Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-05 / 179. szám
1969. augusztus 5. 9 Kedd Gyula város sporttörténetének száz esztendeje Sakkélet a két világháború között A századforduló előtt és után kialakult szellemi sportot kedvelők táborát a többi sportághoz hasonlóan az első világháború eseményei szintén szétzilálták. A Tanácsköztársaságot és a román megszállást követően 1920 januárjában elsők között adtak életjelt magukról Bakos József tíztáblás szimultánjával. A BÉKÉS című lapban az említett hír mellett felvetik, hogy „Jó lenne, ha a gyulai sakk-kör, mely a háború előtt igen eredményesen működött, feltámadna halottaiból.” Végül is Bakos József és Gyöngyösi Sándor kezdeményezésére megtartott július 4-i gyűlésen újjáalakult az Erkel Ferenc sakk-kör. Aktív munka kezdődött. Sakk- rovatot indítottak a BÉKÉS- ben, majd augusztusban szimultánnal egybekötött előadást és osztályozó versenyt rendeztek. Az 1921-es esztendő jubileumi éve volt a körnek, tízéves múltra visszatekintve. Ezen alkalomból május 22-én új körhelyiséget nyitottak meg, majd a BÉKÉS- ben felhívást intéztek „Gyula város tisztelt közönségéhez! A gyulai Erkel Ferenc sakk-kör tízéves fennállását óhajtja ebben az évben megünnepelni egy nagyszabású ünnepély és egy országos sakkverseny keretében. Sajnos, a verseny eredményei nem maradtak meg. 1922 nyarán a kör bevezette a vasárnaponkénti „Sakkdélután”-okat. Az élénk érdeklődés mellett rendezett házi verseny győztese Scherer Lajos lett Nádor Jéno és Alcser György előtt. Ez év decemberében még jól sikerült „Sakkestély”-t is rendeztek a Hazai pályán: százszázalékos szereplés A Dévaványai MEDOSZ Labdarúgó Szakosztálya tavaszi szezonnyitó értekezletén, miután elemezte a múlt év nem kellemes tapasztalatait azt a célt tűzte ki, hogy egy egységesebb csapat kialakításával a megyei II. osztályú bajnokságban jó helyezést (1—3.) érjen el. Cél volt továbbá a csapat küzdőszellemének fokozása, ami a tavalyi bajnokságban sajnos nem minden mérkőzésre volt jellemző. Az együttes a kitűzött helyezést elérte, a csapatszellem is jónak mondható. Hazai pályán a csapat 100 százalékos teljesítményt ért el, mind a hat mérkőzését megnyerte. Idegenben sajnos nagyon rossz a mérleg, 5 lejátszott mérkőzésből egy döntetlen, s négy vereséggel végződött, s különösen nagy gólarányú (0:6) vereség volt a Gyulai VOLÁN elleni. Annak ellenére, hogy a csapat az itthoni mérkőzéseken általában nagy gólarányban nyert, idegenben nem ment a góllövés. Látszott a csapaton* hogy igyekezett, de sajnos időnként a Szerencs is elpártolt. A csapatban egyénileg jól játszott Kecse, Farkas, Kisari, Kiss, Bodor, de általában a csapat minden játékosa igyekezett megfelelőt nyújtani. A legtöbb gólt Kecse, Vass (4—4) és Kisari (3) rúgták. őszi terveik közül legfőbb cél az idegenbem mérlegen javítani, s a bajnokság befejeztével a 2. helyre felkerülni. Polgári Körben, melyen szimultán, „hadi-sakk” bemutató és villámtorna volt. Országos Erkel Ferenc emlékverseny A rendkívül élénk tevékenységet folytató kör 1923-ban a házi verseny, valamint több szimultán rendezésén túl a július 22 és augusztus 5-e között 16 részvevővel lebonyolított országos jellegű „Erkel Ferenc Emlékverseny” jelentett kiemelkedő eseményt. A versenyen megjelent a Magyar Sakk Szövetség akkori elnöke, Earner Kornél nyugalmazott államtitkár. A győzelmet Gruber Sándor békéscsabai versenyző szerezte meg Kulcsár Kálmán debreceni és Jakab Árpád budapesti vetélytársai előtt. A gyulai színeket képviselő Bakos József, ha nem is az elsők között végzett, de jól megállta a helyét az erős mezőnyben. A pezsgő sakkélet érdekes eseménye volt az első ízben megrendezett Csaba—Gyula városi válogatottak közötti találkozó, melyen 6,5:3,5 arányban vereséget szenvedtek a gyulaiak és a visszavágón is csak szépíteni tudtak, 8:6 arányban maradva alul. A városi találkozók idejében, 1924. április 26-án kedves vendég, Tóth László, a „Magyar Sakkvilág” szerkesztője tartott szimultánt élménybeszámolóval egybekötve a New York-i versenyről, érdekes élményt nyújtva a megjelenteknek. Az aránylag tevékeny sakk-kör hullámvölgybe került és közel két esztendőn keresztül alig hallatott magáról. 1926 decemberében Havasi Kornél mester részvételével rendeztek szimultánt, majd rá egy évre még komolyabb érdeklődés közepette Ma- róczy Géza mester tartott szimultánt. Abban az évben sikerült legyőzni a csabai Maróczy sakk-kör 12 fős csapatát 20,5:3,5 arányban. A szépnek mondható eredmény után ismét komoly fellendülés következett. 1928 februárjában Bakos József 25 táblán szimultánozott, melyen 17 nyert, 5 döntetlen és 3 vesztett játszmájával igen jó arányt ért ei. Ez évben sikerült megismételni a csabai Maróczy-kör felett aratott győzelmüket, sőt az első és második csapatnak is. A kör legjelentősebb rendezvénye a 12 részvevővel rendezett országos jellegű Márki István emlékverseny. „A verseny minden tekintetben; úgy a sakk propagandája, mint a sakkjáték fejlesztését tekintve elérte célját” — írja a BÉKÉS. Eredmények: 1. Grön- feld Ernő (dunántúli bajnok 10 p.), 2. Dr. Sebők Lóránd (Gyula 9 p.), 3. Dr. Szabó Dezső (Bp. olimpiai válogatott 8 p.), 4. Jakab Árpád (Bp. olimpiai válogatott 7,5 p.), 5. Kállay Kálmán (pápai bajnok 6,5 p.), 6. Bakos József (gyulai bajnok 6 p.). 1929. — Az Erkel Sakk-kör március 3-án tartott közgyűlésén szép tervekkel indul, ami megvalósításáról sajnos egyetlen hír sem tanúskodik. Ugyanakkor a nyár folyamán a meglevő mellett új kör alakult, a Gyulai Márki Sakkor” A zömében iparosokból álló új egyesület nem hívja még fel magára a figyelmet nagyszabású rendezvényekkel, azonban céljául tűzi ki „a sakkozást gyakorlatilag és irodalmilag mívelni”. Minőségi szempontból még az j Erkel sakk-köré volt a vezető szerep. így a Szegedi Sakk-kör által alapított „Pállfy kupa” j döntőjébe jutottak 1930-ban a i békéscsabaiak legyőzésével. Végül is a döntőn 7:5 arányban szorultak a második helyre az alapítókkal szemben. 1931-ben a két közös sakk-kör ren dezésében bonyolították le a Gyula bajnokságáért folyó küzdelmeket, melynek győztese dr. Fekete Béla lett dr. Gyúró József és M. Szabó András előtt. Ez év J márciusában búcsúzott szimultán J bemutatóval társaitól Bakos József, aki komoly érdemeket szerzett a helyi sakkélet fellendítésében, de hivatali áthelyezése folytán eltávozott a városból. Az egyre élénkebben látogatott Márki sakk-kör házi versenyét M. Szabó András nyerte Csolnaky Istvánt és Császár Zoltánt megelőzve. 1932-ben egy jobboldali szervezet, „A Gyula vezér Baj társ Törzs’' égisze alatt létrejött a harmadik sakk-kör is, ami rövid életűnek bizonyult. A háború előtti utolsónak mondható komoly fellendülés 1933-ban kezdődött. Ez évben a városi bajnoki címet M. Szabó és dr. Bay előtt megszerző dr. Gyúró József Szentesen Középes Dél-Magyarország bajnokságán a komoly eredményt jelentő hetes döntőbe került. Szeptemberben a gyulaiak rendezték a megyei egylet 120 játékosának részvételével az erőcsoport-rend- szerű versenyt, ahol az Erkel sakk-kör vívta ki az első helyet, addig a Márki 4., a Bajtársi egyesület 9. lett. Hasonló jellegű versenyen Békéscsabán szintén megállva helyüket 3., illetve 4. lett a két kör. Kerületi alosztály, csapatbajnoki győzelem 1934-ben a város sakkozói közül ismét dr. Gyúró szerezte meg. a bajnoki címet Varga, dr. Fekete és dr. Bay előtt. Ez év kiemelkedő sikerét a Márki sakk-kör érte el a dél-magyarországi kerület békéscsabai alosztályának csapatbajnokságát elnyerve, megelőzve a csabai és a 3. helyezett Erkel kört. Harmadízben sikerült megvédeni bajnokságát dr. Gyúró Józsefnek 1935-ben a 2. helyezett dr. Bay és a 3. helyen egyforma pontszámmal végző Szilágyi, Mikes és Hack előtt. Ez év októberében „tanácsülést” hívtak össze a két helybeli sakk-kör fúziója ügyében, ahol nem sikerült döntésre jutni és az Erkel kör kellő szervezés hiányában elhalt. 1936- ban a városi villám-bajnokságot 17 részvevő közül Varjú János nyerte. A békéscsabaiakat pedig barátságos mérkőzésen 8:5 arányban győzték le. 1937- ben városi bajnok Szilágyi Mihály lett, a megyei villámbajnokságon pedig 2. helyezést ért el. Ugyanakkor csapatban a csabaiaknak sikerült győzedelmeskedni. Az elkövetkezendő években kitörő világháború először kisebb, majd komolyabb visszaesést okozott és nagyobb versenyekre nem is került sor, mindössze a szokásos helyi rendezvények lettek megtartva. Ki kell azonban emelni Szilágyi Mihályt, aki négy ízben nyerte el egymás után a városi bajnoki címet, nemegyszer százszázalékos teljesítménnyel. (Folytatjuk) Ifj. Christiáit László Cselgáncsiskola * A „rajt” szó utáni fogás. Jobb oldali képünkön az alkartá- maszos kaszáló csipődobás bevezető mozzanatát láthatjuk. Folytatjuk „Cselgáncsiskola” — sorozatunkat. Képeinken az alkar - támaszos kaszáló csipődobást és a kaszáló hátsó gáncsot mutatjuk be. A versenyző egy ilyen jól sikerült dobásért eSV pontot kap és ezzel meg is nyerheti a mérkőzést. Nem tiszta dobásért fél pont jár, de a kezdeményezésért is meg- I szerezheti a győzelmet. A dobásokat Sarkadi János okpató és Sar- kadi Sándor válogatott kerettag versenyző mutatja be. (Fotó: llovszky Béla) ɧ§|§ Alkartámaszos kaszáló csípődobás — előre. A kaszáló hátsógáncs bevezető és — jobb oldali képünkön — befejező mozzanata.
