Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-15 / 188. szám
1969. augusztus 15. 3 Péntek Csabai kolbász Gyulán Kóstolónak 100 kilogrammot kértek az NSZK-ba A Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gyulai gyárában Zám András főmérnökkel beszélgettünk a csabai módra készített kolbászról. Néhány éve, amikor a békéscsabai vágóhídon megszűnt ennek az ízletesen fűszerezett töltelékárunak a gyártása és átvette a gyulai gyáregység. szakberkekben arról lehetett hallani, hogy a gyulaiak által gyártott kolbász nem azonos a csabaival. Őszintén szólva, ebben lehetett valami, hiszen a gyulai gyár nagyüzemi mó_ dón állította és állítja elő ezt a kedvelt terméket, szemben a békéscsabai manufakturális móddal; A hagyományos technológiával ugyanis nem győzné elkészíteni az igényelt meny- nyiséget Hogy ez mennyire így van, annak bizonyítására a főmérnök elmondta, hogy 1969 elején az NSZK egyik kereskedelmi cége, amellyel már több évtizede áll kapcsolatban a gyár, kóstolónak a csabai viszont delikátesz. Ez megmagyaráz mindent. — Van-e lehetőségük arra, hogy emeljék a gyártott mennyiséget? — Indokolt lenne. De a gyártási kapacitásunkat jelenleg maximálisan kihasználjuk. Ahhoz, hogy termékeink mennyiségét emelni tudjuk, új beruházásra, rekonstrukcióra van szükség. A rekonstrukcióhoz már hozzákezdtünk, de né. hány év még beletelik, amikorra befejezzük. — Azt hallottuk, hogy az NSZK-betti partnerükön kívül más nyugati cég is érdeklődik a Csabai iránt. — Valóban így van. Erről azonban korai lenne beszélni. Az új partner ugyanis egyelőre csak néhány kilogrammos tételt kért kóstolónak. Reméljük, hogy sikerül megnyernünk a piacunk számára — mondja befejezésül Zám András. Nem volt tehát indokolt azoknak az aggálya akik a csabai kolbász hírnevét féltették. A gyulai húsipar csak öregbíti azt. B. J. Akar-e On 7 0 deka ruhaanyagot? Szárítóba kerül a füstölt csabai kolbász. 100 kilogrammot rendelt a Csabaiból. Azóta a TERIMPEX-en keresztül havonta 40 mázsát szál- lítanak. — A heti 10 mázsás szállítmányra felkészültünk, hiszen vállalatunk évtizedes exportszállító és külföldi partnereinek kielégítését nagyon fontos feladatnak tekintjük. Ezen túlmenően a csabai kolbász export- és devizakihozatala igen kedvező — válaszolja kérdé. síinkre a főmérnök. — Mi a véleménye, jelenthet-e konkurrenciát a csabai a gyulainak? — A gyulai kolbász étkezési áru, Szeghalmi gondok — tanév előtt A szeghalmi járási művelődésügyi osztály évről évre viszatérő gondja az alsó tagozatos nevelői, valamint a matematika, fizika, énekszakos pedagógusi állások betöltése. A járási tanács szolgálati lakások építésével igyekezik megszüntetni a nevelőhiányt. Az 1963-ban megindult építkezések óta négy és fél millió forintot fordítottak házvásárlásra, illetőleg azok átépítésével, 53 lakás kialakításával 73 pedagógus lakásproblémáját szüntette meg. Ha igen, úgy keresse fel Békéscsabán a nagy templom mögötti, Kiss Ernő utcában a vegyes ruházati boltot. A cégtáblán ez a felírás áll, de „kilósbolt” a •neve a köztudatban. Nevezhetnénk még a takarékos háziasz- szonyok üzletének is ezt a csinos kis helyiséget, amely gyorsan kinőtte magát és ma már szűknek bizonyul. Mit és hogyan lehet itt vásárolni?— Sántha Györgyné, az üzletvezető maga sem tudja mikor és az ország melyik részéből kerül hozzájuk a nagy bálákban csomagolt textilanyag. A végekből megmaradt 50—60 cm-es maradék vagy szövéshibás, elpiszkolódott darabok kerülnek hozzájuk. Az ügyes háziasszony dolga, hogy összeválogassa az egyformákat, s aztán már csak egy jó varrónő kell, aiki a szabásnál kikerüli a hibás részeket. Igazi asszonyi öröm turkálni az anyagok között és kitalálni, elég lesz-e saját magának szoknyára vagy csak a kislánynak jut belőle új ruha? Most a velúr- bársony a sláger. A selymes, lágy anyag 80 cm-től 180 em-es darabig található. Gyönyörű fehérnemű, blúz és sok minden készülhet belőle. Ha aztán megtörtént a választás, rádobják a mérlegre és kiszámítják, hogy a 280 forintos kilós ár mellett mennyibe kerül. 60—70 forintért már több családtagnak jut új holmi belőle. — Csak 300 forint volt ez a sok szép holmi — ujjong egy asszony — és így nemcsak ruhafélével tudom ellátni a családot. Ennek a szép mintájú selyemnek métere 5 forintba esett. Függöny lesz belőle! „A jó bornak nem kell cégér”. Naponta átlag 200 vevő keresi fel a boltot. Még Székesfehérvárról és a Balatonról is jártak itt. A forgalom nagy, napi 8—9000 forint, ami — ha figyelembe vesz- szük, hogy sokszor 4—5 forintos tétel is akad benne — igen szép teljesítmény. Csinos nyári ruhák lógnak a fogasokon a méretes szabó ktsz varrta a kilós anyagokból. Bakfis ruhák 50—60 forintért kaphatók. Megcsodáljuk még a műszőrme bélésű férfiorkán anoráköt, amelyet a 600 forintos ár helyett 491 forintért árulnak. Van még fehér madeira hímzett anyag, műbőr és lastex is, de hogy a jövő héten, amikor az új áru megérkezik, mi lesz a sláger, a boltvezető sem, tudja. Egy sarokban hatalmas doboz áll. Minden kislány álma ez a „rongyoszsák”, amiben pár centis selyemdarabkák, babaruhának valók várják a vevőket. H. I. Űj hírlap-pavilon nyílt Tegnap a békéscsabai Kulich Gyula Lakótelepen, az ABC bejáratával szemben a posta új hírlap-pavilont nyitott, amely 70 ezer forintba került. Nyitvatartási ideje reggel 6-tól 10-ig. 14-től 19-ig, de amennyiben a forgalom úgy kívánja, akkor reggel 6-tól 20 óráig tart nyitva. Felvételünk még a nyitás előtti napon készült, de ma már megveheti a mama a Dör- mögő Dömötört a kisgyermekének. Fotó: Demény Alapot teremtettek — jogot kaptak Régebbi kérés teljesül Mezó- kovácsházán. A járás lakóinak, vezetőinek szorgalmazására rendelőintézet épül. Ha átadják rendeltetésének, sokat javul a mezőgazdaságban foglalkoztatottak egészségügyi ellátása. Ezzel megyénk legnagyobb kiterjedésű és legtöbb embert számláló járásában megoldódik egy társadalom-politikai üggyé nőtt téma. Lehet-e a járásban társada- j lom-politikai ügyként kezelni ezt az egészet? Ügy egymagában véve nem. Hogy mégis azzá vál-! tozott, annak az a magyarázata,! hogy a járás községeiben a ta-1 nácsüléseken a demokratizmus jegyében gyűrűztek a gondola-1 Vigyázat! Éle t Még emlékszünk rá, milyen tragikus szerencsétlenség történt Tihany egyik legforgalmasabb útkereszteződésénél. Egy autóbusz fordulás közben aknára futott és felrobbant. A robbanás emberéleteket Is követelt. Az eset nem volt egyedi. Azóta is érkeznek jelentések, különösen vidékről, hogy gyermekek robbanóanyagot találtak, s azzal játszadoztak, amely tragikus következményekkel járt A második világháború idestova 25 esztendeje fejeződött be, de még ma is találnak elásott, eldugott, elhagyott gránátokat, aknákat és egyéb robbanóanyagokat. Megtörténik lakott területeken, sőt a fővárosban is, hogy házak padlásain tatarozás közben bukkannak egy-egy fel nem robbant gránátra, bombára, ami 25 esztendeje veszélyezteti a lakókat és csak a véletlenen műit. hogy eddig nem okozott súlyos szerencsétlenséget. A Balatonban, a Velencei tóban és folyóinkban is találtak évtizedek óta rejtőzködő robbanóanyagokat. Minden ilyen véletlen robbanás sajnálatos, de a legszömyűbb, amikor gyermekbaleseteket is okoz. A gyerekek sok esetben találnak lövedékeket, leggyakrabban puskagolyókat. Ezeket rendszerint szét akarják bontani és eközben történik a szerencsétlenség. A sebesülések általában súlyosak vagy halálosak. Néphadseregünk tűzszerészeit kérdeztük meg: — Hogyan lehet védekezni a minduntalan előforduló robbanóanyagok ellen? Dolánszky Ottó tűzszerész-százados így válaszolt: — Az országot a második világháború befejezése után körzetekre osztották és az elhagyott lőszereket hatástalanították. Sok száz tűzszerész végzett hasznos munkát az elhagyott hadianyagok, a feltárt és bejelentett lőszerek semlegesítésénél. Mégis még mindig rejtőzködik egészen különböző helyeken olyan robbanóanyag, ami változatlanul veszélyt jelent az avatatlan számára. Budapesten az öreg házak bontásánál találnak még a padlásokon fel nem robban bombákat, pincékben veszélyt jelentő aknákat és szerte az országban sokfelé a szántóföldeken rejtőzködő robbanóanyagokat. A veszély elsősorban abban van — folytatta a százados —, hogy a robbanóanyagnak nem mindig ágyúgolyó a formája és ezért a talált, vasdaraboknak látszó anyagokat a laikusok (főleg a gyerekek) kézbe veszik, játszanak vele. Ilyenkor következnek be a szerencsétlenségek. A vidéki gyerekek sokszor találnak még kézifegyverlövedéket, amelyeket gyakran a szülők szeme láttára kalapálnak szét, mondván, hogy ezeket már kilőtték. Aztán mégis megtörténik a baj. Gyakran első világháborús, sőt már 60—70 évvel ezelőtti ágyúgolyókat is találtunk — folytatta a tűzszerész-százados — amelyek még mindig robbanásképesek voltak. Sokan nem hiszik el, hogy az ilyen elhagyott háborús lövedéknek nem árt a víz, a rozsda. évtizedekig megtartja robbanásfokát. Ezért azt ajánljuk a lakosságnak, hogy a föld mélyéből kiszárított vagy máshol talált különös alakú vashasábokhoz, vagy lövedékformájú acéldarabokhoz ne nyúljanak. A feltárt gyanús anyagot kerítsék körül, táblával jelöljék meg; hogy robbanásveszélyes és azonnal jelentsék a tanácsnak, vagy a legközelebbi rendőrségi szervnek. Mi igyekszünk gyorsan a helyszínre menni, s ha valóban hadianyagnak minősül a talált gyanús tárgy, elszállítjuk és megsemmisítjük. Sajnos, a szülők és nevelők felelősségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. A gyerekeket, a fiatalokat figyelmeztetni kell, hogy a különös alakú vasdarabhoz, amit nem ismernek, ne nyúljanak. Ne játszanak vele és ne próbálják feldarabolni vagy szétszedni. A nevelők és tanárok is sokat tehetnek ennek tudatosításában. Osztályfőnöki órákon szükséges ezzel is foglalkozni, mert főleg a kamaszkorban levő fiatalokkal fordul elő, hogy talált régi hadianyagokkal játszanak, meggondolatlan virtuskodásból. — Különös k mi munkánk — fejezte be Dolánszky Ottó százados. — Noha különleges kiképzésben részesülünk, mégis előfordul, hogy bennünket is ér szerencsétlenség. Kevesen tudják, hogy a felszabadulás óta négyszáz tűzszerészünk vesztette életét a talált és feltárt hadianyagok semlegesítésénél. Tehát munkánk veszélyes, mégis szívesen csináljuk, mert ezreket védünk meg vele. Zs. L. tok. Ezeken a helyeken foglalkoztak legbehatóbban a rendelőintézet létesítésének szükségességével s ez jutott be a megyei szervekhez. A folyammá terebélyesedő patakocska, már mint a rendelőintézet sorsa így került a járás életében a legsürgősebben megoldandó feladatok közé. A járásbeliek olyan aspektussal vetették fel ezt a gondolatot, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának vezetői anyagi alapot teremtettek a kérés teljesítésére. A gondolat, a helyes kezdeményezés beérett, a gyakorlati megvalósításához szükséges eszközök előteremtésére népi államunk költségvetésből vállalkozott A központi rendelőintézet létesítésének gondolatával azonban nemcsak Mezőkovácsházán foglalkoznak. Szeghalmon is. Itt is meglesz, csak hát erre az ittenieknek egyelőre várniuk kelL Sokat építkezett ez a járási központ is, talán egy kicsit többet is, mint a mezőkovácsháziak. Ezért erre az anyagi alapot még elő kell teremteniük. Megyénk lakosságának igénye, különösen az utóbbi időben megnövekedett. A szép lakásért sem sajnálják a 240 ezer forintot, hasonlóan a csodálatos bútorért és a sok egyéb, luxuscikkért sem. Ezek mind azért érhetők el, mert közös céljaink valóra váltásán együttesen jól munkálkodunk. Ezek az eredmények azonosak megyénk és a népgazdaság valamennyi gazdálkodó vállalatának működésével,vagyis a tsz-ekben, állami gazdaságokban, ipari vállalatokban és intézményeinkben folyó alkotó munka hatékonyságával, a dolgozók anyagi megbecsülésével. Azért említjük az alkotó munka hatékonyságát. mert hazánkban, így a megyében is attól függ az új létesítmények szervezése, az új szükségletek kielégítése, amilyen ’ mértékben fokozzuk az alkotó munka termelékenységét. Ahhoz tehát, hogy Mezőkovácsházán felépülhet a központi orvosi rendelő, a megnövekedett egészségügyi szükségletek kielégítésére, a termelésben, a hozamok és az árualapok növelésében történnie kellett egynek-más- nak. A beruházáshoz szükséges anyagi javak előteremtése — a sok egyéb mellett egészséges értelemben csakis így érhetett jól megalapozott társadalom-politikai szükségletté. Dupsi Károly
