncertet. A Balaton-parti Zánkán r észt vesznek az úttörőtábor alapkőletételének ünnepségén és a Békés megyei Tótkomlóson a helyi Viharsarok Tsz megalakulásának jubileumi ünnepélyén. (MTI) sek szerint az idei búza külleme — a hosszan tartó esőzés miatt — nem olyan szép. mint a tavalyié, a hektolitersúly az aratás előtti és az érést kedvezően befolyásoló jó idő hatására sokat javult, így várhatóan eléri a múlt évit, s az előzetes beltartalmi vizsgálatok szerint az új termésből készült liszt minősége igen jó. A Gabona Tröszt vállalatai, átvevő telepei májusban a tavalyival azonos mennyiségű, 174 000 vagon kenyérgabonára szerződtek a termelőkkel. Az aratás megkezdése után további 40 000 vagonra kötöttek pótszerződést. A jelzések szerint az aratás a jövő héten befejeződik. A Gabona Tröszt már lassan az őszi termények átvételére készül, ezért hívta fel vállalatainak figyelmét: a bértárolási szerződésben lekötött búzát határidőre hozzák el a termelőtől, hogy jusson hely az őszieknek is. (MTI) II „vadonban" is JAi érzik magukat a mesterségesen keltetett fácáncsirkék Megyénk apróvadban gazdag rezervátumát évente több száz külföldi és hazai vendég keresi fel. Különösen fácáhkakas-va- dászat idején váltják egymást a vadászok. Az Alföld jellegzetes számyasvadjait, a díszes tollú, ízletes húsú fácánokat mesterségesen is szaporítják. A Gyulai Erdőgazdaság, a Mezőhegye- s; Állami Gazdaság mesterséges adták vérfrissítésre, de igen sokat felneveltek a dróthálós, tá gas kifutókban. A fácáncsirkék ,,elvadasítása” jól sikerült. Fokozatosan vonták meg tőlük a táplálékot, lassacskán kiszorították őket a telepről, hogy saját élelembeszerzésre és védelemre rendezkedjenek be. Az idei fácáncsirkék igen jól fejtelepein törzsállomány biztosít- lettek, eleséget bőségesen találja a szaporulatot, a vadásztársa-: bak mezőn és erdőben. A ter- ságok pedig főként a réteken, imészetes környezetben jól mo- lucernatáblákon gyűjtik össze ajzognak, kitűnően érzik magukat. Eredeti otthonuk, a „vadon" jó szállást nyújt. A téli fácánkakas-vadászatra nyugodtan várhatják a vendégeket az erdészetek, a vadásztársaságok i/WVVVVVVWWWWWWVVVWV' tojásokat. I Az idei fácánkeltetés és nevelés különösen jól sikerült. Kot- lósokkál és gépekkel megye, szágok gazdasági integrációjának !szerte több mint 70 ezer kisfáiétrehozása is napirendre került. |c^n^. k-epettek. A fácáncsirkék A szocialista orszago e ső gaz j részét már naposkorban el- dasági fejlődése, az ennek nyo- s r mán kibontakozó hatékonyabb irányítási rendszerek, a szocialista országok nemzeti és nemzetközi érdekei egyaránt megkövetelik az együttműködés új, ha. tékonyabb formáinak a létrehozását. A KGST-országok kibontakozóban levő integrációja hatékony eszközzé válhat az egyes nemzetgazdaságok fejlődésének meggyorsításában, a kapitalizegyaránt, a fáradozásuk hozrta méltó gyümölcsét. megA kissé szűkre méretezett szíjgyártó műhelyben — mely helyiséget néha-néha még ebédlőnek is használnak a nagy hőségtől hűvöst kereső emberek _____ , —, katonás sorrendben m ussal folytatott gazdasági ver- kampós szegekre felsenyben. A társadalmi rendszerek különbözősége folytán lényeges el. térés lesz a szocialista és a tőkés Gazsó bácsi, a szíjgyártó Első félévi jelzések A minap tettük közzé la- púnkban a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának idei első félévi jelentését a megye gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről. Nos a számok, a közölt adatok eléggé vegyes érzéseket keltenek, mert -a becsülendő eredmények mellett jócskán találkozunk több nyugtalanító jelzéssel is. Olyanokkal, amelyekkel nem elég csak számolni, helyette hasznosabb lenne most már szép sorjában leszámolni velük, nehogy később még nagyobb gondot okozzanak. Ami az első fél év termelési eredményeit illeti, elégedettek lehetünk, de semmi esetre sem megelégedettek, mert tanulság is akad bőven. A megye szocialista ipara ismét kitett magáért, hiszen a termelés tizenhárom és fél százalékkal meghaladta a múlt év azonos időszakának termelését. Még kedvezőbb a helyzet, ha ezen belül az állami ipart tekintjük, ugyanis ennek termelése 15 százalékkal növekedett. Ennél is gyorsabb, dinamikusabb volt a fejlődés a nehézipari és élelmiszeripari üzemekben, különösképpen pedig a gépiparhoz tartozó vállalatoknál. Ugyanakkor azonban az is igaz, hogy a köny- nyűipar csak hat százalékkal növelte termelését. Ez viszont mégsem becsülhető le. Azért nem, mert országosan ennek az iparágnak négy százalékkal csökkent a termelése. Az első fél évben elért eredmények ellenére megyénkben mégis a könnyűipar küzdött a legtöbb gonddal. Ez nagyrészt •az igények változásával, másrészt a kereskedelem ütemtelen rendelésével és szállításával malegfőbb forrása. Meggyőzően szemléltetik ezt a megfigyelést az adatok. A szocialista iparban a termelésnövelésnek ugyanis 46, ezen belül az állami iparban csak 32 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. Ez az arány semmiképpen nem jó. Ezért nem Is tartható fenn sokáig. Pillanatnyilag csak a szövetkezeti ipar helyzete kielégítő. mivel az első fél évben a termelésnövelésnek 74 százalékát a termelékenység emelésével érte el. W hogy a megfelelő arányt ^ mindeddig nem sikerült produkálni az állami iparban, annak több oka van. Az alapvető, hogy a műszaki színvonal igen lassan fejlődik. Márpedig enélkül jelentősebb változás aligha képzelhető el. A műszaki színvonal elmaradottságát mi sem bizonyítja szemléletesebben, minthogy néhány megfigyelt üzemben négy év alatt csak mindössze hét százalékkal emelkedett a gépi munkák aránya. Ez kevés, túlontúl kevés. Ráadásul — éppen a jelenlegi közgazdasági szabályozók alapján —, kevés vagy egyáltalán semmi törekvés sem mutatkozik arra, hogy a vállalatok csökkentenék a felesleges létszámot, s azt átterelnék a munkaerőhiánnyal küzdő üzemekbé. Sőt, ehelyett az átlagbérszínvonal tartása céljából még ott is növelték a létszámot, ahol. mint az építőanyagiparban és a baromfiiparban, a termelés a tavalyihoz képest visz- szaesett. Magától értetődő, hogy a termelékenység hatékonyságát jelentősen befolyásolta a munkások vándorlása is, bár a tapasztalatok szerint az utóbbi időben evarázhata ■«. .. i ez a folyamat valamelyest mérw* ht T hát .!tí változott! séklődött. De még most is je- legtobbszor a gyartmanyössze-1 lentős. A második negyedévben tetei, az üzemek közötti hiányos ugyanis a munkásoknak mintegy kooperáció miatt itt adódtak előj egyötöde cserélt munkahelyet. a leggyakrabban zavaró körül- Ennek viszont természetszerűen! H akasztva lószerszámok sorakoznak. A javításra várók szürkék, porosak, a megjavítottak üdékéire tiszták, feketére olaj ráció a monopoltőke érdekeire épül, ezért magában hordja az egymás közötti és a kívülállókkal szembeni harc szükségessé- lamelyik tüzesvérű pagét; a szocialista integráció viszont a nemzetgazdaságok közös érdekén alapul, a társult országok népének érdekében fejti ki tevékenységét. A KGST integráció a tervezési koordináció és a szabályozott nemzetközi piac sazottan várják azt, hogy újra felkerüljenek varipa hátára. Gazsó Mihály bácsi, akit a mezőmegyeri Béke Termelőszövetkezet szíjgyártó műhelyében ismertünk meg, tanult szakmája a szíjgyártás. Csak rokonszakmának mondható. Ö csizmadiának tanult ötven évvel ezelőtt. De hogy bőrre] dolgozik a csizmadia meg a szíjgyártó is, könnyen beletanult a mesterségbe. 1914-ben szerződött tanoncnak Békéscsabán Timkó György csizmadiamesterhez. — Megszerettem ezt a szakmát — mondja — miközben éppen egy hajtószárat varr — S játos kombinációja útján, egyfe. érti ezt a szakmát is. jovekeztem is elsaiáti- lől a nemzetközi munkamegosz- ]\jagy türelemmel, gon- tani „ különböző láb- tást. érintő fontosabb gazdasag- i ifin a Kuionoozo ,laD politikai elhatározások összehan- dos munkával javítgat- behk készítésének golásával, másfelől az áru- és ja a régi. avas lószer- minden csínját-bínját. pénzviszonyok szerepének nőve-»számokat. Pedig — Mint segéd sokáig dol- 1 ésével valósul meg. jmint tőle megtudtuk goztam Timkó György D. L, í— nem is az eredeti, műhelyében. menyek. A tanulság egyértelmű: jobb kooperáció szükséges és rugalmasabban kell igazodni ennek az iparágnak a gyorsan változó piaci igényekhez. Ez az, ami nem megy könnyen, de mást mégsem lehet tenni. a több akarat lesz és még jobb együttműködés alakul ki, akkor év végéig még lényegesen javulhat a helyzet. Márpedig ez az iparnak is, a kereskedelemnek is létérdeke, nem beszélve a vásárlók érdekeiről. Továbbra is egyik legaggasz- tpbb jelenség, hogy a termelés- növekedésnek az idén is a létszámnövelés volt és maradt a annak a sok csizmának, cipőnek és más fajta lábbeliknek, melyeket Gazsó bácsi életében készített. De megmérni is bajos lenne azt a hosszú fonalat, amelyet a gömbös végű, fonalat-sodró orsóval sodort, elhasznált! Nyugdíjazása után sem tudott dolog nélkül meglenni. Nem bírta a tétlenséget. Vérében a munka szere- tete. Először mint növényápoló tett-vett a szövetkezetben. Nem esett ki kezéből a kasza meg a kapa még a hatvanadik év betöltése után sem. M">st hatvanhét éves. A gonddal-bajjal teli évtizedek. rnegszámláiha- sok barázdát arcára. Élet— Milyen emlékek maradtak meg bennem a szakmával kapcsolatban ? Dolgoztam Szegeden. Itt katonai tiszti csizmákat készítettem. Azok voltak ám a csizmák! P^inom boxbőrből, magas kéreggel. De csináltam katonai bakancsokat is. Lényegében nem is volt önálló kisiparos, Békéscsabán a Cipész Kisipari Szövetkezetben találta meg boldogulását. Az ő keze alól kerültek ki a legszebb tálán goizer csizmák s a csaltak mintapéldánynak szánt kedve fiatalos, mozgá cipők. sa mitsem változott. Se szeri, se száma Dobi János termeléskiesés lett a következménye. Méghozzá nem js kevés, mert az ilyen munkásoknak gyakran hosszú heteket kell el- tölteniük ahhoz, míg beleilleszkednek az új környezetbe és megismerik új munkahelyüket. y4 kedvezőtlen jelenségek és jelzések sorát növeli még, hogy az idei első fél évben a túlórák igénybevétele is jócskán emelkedett: tizennyolc százalékkal többet használtak fel, mint egy évvel korábban. Ilyen összetevők figyelembevételével már egészen másként kell megítélnünk az összességében és látszatra kétségkívül megnövekedett ipari termelést, mert a számok mögé nézve a már említett jelzéseket is láthatjuk. S ezek önként kínálják a következtetést is: termeljünk többet, de ne mindenáron, hanem termelékenyebben és gazdaságosabban. Podina Péter Érclelőhelyek ele k I ro m ágneses légi felderítése Egy kanadai cég szakepibeiei kidolgozták az érclelőhelyek elektromágneses légi felderítésének módszerét, A repülőgép orra és farka közé, a szárnyvégeken keresztül, dróthálói feszítenek! A háló a benne keringő erősáram hatására elektromágneses impulzusokat bocsát ki, amelyeket a földre irányítnak. Az elektromos impulzusok körülbelül 150 méter mélyen hatolnak be a földbe. Olyan helyen, ahol érc van, örvényáramot keltenek, amelyet azután a repülőgép fedélzeti készülékei észlelnek. Ontario tartományban ezzel a módszerrel gazdag réz-, ezüst- és cink érclelőhelyeket találtak.
