Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-29 / 199. szám
f Lapunk tartalmábóli Keresztrejtvénypályázatunk nyertesei A MEGYEI PÁRjtilZQ TTSÁG ÉS A MÉG Y£ I TAN Á CS LAPJA 1969. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM A növekvő búzatermésért Nem tévednek azok, akik ebből a címből egy kis aggodalmat éreznek kicsendülni. Az idei minden eddigi év átlagát mégha, ladó nagyszerű búzatermés — előreláthatólag 17 mázsa körül vagy felül alakul a megyei átlag — dicshimnuszt érdemel. A tényleges termés és felvásárlás felmérésének befejezése után az arra illetékes párt. és tanácsi szerveink minden bizonnyal méltó elismerésben részesíti azokat az állami és szövetkezeti gazdaságokat, amelyek immár évek óta tudásuk legjavával és lelkiismeretük egészével törekszenek a termésátlagaik növelésére. Elsősorban ezeknek a gazdaságoknak köszönhető, hogy az elmúlt évig nemcsak hazánk lakosságának kenyérgabona-szükséglete termett meg bőségesen, hanem feliratkozhattunk a búza vetőmagot exportáló országok sorai közé is. Megyénk gazdaságait dicséri az, hogy a tavalyi ötven vagon helyett az idén 450 vagon búzával járulnak hozzá hazánk vetőmag-exportjához. Miért aggodalmaskodunk ilyen nagyszerű eredmények tudatában a jövőt illetően? A kisebb bajokkal kezdjük. Azzal, hogy helyenként már tavaly is mutatkozott kisebb-nagyobb fokú elbizakodottság. Afféle „behunyt szemmel is tudunk már jobbnál jobb búzatermés átlagot elérni”. Egyik-másik termelőszövetkezetben minőségi vizsgálat nélküli búzát is vetettek, ráadásul a kívántnál jóval kisebb adagot holdanként. Ennek következtében a ritkán kelt növényzetet tovább ritkította a hűvös, esős tavasz, a huzamosabb ideig tartó vízállás. Látszólag kis mulasztás, ha nem kellő szakértelemmel és gonddal veszik a vizsgálatra szánt vetőmagmintát, ha nem' kellő gonddal készítik elő a mag. ágyat és nem megfelelő pontosságra állítják be a vetőgépek adagolóit Ám az ilyen kis hibákat tovább hatványozhatja a kedvezőtlen időjárás és hiába rendelkezik minden közös gazdaság megfelelő gépi és kémiai felszereléssel, továbbá nagy hozamú vetőmagfajtával, a búza holdankénti termésátlaga 11—25 mázsa között váltakozik szövetkezetenként. Tudjuk, hogy a talaj minősége is csökkenti a terméseredményt. Ám több azonos termőképességű talajjal rendelkező közös gazdaság termésered. ményének összehasonlításánál derült ki az idén is, hogy a meg nem vizsgált, a szükségesnél kisebb adagú vetőmag és a különböző agrotechnikai mulasztások idézték elő holdanként az öt-tíz mázsa között váltakozó termés- csökkenést. Mindezt az ez év őszi vetés előtti tanulságnak szántuk, megtoldva azzal a szomorú ténnyel, hogy az idén termett búzavetőmag egy része eléggé gyenge mi. nőségű. A hűvös, esős, vízállást előidéző tavasz és a későbbi meg. dőlés következtében nem tudott megfelelően kifejlődni a csíraképesség a búzaszemek egy részében. Példa rá, hogy a megyei vetőmagfelügyelőség által eddig megvizsgált 466 vetőmagminta csaknem egyharmada bizonyult vetésre alkalmatlannak. Ráadásul nem egy tételben tapasztaltak különböző gombabetegséget is. Talán nem került még teljesen s köztudatba az, hogy az idén díjmentesen vizsgálja a vetőmagvakat a felügyelőség. Ámbár az eddigi, tételenkénti 20 forintos díj is csak névleges érték volt. Aligha emiatt halogatja közös gazdaságaink egy része a vetőmag vizsgálatát. Inkább azért, mert nem tudják, hogy milyen jelentős baj van a minőséggel, vagyis a búza csírázóképességével. Nagyon indokolt, hogy az idén egyetlen holdba se kerüljön megnyugtató módon nem ellenőrzött mag a földbe. Az is nagyon fontos, hogy a min. tát hozzáértő emberek vegyék a tárolt mennyiség különböző helyéről, mert csakis így derül ki, hogy érdemes-e egyáltalán, vagy milyen súlytöbblettel vessék el a rendelkezésükre álló vetőmagot A csávázás szakszerűségét, feltétlen fontosságát, a jó talajelőkészítést, az összes agrotechnikai követelmények betartását már nem is említjük. Így is azt olvas, hatják ki az eddigiekből, hogy félünk az idei búzevetéstől. Erre azt válaszoljuk: jobb félni, mint megijedni. Jobb most sutba dobni az esetleges elbizako- dást, a „házilag is tudunk minőséget vizsgálni” elvet, s nagyon megfontoltan, szakszerűen hozzálátni a vetéshez szükséges minden mozzanathoz, művelethez. Túlzás ugyan az összehasonlítás, de így is tanulságos: a földimogyoró vetőmagja is annyira tönkrement az elmúlt években, hogy a nagyüzemek már nem is merik termelni. Az óvatosság többszörösen is indokolt a búza- termelésnél. Egyrészt azért, mert szövetkezeteink saját maguk termelik a szükséges vetőmagot. Másrészt a nagy hozamú, búzafajták termőképességét csak kevés szövetkezet közelítette még meg, a megyei átlag pedig nagyon messze van tőle. Mindezeken túl, az sem közömbös, hogy a roagyar földről eddig keresett különböző vetőmagvakat ezután évente hány száz vagy hány ezer vagon búza vetőmaggal tudjuk tetézni. Ráadásul úgy, hogy közben megfelelő tartalék biztosítsa évről évre hazánk lakos ságának bőséges kenyérszükségletét. Kukk Imre Miniszteri rendelet a nagyközségi tanácsok hatáskörébe átadott kereskedelmi feladatokról A szakmunkástanuló intézetekben is szeptember 1-én tartják a tanévnyitót A szakmunkástanuló-intézetekben is — akárcsak az általános és középiskolákban — szept. 1-én kerül sor az ünnepélyes tanévnyitóra. Az első tanítási napon, szeptember 2-án több mint 220 ezer első-, másod- és harmadéves szakmunkás-tanuló kezdi meg vagy folytatja az elméleti és gyakorlati szakismeretek elsajátítását. Közülük mintegy 40 ezer fiatal — majdnem kétszer annyi, mint az előző iskolai évben — vesz részt az emelt szintű szakmunkásképzésben. Nagy feladatot jelentett a tankönyvellátás, mert az új tanévben a legmagasabb a szakmát tanuló fiatalok száma, 11 ezerrel több a tavalyinál. A Munkaügyi Minisztérium azonban gondoskodott a szükséges könyvek utánnyomásáról, s a többletlétszámnak megfelelő tankönyvek túlnyomó részét már megkapták az iskolák. Szeptember első hetében postázzák a teljesen újonnan szerkesztett hatféle szakismereti tankönyvet és a másodévesek részére kiadott magyar irodalom tankönyvet is. A belkereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amellyel a nagyközségek szervezéséről szóló 1016. számú kormányhatározatnak megfelelően — egyes kereskedelmi feladatokat a járási tanácsok jogköréből a nagyközségek hatáskörébe utal. A miniszteri rendelet alapján ezentúl a nagyközségek tanácsainak végrehajtó bizottsága adja-ki, vonja vissza és tártja nyilván a boltok működési engedélyét, dönt az üzletköri jegyzéktől eltérő árusítás engedélyezéséről. A nagyközségi tanácsok döntenek a boltokban forgalomba hozható áruk körével kapcsolatos vitás kérdésekben; engedélyezik és visszavonhatják az iltalárusítási és dohányárusítási engedélyeket; kiadják és ellenőrzik az alkalmi italmérési engedélyeket és tevékenységet; véleményezik a mezőgazda- sági nagyüzem állandó jellegű kereskedelmi tevékenységére és a termelői borkimé rési engedélyekre irányuló kérelmeket a nagyközségi tanácsok állapítják meg a körzetükbe tartozó kereskedelmi egységek nyitvatartási idejét; intézik a magánvendéglátó üzletek osztályba sorolását s ellátják a magánkereskedés gyakorlásával kapcsolatos hatósági jogköröket. Az október 1-én életbe lépő rendeletben felsorolt ügyekben másodfokon a területileg illetékes járási tanácsok kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerveik útján járnak el. Időszerű szállítási feladatok A Békés megyei Szállítási Bizottság augusztus 30-án, szombaton délelőtt 9 órakor kibővített ülést tart a Békéscsabai Konzervgyárban. A tanácskozáson dr. Vi- tay János és Madarász András, a megye két cukorgyárának termeltetési osztályvezetője tart tájékoztatót a cukorrépaszállítás szervezéséről, majd Vidó Lajos osztály- vezető, a konzervgyári szállítások helyzetéről tájékoztatja a bizottságot. Végül Szikszói József és Katona Gábor ismerteti a rakodó, lapos és a konténeres szállítás helyzetét, valamint azt, hogyan le. hetne tovább bővíteni ezeket a korszerű módszereket. ŐSZI SEREGSZEMLE 40 pavilonban 450 kiállító — Gyakorlati bemutatók — Utazási kedvezmény — Szeptember 5-től 15-ig találkozó a Városligetben A Városliget, a fővárosi vásárváros ismét a lázas készülődés zajától hangos. Árut szállító gépkocsik, sürgő-forgó emberek, helyükre kerülő bútorok, hűtőszekrények, textíliák a sokféle más fogyasztási cikk, ezt látja ma a szemlélő. A hazai ipar már hagyományosnak számító őszi seregszemléjét, a Budapesti Őszi Vásárt szeptember 5 és 15 között rendezik meg, jóval nagyobb terüleki. Mód lesz arra is, hogy a kereskedelem a helyszínen kössön megállapodásokat az ipar képviselőivel, azonnali vagy rövid határidőn belüli szállításra. örömmel üdvözlendő új vonása lesz az ez évi Budapesti őszi Vásárnak, hogy nemcsak kereskedelmi vállalatok, de maguk a gyártók is felkínálják termékeiket. A gyárak, vállalatok nagy része gyakorlati bemutatókat tart a vásár idején. A vásár vidéki látogatói, ahogy a korábbi években, úgy ebben az esztendőben is 33 százalékos vasúti kedvezményt kaphatnak. Szombaton és vasárnap pedig úgynevezett családi jeggyel, 30 forintért tekintheti meg a vásár gazdag látnivalóit egy négytagú család. m, mint a múlt évben. Idén a iállítók 40 pavilonban, valamint szabadtéren összesen mintegy 0 ezer négyzetméter területet fog- 1 alnak el áruikkal, a nemzetközi ásár területének kétharmadát. A avaly született elhatározás ered- nényeként a vásár valóban az par, a kereskedelem és a fo- ;yasztok találkozója lesz, már ízért is, mert csak forgalomban evő vagy a közeljövőben forga- omba kerülő termékeket állítanak Mezőgazdasági közép- és felsőoktatási intézmények igazgatóinak országos tanácskozása Szarvason Jubileumi ünnepség Dombegyházán Augusztus 30-án ünnepli húszéves fennállását a Dombegyházi Állami Gazdaság. A gazdaság ve. zetősége ebből az alkalomból j nagyszabású ünnepséget rendez a község dr. Weil Emilről elnevezett ] kultúrházában. A 20 éves történe- j tét Kovács Ferenc igazgató mél- í tatja, majd a gazdaság párt- és s '• kszervezeti vezetősége nevében kitüntetéseket jutalmakat adnak az alapító dolgozóknak, a törzsgárda és a szocialista brigádok tagjainak. A Mezőgazdasági és Élelmezés-] ügyi Minisztérium szerdán] Szarvason a Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikumban országos jellegű tanácskozást rendezett. Ott voltak a technikumok, felsőfokú technikumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző-intézetek igazgatói, a megyei tanácsok mezőgazdasági szakoktatási propagandistái, a MÉM és a társminisz. tóriumok illetékes osztályvezetői — összesen több mint 200-an. — Ott volt Karakó Imre, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa és Csomós István, a megyei tanács MÉM osztályvezetője. Az első előadást Gergely István, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese tartotta. Hangsúlyozta többek között: a mezőgazdasági üzemek és élelmi- szeripari üzemek fejlődése, az új technika és technológia alkalmazása jól képzett, univerzális szakembereket igényel. Felhívta a figyelmet a szakemberek rendszeres továbbképzésére. Az elmúlt óv oktatási eredményeit és az 1969—70- es évad konkrét tennivalóit dr. Szűcs Kálmán, a MÉM szakoktatási főosztályvezetője ismertette. Ezután vitát rendeztek, délután pedig szekció üléseken — a különböző szintű oktatásnak megfelelően — tárgyalták meg a tennivalókat Növekszik a szovjet kőolajimport A magyar ipar számára egyre nagyobb jelentőségű alapanyag- és energiahordozó a kőolaj, amelynek döntő részét — mint ismeretes — a Szovjetunió bocsátja rendelkezésünkre. Az elmúlt években erőteljesen növekedett a szovjet kőolaj importja és a behozatal a jövőben is tovább fokozódik. Az 1967. évi 2,8 millió tonnával szemben az idén már 3,6 millió tonna kőolaj érkezik, jövőre ez a meny- nyiség 4 millió tonna lesz és 1975. re eléri a 6,5 millió tonnát.
