Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-16 / 189. szám

1969. augusztus 19. 8 Szombat Tudomány — Technika Fényképfelvétel ötmilliomod másodperc alatt Dánia közlekedési gondjai Dánia legnagyobb szigetét, Seelandot, amelyen a főváros, Koppenhága épült, a 20 kilomé­ter széles Nagy Beit választja ed Fühnen szigetétől. Fühnent viszont híd köti össze a Jütland- félszigettel. Az autók terjedésé­vel egyre inkább nőtt a kíván­ság egy szilárd út megépítésére a Nagy Belten át. A kormány elhatározta, hogy pályázatot hir­det egy közlekedési útvonal megépítésére. A nemzetközi pá­lyázaton 90 vállalat vett részt — számos javaslattal. A parla­ment még ebben az évben dönt a technikai és a pénzügyi meg­oldás fölött, elsősorban arról, hogy hidat vagy alagultat épít­senek-e. A vállalkozás Európá­ban egyedülálló lenne és csupán a terv kidolgozása öt évet vesz igénybe. A megépítést — bár- bely formát választják is — legalább hét évig tart. Egy további terv, amelyet so­kan az előbbinél is fontosabb­nak tartanak: híd építése az Öresundon át Dánia és Svédor­szág között. Az ideális megol­dás a kettő egyidejű építése lenne, de az öresundon át ve­zető híd megépítéséhez a svéd Az üstökösök Az üstökösök sok talányt rej­tenek magukban. Csak hatalmas teleszkópokon keresztül észlel­hető. apró pontként bukkannak fel az égbolton az űr mélyéből, és csupán a Naphoz való köze­ledés mértékében kezd csóvájuk kialakulni. Az üstökös főrésze egy kismé­retű, 10 km-nél nem nagyobb átmérőjű, megfagyott vízből, ammónié.ból, szénsavból és né­hány más illanó anyagféleség­ből álló mag melybe fém- és kőszemcsék vannak beágyazva. A Naphoz való közeledéskor a mag felmelegszik, az alacsony olvadáspontú anyagok párolog­ni kezdenek, és az üstökös körül ATMOSZFÉRA-BUROK alakul ki. Ez a burok azonban nem egyenlő elosztású. Ahogyan a gyertya lángja mindig a szél­járástól függően nyúlik, ugyan­így az atmoszfératakaró is hosz- szú uszályként húzódik az üstö­kös mögött. Közben — látszólag minden ok nélkül — egészen rö­vid időszakokra lényegesen megnő az üstökös fejének fény­ereje. Néha többször is. A tu­dósok ezt a jelenséget a napki­törések aktivitásával próbálták összefüggésbe hozni. Noha van ilyen egybeesés, ezzel azonban mégsem lehet kielégítő magyará­zatot adni a jelenségre. Lehet más okot is keresni. A jég elpárolgásakor a szemcsék egy része a gázzal együtt eltá­fellobbanása vozik, egy részük azonban visz- szamarad. A megmaradt ré­szecskék a mag felületén héjat képeznek vagy — ahogy a tudó­sok mondják — matricát. Minél közelebb ér az üstökös a Nap­hoz, annál intenzívebb lesz a párolgás. A matrica azonban megnehezíti a gáz eltávozását és a gáz felgyülemlik alatta. Meg­nő a nyomás, és végül robbanás következik be: a matrica lere­pül. Az üstökös fejében egy szempillantás alatt nagy meny- nyiségű porrészecske jelenik meg. Ezzel a jelenséggel ma­gyarázzák a csillagászok az üstökös fényerősségének növe­kedését. De így van-e ez való­ban? A matrica-hipotézist Lenin- grádban, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának Fizikai- Technikai Intézetében, a kísér­leti asztrofizikai laboratórium­ban ellenőrizték. Két tudomá­nyos munkatárs mesterséges „üstökösöket” készített: parányi kvarchomok-, alumíniumoxid- és nikkelszemcséket vízben gondosan péppé kevertek, majd ezt az anyagot ap>ró kis kockák­ká fagyasztották. A KOZMIKUS KÖRÜLMÉNYEK biztosítása céljából ezeket a kis kockákat speciális kamrába he­lyezték. és itt légmentes teret alakítottak ki. A „kozmikus kályha”, azaz a Nap szerepét egy kis méretű, a jégbefagyasz­tott hősugárzó test töltötte be. Hőmérsékletét változtatva a hő­háztartást úgy lehetett alakítani, hogy az megegyezzen a bolygó­közi térség meghatározott p>ont- ján meglevő körülményekkel. A pxjrrészecskék viselkedése a kí­sérletek során sok kérdésre megadta a választ. Váratlannak bizonyult az a tény, hogy a porrészecskék nem kaotikusén, szerteszéjjel repülnek ki az üstökösből, hanem annak felü­letére merőlegesen. Ugyancsak érdekesnek bizonyult a másik jelenség is: a részecskék csak ritkán repülnek egyesével, leg­inkább csomókba egyesülnek. Ha p>edig ez így van, akkor a METEOROK EGYIK TALÁNYA magyarázatot kap. Arról van ugyanis szó, hogy ha megmér­jük fajlagos sűrűségüket a felü­leti fényesség és a fékezés sze­rint, akkor az sokkal kisebbnek bizonyul, mint más számítások alapján várható lenne. A kísérletek feloldották ezt az ellentmondást. A meteorok, me­lyek „elhalt” üstökösök ap»ró szilánkjai, laza pjorszemek cso­módból tevődnek össze. Az fjedig, hogy az egyes meteóráramok széthullott üstökösök maradvá­nyai. ma már általánosan elfo­gadott nézet: irányuk egybe­esik a korábban ismert üstökö­sök röpp>ályájával. A kísérletek megerősítették a matrica-hipotézist is. Meghatá­rozott hő esetén az üstökös magján pjorhéj keletkezett, me­lyet a belső nyomás robbantott szót. A kísérletek azt is bebizo­nyították, hogy a megnövekedett gázeltávozás, amely a robbanás után következett be, lehűtötte a magot, ami újabb matrica ke­letkezéséhez vezetett. És kezdő­dött minden élőiről. Bebizonyí- tottnak tekinthető tehát, hogy ennek következtében az üstökös fényereje is változhat. M. L. A tudósok sokáig megoldha­tatlan feladat előtt álltak, ami­kor rossz megvilágítási körül­mények között, szemvillanásnyi idő alatt lejátszódó folyamato­kat kellett volna megörökíteni­ük. Csak az elektronika nagy­mérvű fejlődésével valósult meg régi vágyuk: az ultrasebességű fényképezőberendezés. A berendezés a vizsgált ob­jektum kép>ét elektronikus je­lekké alakítja át, majd többtíz­ezerszeresen felnagyítja azt. En­nek eredményeként az elektro­Az állami és szövetkezeti fo­tólaboratóriumokból szervezet­ten begyűjtik a brómezüstben igen gazdag fixirsó-oldatot és kinyerik belőle az ezüstöt. A fotóamatőrök azonban rendsze­rint kiöntik az értékes folyadé­kot, p>edig viszonylag egyszerű módszerrel „kitermelhető” belő­le a nemesfém. A „kimerült”, brómezüsttel telített oldatot zománcozott vagy üveg edényben melegítsük fel kb. 60 C fokra, majd az oldat minden literjéhez adjunk hozzá finom porrá törve nyolc gramm nátriumkarbonátot (szódát) és 8 Robbantás segítségévei szór­ják szót a műtrágyát a földeken, robbantással kovácsolják és he­gesztők a fémet, csatornát, uta­kat építenek a segítségével. Nemrégiben p>edig a Szovjet Tu­dományos Akadémia szibériai részlegének termofizikai intéze­tében az ütő hullámok energiá­ját félvezető anyagok előállítá­sára is felhasználják. A kísérletekhez a trotilnál na­gyobb hatású robbanóanyagot, hexogént alkalmaztak. 150—500 nikus optikai átalakító képjemyö- jén olyan fényerejű kép jelenik meg, ami már fényérzékeny le­mezre rögzíthető. A berendezés akár ötmdlliomod másodp>erc alatt lejátszódó tüneményt is megörökít, így még egyetlen fényrészecske — egy foton — is lefénykép>ezhető. A képjen a világ egyik legmo­dernebb ultrasebességű fényké­pező berendezése látható, a szovjet „LV—02” típrns, mely­nek különösen nukleáris kutatá­soknál veszik nagy hasznát. gramm nátriumhidroszulfitot (mindkettő vegyszerboltban kap­ható). Néhány óra elteltével a redukálódott ezüst leülepszik az edény aljára. Ekkor óvatosan öntsük le a csapjadék fölötti fo­lyadékot, a sűrű maradékot pe- dig szűrőpapíron csepjegtessük ki, desztillált vízzel néhányszor öblítsük át. Megszáradás után sötétszürke színű tiszta ezüstpor áll rendelkezésünkre, 4—5 gramm a fixír-oldat minden li­teréből. A fémpor kb. 1000 C fokra való hevítéssel megol­vasztható (kis kvarc tégelyben), egységes tömbbe önthető. robbantással gramm robbanóanyagra volt a kutatóknak szükségük a króm más elemekkel történő vegyi elegyítéséhez, amelynek eredmé­nyeképpen félvezető tulajdonsá­gokkal rendelkező anyagot nyer­tek. A gondosan pxjrrá őrölt kró­mot meghatározott arányban durvább szemcséjű kén-, szelén- és tellurpjorral keverték össze. A keveréket azután acél ampul­lákba töltötték, majd felrobban­tották a robbafnótöltetet. kormánynak is szava van. Új szovjet magnetofon A szovjet ipar miniatürizált termékei osztatlan világsikernek örvendenek; ezek közül hazánkban már több kiváló minősé­gei zsebrádió is forgalomba került. Ugyancsak nagy sikerre számíthat a „Gyeszna” nevű magnetofon is, amelynek soro­zatgyártását a közelmúltban kezdték el az egyik szovjet válla­latnál. Hálózati árammal és szárazteleppel egyaránt működtet­het» ez a könnyű, kis terjedelmű, ám mégis kiváló hangmi­nőséget nyújtó újdonság, mely igényes riporteri célokra épúgy megfelel, mint ahogy kényes amatőr feladatoknál is helytáll. Nyomtatott áramkörű, tranzisztorizált felépítése, belső rugal­mas ágyazása grantálja a biztonságos szállíthatóságát. „ Ezüs fbán ya ” a fotólaboratóriumban Félvezetők — V. Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás, Mezőberény9 ligetben augusztus 17—18—20 Halászcsárda, Birkacsárda, Disznótoros-csárda, borkóstoló. Minden kedves látogatót szeretettel vár a Rendezőség:

Next

/
Oldalképek
Tartalom