Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-25 / 195. szám

1969. augusztus 24. 12 Vasárnap A helyi adottságoknak megfelelően alakítjuk gazdaságunk szerkezetét Tizenhét esztendővel ezelőtt, 1952-bep alakult Orosháza ta- társánci részén a Szabadság Termelőszövetkezet. A közösbe tömörült emberek jórészt kö­zépparasztok voltak. Az akkor 1500 holdas gazdaság az első években csak növénytermesz­téssel és állattenyésztéssel fog­lalkozott — vajmi kevés ered­ménnyel. Kukoricából például — csövesen — 23 mázsa ter­mett holdanként, búzából tíz- tizenkét mázsa volt az átlag­termés. A nadrágszíj-parcellá­kon különböző, de általában gyenge talajerőt képviselő mezsgyéken nem is lehetett jobb termést várni. A megala­kulást követő második évben már valamelyest előbbre lépett a szövetkezet, s elkészült áz első nyolcvanhat férőhelyes is­tálló is. A hatvanas évek elejétől szá­míthatjuk szövetkezetünk fej­lődését. Legnagyobb vállalko­zásunk kezdete is erre az idő­szakra esik, 1963-ban kezdődött a tízezer négyzetméteres föld- gázüzemű hajtatóház építése. A tizenegy millió forint beruházással saját kivitelezés­ben készült hajtatóház 1966 vé­gére készült el, bár egy része már korábban is üzemelt. A beruházás költségét hitelből fedeztük, s hogy mielőbb és minél olcsóbban elkészüljön, úgy határoztunk, hogy építő­brigádunkat bízzuk meg a ki­vitelezéssel. Az alapok ásásá­tól az üvegezésig valamennyi munkát ez a brigád végezte, s alig három év alatt elkészült a tízezer négyzetméteres hajta­tóház, a hozzátartozó szolgálati lakásokkal, raktárral és üzemi konyhával. A termesztés szem­pontjából első teljes év — 1967 — jó eredményt hozott; 2,8 mii­vétele 3,2 millió forint, ami önmagában is bizonyítja, hogy érdemes hajtatóházi termesz­téssel foglalkozni. Éppen ezért a már meglevő hajtatóházat tem tekintjük véglegesnek, ha­nem a gázprogramnak megfe­lelően tovább kívánjuk bőví­teni. Kísérleteket folytattunk a fóliával bevont és gázzal fű­tött házakkal. Négy fóliaházat helyeztünk el ezer - négyzet­méternyi területre, s a kísérle­tek eredményei rendkívül ked­vezőek voltak; négyzetméteren­ként 130 forint volt az árbe­vétel, az eddigi 60—70 forint­tal szemben, vagyis a fűtés nélküli fóliákhoz képest. Az ősszel kezdődik a tízezer négy­zetméteres fóliaház-sor építése, amely a kísérletek alapján re­ményekre jogosít fel bennün­ket. A gázfűtés hasznosságához nem fér ugyan kétség, de a korszerű és gazdaságos üveg­házban alkalmazott gáztüzelő­berendezések hiányában a gáz- és vízfűtés kombinációját sze­retnénk megvalósítani. A ter­melőszövetkezet központjá­ban van egy szénhidrogén szem­pontjából meddő kút, amit meg akarunk vásárolni. E terv meg­valósítása a közeljövő feladata, s ha beválik, akkor összesen harmincezer négyzetméter gáz- víz-bázisra épülő fóliaházat lé­tesítünk. A kertészet fejlesz­tése tehát elsőszámú felada­tunk, amelynek megvalósításá­hoz az adottságaink is kedve­zőek. Természetesen a hagyományos mezőgazdasági művelésről sem feledkezünk meg eközben. A korszerű agrotechnika alkalma­zásával, a talajerőutánpótlással egyre jobb termésátlagokat érünk el. Búzából például soká­A hajókat elválasztó folyosó, a hajtatóház „főútja” lió forint volt a hajtatóház be­vétele. Zömmel paprikát, para­dicsomot, uborkát, télen szeg­fűt és gombát termesztünk. Egy szezonban 350—400 ezer darab paprika, 120 mázsa pa­radicsom, négyszázötven-ötszáz mázsa uborka, 100—150 ezer szál szegfű és 150 mázsa Sam- pion gomba kerül ki a hajta­tóházból. Termékeink felét Bu­dapestre, 40 százalékát az or­szág különböző városaiba szál­lítjuk. A kertészet jelenlegi árbe­ig 12—15 mázsa körüli volt az átlagtermés, az idén húsz má­zsa termett holdanként. Kukori­cából a kezdeti 17—24 mázsás csöves termés helyett 45—50 má- 'sa csöves termésre számítunk. Kalászost a terület 35—40 szá­zalékán, kukoricát mintegy 500 íoldon termesztünk. A jó átlag- ermések annak tulajdoníthatók, íogy a gazdaság a tájnak, az idottságoknak legjobban megfe- elő növényeket termeszt. Ma­gunk kísérleteztük ki például, hogy búzából melyik az a fajta, fiz orosházi Szabadság oldaikiadványa amelyik nálunk a legtöbbet ad­ja. Vetettünk korán és későn érő fajtákat, ami lehetővé tette a folyamatos betakarítást. A kí­sérleteket egyébként kiterjesz­tettük más növényekre is, kuko­ricára, cukorrépára, zöldségek­re, sőt a hajtatással termesztett növényekre, például a gombára is. Rendszeres kapcsolatot tar­tunk a Budapesti Fajtakísérleti Intézettel, amellyel együttműkö­dünk. A terméseredmények nö­velését szolgálja még, hogy a kétezer holdnyi szántóterület talajerőhelyzetének megismeré­sére . térképet készítettünk, s ennek megfelelően alkalmazzuk a vetésforgót. (Ami a műtrágyá­zást illeti, az egy holdra jutó vegyes hatóanyag 98,3 kilo­gramm. Ez mintegy 3,6 mázsa műtrágyának felel meg holdan­ként. (Í830 hold közös szántóra értve.) Az egyre hatékonyabb műtrágyázás mellett a szerves talajerőutánpótlás is rendszeres. Szövetkezetünk gazdálkodásá­ra jellemző a helyi adottságok­hoz való alkalmazkodás, a gaz­daság szerkezetének ilyen mó­don történő kialakítása. Ez vo­natkozik az állattenyésztésre is. Számunkra a hízómarha- és a sertéstenyésztés a kifizetődő, ezért ezzel foglalkozunk inten­zíven. Évek óta tbc-mentes a tehenészet és a borjúnevelő, egy tehén évi tejtermelése há­romezer liter körüli, s mintegy száz hízó marhát adunk el éven­ként. Az eredmények további fo­kozására elhatároztuk, hogy bő­vítjük a borjúnevelőt. A hatvan, férőhelyes istállóban tolókocsis Nitrix-gép beállításával oldjuk meg az etetést. A tervek szerint az év végére elkészül a borjúne­velő, s hozzálátunk egy ötven- férőhelyes lóistálló építéséhez is. Sertéstenyésztésünk az utóbbi években különösen fellendült Ez elsősorban a korszerű tartá­si körülményeknek tuajdonítha- tó. A hatvanférőhelyes sertés- fiaztatónk, amely önetetős, ön­itatós rendszerű, gázzal fűthető. Az egy kocára jutó felnevelési átlag tizenhat malac, a választá­si súly jelenleg húsz kiló felett van, szeretnénk elérni a 24—26 kilós választási súlyt. A mala­cok az elválasztástól számított hat-hét hónap alatt híznak meg 100—110 kilóra. Vonatkozik ez arra a falkára is, amelyik végig az önetetős rendszerben hízik és arra is, amelyik 60—80 kilo­grammos súlyától kezdve ned­ves darát kap. A fajtától füg­gően alkalmazzuk a két etetési típust. Az idén egyébként 1200 sertést adunk át, s hogy ezt nö­velni tudjuk, a távlati tervekben két darab 500 férőhelyes belső­etető®, korszerű sertéshizlaldát építünk. A kertészet, a növénytermesz­tés és az állattenyésztés mellett a melléküzemágak is jelentős szerepet töltenek be ß gazdaság­ban. A hajtatóház építése ide­jén kialakult az építőbrigád magja, amely jelenleg csaknem négymillió forintot hoz a ter­melőszövetkezet számára. Zöm­mel saját építkezéseinknél dol­goznak, de természetesen külső munkát is vállalnak. Ennek a brigádnak a szolgálatában áll a szövetkezet téglagyára is, amely azonban eladásra nem termel, csupán annyi téglát készít, amellyel ellátja az építőbrigá­dot. Üj üzemágként lépett be az idén a vendéglátó tevékenység. Ennek létrehozásához az adta a gondolatot, hogy a meglevő kertészet és az állattenyésztés alapanyaggal tud szolgálni e te­vékenységhez. Jelenleg a tsz központjában, azonkívül Gyopá­roson és Orosházán a piactéren működik egy büfé. Célúk az, hogy ennek az üzemágnak a fej­lesztésével segítsük megoldani Orosházán a közétkeztetés gond­ját: melegkonyhás éttermet kí­vánunk létesíteni. Az előbb em­lített szándék mellett az is mel­lettünk szól, hogy mindazt, ami egy étteremhez szükséges, ma­gunk megtermeljük, primőr árut, friss húst tudunk az asztal­ra tenni. E hasábokon már szó esett egy-egy gazdasági ág ismerteté­se során a várható fejlesztésről is. Ebben a legjelentősebb az idén elkészült majorbővítési terv, amely a szövetkezet fej­lesztésének átfogó programja. Ennek keretében korszerű gép­javító műhely — belső.teres ko­csimosóval, zárható gépszínek­kel — gabona- és zöldségtároló, illetve szárító, valamint a már említett szarvasmarhatelep és sertéshizlalda épül. Szövetkeze­tünk tagjai egyébként a legutób­bi közgyűlésen vállalták, hogy közösségi munkával is segítik e nagy jelentőségű program meg­valósítását. Öröm számunkra, hogy szövet­kezetünk tagjai így magukénak érzik a gazdaságot, s megtalál­ják itt számításukat. Bizonyítja ezt, hogy egy dolgozó tag évi átlagkeresete 21—22 ezer forint körüli. S hogy termelési ered­ményeinkre másutt is felfigyel­tek, azt a Minisztertanács és a SZOT kitüntetése igazolja, amit 1966-ban kaptunk a harmadik kategóriába tartozó termelőszö­vetkezetek versenyében elért negyedik helyezésért. Megtiszte­lő ez számunkra, s egyben arra is ösztönöz, hogy új utak kere­sésével, a gazdaság erősítésével biztosítsuk szövetkezetünk to­vábbi fejlődését. (x) Hat é® fél—hét hónap alatt híznak a malacok 100—110 kilóra. Látkép a hajtatóházakról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom