Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

19S9. augusztus 20. 9 Szerda Tévedés azt hinni, hogy a Ba­laton egy közönséges tó. A Bala­ton az egész évben dédelgetett nyári tervek oka, tárgya, alfája és ómegája. A Balaton fogalom és mint ilyen, beletartozik minden: a tihanyi apátságtól a vízisíig, a sült keszegtől á szürkebarátig, a bikinis lányoktól az utolsó szunyó, gig­A tnagyar tenger valóságos kin­csesbánya. Nemcsak az idegen- forgalom és pihenni vágyó sok száz ezer ember számára (hogy az állítólag vagyonokat kereső lán- gossütőkről ne is beszéljünk), ha­nem minden rendű és rangú ke­reskedő számára. Mert a Balaton környékén az összes földi holmi eladható és megkapható. Képes­lap, skót whisky, kagylóból készült mütyürke és több órás sorban állás után még kenyér, tej, felvágott is. A sorban állásért természetesen kizárólag a nyaralók felelősek. Miért vannak olyan sokan? Télen senki sem panaszkodik. Hajó érkezik a kikötőbe. A mó­lón — mit sem törődve a kirán­dulók népes seregével — fiatal pár turbéKol. Arcukra van írva, nászutasok. Aztán kart-karba ölt. ve, vízre szállnak. Egészen á hajó orrába mennek, s leülnek a legel­ső padra. És ott folytatják, ahol előbb a parton abbahagyták. Hogy szerethetik egymást?! Ám, minden valamirevaló bala­toni nyaraló tudja, hogy kint a nyílt vízen, s különösen szeles időben a hullám átcsap a hajó or­rán. És így történt most is. Ami­kor az öreg vízibatár kitclatott a kikötőből és nekivágott az útnak, minden pillanatban várható volt, hogy az a bizonyos nagy hullám jön. Ezt a szerelmeseken kívül a hajó minden utasa tudta. És akkor, két röpke csók között, nya. kába zúdult a zápor a két gya­nútlan madárkának. Még a mor­cos kapitány is elmosolyodott a bajusza alatt. Csak ők ketten nem vettek észre semmit. Sőt, mintha a víz még csak olaj lenne a tűzre, mert bőrig ázva is tovább csóko- lóztak. Diplomás rikkancs A különös postással Balaton- füreden találkozhat a nyájas nya. raló. Azaz nem is annyira postás, mint inkább újságárus. Rikkancs. Felszerelése: egy meghatározha­tatlan színű farmernadrág, kerék- I pár és táska, tele olvasnivalóval, j Különleges attrakciója, hogy az utcát járva „hét nyelven” kínálja portékáját. Nem is csoda. Az idén diplomázott és tűrhetően beszél féltucat idegen nyelvet. Az utolsó igazi vakáción — a zsebpénz és a szép környezet reményében — két hónapra rikkancs lett a Balaton­nál. Szeptemberben várja a kated­ra. Tanár lesz. gánház mégiscsak kényelmesebb és valamivel olcsóbb is, mint a szálloda... ! Amikor a családfő, tucatnyi bő­rönddel és három gyerekkel meg. érkezvén a fürdőszoba után tuda­kozódott, csaknem kitört a vi­har. Az élelmes háztulajdonos ugyanis néhány hokkedlivel és la­vórral felszerelt, fürdőszobává avanzsált kamrába terelte be az út porát lemosni szándékozó, meg­lepett külföldieket... Remélhető­leg, azért a hagyományos ma­gyar vendégszeretet jó híre nem szenvedett csprbát. A föld füle Tihany fő attrakciója az idei nyáron nem a hangját vesztett visszhang volt, hanem — ahogy mondani szokták —, idegenbe sza­kadt jeles hazánkfia, Amerigo Tot nagyszerű kiállítása. A már sok­szor megcsodált és méltatott al­kotások egy része kiszorult a mú­zeum épületéből és jutott belőle az udvarra, sőt még az apátság elé is. A járókelőnek joggal lehetett Mozsár és medál Nem messze a forgalmas tiha­nyi révtől, egy olyan árucikkeket kínáló, jobb sorsra érdemes, sö­tét bőrű atyafi található, aki igen­csak megállásra készteti mind a hazai, mind pedig a külhoni nya­ralókat. Egyszerűen a park pá-1 zsitját használva kirakatként az j „őskort” idéző mozsarakat, kávé­darálókat és kitüntetéseket kínál- gatja a kósza tömegnek. E rézből készült eszközök né­hány napos kíméletlen dörzsölés, csiszolás után szinte aranynak ha­zudjék magukat, s borsos áron, gyakran több száz forintért cse­rélnek gazdát. Minden rosszmájú, ság nélkül állítható, hogy legna­gyobb sikerük a rég idejét múlt medáloknak van. Ezek többsége a házi gyűjteménybe, de tartunk tőle, hogy néhány majd a kabát­hajtókákra kerül. Nászutasok Csak aztán a hazatérő külföl­diek nehogy azt mondják otthon, hogy Magyarországon még az új­ságárusnak is diplomája van ... Lavór A népes és meglehetősen jómó­dú nyugatnémet család Fonyódra érkezett. Előzetesen — magyaror­szági ismerősök révén — egy egész lakást kibéreltek. Szemé­lyenként napi 30 forintért. A ma­olyan érzése, hogy a templom- környék klasszikus miliője nem igen fogadta be a minden bizony­nyal „cégérül” szolgáló két bronz szobrot. Kicsit fenyegetően hatot­tak a több mázsás kolosszusok az idegnyugtató, szemet pihentető környezetben. És ha már a szob­roknál tartunk, ejtsünk néhány szót a tárlatlátogató nyaraló vé­lekedéséről. Sokan elámultak „A Föld füle” címet viselő alkotás láttán. Ho­gyisne! Tessék elképzelni, egy kö­rülbelül 80 centiméteres átmérőjű, oszlopra állított, vastag palacsin­tát, rajta három-négy meghatáro­zatlan alakú, kiálló micsodával. (Elnézést a szakszerűtlen magya­rázatért, de így közérthető.) Az egész alkotmány 3 méter magas lehet és az erős napsütésben tűr­hető árnyékot ad. Az igazság az, hogy a szobrot sokan megmosolyogták. Főként a nagyon öreg emberek és a nagyon fiatal lányok. De hát a Balaton­nál ez is megbocsátható. Rajz: Molnár Antal Szöveg: Brackó István Furcsa fogadás San Franciscóban a napokban 27 éves Joan Miller fogadást kö­tött barátnőjével, mely szerint Joan 100 dollárt kap barátnőjétől, ha furcsa fejdísze bárkinek is fel­tűnne, amikor maga sütötte ha­talmas lepénnyel a fején, legalább három órán át sétálgat a város legforgalmasabb utcáin; A vállalkozó szellemű ifjú hölgy valóban megnyerte a fogadást. Meglepő módon ugyanis egyetlen embernek sem tűnt fel szokatlan „kalapja...^ Két és fél millió forint óvodaépítésre és iskolabttvftésre A Szeghalmi Járási Tanács VB az idén mintegy 2,5 millió forin­tot fordított az iskolák és óvodák építésére, felújítására. A közelmúltban volt az újonnan épült körösújfalui óvoda műszaki átadása. Az 50 férőhelyes óvoda szeptember elsején kezdi meg mű. ködését. Az 1 millió forintos költ­séggel felépített épületre nagy szükség van, eddig ugyanis csak idénynapközi működött a község­ben. Korszerű napközi-konyhája biztosítja majd az 1970—71-ben lé. tesülő negyvenfős napközi otthon kisdiákjainak étkezését is. Még ebben az évben készül el a bihar. ugrai óvodát és iskolát ellátó köz. ségi napközis konyha is. Körösnagyharsány általános is­kolája mintegy 500 ezer forintos költséggel épített modem tanmű­hellyel gazdagodott. Az új tanév­ben már jól felszerelt, tágas te­rem biztosítja a gyakorlati foglal­kozás zavartalanságát, Dévavá- nyán is szűknek bizonyult az is­kola, ezért négytantermes kiegé­szítő épülettel bővítik. Sikeres sci-fi sorozat A tudományos fantasztikus iro­dalom, ha a külföldinél valamivel lassabb ütemben is, de kialakítja olvasóinak hazai táborát. Az sci- fi népszerűsítéséhez nagy mérték­ben hozzájárult az az új fan­tasztikus-sorozat, amely a Koz­mosz Könyvkiadó gondozásában lát folyamatosan napvilágot, s amelyből három kötet már meg­jelent. Isaac Asimov kötete, „A halha­tatlanság halála”, az „Oszián kül­detése” a neves csillagász, Freed Hoyle tollából és a közelmúltban megjelent és napok alatt elfogyott „Delejes halál” címet viselő Ka­rinthy fantasztikus novellagyűjte. meny a sorozat népszerűségét bi­zonyítja. A sor persze nem teljes, hiszen az elkövetkezendő néhány hónapban kiadásra vár néhány újabb sci-fi, mindenekelőtt, Abe Kobó A negyedik jégkorszak cí­mű regénye. A tehetséges japán írót a hazai irodalomszerető kö­zönség „A homok asszonya” óta már ismeri. Ezúttal egy japán tár. saság készülődéséről lesz szó, akik felkészülnek arra, hogy a tenger elárasztja a Föld nagy részét és ezért állatokat és embereket átala­kít, alkalmassá tesz a tengeralat­ti életre. A főhős, aki kiberneti­kus és egy nagy kapacitású szá­mológéppel dolgozik, gyilkosság gyanújába keveredik... Abe Kobó kötete után két fia­tal, az úgynevezett második nem­zedékhez tartozó szovjet író, Bi­lenkin és Dnyeprov következik. „A marstengerek hullámverése" címet viselő novellagyűjteményük jól sikerült válogatás, a két író legkiemelkedőbb írásait tartal­mazza, meglepő és elgondolkozta­tó történeteket a kibernetika és a biológia lehetőségeiről, szokatlan kalandokról, meglepő körülmé­nyek között. Néhány szó a sorozat további köteteiről: a tervekben az angol Brian W. Aldiss, a lengyel Krzy­sztof Borun, az amerikai Clifford D. Simák, a francia Pierre Boulle és a híres szovjet szerzőpár Jem- cev és Pamov egy-egy főműve szerepel. Harland Manchester: Autóban élünk Már évekkel ezelőtt felsejlettek a végső megoldás körvonalai. Történészek állítása szerint az első lökést az adta, hogy Detroit az 1972-es évjáratú kocsikba kívánságra elektromos kávéfőzőt is szereltetett. A New York környéki, New Jersey — és Long Is- land-beli kisvárosok­ból bejáró hivatalno­kok, akik ekkoriban már ötkor keltek az­ért, hogy kilencre iro­dájukba érjenek, örül. tek az újításnak, hi­szen gyakorta kellett reggeli nélkül elindul­niuk. Nemsokára már majdnem minden ko­csiban volt kávéfőző, s a hidak, alagutak bejárata előtt össze­torlódó kocsisor uta­sai vidám csoportost alkottak, csepegtek, kártyáztak, s közben élvezettel szürcsölték finom, frissen készült kávéjukat. Ügy nagy­jából félóránként a hangosbeszélő egy- egy biztosítási sor­számot mondott be, mire a tulajdonos fel­kapta a fejét, búcsút intett a többieknek, s elhajtott — egészen a következő torlódásig. Detroit gyorsan rea­gált az utasok újabb szükségleteire: az 1973-as modellekhez már kenyérpirítót ts készítettek. Majd nemsokára beszerel, ték a grillsütőket, s a gyorsforgalmi uta­kon a benzin szagá­hoz a sült szalonna csábító illata elegye­dett. A kisvárosi házi. asszonyok hamarosan irigykedni kezdtek utazó férjük izgalmas, változatos országúti életére, ezért minden alkalmat megragad­tak, hogy életük pár­ját elkísérhessék New York-ba, akár úgyis, hogy spulninként vet­ték meg a varráshoz szükséges kellékeket. A Long Island-i autó­sztrádán mintegy ezernyi bridzs-klub alakult, és a hazafelé vezető utat koktél­partik, teaestélyek élénkítették. Ez idő­tájt Long Island bel­sejéből a Wall Stree- tig általában több na­pig tartott az út; egy házaspár például Co­lumbus napján (októ­ber 12) indult haza New York-ból, és új­évkor érkezett meg Long Island-ra. A végleges megol­dást végül is a vélet­len hozta meg. Az Edison Társaság túl­terhelt kábelein sza­kadás történt, s a legfontosabb közleke­dési alagutak környé­kén felásták az utcá­kat. Méghozzá mind­ez pénteken történt, közvetlenül víkend előtt. Délután fél 4- kor százötven rendőr­helikopter körözött New York kijáratai fölött, tanácsokat ősz. togatva a gépkocsik vezetőinek. Az egyik helikopter azonban túl alacsonyra szállt, beleütközött egy men. tőautóba, és felrob­bant. Egy plakátmű­vész a Varick Stree- ten kocsijával neki­rohant a vízvezeték- csöveknek, s a- egész területet hamarosan víz borította. A pol­gármester szükségál­lapotot rendelt el és elbocsátotta hivatalá­ból a közlekedésren­dészet főnökét. Minden utcát eltör, laszoltak a jármüvek. A kocsik nem moz­dulhattak, mert mint a komputerek hama­rosan kimutatták: annyi idő kellene az összebonyolódott for­galmi rend helyreál­lításához, hogy ezalatt a kocsik már jóváte­hetetlenül el is avul­nak. így hát a végső megoldás tervezői el­érték céljukat. Az autóban élés persze már nem volt ismeretlen az utazók számára, s ezért nem is estek kétségbe. Csakúgy, mint nagy­apáik, akik szekérka­ravánokkal vágtak neki a vadnyugatnak, ők is alkalmazkodtak a környezethez. A ko. csíkban éltek és hal­tak, s boldogok vol­tak. És fecskék vertek tanyát a Lincoln alag. útban. Fordította: Zilahi Judit — Harland Manchester neves amerikai humorista. írásait rendszeresen publikálja az egyik nívós hetilap, a Saturday Evening Post hasábjain.

Next

/
Oldalképek
Tartalom