Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

1969. augusztus 2. 4 Szombat a MEDOSZ első leli A MEDOSZ-ban elkészítették az első felmérést az aratásról. Az eddig beérkezett jelentések alap­ján a szakszervezet elsősorban azt vizsgálta meg, hogy-'az üzemek megfelelően gondoskodnak-e a dolgozókról. Elemezték azt is, hogy kielégítő-e az anyagi ösz­tönzés. Az adatokból kiderült, hogy az idei aratás — amelyen 11 400 kom­bájn, 2000 rendrevágó gép, 2500 kévekötő arató- és 4000 bálázógép dolgozik —, egyebek között azért is halad kedvező ütemben, mert az elmúlt évekhez képest, min­denhol többet törődnek a kom- hájnosok, gépkezelők munkaidejé­nek helyes beosztásával. Tavaly még egy-egy kombájné® naponta 12—15 órát is dolgozott, az idén azonban már igyekeztek a gépekre a kombájnosok mellé azonos szak­mai képzettségű segédveeetőket alkalmazni. A két gépész legtöbb­ször egymást váltva indul reggel neki a gabonatábláknak. A tapasz­talatok szerint az igénybevétel térése az aratásról csökkenése a teljesítmény és a mi­nőség javulásánál jól lemérhető. A kombájnosok munkabére ál­talában valamivel a korábbi évek színvonala felett lesz. Egy-egy jobb szakember naponta 400—500 forintot is kereshet, ha ad a mi­nőségi munkára. Egész sor gazda­ságban ugyanis 40 százalékos az a prémiumtöbblet, ami a dolgozót megilleti, ha 2 százaléknál nem nagyobb a szemveszteség. Három­százalékos szemveszteség felett azonban már nem jár minőségi jutalom. Az élenjáró kombájnosok jövedelme elérheti a napi 600 fo­rintot, erre a teljesítményre azon­ban legtöbbször csak az évtize­des tapasztalattal rendelkező szakemberek képesek. Az aratáson dolgozó szakembe­rek napi 10—12 forintért kapnak háromszori étkezést. Kezd elterjed, ni az a helyes gyakorlat, hogy az ebédet nem a gépekhez viszik ki, hanem gépkocsikkal vagy autó­buszokkal a majorok, gazdasági központok éttermébe szállítják a dolgozókat. (MTI) Hagy választék iskolaköpesiyböl Bár még egy hónap van az is­kolaév megkezdéséig, a Centrum Áruházba és a gyermekruházati boltba már megérkezett az is­kolaköpenyek. Az elmúlt évben többször előfordult, hogy sem egyik, sem másik boltban nem volt elegendő a választék. Ezek a panaszok az idén megszűnnek, hi­szen a Centrum Áruházban a már hagyományos köpenyek mellett újdonságok is kaphatók. Ilyen a műszálas praktilon és a teribál, amelyekből 6-tól 12-es nagyságig több fazonban és színben lehet válogatni. De van a hagyományos­ból, az úgynevezett Marokkó is­kolaköpenyből is és újdonságnak számít az is, hogy a már hagyo­mányos fazonok mellett figyelem, be vették a gyorsan változó di­vatot is. Bár még csak az élő­szállítások érkeztek meg, az igé­nyeket azonban már most is ki tudják elégíteni. üyitott ablakon, föiúbuckáken át az új bisztróhoz Négy év utáni helyzetkép a békéscsabai Áchim András Lakótelepről Valami hűzlött a békési gépgyárban Néhány nappal ezelőtt Európa egyik legnagyobb községének, Békésnek a fejlődéséről beszél­gettünk az ottani vezetőkkel. Mondták is, láttuk is, hogy szin­te lakás-kultusz bontakozott ki náluk. Hosszú ideig egyedüli nagy ház volt az a magas, föld­szintes, bolthajtásos megoldással épült várszerű épület, amelynek alagsorában augusztus 2-án, ma egy modern borozó nyílik. Ezt a nagy házat már alaposan túlnőtték az utóbbi időben épült négy-öt emeletes lakóépületek. A kereskedelmi bolt és vendég­látóipari hálózat fejlettsége jó­val a megyei átlag fölött van máris. Pedig még jócskán ter­veznek újabb és 'újabb .üzlethá­zakat. A helyi fogyasztási szövetke­zet terveiről beszélgetve elő­bukkant egy furcsaság. Az, hogy az igazgatóság tagjai az ország több városában találkoztak „valódi békési kisüsti pálinka” címkéjű palackokkal. Az, hogy hol palackozták és mennyire valódi, ezúttal nem érdekes. In­kább az, hogy Békésen valóban jóízű kisüsti szilva- és vegyes pálinkát főznek, s a jövőben pa­lackozni is akarják. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a Béké­sen kifőzött pálinka jó része el­került a szeszforgalmihoz és on­nan vissza. Mondani sem kell, hogy a visszakerülő mennyiség­nek már egészen más, enyhén szólva vadabb az aromája. Nem újság ez. Kevés község lakóinak engedtetik meg az a luxus, hogy a saját főzdéjükben lepárolt szeszt fogyaszthatják a helyi vendéglátóipari egységek­ben. A pálinka el. és vissza­szállításának misztériumát ta­lán hosszas utánjárással sem tudnánk pontosan kibogozni. Elégedjünk meg azzal a felté­telezéssel, hogy ez valamilyen „jól felfogott” üzleti titok. Visznek Békésről pálinkát az ország más vidékére és hoznak is helyette hasonló vagy gyen­gébb minőségűt. A szeszforga­lom növelését önkéntesen, jó üz­leti érzéktől hajtatva, egy bizo­nyos Horváth László és Tálas Károly is elősegítette mostaná­ban. Kecskemét környékén, mű­anyag benzines kannákba, s fő­leg zugfőzdékben tankoltak. Li­terenként 30—35 forintot fizet­tek érte. Aztán ugyebár után­járás, plussz szállítási költség Horváth személygépkocsiján, plussz rajtakapási reszkír — az legalább 35—40 forint felárat jelent. Ám még így 65—10 fo­rintos literenkénti áron is egy­re többet kértek és sürgettek egyesek az országos hírű pálin­kát főző Békésen is. Többek között az ottani mezőgazdasági gépgyárban is. Nem mondom, máshol is szívesen fogadnának védőitalként pálinkát, még házi kotyvasztásút is a tej vagy a szódavíz helyett. Csakhogy a pálinka még egyetlen üzemben sem nyújtott védettséget a bal­eset ellen. Aligha nyújt védett­séget a két üzérkedőnek és szép számú zugvásárlóinak a törvény szigora ellen. Bár, amint olvas­tam, a két üzér a szagát sem bírta az eddig forgalomba ho­zott 40 hektó kotyvaléknak. Ne­kik a könnyű kereset, a pénz volt az istenük, aminek ugyebár nincs se íze, se bűze. K. I. Vasárnap is nyitva tart a bolt Az újkígyósi Aranykalász Tsz kezelésében levő, Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen létesí­tett mezőgazdasági termékeket ér­tékesítő tej bolt, húsbolt valamint zöldség- és gyümölcsbolt vasárna­ponként is — 6-tól 9 óráig —nyit­va tart. A vasárnapi nyitvatartási a lakosság zavartalan áruellátása tette szükségessé. Így a környék lakóinak ezzel régi kérése vált va_ lóra. Bár a közelben levő ABC- áruház is nyitva tart vasamap délelőtt, a felmerülő igények azon­ban szükségessé tették a szak­bolt nyitvatartását is. Bisztró már van, amiért a Bé­kés megyei Vendéglátóipari Válla­lat vezetői érdemelnek elismerést és azok a dolgozók, akik felépítet­ték. A vendéglátóipari vállalat ve­zetői ugyanis nemcsak rátaláltak Békéscsabán, a város központjától jó két kilométerre levő Áchim András Lakótelepre, hanem a 242 család számára, s a III. kerü­letieknek hangulatos szórakozási lehetőséget is teremtettek. Bosszantó azonban, hogy ehhez a modern vonalú vendéglátóipari egységhez a lakótelepiek legtöbbje csak a különböző méretű nyitott aknáik között juthat el. Erről azonban már nem a vendéglátó­ipari vállalat vezetői és dolgozói tehetnek. Mintahogyan arról sem, hogy az évek óta nyitottan tátongó aknák között egymást érik a földbuckák is. A négy év alatt kiépült lakótelep környékét azon. ban nemcsak az annyi veszélyt magába rejtő aknák és buckák tarkítják, hanem az embermagas­ságú gaz is. Sajnos, négy év óta „nem találta fel” senki Békéscsa­bán az Áchim András Lakótelep A Műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat augusztus hó 5-én (kedden), Békéscsabán, a MÉH. gépek, motorok, műszerek, műhely­berendezések stb. becslésé! ilL lebonyolítását végzi. 032787 tereprendezését. Még akkor is igaz ez, ha az idén nagy keservesen két utcasort járdásítottak és két parkolóhelyet lebitumeneztek. Hogy az itt lakók is tehettek i volna már egyet-mást kömyeze- i tűk megváltoztatásálért? Nem te- ! hettek semmit, mert a járdák, az ! utak és a különböző vezetékek j helye nem mindenütt végleges, | sőt, sok helyen még ki sincs je- I lölve. Különben is a tereprende- I zéshez nemcsak a lakóknak van I köze. ! Már előre irtóznak itt az em- | berek az ősztől. A lakások leg- ! többje előtt járda hiányában a | földbuckák tetején taposhatják a j sarat továbbra is. Mert, sajnos, minden jel arra mutat, hogy az idei télen sem marad más a lakó­telepiek számára, csak a sárten­ger, a bosszanikodás. Persze más is van. Így például az, hogy a lakó­telepnek és a környék sok száz családjának az élelmiszerkisker. vállalat kínosan szűk boltja jelenti a bevásárlás egyetlen le­hetőségét. Ez a bolt már ré­gen kinőtte önmagát. Régen kel­lene ide egy zöldség-, gyümölcs­bolt is. i Mindez, amiről itt említésit tét- j tem, csak egy része annak, ami a békéscsabai Áchim András lakó­telepieket bosszantja és aggaszt­ja már négy év óta. Szeretné hin­ni a lakótelep 242 családja, hogy már nem sokáig lesznek a város mostohagyerekei. Abban is na­gyon bíznak, hogy a tereprende­zésre hivatott szerv vezetői jobban szívükön viselik Békéscsaba e legfiatalabb lakótelepének sorsát. Balkus Imre ! 12. — Itt maradunk. — Marokkóba kell mennünk — kiáltotta egy másk. — Át kell jutnunk valahogy Angliába — ez volt a vélemé­nye a félbrigád legtöbb tiszt­jének. Nem egy vdsizont értel­metlennek tartotta ezt. — Miért mennénk Angliába? Miért vennénk részt, valahol Afrikában a háborúban, a ten­gelyhatalmak ellen? Ez csiak az angolok ügye. Izgatott viták, sok bizonyta­lanság után kapták a hírt, hogy június 22-én Compiégne-ben Hitler az új behódoló francia kormánnyal megkötötte a fegy­verszünetet. Ekkor a félbrigád éppen félúton volt Brest és Ren­nes között. Dönteni kellett. Pétain tábor­nok vichy-i kormánya mellé állnak, vagy pedig De Gaulle tábornokot követik, aki London­ból további harcot hirdetett a hitleri Németország ellen? S ami talán sose fordult még elő, q, iái vizsgáztak a katonák. Kiilenc- százan, tehát az alakulat het­venöt százaléka úgy határozott, hogy a szabad Franciaországot választja. Ök elindultak Szudán irányába, a többiek pedig Ma­rokkóba, amely akkor Vichy mellé állt. Narvik után újra alkalmuk nyílt a 13. félbrigád tagjainak arra, hogy bebizonyítsák harci készségüket. Pontosan egy esz­tendővel a jéghideg fjordokban vívott harcok után a forró si­vatagi hadszíntéren kerültek szembe a tengelyhatalmak csa­pataival. Negyvenegy áprilisá­ban a „Szabad Francia Légió” az olaszok ellen harcolt. A pa­rancsnok Monclar tábornok, aki ugyan ingadozott, hogy kinek az oldalára álljon a második világ­háborúban, az angolok mellett küzdjön, vagy pedig csak csapa­tai harci készenlétét és értékét őrizze meg, hogy azután egy ké­sőbb adandó alkalommal a mel­lé álljon, akinek több a kilátása fk TVf.a^nspinii h mellett a légiósok és az aaigőlok látványos sikert értek el az olaszok ellen. Négyezer foglyot ejtettek. Monclar a csata után kiadta a parancsot: — Szíriába megyünk. A csapatok hajóra szálltak. Az angoloknak nem tetszett ez a lépés, mert úgy érezték, hogy a franciáié nem kívánnak részt venni az afrikai hadműveletek­ben. Monclar tábornok valóban ezt tervezte, más idegen légiós alakulatok parancsnokai viszont továbbra is kitartottak a nyu­gati szövetségesek mellett. 1941 nyarán a légió történe­tében egyedülálló, különleges helyzet alakult ki: Szíriában szembekerült egymással az an­golok mellett harcoló 13. félbri­gád és az idegenlégió 6. ezre- de, amelynek tisztjei a Vichy- ben székelő kormánnyal rokon­szenvezték. A franciák közel-keleti drá­mája Saint • Jean ■ ■ d’ Acre- ban ért véget, ahol július 18-án fegyverszünetet kötöttek. Ez csak fokozta a feszültséget. Az ingadozó alakulatoknak dönte­niük kellett: London vagy Vichy? A 13. félbrigád állás­pontja világos volt, ők tovább­ra is a szövetségesek mellett kívántak harcolni. Határozott fellépésük kedvező irányban be­folyásolta a 6. ezredet is. Az alakulat 1900 katonája kijMen­tette : — Harcolunk a szövetégesek oldalán! A 6. ezred tisztikara azon­ban másképp vélekedett. Ök nem akarták követni katonáikat. Mindössze ketten tartottak ve­lük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom