Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

1*6«. augusztus 2. Szombat ■HSÍSsEaBHHH Kidolgozták a XI. téli és a XX. nyári olimpiai játékok felkészülési irányelveit A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése alapján a soron következő 1972. évi XL téli és a XX. nyári olimpia Sapporőban, illetve München­ben kerül megrendezésre. A sikeres olimpiai szereplée érdekében az egész világon nagy erőfeszítések tör­ténnek. Így van ez hazánkban is, az olimpiai játékokra való felkészülés az egész társadalom ügyévé vált. Magyarország az olimpiai játékokon többnyire kiemelkedően jól szerepelt. Az elért eredmények további Jó sze­replésre köteleznek. Az azonban bi­zonyosnak i vehető, hogy a mexikói nyári olimpián elért helyezést Mün­chenben igen nehéz lesz megtartani, mert — az NDK Mexikóiján mutatott tel­jesítményét képes felülmúlni, — Japán, a cselgáncs sportág mű­sorra kerülésével igen előnyös hely­zethez Jut és lóval 200 pont feletti eredményt is elérhet, — az NSZK a rendező ország elő­nyeit élvezve, reális esélyekkel küzd­het a ÍTI. hely megszerzéséért is. A hagyományoknak megfelelő ered­ményes olimpiai szereplés nagy köve­telményeket támaszt az olimpiai fel­készülésbem Mindenekelőtt a magyar csapat felfrissítésében, az utánpótlás­nevelésben kell lényeges minőségi vál­tozást elérni. Az 1972. évi olimpiáig 20—25 százalékos felfrissítésre van szükség ahhoz, hogy tudásban és korban optimális magyar csapat áll­hasson rajthoz. Az 1972. évi müncheni olimpián való sikeres szereplés további feltétele, hogy a nagy pontszerző sportágakban (atlétika, torna, úszás) Jelentékeny, valamint újabb pontszerző forrásul szolgáló sportágakban, versenyszá- mokban gyorsabb fejlődés következ­zék be. Célkitűzések Az 1972. évi nyári olimpiára, a me­xikóihoz hasonló eredményt elérő, magastudású, csapat kialakítására kell törekedni. El kell érni, hogy Magyar- ország a nemzetek nem hivatalos pontversenyében az élcsoportban vé­gezzem A sapporől téli olimpián a legutóbbi eredményekhez képest fejlődést kell elérni. A mexikói olimpián eredményesen szerepelt sportágakban: atlétika dobó­számaiban, vívásban, kajak-kenuban, kötöttfogású birkózásban, labdarúgás­ban, öttusában meg kell tartani az elért pontszámokat. Előre kell lépni az atlétikai futó és ugró, a szabadfogású birkózás, az eve­zés, a torna, az úszás, a súlyemelés és a sportlövészet versenyszámaiban: Vissza kell szerezni az olimpiai baj­noki elmet vízilabdában. Fel kell szá­molni a kerékpár és ökölvívó sport­ágakban a nemzetközi élvonalhoz vi­szonyított lemaradást. Kísérletet kell tenni pontszerzésre cselgáncsban. íjászatban, kézilabdá­ban, kosárlabdában és röplabdában. A nyári olimpia helyének közelsége részvételi lehetőséget ad gyep­labdában, lovaglásban és vitorlá­zásban. E sportágak fejlődését a lehető­ségek kihasználásával jelentősen meg kell gyorsítani. A téli olimpia néhány versenyszá­mában, elsősorban műkorcsolya, sí­ugrás, biatlon sportágakban pontszer­zésre esélyes versenyzőket kell elő­készíteni. Az olimpiai felkészülés elvei és módszerei Az 1968. évi olimpiai felkészülési elvekhez hasonlóan az 1972. évi olim­piai versenyprogramban szereplő va­lamennyi sportágban biztosítani kell a felkészülés feltételeit, az elvi lehe­tőséget az olimpiai kiküldetésre. A sportegyesületekben és a váloga­tott keretekben egyaránt nagy erőfe­szítéseket kell tenni az általános sporterkölcsi kérdések rendezésére, a nevelési Irányelvek érvényesítésére. Az olimpiai sportágak válogatott ke­retei — az eddigi gyakorlatnak meg­felelően — szakmai munkájukat az éves versenynaptár és felkészülési program alapján végezzék, azok le­gyenek összhangban az olimpiai fel­készülés irányelveivel. A versenynap- tárban, programokban tervezett ver­senyzést a felkészülés függvényeként kell kezelni. Évről évre biztosítani ! kell a legjobb versenyzők, csapatok részére — tudásuk növelése érdekében — a zavartalan, hosszú időtartamú felkészülési időszakokat. Sportágan­ként ki kell alakítani az olimpiára való felkészülés speciális négyéves ciklusát, melynek fő eseményét a nyá­ri, illetve a téli olimpiai játékok je­lentik. 1971-ben az edzésmunka és a ver­senyzés arányainak kialakításakor szerzett tapasztalatokat megfelelően hasznosítani kell 1972-ben. Az olim­piai helyezésre esélyes versenyzők ré­szére előzetes versenylehetőségről kell gondoskodni az olimpiai játékok szín­helyén: A felkészülési munka közvetlen irá­nyítását az országos sportági szak- szövetségek végezzék, készítsék el a sportegyesületekkel együttműködve felkészülési terveiket,'segítsék és ösz­tönözzék a szakosztályokat céklíűzé- seik és feladataik elvégzésében. Az MTS és a MOB elnöksége szervezze meg és biztosítsa a felkészülési mun­ka ellenőrzését. 19«9-ben és 1970-ben — a központi irányítás biztosításával — a sport­ágak többségében az olimpiai felké­szülés nagyobb részét a sportegyesü­leti szakosztályokban kell elvégezni A felkészülést az MTS területi szer­vei éa a sportági szakszövetségek rendszeresen ellenőrizzék. 1972-ben a legjobbak részére egyre kiterjedteb­Ifjú szakmunkások! KIEMELT BÉREZÉS, 44 órás munkahét, minden szombat szabad. A legmodernebb technológia mellett alkalmazunk benneteket a kőműves, ács, vasbetonszerelő, fűtés-, víz-, gáz-, villanyszerelő festő-tapétás, parkettás, asztalos, lakatos, műköves, gépszerelő szakmákban. Szállásról gondoskodunk. Utazási hozzájárulást térítünk. Jelentkezés személyesen: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat, Budapest. XI„ Dombóvári út 19. 581 ben kell biztosítani a központi felté­teleket, megtartva az olimpiai felké­szülésben a sportegyesületek, valamint a jól képzett szakemberek érdekeltsé­gét. 1971-ben már olyan tehetséges I fiatal versenyzőket is be kell vonni a legjobb feltételek melletti előkészü­leti munkába, akiktől 1976-ban ered- | ményes olimpiai szereplést lehet vár- | ni. A nyári olimpiai csapatra 1972, I június 15-ig kell javaslatot tenni, és a csapatot július 15-ig nyilvánosságra kell hozni. A válogatás elvei — Az olimpiai csapatba szocialista sportemberhez méltó magatartású, ki­váló küzdőszellemű versenyzők kerül­hetnek be. — Az olimpiai csapatba válogatha­tok: azok a versenyzők, egységek, csapatok, akik, illetve, amelyek a korábbi nagy világversenyeken, olim­I pián elért kimagasló eredményekkel ■ és felkészülési munkájuk alapján megszerezték a szakvezetők és a j sportági szakszövetségek bizalmát. E 1 versenyzők válogatására már az 1972. ! évi felkészülési munka kezdetén sor | kerülhet; v azok a versenyzők, akik a világ- versenyeken nem értek el helyezést, de felkélszülési munkájuk és az 1972. évi versenyeredményeik alapján döntőbe kerülhetnek, csapatjátékok­ban az I—IV. helyezés megszerzésére | reális esélyekkel rendelkeznek; azok a tehetséges és az edzési mun­kában példamutatóan résztvevő után­pótlás-korú versenyzők (21. év alatti), akiknek esélyük van az olimpián arra, hogy a középdöntőbe kerülhessenek, ugyanakkor az 1976. évi olimpiai ver­senyzéshez nagy segítséget kaphatnak; A felkészülés elvei A tudományos munka és sportor­vosi tevékenység területén — fokoz- I ni kell a felkészülés során a tudó- | mányos kutatómunka és a sportorvosi tevékenység hatékonyságát. A tudo­mányos kutatómunkát be kell kap­csolni az élsport gyakorlati problé­máinak vizsgálatába, ugyanakkor a sportorvosi tevékenységnek nagyobb szerepet kell biztosítani az edzésmun­ka tervezéséiben és lebonyolításában: — törekedni kell újabb, a verseny­zők magas szintű teljesítményét segítő eljárások kidolgozására és felhaszná­lására. A propagandamunka területén: — az olimpiai propagandát — ha­sonlóan az 1968. évi olimpiát megelőző időszakhoz — szerényen kell kialakí­tani; — a sajtó, rádió, televízió, filmhír­adó munkatársait az olimpiai előké­születekről rendszeresen tájékoztatni kell, lehetőleg kerülni kell az érzel­mi hangulatokból eredő szélsőséges túlzásokat; — kérni kell a propagandaszervek segítségét ahhoz, hogy a társadalom széles rétegeit az olimpiai előkészü­letek, illetve részvétel erkölcsi és anyagi támogatására ösztönözzék, to­vábbá, hogy lolyamatosan foglalkoz­zanak az olimpiai előkészületekkel. A létesítmény- és káderfeltételek biztosítása területén: — Budapesten és az olimpiai sport­ágak legerősebb vidéki bázisain, va­lamint azokban a sportegyesületek­ben, ahol nagy létszámban foglalkoz­nak az olimpiára készülő verseny­zőkkel, jelentősen javítani kell a sze­mélyi és a létesltményfeltételeken. A szakvezetők, edzők, versenybírók továbbképzése területén: — a legjobb szakvezetők, edzők és a legmagasabb minősítésű versenybí­rók részére biztosítani kell a hazai és nemzetközi továbbképző tanfolyamo­kon, tapasztalatcseréken való részvé­telt; — 1971-ben az olimpiai felkészítés­ben érdekelt szakvezetők, edzők ré­szére továbbképző tanfolyamot kell szervezni a felkészülés főbb kérdései­nek legjobb hazai, esetleg külföldi szakértőt közreműködésével. Törekedni kell arra, hogy nemzet­közi sportkapcsolataink megfelelően szolgálják a magyar csapat olimpiai felkészülését és szereplését. Pelé, Hamrin, Eusebió... Mi lesz Pelével? Ez a kérdés j foglalkoztatja Brazíliát azóta, ! hogy egy mexikói multimilliomos csillagászati összeget kínált fel a j fekete csillagnak, az ország és i klub változtatásáért. Pelé barátai úgy vélik, hogy kedvencük képte. len lesz ellenállni a nagy aján­latnak. Pelé viszont egyelőre mindent visszautasít: — Már évekkel ezelőtt hívtak Európába és sok más helyre — mondja. — De mégis maradok, hiszen világbajnokság következik. Ez utóbbi mondatával viszont Pelé korábbi elhatározását cáfol­ja. Az angliai VB után ugyanis jó néhányszor kijelentette: nem lép fel többé világbajnokságon. * Kurt Hamrin, a kiváló jobb­szélső, 1958-ban, a Svédországban rendezett világbajnokságom fu- j tott be a legjobba}! közé. Egy év- i tizeden át Európa legkiválóbb já­tékosai között emlegették a ne­vét. Még a harmadik x-en túl is megőrizte helyét az élvonalban. Minderről a tv segítségével a ma­gyar sportkedvelők is meggyőződ­Kispályás labdarugó-bajnokság MEZOBERÉNV 1. Faipari Ktsz 8 6 1 1 18:12 13 2. Szövőgyár 8 6 — 2 36:9 12 3. önállók 8 6 — 2 33:14 12 4. Fiatalok 8 3 2 3 21:21 8 5. Flamengő 8 3 1 4 21:16 7 6. Fémipari Ktsz 8 3 1 4 14:18 7 7. Téglagyár 8 2 1 5 9:18 5 8. Vörös Cs. TSZSK 8 2 1 5 6:13 5 9. Aranykalász T. 8 1 1 6 9:43 3 | hették, hiszen Hamrin tavaly a KEK, az idén pedig a BEK döntő­jében erősítette csapatát, a Mi­lan együttesét. Az idény végezté­vel Rocco edző fiatalítást határo­zott el. Csillagászati összegért megszerezték Combint, a franciák Torinóban szereplő válogatottját — Hamrin helyett. A svéd játé­kost el akarták adni a sereghajtó Lanerossinak. Hamrin azonban közbeszólt: „Játékospályafutáso­mat nagy klubban szeretném be- ! fejezni ...” Az alku nem jött lét- j re, s Hamrin-nak jelenleg nincs I szerződése. A kiváló játékos a Fi­renzében folyó edzői tanfolyam { egyik legszorgalmasabb hallgató­ja. Hamrin minden bizonnyal másként képzelte el játékosbú- csúját. Most már csak az a kér­dés, hogy vajon hol kezdi el edzői pályafutását? A hírügynökségi jelentések sze­rint Helenio Herrera, a Róma csa­patának argentin edzője Lissza­bonba érkezett és megállapodott Eusebíóval. A jelentések arról szólnak, hogy Eusebió már alá is írta szerződését a római együttes­hez, s lakásáról ismeretlen helyre távozott. Eddig a hir, így végződött volna tehát a Benfica és a kiváló já­tékos közötti kötélhúzás? Köny- nyen lehet, így igaz. Az azonban, hogy Eusebió mikor léphet pályá­ra az AS Róma színeiben, erősen bizonytalan. Olaszországban évek óta fennáll az újabb külföldi já­tékosok szerződtetésének tilalma, amit a szövetség ezzel foglalkozó áprilisi ülésén sem oldottak fel. Könnyen lehet persze, hogy a kis kapukat nagyon jól ismerő, sötét üzelmeiről nevezetes Herrera majd ezt is megoldja valaho­gyan... JléaevMiui VVWCNAAAAAWUWWWWWWWVSAÖAVWW^W^ Dél-magyarországi területi lovasbajnokság II. fordulója és a Békés megyei lovasbajnokság I. fordulója AUGUSZTUS 2-3. MINDKÉT NAP 9—19 ÓRÁIG Filaiéliai hírak 100 éves a magyar bélyeg Az osztrák bélyegek hazánk te­rületén 1867. május 1-ig voltak forgalomban. A kiegyezést követő­en a magyar postaigazgatás saját önálló bélyegeinek kiadására tö­rekedett, de a hazai nyomdaipar elmaradottsága folytán erre nem volt -lehetőség. Ezért a magyar és osztrák kormány azonos rajzú bélyegek kiadásában egyezett meg, melyek 1871. május 1-ig ma­radtak forgalomban. Ekkor került kiadásra az első valóban magyar bélyegsorozat, amelynek centená­riumát 1971. évben fogjuk ünne­pelni. 1871, május 1-én jelent meg a hat értékből álló első magyar bélyegsorozat. A bélyegek előállí­tását réznyomásos eljárással ter­vezték, de az időre nem készül­hetett el, ezért kisegítésképpen, ideiglenes jelleggel kőnyomás út­ján állították elő és ezért nevez­zük azokat kőnyomás» béyegek- nek. I A kőnyomású bélyegek végleges felváltására eredetivel azonos rajzzal ezután mind a hat érték réznyomásban készült, amelyek fokozatosan 1871. junius 1. és ok­tóber 16-a között kerültek forga­lomba. E kő-, illetve réznyomású bélyegsorozattal kezdődik tehát az önálló magyar bélyegkiadás. A jelentős évfordulót a Magyar Posta és a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége nagyszabású nemzetközi bélyegkiállítással kí­vánja megünnepelni. A kiállítást a klasszikus bélye­gek jegyében rendezik. A kiállítás a Budapesti Nemzetközi Vásár területén lesz, egyldőben az őszi Vásár rendezésével. A Magyar Posta májusban fel­áras bélyeget adott ki. 1970-ben újabb propagandabélyeg jelenik meg, míg 1971-ben két sorozatot, illetve blokkot ad ki a kiállítás | céljaira a Magyar Posta. I Vas Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom