Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-14 / 187. szám
199B. augusztus 14. 4 Csütörtök | Bemulaljuk népkőitársaságunti intézményeit | As országgyű Az országgyűlés az államhatalom és a népképviselet legfelsőbb szerve, amely törvényalkotó tevékenységet folytat, és a kormányzati munka meghatározása mellett a népköztársaságunk alkotmányában szabályozott politikai ellenőrző funkciót is gyakorolja. Az alkotmány általános elvi értelemben így foglalja össze ezt a feladatkört: „Az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó ösz- szes jogokat, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit”. Ez tartalmilag azt jelenti, hogy az országgyűlés felelős az állami ügyek vezetéséért, megszabja a megvalósítandó bel- és külpolitika programját és legmagasabb szinten ellenőrzi annak végrehajtását. Ebből következik, hogy az országgyűlés feladatkörét tulajdonképpen nem is lehet kimerítően felsorolni. Az alkotmány ezért rögzíti ennek csupán az elvi kereteit és — ezekhez kapcsolódva — csak példálódzó felsorolással szemlélteti azokat a legfontosabb teendőket, amelyek az országgyűlés folyamatos működését általában jellemzik, vagyis, hogy törvényeket alkot; meghatározza az állami költségvetést; megállapítja a népgazdasági tervet; megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát; megválasztja a Minisztertanácsot; minisztériumokat létesít és szüntet meg, illetve meghatározza — szükség szerint megváltoztatja — a minisztériumok feladatkörét, dönt a hadüzenet és a békekötés kérdésében; közkegyelmet gyakorol. Az országgyűlés hatáskörével kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy — az állami szervezetben elfoglalt helyének megfelelően — hatáskörét jogszabállyal sem lehet korlátozni. Ennek következtében hatáskörét sem lehet kimerítő felsorolással meghatározni. Dötései valamennyi állami szervre, minden állampolgárra, sőt az ország területén tartózkodó külföldiekre is kötelezőek. Az alkotmány rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy törvényeket csak az országgyűlés alkothat; ez az országgyűlés részére fenntartott hatáskör. E hatáskörben az országgyűlésnek van egy rendkívül fontos, évenként visszatérő feladata: a költségvetés meghatározása s a népgazdasági terv megállapítása, illetve törvény befoglalása. A költségvetés megállapítása, az éves terv meghatározása különleges helyet, foglal el az állami életben. E feladat megoldása alapvető jelentőségű hazánk szocialista fejlődése, a dolgozó nép jólétének emelkedése szempontjából, s meghatározza az egész állami munka alapját, kereteit is. Ezt tükrözi az alkotmány, amikor e feladatokat az oiszággvűlési feladatok közé sorolja és ezek között is kiemeli. A kölségvetést s a népgazdasági tervet az országgyűlés törvénybe iktatja. Kétségtelen, hogy az ellenforradalom előtti időszakban az országgyűlés nem tudta betölteni maradéktalanul az alkotmányban kijelölt szerepét, hatásköre nem bontakozhatott ki eléggé. Ezért az 1956. augusztusi országgyűlés a munka megjavítására határozatot fogadott el, s ebben megállapította: „Az eddiginél nagyobb mértékben kell felhasználnunk alkotmányunk demokratikus alapelveit arra, hogy kibontakoztassuk a dolgozó nép államépítő tevékenységét... A dolgozó nép összességét érintő minden alapvető kérdést törvényben kell szabályozni. Ennek megfelelően feltétlenül szükséges a törvényhozó tevékenység kiszélesítése olyan értelemben, hogy az állampolgárok alapjogait és lényeges kötelességeit érintő jogszabályok törvények formájában kerüljenek megalkotásra”. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 10—12 évben országgyűlésünk ennek a határozatnak mind következetesebben tett eleget. Ezt tükrözi, ennek következménye a magyar országgyűlésnek a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt egyaránt megnőtt szerepe, tekintélye. Az országgyűlésre, mint legfőbb államhatalmi szervünkre, további nagy feladatok várnak a törvényalkotó munka fejlesztésében, állami életünk demokratikus vonásainak, demokratizmusának erősítésében. Jelenleg is határozott törekvések tapasztalhatók arra, hogy a törvények és a törvényerejű rendeletek előkészítésébe az eddiginél intenzívebben vonják be a különböző országgyűlési bizottságokat; ez figyelemreméltó pozitív törekvés, hiszen e bizottságokban egy-egy terület kitűnő szakemberei foglalnak helyet. Aktiv közreműködésük a törvényalkotó munkában (már az előkészítés fázisában is) kétségtelenül hozzájárul, hogy országgyűlésünk a lehetőségekhez képest minél hosszabb időszakra érvényes, időtálló törvényeket alkothasson. Ugyancsak állami életünk demokratikus vonásait erősíti az országgyűlés ellenőrző funkciójának további javítása a kormányzati tevékenység felett. Ez az új vonás nemcsak az interpellációk szaporodó számán mérhető le, hanem azon is, hogy az országgyűlési ülésszakokon elhangzott fontosabb észrevételekkel, kritikai megjegyzésekkel, feladat-megjelölésekkel a Minisztertanács újabban vis6zatérőleg és rendszeresen foglalkozik. Újlaki László dr. A kondoros! I^enin Termelőszö-| vetkezőiben nagyszabású asz- szonvtalálkozót rendezett a nőbi-, zoltság, a nőtanács fennállásának ! 20. évfordulója tiszteletére. Ebből az alkalomból a helybeli Dolgozók, Vörös Október, a békéscsabai Lenin és az örménykúti | Beke és Egyetértés Termelőszövetkezetből hívtak meg vendégeket. A Lenin Tsz központjában több mint 200 asszonyt köszöntött Kocsis Istvánné, a Lenin Tsz nőbizottságának titkára. Ismertette a szövetkezetben dolgozó nők | helyzetét, élet- és munkakörülményét. az elért eredményeket, a terveket A szövetkezet vezetősége nevében Godó György elnök üdvözölte a meghívott vendégeket. Méltatta az asszonyok helytállását. munkájuk nagy jelentőségét. Ezután megmutatták a vendégeknek a szövetkezet központját, a közelben levő telepeket. A Lenin Tsz vezetői ünnepi ebéden látták vendégül az asszonyokat. délután pedig zeneszó mellett szórakoztak a baráti találkozó résztvevői. Fosxlós hásikenyér Az orosházi tájkiállításon is osztatlan sikert aratott az újkígyós! Aranykalász Tsz Békéscsabán közkedvelt, házi sütcsü, foszlós kenyere. Fotó: Csapó Kiváló népművelőket- jutalmaztak meg Békéscsabán Augusztus 20-a, az alkol mány ünnepének tiszteletére munkájuk elismeréseképpen jutalomban részesítik megyénk kiváló népművelőit. A megyei tanács vb-termé- ben augusztus 16-án. szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepségen Csatári Béla vb- elnökhel.yettes a művelődésügyi miniszter nevében adja át a Szó cialista Kultúráért és a Kiváló Dolgozó kitüntetéseket, illetőleg a miniszteri dicsérő okleveleket. Világhírű művészek, külföldi karmesterek, kitűnő együttesek az Országos Filharmónia 1969—70. évi bérleti hangversenyein Változatos, színes műsort kínálnak az Országos Filharmónia jövő évi Békés megyei bérleti hangversenyei. Az operairodalom kedvelő' és a hangversenyszerető közönség kitűnő zenekarok mint például a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara, a Budapesti MÁV Szimfonikusok, a Postás Szimfonikus Zenekar,, a Debreceni MÁV Filharmonikusok Zenekara, a Szegedi Bartók Béla Zenekar, híres külföldi és magyar előadóművészek tolmácsolásában klasszikus zenekari műveket, illetőleg az operairodalom gyöngyszemeiből választott részleteket hallhatnak az októbertől kezdődő bérleti előadásokon. Nagy érdeklődésre számíthat például a Postás Szimfonikus Zenekar közreműködésével Verdi A könyvtárak J őszre készülnek A nyár ugyan a művelődési intézmények, így a Könyvtárak életében is holt szezon, de hogy a munka ilyenkor sem szünetel, azt a megye községi könyvtáraiban végzett felújítások, tatarozások, sőt egyes esetekben új építkezések is bizonyítják. A békéscsabai Megyei Könyvtár illetékeseinek tájékoztatója szerint a nyár végén, illetve az ősz folyamán adják át a sarkad- keresztúri, köröstarcsai, békés- szentandrási, gyomai, csanádapá- cai, bucsai, kondorosi újonnan épített, illetve felújított községi könyvtári helyiségeket. Az építési munkálatokkal párhuzamosan, a megyei tanács soron kívüli anyagi hozzájárulásával lehetőség nyílik az egyes könyvtárak állománygyarapítására is. A Megyei Könyvtár módszertani csoportjának támogatásával korszerű, az esztétikai követelményeknek, a könyvtári funkciónak legjobban megfelelő bútorzatot alakítanak ki, ugyanakkor a katalógusok kiépítésében a feldolgozó csoport munkatársai községről községre haladva adnak folyamatos segítséget. Ugyancsak a Megyei Könyvtár munkatársai dolgoznak azon az olvasószolgálati propagandatervezeten, amely gyakorlati megvalósítása során — hagyományos és újszerű propagandaeszközök fel- használásával — a megyei könyvtárhálózat tagkönyvtárainak szolgáltatásaira hívja fel az eddiginél hatékonyabban a figyelmet. Rigolettó című operájának decemberi hangversenyszerű előadása, de nem kevésbé a Magyar Rádió és Televízió népszerű gyermekkórusának Botka Valéria és Csányi László által vezényelt márciusi hangversenye, .vagy a Budapesti MÁV Szimfonikusok decemberi előadása, amelyen a népszerű Antal Imre zongorajátékában is gyönyörködhetnek a komoly zene kedvelői. Ez alkalommal Joseph Wilkomirski lengyel karmester vezényletével hallhatjuk Beethoven és Haydn műveit. Januárban ismét külföldi karnagyot lát vendégül Békés megye, a bolgár Dobrin Petkov a Postás Szimfonikus Zenekar élén szólaltatja meg Mozart Esz-dúr szimfóniáját. A külföldi karnagyok mellett zenei életünk olyan ismert karmestereit is láthatjuk, mint a Budapesti MÁV Szimfonikusok áprilisi előadását vezénylő Lehel Györgyöt és a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekarát dirigáló Oberfrank Gézát. Az utóbbi hangversenyt februárban rendezik meg, amelyen a világhírű Kovács Dénes hegedűművész is fellép. Márciusban a pezsgő kulturális életéről híres alföldi város, Szeged küldötteivel találkozhatunk a Bartók Béla Zenekar hangversenyén. Dirigens Vaszy Viktor, közreműködnek a város Nemzeti Színházának művészei és a Szegedi Zenebarátok Kórusa, akik többek között Orff: Carmina Bu- rana-ját mutatják be. A bérletvásárlóknak bizonyára kellemes meglepetést okoz a hires zongoraművésznő, Fischer Annie fellépése, valamint a március 3-án hazánk felszabadulásának jubileumi évfordulója alkalmából rendezett ünnepi zongoraest, amelyen Antal István Liszt- és Bartók műveit szólaltatja meg. A Filharmónia megyei hangversenyeinek konferálói Fasang Árpád, Juhász Előd, Lukin László, Rácz György és Kollár Endre. Feleségem a szkafanderben — Mondd., te fel mernél szállni azzal [ az űrhajóval? És le is | szállttal a Holdra? — j kérdezi a feleségem ] kíváncsian kandi szemmel és egy kis titkos borzongással. — Természetesen — mondom mély meggyőződéssel, mert egy férfi adjon magára és tartsa azt a világ legtermészetesebb dolgának egy nő | előtt, még ha az a i nő a felesége is, hogy igenis, ő nemcsak fel, de le is szállna. Akár a Holdon is. — De az rendkívül veszélyes... — Azért szállnak fel az űrhajóval férfiak. Akik edzettek. Mert mind nős. — És. nem félnél? — a kérdésből egy kis büszkeség és aggódás csendül ki. Kétségkívül jólesik, mit tai gadjam. — Miért félnék, kisfiam. A tudomány, ban lehet bízni. Különben is, ha nem vetted volna észre, a magam korosztálybei liek szálldogálnak j már a kozmoszban. I Még erősek, izmosak, frissek, ruganyosak, de már bölcsek, okosak, tudósok, meg miegymás — magyarázom mély meggyőződéssel s ebben a pillanatban valóban úgy érzem, hogy méltatlan mellőzés ért, amikor nem ülhetek abban az űrhajóban, nem szállhatok le a Holdra. — A Hold, ugye, az más. És a súlytalanság. Az is veszélyes lehet. Meg a meteorok. És a kozmikus sugárzás — sorolja fel itt-ott felcsuppolt asztronauta műveltségét az én nem űrhajós feleségem, és ismét megborzong, mintha egy jó kis veszélyt a konyhaablakból nézne. — A Hold valóban más. A kozmikus sugárzás is igaz. Meg a súlytalanság is. Sőt a még több veszély is igaz. De hát azért a férfiak dolga ez, tudod... — Te mindig megfázol! — Egy meghűlés is más. és a Holdra repülés is. A Holdon különben sincsenek vírusok és léghuzat sincs, ha tudni akarod. Kuncogni kezd. — Most mit nevetsz? — Hogy néznél ki szkafanderben? Állati pofa lehetnél. Ilyen nagy lakli pali belepréselve egy szkafanderbe. Irtó muris lennél... Már kezdi nem érdekelni a halálos veszély, amely rám kacsingat az űrbe való utazás közben, és már az sem érdekli, hogy elnyelhet egy kráter a Holdon, agyonüthet egy üstökös. Neki már csak az az érdekes, hogyan festenék a szkafanderben... — Rajtam hogyan állna a szkafander? Női szkafander nincs? — kérdi rádöbbenve az izgalmas talányra. — Biztos van. A szovjet űrhajós nő, ugye... — Tényleg. Akkor biztos van. És én is veled mennék... — Hová? — Hát veled a Holdra... De mondd, csinosak azok a női szkafanderek? Gyurkó Géza
