Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-12 / 185. szám

1909. augusztus 12. 8 Kedd A síp művészei: Sajtókonferencia Bentveldben Leo Horn öngólja Leo Horn bentveldi otthonának vitrinje tele megannyi nagy futballcsata emlékét őrző értékes serlegekkel, érmekkel, pla­kettekkel és zászlókkal. Ha egy Jelentősebb nemzetközi mérkőzésre kapok küldést, azon­nal felhívom íhéhány újságíró ba­rátomat: — Uraim, szívesen látom Önö­ket bentveldi otthonomban egy kis sajtókonferenciára! Én — őszintén szólva — bár sok borsot tört már az orrom alá — szeretem a sajtó nagy nyilvánosságát. Ezeken az ottho­nomban rendezett sajtókonferen­ciákon szó esik az általam leg­utóbb vezetett nagy nemzetközi találkozók tapasztalatairól, vala­mint az előttem álló feladatok­ról. Az általam 1962-ben Amszter­damban vezetett: Real Madrid— Benfica BEK-döntő előtt egy por­tugál sportújságíró-fotóriporter keresett fel amszterdami irodám­ban. Megtekintette üzletemet, majd a bentveldi otthonomban őrzött díjaimat, kitüntetéseimet. Engem egyébként névről ismert, látott is már bíráskodni. Szívesen álltam rendelkezésére. — Milyen eredményt vár ön — mint játékvezető — a nagy mér­kőzéstől? — tette fel barátunk a kérdést. Milyen választ várhat egy por­tugál újságíró tőlem? Természe­tesen azt, hogy a Benfica győz... Az évek folyamán megtanul­tam: hogyan kell az újságírók — játékvezetői szempontból is ké­nyes — kérdéseire válaszolni. Lé­nyeg: csakis olyan dojgokat mondjunk „a toll szakavatott mestereinek”, amelyért felelősek vagyunk és amelyet az újságíró sem magyarázhat tévesen. Leo Horn érti a módját, hogy valóban érdekessé tegye a ripor­terek munkáját. Tud nyilatkozni, tud érdekeset mondani, tud fény­képezőgép lencséje elé állni, tud­ja mi kell az újságírónak és tudja, hogy mi érdekli az olva­sót. Nem kis művészet „jól ad­minisztrálni magát” és ő ezt jól megtanulta. Nem másodrendű do­log ez azon a magas fokon, ahol ő maga áll. Mutatja ezt az a te­mérdek újságkivágás és fénykép, amelyik egyik szobáját színültig megtölti és mutatja — többek kö­zött — az a tízezer példányban megjelent: Leo Horn sípol... cí­mű, nagy sikerű könyve, mely megörökíti széles skálájú nemzet­közi játékvezetői pályafutásának emlékeit, élményeit... — Nem tagadom — írja emlé­kezéseiben — játékvezetői műkö­désem során egyszer-másszor szükség volt hordágyra, egy vé­letlen vagy akár szándékos sza­bálysértés során megsérült játé­kos számára. Bántóan fájó volt számomra, hogy a még ilyen, el­vétve előforduló eseteket is igye­keznek az újságírók felfújni. De azután rájöttem, hogy nekik van igazuk. Elvégre az újság is egy üzleti vállalkozás. Azt el is kell adni valakinek. Az olvasók pedig szomjazzák a szenzációkat... Leo Horn öngólja A labdarúgóvilágot élénken foglalkoztatta a kérdés: — Miért maradt ki Leo Horn, a világhírű holland játékvezető az 1966. évi angliai futball-világ- bajnokságon részt vevő FIFA-bí- rók listájából? Nos, ennek a fő oka az 1966 év februárjában Leedsben lejátszott Leeds United—Valencia döntetlen eredménnyel végződött Vásárvárosok Kupája mérkőzés volt, amelyet Leo Horn vezetett A végig rendkívül durva találko­zó szinte percenként félbeszakadt a különböző szabálytalanságok miatt. A pályán folyó esemé­nyekbe később a közönség is be­avatkozott... Leo Horn, aki a je­lenlevők szerint mindent elköve­tett, hogy biztosítsa a mérkőzés reális befejezését, ezúttal kissé mégis későn nyúlt a fegyelmezés eszközéhez. Elrendelt ugyan tíz perc kényszerszünetet, majd mindkét csapatból kiállított 2—2 játékost, de a felkorbácsolt szen­vedélyeknek már nem tudott gá­tat vetni, így önkéntelenül is oko­zója lett a sorozatosan előfordu­ló botrányos jelenetelöiek... A mérkőzésen jelen _volt Sir Stanley Rous, a FIFA elnöke is, aki Horn könnyelmű játékvezeté­se után úgy döntött, hogy nem javasolja jelölését 'az 1966-os ang­liai labdarúgó-világbajnokságra. A FIFA játékvezető bizottsága is magáévá tette Sir Stanley Rons ilyen irányú előterjesztését és úgy döntött, hogy Leo Hornt nem hív­ják meg a világbajnokságra. Amikor nyilvánosságra került a VB-keret 31-es FIFA-játékvezető listája, a nagy világlapok sport- riporterei megrohanták Hornt, hogy közvetlenül tőle tudják meg: miért mellőzték? Leo Horn, a Milánóban megje­lenő Gazetta dello Sporto vezető olasz lap londoni tudósítójának az alábbi meglepő nyilatkozatot A labdarúgó NB 1. őszi második fordulójának eredményei a követke­zők. Ferencváros—Vasas 2:0. Pécs— Tatabánya 1:0. Rába ETO—Szombat­hely 3:0. Komló—Dunaújváros 4:0. Salgótarján—Diósgyőr 2:0. Újpesti Dó­zsa—Egyetértés 4:4. Bp Honvéd—MTK 3:1. Csepel—Eger 0:0. A góllövőlista élcsoportja: 16 gólos: Kozma (Bp. Hon­véd). 15 gólos: Puskás (Vasas), Bene (Ü. Dózsa). 11. gólos: Albert (Ferenc­város), Farkas (Vasas). 9 gólos: Du­nai H. (U. Dózsa), Somogyi (ETO). * * * A totó 31. heti eredményei: 1. 1, 2, x, 1, 1, 2, 1, x, 2, 1, x, 1, 1, Négy fogadó ért el 13+1 találatot, nyeremé­nyük 147 712 forint, a 6 darab 13 ta- szelvényre 70 542, a 12 talála­— Még 1965 szeptemberében levelet intéztem a FIFÁ-hoz, melyben javasoltam, évenként rendezzék meg a FIFA-játékve- zetők kongresszusát, hogy azon összehangolják a szabályok egy­séges magyarázatát és gyakorlati alkalmazását. Rous úgy látszik nem örült egy olyan szakember közbelépésének, aki mellesleg még éles bírálat tárgyává is mer­te tenni — többek között — az an­golok erős, kemény játékát... Pe­dig — meggyőződésem — állás- foglalásommal sokan egyetértenek világszerte. Rous diktátorként gyakorolja hatalmát és ezzel be­folyásolni igyekszik közvetlen környezetét is. Éh ■ szabad ember vagyok, így szabadon beszélhe­tek... Erősen bírálható viszont Rousnak az a ténykedése, ami­kor az ismeretes Róma—Chelsea botrányos mérkőzésből kifolyólag három évre felfüggesztette a Ró­ma nemzetközi szereplését... Va­jon a Leeds-ei szemben miért volt ugyanakkor ennyire elnéző?... — Harmincéves, eredmények­ben és sikerekben 'gazdag nem­zetközi sportpályafutás után, egy az ötvenedik évében járó és az aktív működéstől visszavonuló sportembernek pedig nem lehetett volna megtisztelőbb és méltóbb befejezésv— mint: Svájc, Svéd­ország és Chile után az 1966. évi angliai futball-világbajnokságon való közreműködés — mondotta lehangoltan Horn. Hát igen.., A búcsú mindig fáj — de így különösen... (Vége) tosokra 1907, a 11-esekre 141, a 10-esek- re 32 forint nyeremény jut. * * • Vasárnap, augusztus 17-én kezdődik meg a labdarúgó NB II. és NB III. őszi küzdelem-sorozata. A forduló programja a következő. NB II. Me­zőkovácsházi Petőfi—Cegléd, Gyulai MEDOSZ—Budafoki MTE. Bocskai SEI—SZVSE. MGM Debrecen—Pénzügy­őr. Kiskunfélegyháza—DVSC. Szegedi Dózsa—Jászberény. K. Tűzálló— KESTEXT. Szolnok—Kecskemét. NB III. Mezőberény—H. MEDOSZ. Bcs. Agyagipar—Kossuth SE. Kecskemét— Mezőhegyes. Bcs. VTSK—Kun Béla SE. Szalvai SE—Sarkad. Szegedi AK— Szentes. Tiszaföldvár—Szarvas SC. Kiskunhalas—Oh. Kinizsi, 1 ;l-es iálatos adta: Somos István Hírek, eredmények Gyula város sporttörténetének száz esztendeje v Idézetek a polgári fiúiskola sportmunkájából Az 1874—75-ben működését megkezdő „B. Gyulai Polgári Fiútanoda” testnevelési és sport­munkájáról az első világháború előtti időszakban már tettem említést. Ebben a folytatásban a két világháború közötti esemé­nyek és rendezvények érdekesebb j részleteit Írom le. A világháború befejezésével ; hejyreálló rendszeres iskolai ok­tatással párhuzamosan ismét megkezdődnek a testnevelési órák a tanintézetekben, a felsze­relés hiánya adta lehetőségekhez mérten. A végső irányadó az 1921-es testnevelési törvény lett, mely központilag irányított és tantervileg szabályozott munkát írt elő. A szóban forgó polgári fiúiskola testnevelő tanára Ist- vánfalvy (Schröder Ewold) Mik­lós rendkívül agilis egyénisége folytán — tanulóifjúsága az elő­írt testnevelési foglalkozásokon túlmenő eredményekkel hívta fel magára a figyelmet. Így első nagy sikerű rendezvénye 1923- ban a tanévzáró tomaverseny, melyet a csabai és gyulai polgári iskola együtt rendezett 1924 jelentős eseménye, hogy megalakult az iskola. „GYULA” sportköre. Ez nemcsak bizonyítéka, ha­nem lehetőséget is jelentett a kötelező testnevelési foglalkozá­sokon túl a sportmunkára. 1925- ben már az iskolai sportkör ren­dezte a jól sikerült év végi „Dísztoma ünnepély”-t, majd 1926-ban, a dísztoma alkalmával tartották a sportköri zászló ava­tást. 1927-ben az év végi tornaün- nepélyt még komolyabb mére­tekben rendezték a sporttelepen, a gimnáziummal összefogva, kö­zösen, mintegy félezer növendék részvételével. Ez év őszén az^ in­tézet testnevelő tanára Schröder E. Miidós megnyitja a „tornais- kolát”, kezdők részére svéd mód­szer, haladók részére dán mód­szer szerint. Meg kell jegyeznem a lelkes szakemberről, hogy több tanulmányút alkalmával szemlél-! te ezen módszerek iskoláit azj adott országokban járva, tudását és tapasztalatát nagymértékben bővítve. Természetesen több íz­ben tartott bemutatót növendé­keivel a különböző gimnasztikái irányzatok mozgásanyagából. A rendszeres tanév végi dísz- j tornák mellett 1933-ban nagysza- j ! bású megyei tornaversenyét ren­dezték a polgári iskoláknak Gyu­lán, közel 600 résztvevővel. Bé­késcsaba, Mezőberény, Orosháza, Tótkomlós, Békés, Gyoma és Gyula polgáristái küzdöttek a dí­jakért. A vándorzászlót a csabai-j aknak sikerült megszerezni, de a sportkörök vándordíját a gyulaiak nyerték. Az értékes helyezést a] követkéző, 1934-es évben is sike- I rült elérni a Békéscsabán rende­zett versenyen. A szép eredmény mellett az év június 10-én tartot­ta az iskola „Gyula” sportköre jubileumi ünnepségét, 10 éves fennállása alkalmából. Az iskola testnevelő tanára Schröder E. Miklós komoly si- j kert és elismerést ért el kiadásra' j került könyvével. Idézem a BÉ-, ( KÉS-t: „A gyulai polgári fiú-j iskola kiváló tornatanárának j nemrégiben A MODERN TORNATEREM ÉS AZ ISKOLAUDVAR címmel a Do. bay-nyomda kiállításában érdé- j kés és tartalmas szakkönyve je-l lent meg. A könyv igen nagy sá-l kert aratott s róla a szakembe­rek, közöttük dr. Szukováthy Im­re, a TF igazgatója a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. A könyvet most a napokban megje­lent rendeletével a kultuszmi­niszter az összes középiskolák, felsőkereskedelmi iskolaik, tanító­képzők és polgári iskolák tanári és ifjúsági könyvtára részére be­szerzésre ajánlotta.” 1935-ben az iskola sportköre a komoly siker folytán két ízben is (március 10- és 17-én) rendezett dísztornát, majd júniusban a me­gyei polgárista versenyt bonyolí­tották le hat intézet részvételé­vel. A TF bemutatója BÉKÉS 1936. március 11: í „Tomboló lelkesedéssel ünnepel­te a közönség a Testnevelési Fő- ' iskola mintacsapatát. Az iskola i növendékei kezdték a változatos 1 programot. A TF-csapat minden I tagja szebbnél- szebb gyakorlatot I mutatott be s különösen meleg sikere volt a békési születésű Kecskeméti Gábornak, az olim­piai keret tagjának, Mircsec Ne- nanak Bulgária országos tornász­bajnokának és Kovács Mihály­nak, a csapat gyulai tagjának”. A példás/ és nagy sikerű bemutató rendezéséért Istvánfalvy Miklós testnevelő tanárt illeti a dicséret, akinek újabb könyve jelent meg a „Testfejlődési viszonyok és testápolás” címmel. 1937- ben az intézet testnevelő tanárának jubileumáról számol be a BÉKÉS. Elismerő hangon a következőket írja: „Istvánfalvy Miklós testnevelési tanár, tanári működésének 30. évfordulója. Közismert dolog, hogy az ifjúsá­gi testnevelés modernizálásában az úttörők között volt. Magyaror­; szágról ő tanulmányozta először ! kint Dániában Niels Buck világ- hirű dán testnevelő modern rend­szerét, melyet elsőnek honosított meg a gyulai polgári fiúsikolá- ban. — Könyveinek kiadásán kí­vül — úttörő munkát végzett az iskolai orvosi vizsgálatok beve­zetése és azok eredményének gyümölcsözrtetése terén...” Ezek mellett olyan probléma megoldá­sát vetette fel a széles látókörű szakember, mint a munkahely és lakóhelyi testnevelés, melynek tényleges megvalósításán az utóbbi évtizedben kezdtek dol­gozni hazánkban. 1938- ban ismét kiemelkedő volt az év végi tomaünnepély műsora, melyhez hasonló sikerűt az el­következő háborús esztendők alatt már nemigen tarthattak. (Folytatjuk) Ifj. Christian Lászl > Totótippjeink 1. Vasas—Rába ETO 1 2. Pécs—Ferencváros x 2 3. Szombathely—MTK 1 s 4. Dunaújváros—Csepel 1 x 5. Eger—Salgótarján 1 6. Diósgyőr—Tatabánya 1 x 7. Egyetértés—Komló 1 8. Oroszl.—Ganz-MÄVAG 1 9. Miskolc—Várpalota 1 10. Nagyb—FÖSPED Szál. 1 x 11. Gyula—Budafok 1 x 12. Kiskunfh.—Debr. VSC x 2 13. Kazincbarcika—Volán 1 x Pótmérkőzések 14. Siófok—Dorog x 15. Szegedi D.—Jászberény 1 16. Mk.-háza—Cegléd 1 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom