Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-13 / 186. szám
1969. augusztus 13. 5 Szerd; Tizenhárom és fél százalékkal nőtt az élelmiszerforgalom Kereskedelmi ellátás megyénk legfiatalabb városában Az orszá$ o Vidróczki emléke Szarvas Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén — egyebek mellett — nagyon is aktuális, közérdeklődésére számot tartó kérdést tűzött napirendre: milyen a város kereskedelmi ellátása, hogyan alakult az elmúlt időszakban az árszínvonal? Megyénk legfiatalabb városában az 1968-as év kereskedelmi forgalma több mint 187 millió forint volt. Ebből 17 százalékban a Békés megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, 38,7 százalékban az Univerzál, 17,2 százalékban az ÁFÉSZ és 27,1 százalékban egyéb kereskedelmi szervek részesültek. A forgalomfelfutás évről évre emelkedő, az 1969—70-es évre várhatóan 8—9 százalékos lesz, ami a lakossági jövedelmek növekedésével egyenesen arányos. Különösen szembetűnő az élelmiszer-forgalom emelkedése, amely jelen félévben 13,5 százalékos emelkedést mutat. Az élelmiszer-ellátásnak, a növekvő forgalom ellenére is, vannak árnyoldalai. Igaz, a hús- fogyasztás egy lakosra számított átlaga 1 év alatt 3,42 kg-ról 4 kg- ra nőtt, mégis a tőkehús és egyéb húskészítmények nem voltak folyamatosan kaphatók. A helyettesítő cikkek (vágott ba- ramfi, csirkeaprólék, hal, szabad vágású juhhús stb.) meny- nyiségben pótolták az előbbiek hiánya miatti alkalmankénti kiesést. A zöldség-, gyümölcs-felhozatalban nagy szerepe van a „hazai piacra” termelő három termelőszövetkezetnek. Javította az áruellátást, hogy a helyi forrásokon kívül Orosházáról heti két alkalommal szállítottak friss árut a városba. Az Univerzál vegyesiparcikk boltjai, hasonlóan az elmúlt évekhez, az idén is magas forgalmat bonyolítottak le. Egyes ruházati cikkekből azonban az ellátás hiányos volt. A keres- delem nem tudta teljes egészében kielégíteni az igényeket az első félévben a következő árukból: világos színű nyári férfi öltönyök, pantallók, nylon ingek, lányka- és fiúszandálok. Március és április hónapban itt is, akárcsak az ország legtöbb helyén átmeneti hiány ielentke- zett egyes televízió- és hűtőszekrény-típusokból. A jármű és háztartási gépalkatrészekből a szükségleteknek csak mintegy 70 százalékát tudták kielégíteni a szarvasi üzletek. Változatlanul komoly problémát jelentett az utóbbi hónapokban is — állapítja meg a beszámoló — a fürdőkád, gázboyler, horganyozott víz- és gázcsőellátás. A kiskereskedelem árszínvonala — a statisztikai hivatal adatai szierint — az év első hónapjaiban 8 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az idényáras cikkek (elsősorban zöldség és gyümölcs) 30 százalék körüli áremelkedést mutattak. A ruházati áruk árszínvonala mintegy 3 százalékkal haladta meg a tavalyit, míg a vegyesiparcikk szakmában alig egy százalékon felüli növekedésről beszélhetünk. örvendetes az, hogy Szarvason saját kezdeményezésre csökkentették az élő hal és halfilé árát és ezt a fél év során állandósították. Az élő hal ára például 23 forintról 20 forintra, a halfilé 30 forintról 27 forintra csökkent. A témával foglalkozó beszámoló külön fejezetet szentelt az egyre inkább gondot jelentő idegenforgalomnak. Az ilyen irányú igények kielégítését szolgáló kereskedelmi boltok számára és áruválasztékára nem lehet különösebb panasz. A szállodai helyzet azonban még korántsem megoldott a városban. Sokat segít a nyári idényben a főiskola kollégiumainak igény- bevétele. Ám a szállodai gondok megnyugtatóan csak akkor oldódnak meg, ha a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat és a horgász szövetség közös beruházásában felépül a 200 személyesre tervezett étterem és szálloda. B. I. Reggeltől estig ti örösladányban A táj képe most is szívet- szorítóan szép. A nagy hídon gördülő autóbusz ablakán át az idegenek is megcsodálják a Körös erdővel szegett partját. A református templom égre mutató tornyával már a megérkezést jelzi. Csütörtök van, piaci nap. A bazárárusok, textilesek már felütötték sátraikat. A föld- szöv bódéjában ijedt baromfik, nyulak várják sorsukat. Virágot kínálnak, gyümölcsöt, tejet, de még ócska ruhákat is a piacozó asszonyok. A kis fabódé előtt sorban állnak az éhesek és szomjasok. A szél messze viszi a frissen sült ropogós hal illatát. Tíz deka 3 forint, 2—3 darab akár ebédnek is beillik, jégbe hűtött sört vagy bort lehet inni utána. Időnként méltóságteljes gong jelzi, hogy hirdetmények következnek. A tanács hangos bemondója közérdekű bejelentések mellett azt is közli, kinek eladó a háza vagy tehene, disznója. Tíz óra után lassan eloszlik a sokaság. Megjelenik az utcaseprő, szemtelen verebeket és lakmározó galambokat hesseget el a seprűjével. Szinte remeg a levegő a hőségtől, de a szép park virágaival, százados tölgyeivel enyhét ad. A telefondróton már fecskék ülnek, s néha lepereg a fákról egy pár sárga levél, hirdetve a hamar elmúló nyarat. A kastélyból készült iskola is csendes. Csak a meszelő asszonyok járkálnak vedreikkel a hűs folyosón, ök is az ősz jelei, tiszta tantermekkel várják a nemsokára betóduló diáksereget. De egyelőre még zárva az iroda, sőt a napközi is szünetel a tatarozás alatt. A ladányiak büszkék a szép környezetre. Kirándulni, szalonnát sütni lehet az erdőben, a Körös vize hűs, s egy vetkőzőfülke is áll már a fürdésre kijelölt helyen. A horgászok paradicsoma is a szép folyó, éppen a hét végére hirdettek horgászversenyt, úgy hírlik, sok csabai is benevezett rá. Délutánra kiürülnek az utcák, a boltokban ebédszünet. Ki munkába, ki a hűs lakásokban várja a meleg enyhülését. De 4 óra után. aki teheti, már felsze- delőzködhet. Ekkor nyit a Sörkert, ami szintén a parkban létesült. Középen betonos tánchely, körben a fák tövében futónövényekkel elválasztott tarka abroszú asztalok. A zenészek mindennap 6 órakor kezdenek játszani, színes tetős fedett pódiumon. Sül a friss kolbász, lehet fagylaltozni, sörözni és mindezt harmadosztályú árakon. A Sörkert mellett emelkedik a nagy szabadtéri színpad. A végében kis mozigépház. Sajnos még nem működik a kertmozi, mivel a gépek rosszak. De a legközelebbi szabadtéri előadások 16-, illetve 22-én lesznek. Magyar nótát és modern tánczenét hallgathatnak a ladányiak. Vakáció-rejl vény Nyeremények; futball-labda, aktatáska, fényképezőgép és még 30 nyeremény tárgy Kérjétek kölcsön valakitől a Békés megyei telefonkönyvet. Nyis- átok ki a 15. oldalon. A gyomai telefonszámok közül keressétek ki a faipari ktsz telefonszámát, és a fürdő telefonszámát! A kettőt adjátok össze, és osszátok el kettővel. Az így kapott számot írjátok le betűkkel, ez a megfej tés. VAKÁCIÓ-REJTVÉN t 3. 1969. augusztus 13. Hírlik még egy halászcsárda létesítése borkóstolóval, mert kissé furcsa, de halételt eddig csak a piactéren lehet enni, a kisvendéglő csak a szokványos ételekkel tud szolgálni. A Debrecen—Szeged között közlekedő gyorsbusz este 7 óra felé indul vissza. A szomszéd ülésen egy tsz-nyugdíjas bácsi ül. örül az útitársnak s a tájat a földszerető ember szemével nézi. Sajnálja az esőt rég nem látott kukoricát, helyteleníti a hereszéna bálázását. Így telik el az út hazáig a romantikus táj fölötti ábrándozás helyett a valóságok birodalmában. H. 1. „Nagy udvara van a Holdnak, Nagy híre van Vidróczkinak. Ügy folyik annak a híre, Mint a patak folyó vize.” (Népdal) Mátratető romantikájának középpontjában a népszerű betyár Vidróczki Marci alakja áll. A szent falvak egyikében, Mátra- szentistvánban csárda őrzi az emlékét, és az idegen kérésére még ma is szívesen beszélnek róla az öregek. A katonaszökevény betyár és híres „nyája”, melyet a ballada is emleget, hasonlóan a mi Rózsa Sándorunkhoz, a szegények barátja volt, akit a kivételesen mos. toha körülmények között élő szegény mátrai nép jószívvel fogadott maga közé, sőt az itt lakók közül is csatlakoztak hozzájuk, akik nem akartak a császár katonái lenni. Széltiben-hosszáb^n emlegetik — a szólássá is vált'—, „Vidróczki rőfjét”. A hagyomány szerint vásárok idején, ha nagy zsákmányt szerzett, a betyárvezér úgy mérte ki a ruhaanyagot a szegények között, hogy a rőf az egyik fától a másikig ért. Zakupszky László gyűjtésanyagában is van egy jótékony cselekedetet megörökítő történet: „Egyik egri vásár napján Marci egy palóc lánykát pillantott meg a hegyi úton. Megszólította: — Hová sietsz, kishúgom? — Egerbe. Ma van a vásár, és a néném cipőt vesz nekem — felelt siettében a lány. — No, ne szaladj úgy, megvárnak téged a vásárban — incselkedett vele. — Sietek bíz én, mert még meglep az úton Vidróczki és elveszi ezt a kevés pénzemet. Marci szemébe húzta kis kalapját, benyúlt a zsebébe és- egy marék bankót húzott elő: — Nesze, húgocska — szólt és a leány markába nyomta a pénzt. A kis pór leány úgy elszaladt, hogy már csak messziről hallotta a betyár hangját: — Ha kérdezik, hol vetted, mondd, hogy Vidróczki adta! Azzal eltűnt a rengetegben.” Mátrafüred a másik hely, ahol eleven a betyár emléke. Itt a híres Benei-csárda volt a betyárvilág leghírhedtebb szegénylegény-tanyája. Itt fogták el a pandúrok Vidróczki bandáját is. A betyárvezér ugyan elmenekült, de —- ahogy mondják —, Mátraverebély környékén utolérték, és a pandúrok lelőtték. A Benei-csárdából azóta iskola lett, de mint fentebb említettem, Mátraszentimrében csárdát neveztek el Vidróczkiról. Vessünk egy pillantást rá! Külsejével igyekszik — archaizálva — a régi egyszerű formákat őrizni. Ezzel figyelmet is kelt, mert mint a másik két településen, itt is szép nagy házak épültek. Belső berendezése a divatos népművészeti recept szerint készült: faragott asztalok és székek, fokos, karikás stb. kiegészítve négy faliképpel, melyeket Basilides Barna festőművész alkotott. Ezek négy jelenetet mutatnak be Vidróczki életéből. Végül egy emléktábla: „Vidróczki Marcinak im [emléktáblája Bé vagyon égetve mátrai lbükkfába. ö vala a Mátra nagyhírű [betyárja, Szegény nép istápja, az pór nép [barátja. Valami száz éve jőve a világra Bélapátfalván egy kis [parasztházbav Ihol ez a csárda, ez vala [tanyája.” Beck Zoltán (Vége) Gyulai ex libris nyfiitő kiállítása Balatonalmádiban Póka György gyulai rajztanár ex libris gyűjteményéből összeállított két kiállítást legutóbb Balatonalmádiban és Hódmezővásárhelyen, valamint Szolnokon mutatták be. A Mai magyar ex libris művészet című anyagot augusztus 20-ig láthatják a Balatonalmádiba érkező turisták, míg a Külföld ex libris művészete címűt — melyet és Veszprémben először a Békés megyei Népúj ság Szerkesztőségében állított ki — augusztus 5-től augusztus 25-ig a veszprémi Megyei Könyvtár olvasótermében helyezték el. A tervek szerint mindkét anyagot szeptember 8-tól október 4-ig a pápai járási könyvtárban is kiállítják. flz Orosházán épülő húzotlsíküveggyárba ipari tanulók beiskolázására felvételt hirdetünk az alábbi szakmákban: TMK-lakatos: tanulmányi idő 3 év, érettségizetteknek 2 év, kemence-kőműves: tanulmányi Idő 3 év, érettségizetteknek 2 év. speciális síküveges szakmákra: tanulmányi idő 2 év, érettségizetteknek 1 év. Az iparitanuló-képzés a Salgótarjáni Síküveggyárban történik. A jelentkezőknek kollégiumi elhelyezést biztosítunk. Jelentkezhetnek olyan fiatalok, akik középiskolai végzettséggel rendelkeznek vagy az ált. iskola VIII. osztályát elvégezték. Határidő: 1969. augusztus 15. Felvilágosítás: Húzottsíkiiveg-gyár Orosháza, Beruházási Főmérnökségén Orosházi Üveggyár 20476
