Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-27 / 197. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG* ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA" NÉPÚJSÁG 1969. AUGUSZTUS 27., SZERDA Ar» 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 197. SZÄM Októberben megkezdik a termelést « vázkerámla-béléstest gyártó Szemben Még az idén 68 lakás épül Békéscsabán az új fajta fal- és A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai II. számú téglagyárban vázke- rámia-béléstest gyártó üzem épül, ahol 1970: április 30-a he­lyett előreláthatólag már ez év októberében megkezdődik a ter­melés. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat mintegy 60 dolgozója derekasan kiveszi részét a munkából. A téglagyári vállalat 30 fős részlege a gépeket, beren­dezéseket szereli. Az alagút-ke- mencét a Budapesti Gyárkémény és Kazánépítő Vállalat 25 dolgo­zója építi igen jó ütemben. Októ­ber elején vonul fel a olasz SABO-cég, amely a gáz-tüzelőbe­rendezések szerelésére kapott megbízatást. A kemencét automa­tikus égőkkel, szabályozó beren­íödémelemekből megfelelő méretben. A munka befejezése szeptember végén vár­ható. Ekkor megkezdik a kísérleti gyártást, amihez a vázkerámiás elemeket a téglaipari vállalat ugyancsak kísérleti jelleggel ké­szíti. Az idén 68 lakás épül Bé­késcsabán az új fajta falelemből. A vázkerámia-béléstest (nagy űrtérfogatú blokk) hang- és hőszi­getelése lényegesen jobb á hagyo­mányosnál. Az építkezés ideje az új fal. és födémelemek felhasz­nálásával egynegyedére csökkent­hető. Alkalmas lesz családi ház építésére is, aminek a megoldását a Szilikátipari és az Építőipari Tudományos Egyesület dolgozza ki. Csaknem 30 ezer önkéntes ifjúmunkás dolgozott az építőtáborokban Letették a szerszámot a Kom­munista Ifjúsági Szövetség építő­táborai utolsó turnusának önkén­tes munkásai: jún. 15-től augusz­tus 23-ig — öt váltásban — csak­nem 30 ezer fiatal segítette a leg­sürgetőbb népgazdasági feladatok elvégzését. A 36 nyári ifjúsági épí­tőtábor lakóinak többsége a Bács és a Pest megyei állami gazdasá­gokban, illetve termelőszövetke­zetekben dolgozott, hogy kellő időben leszüreteljék a zöldség, és gyümölcstermést, elvégezzék a növényápolást. A két nagyobb „megrendelőn” kívül még Veszp­rém, Somogy, Szolnok és Baranya megyében végeztek mezőgazdasági munkát a fiatalok. Győr és Bor­sod megyében csatomaépitkezése- ken, Pest, Fehér és Baranya me­gyében pedig az út- és vasútháló­zat korszerűsítésénél vették hasz­nát a diákoknak. Két tábor lakói az úttörők üdülővárosainak, Csil­lebércnek és Zánkának a re­konstrukcióján dolgoztak. Az el­végzett munkáról még nem készült részletes statisztika, annyi azon­ban már bizonyos, hogy az idei önkéntes ifjúmunkások alaposan megtetézték az elmúlt évek tel­jesítményét. Az első turnus fiatal­jai a számukra megállapított ter­vet 106 százalékra teljesítették, s ezt a szép eredményt még felül­múlták a második és a harmadik turnus munkásai 118, illetve 120 százalékkal. Jóval túlteljesítette a 100 százalékot a negyedik és az ötödik turnus gárdája is. A táborozás érdekességei: az első két turnusban a magyar fia­talokkal együtt 80 szovjet és 40 lengyel diák dolgozott. Munkához látott a 300 ezredik táborozó s az utolsó turnusban önálló tábort nyitottak a külfödieknek. A Kis­kunhalas melletti Kígyóspusztán 21 ország 100 fiatalja vett részt a munkában. (MTI) dezésekkel, mérő-, leolvasó mű­szerekkel látják el. A gázvezeté­ket a gázfogadó állomástól 2 kilo­méter távolságra levő felhaszná­lási helyig a DÉGÁZ dolgozói fek­tetik le. Lemaradás az utak, hidak építésénél — Létszámhiány az építőiparnál Az új üzem gépi berendezését és a technológiai folyamat kiala­kítását a téglaipari vállalat mű­szaki kollektívája tervezte, az épí­tési tervet a Békés megyei Ter­vező Vállalat készítette. A beruhá­zási összeg 42 millió forint, ezen­kívül 24 millió forintot fordítanak a gáz bevezetésére. Az utóbbiban azonban benne van a két békés­csabai gyár öt kemencéjének, a Il-es gyár alagút-kemencéjénék, csatorna-szárítójának és 3 kazán­nak gáztüzelésűre való átalakítási költsége is. A Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat panelgyártó poli- gonüzemet létesít az I-es számú téglagyár területén, ahol a bélés- testekből állítják elő a fal- és fö_ démelemeket az építési tervnek A tanácsi gazdálkodás 1969 első fél évét értékelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága gondjait és Augusztus 26-án, kedden ülése­zett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békéscsabán Csepregi Pál vb-elnökhelyettes elnökleté­vel. Ezúttal három napirendi pon­tot tárgyaltak meg. A vb előző ülésein hozott és lejárt határide­jű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása után a tanácsi gazdálkodás 1969 első fél­évi egyensúlyi helyzetének értéke- léséről folytatott vitát. Csupán két adat: a tanácsi vállalatok árbevé­tele a fél évben 9,6 százalékkal nö­vekedett. Kedvezően alakult a bel­kereskedelmi forgalom; a bázis­S szolgáltatás — munkagépek javítására A Békés megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat ebben az esztendőben is felajánlja javító kapacitását az állami gazdasá­goknak és a termelőszövetkeze­teknek. Hogy a javítás mennél szervezettebb legyen — közölte szerkesztőségünkben Badár Bá­lint főmérnök — vállalatunk vezetősége úgy határozott, hogy most, az előkészítés időszakában levélben felkeresi azokat az üze­meket, vállalatokat, melyekben traktorokat és munkagépeket használnak. A termelőszövetke­zetek címére néhány nappal ez­előtt postázták a felmérő lapo­kat. Ebben arra kérik az üze­mek vezetőit, hogy a megjelölt géptípusok, munkagépek fő ja­vítását cseremotorral vagy cse- remotor nélkül, a kívánt javí­tási időpont megjelölésével töltsék ki és küldjék be a vál­lalat békéscsabai címére. ▲ felmérő lapokat szeptem­ber 2-től összegezik s október 25-ig a javítási szerződések megkötésére felkeresik a meg­rendelőt. A javítási igény felmérése azért szükséges — hangsúlyozta a főmérnök —, hogy jóval az év kezdete előtt láthassák a mező- gazdasági üzemek igényét. En­nek tudatában látnak hozzá a szabad kapacitás lekötésére gép­gyárakkal és más iparvállalatok­kal. hoz képest 10,4 százalék a növe­kedés. Ügy a jelentés, mint a vb tag­jai kifogásolták az építőipar 9 milliós árbevételi visszaesését, ami éppen a kivitelező építő iparban következett be. Ennek a lemara­dásnak olyan okai is vannak, hogy meglehetősen nagy a szak- és segédmunkás-hiány. Vizsgálatot javasolt a végrehajtó bizottság a gépi eszközök használhatóságára is. Megállapította: oda kell hatni, hogy a tanácsi vállalatok termelő eszközei is a kívánt szintre kerül­jenek. Igen kedvezőtlen jelenség az utak, hidak építésénél, felújítá­sánál a mind gyakrabban előfor­duló lemaradás. Sajnos a hidak felújítását kivitelező hiányában kell halasztgatni. A jelentés számot adott a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek és a lakosság adóbefizetésének alakulásáról. Ezek kedvezően ala­kultak — különösen az adóbefi­zetés — mivel már ez ideig az éves terv 56 százalékát fizették be. A felsorolt néhány adat tük­rözi azt a fejlődést, amit a válla­latok, a tanácsok az önálló gaz­dálkodás révén produkáltak. Ter­mészetesen az 1969. év hozza fel­színre az új gazdasági mechaniz­Egész napos tanítás — elsősöknek Az Országos Pedagógiai In­tézet megbízásából kísérleti el­ső osztály indul az új tanévben a békéscsabai 11-es számú is­kolában. A kísérlet azt vizsgál­ja, eredményesebbé válik-e az oktató-nevelő munka az egy­séges pedagógiai folyamat ala került diákokkal. A harminc elsőssel felváltva, két pedagógus foglalkozik majd, s délelőtt, illetőleg délután két- két órában oktatják a kisdiá­kokat az új ismeretekre. A taní­tási órát játék, s egyéb pihen­tető foglalkozások követik, majd rögzítik a tanultakat, teljesen megszüntetve az otthoni tanu­lást. mus eredményeit, olykor fonákságait. A megyi pénzügyi mérleg elemzésének következtetéseiből azt említjük meg, hogy a helyi érdekeltség megteremté­sében a bevételeknél egyes ta­nácsok között igen jelentős szó­ródások észlelhetők. Például Kamut mindössze 3,4 százalé­kos magasabb tanácsi hozzájá­rulásban részesedik, ugyanakkor Körösújfalu részesedése 83,8 szá­zalékos. Erről több hozzászóló tett említést. Helyesnek bizo­nyult a szeghalmi járási tanács példája, amely a bevételi forrá­sokkal alig rendelkező Körösúj­falunak utalta át a járás ren­delkezésére álló fejlesztési alap nagy részét (iskola, bölcsőde, stb. épül belőle). Nem illeti viszont dicséret Orosházát, ahol a túlzott óvatos, biztonságos gaz­dálkodás a fejlesztés rovására megy. Több okból olyan határozat meghozatalára is sor került, ami a vállalatok gazdálkodását, a rentabilitását növelheti. így utasította a végrehajtó bizottság a pénzügyi osztályt, hogy a má­sodik fél évben a megyei tanács építőipari, a víz- és csatorna­mű és az Orosházi Faipari, va­lamint a Békéscsabai Sütőipari Vállalatnál az illetékes szak­osztályok bevonásával végezzen gazdasági ellenőrzést, elsősorban a visszaélések feltárása, a továb­bi rentábilis működés feltételei­nek megállapítása érdekében. A végrehajtó bizottság a ta­nácsi gazdálkodás 1969. első fél­évi pénzügyi egyensúlyi helyze­téről készített beszámolót elfo­gadta. Ezt követően a tbc-elleni te­vékenységet és a hálózat fej­lesztéséről szóló jelentést vi­tatta meg és fogadta el, majd bejelentésekkel zárta ülését (rocskár) Ajándék és ajándék Hiábavaló fáradozás lenne megpróbálni leírni azt az örömöt, amit figyelmességből, szívességből, szeretetből jutatott ajándékok okoznak. Hisz’ ajándékot már mindenki kapott. Nyugdíjba -vo­nuláskor egy vázát és egy üveg bort, máskor barátja legkedvesebb könyvét egy csokor virágot vagy csupán egy ujjongva talált színes kavicsot. Ilyen ajándékot kapni, de adni is öröm, az önzetlenség kölcsönt» öröme. Bölcsen tanácsolja a közmondás, hogy „ajándék lónak ne nézd a fogát”. Mert ha valaki az ajándék­nak a „fogára”, az értékére kí­váncsi, az elveszti az igazi örö­möt. Van, aki éppen ezért való­sággal irtózik az értékesebb aján­dékoktól és ha egy mód van rá, vissza is utasítja. Pedig manapság az ajándékozás anyagi lehetősége nagyobb, nő az ajándéktárgyak értéke is. Például a régi szegény- lagzik hosszú vígsággá Változtak, ahol nem számít ritkaságnak a hí. zott disznó vagy a több ezer fo­rintos betétkönyv nászajándék sem. A valódi ajándék próbája nem az érték, hanem a szándék Ez méri, hogy a figyelmesség és szeretet vagy jóindulat, esetleg részrehajlás szerzése-e az indí­ték. Elfogadhat-e a járási pártbizott. ság titkára néhány kilányi szőlőt az állami gazdaság első szedésé­ből? Ne legyünk prűdek: az ese­tek többségében igen. „Drágává” akkor válna a szőlő, ha naponta két ládával szállítanának belőle, vagy ha tudott az ajándékozó nem éppen tiszta szándéka. Ilyenkor arra kényszerül a megajándéko­zott, hogy elveszítsen ismerősö­ket, barátokat vagy megalkudjon elveivel, elveinkkel. A minap üzemlátogatáson egy fóliába cso­magolt libával akarták megaján­dékozni a felsőbb szervből jött vendéget. Jó érzést keltett szabadj kozása. De mikor a vendégkönyv­be rótta a sorokat, odasúgta be­osztottjának: „Elfér az a liba a kocsi hátuljában.” A folytatást nem tudjuk. Az biztos, hogy a gazdaság vezetője kezét dörzsöl­ve rakott a kocsiba több libát és mindent, amit gyorsan össze tud­tak kapkodni és közben érdeklő­dött a főnököt kísérő beosztottól, hogy mikor lehetne az elvtársat felkeresni ? Nem véletlen, hogy vezetők „ajándékozásáról” példálózunk. Egy esztergályosnak vagy telefon- központosnak nem szoktak azért Napóleon konyakot küldeni, hogy protekciót szerezzenek nála. A múltkorjában arról panaszkodott egy asszony, hogy mióta férje ta­nácselnök lett, azóta a tapintatlan, a hízelgő „barátok miatt egyet­len nyugodt névnapot sem tudnak megülni. Leszerelni a vezetői szé­kek körül tülekedőket, helyezke- dőket — nehéz. Sőt, néha nekik sikerül elriasztani a régi, önzet­len barátokat, mert mindig „szol­gálatkészebbek” azoknál és aján­dékaik is értékesebbek. Seperhetnénk a saját házunk előtt is. Az új irányítási rendszer körülményei között nő a propa­ganda szerepe és ez megnövelte az újságírók ázsióját is. Nem egy vállalatvezető gondolkodik úgy, hogy egy konyak és egy értékes új gyártmányuk is olcsóbb, mint hirdetést feladni. Közvélemény elé kívánkozó az eset, amikor jelen­tős mondanivaló nélkül sajtótájé­koztatót hívnak össze, hogy az „ajándékért” minden lapban meg. jelenjenek a vállalatokat reklá­mozó, lfehetőleg saját szájuk íze szerint készült tudósítások. Nem menti az ilyen ügyeskedőket az sem, hogy nem magukért, hanem az üzemért, egy kisebb vagy na- gyob csoport érdekében próbálnak jogtalan előnyt szerezni. Egy bizonyos szerény határig az ajándék természetes, de ezzel együtt tudni kell, hogy az aján­dék egy része annak a széknek, beosztásnak szól, amit kisebb vagy nagyobb közösség megbízá­sából betölt a megajándékozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom