Békés Megyei Népújság, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-01 / 176. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. AUGUSZTUS 1„ PÉNTEK Ara 80 fillér * XXIV. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM A dicsőséges 133 nap 1919. augusztus 1-én Feidl Gyula vezetésével úgynevezett szak- szervezeti kormány lépett a munkáshatalom örökébe és első mani. fesztumában olyan látszatot iparkodott kelteni, mintha csupán kor- ményváltozásról lenne szó, nem pedig rendszerváltozásról. Peidi hangsúlyozta: „kishitűségre nincs okunk, erősen tartjuk a Tisza- frontot”. Hamarosan bebizonyosodott azonban, hogy Peidi, Peyer és Haubrich kormánya a tanács- hatalom felszámolására vállalkozott. Mi történt? Miként vált ez lehetségessé? A magyar proletariátus 133 napos uralmának nem volt olyan időszaka, amelyen (ne kényszerült volna szinte erején felüli helytállásra. A győzelmüket biztosítani akaró nyugati imperialisták ismerték a magyar proletár- forradalom jelentőségét. Tudták, hogy a Magyar Tanácsköztársaság Marx és Lenin eszméinek zászlóvivője a Duna völgyében, sőt egész Közép-Európában, s végleges győzelmével elősegítené a világforradalom terjedését. Elhatározták tehát, hogy megsemmisítik, s minden eszközt bevetnek ellene. Eszíközeik pedig bőven voltak; Blokádjuk elzárta Tanács-Ma- gyarországot az élelmiszerektől, ruházati anyagoktól, gyógyszerektől, az ipar legfontosabb nyerséé segédanyagaitól. Katonai intézkedéseik 1209 kilométer hosszú arcvonal megvédésére kényszerítették a munkásság szrne-javát a csehszlovák, a román, a délszláv és az intervenciós francia csapatok ellen. Ezzel a szakmunkások tízezreit vonták el az üzemekből, a termeléstől. Politikailag támogatták, sőt pénzelték a hatalmukat veszített uralkodóosztályokat, s azok ellenforradalmi szervezeteit, a Becsben működő antá- bodsevista comitét, a szegedi ellenforradalmi kormányt és az országban lappangó fllegáíis csoportokat Ez a magyarázata, hogy a klerikális támogatást élvező monarchist» tisztek vasutas sztrájkot szervezhettek a Dunántúlon és fegyveres lázadást robbanthattak ki Pest megyében és magában a fővárosban is 1919 júniusában. Ellenforradalmi mesterkedéseiknek kedvezett a centrum „irtózása” a forradalmi erőszaktól, az ellenforradalmárok elleni erélyes fellépéstől. Ebben a légkörben Böhm és társai már 1919. május 1-én kapitulációt követeltek, de a munkásosztály május 2-1 nem-je és az ezt követő győzelmes északi hadjárat óriási sikerei taktikai meghátrálásra kényszerítette őket. Clemenceau azonban, mint tapasztalt imperialista mé- regkeverő, csalárd ígéretekkel rávette a Forradalmi Kormányzó- tanácsot az északi hadjárat befejezésére, a felszabadított területek kiürítésére, az általános visszavonulásra. Cserébe a blokád enyhítését, a tiszántúli román megszállás feloldását és a béketárgyaláson való résztvétel jogát ígérte. Ámde valamennyi ígéretét megszegte, a visszavonulás pedig a Vörös Hadsereget és a hátországot egyaránt demoralizálta. Stromfeld, a győztes hadvezér elkeseredetten lemondott, Böhm pedig az ellenforradalom titkos reménységét, Juliért neveztette ki a helyébe. Ez az új vezérkari főnök kezdeményezte azután a július 20-i tiszai offenzíva, de sem kellő támadóerőről, sem kellő mennyiségű hadianyagról és megszervezett trénről nem gondoskodott, ellenben haditervét az ellenség kezére jutatta. Árulása következtében a Vörös Hadsereget 1919 július végére súlyos vereség érte. Súlyos, de nem teljes mértékben végleges. Peyer, Peidi, Hauíbrioh, Böhm éppen az újrakezdés minden lehetőségének megakadályozására — hátba támadta a munkáshatal- mat. Titkos tárgyalásokon ígéretet koldult ki az antant-tói egy átmeneti szakszervezeti kormány elismerésére. Az ígéret birtokában idehaza kenyeret, ruhát, cipőt, munkát ígértek a kiéhezett és lerongyolódott tömegeknek. Felesküdtek a musikásjogok védelmére, s fogadkoztak, hogy uralmuk esetére az antant leállítja a román előnyomulást és Budapest szabad marad. Így aztán a külső nyomás és a belső aknamunka juttatta hatalomra az árulókat. A „szakszervezeti” kormány mindössze 6 napig maradt uralmon, mert a románok mégiscsak megszállták Pestet, s ez lehetővé tette Friedrich ellenforradalmi puocsát, a fehéruralom hatalomátvételét. Hat nap alatt azonban Peidi miniszterelnök, Peyer belügyminiszter és Haubrich „Budapest város teljhatalmú diktátora” elvégezte a szennyes munkát. Féloszlatták a vörösőrséget, lefegyverezték a munkásosztályt, szabadon engedték az ellenforradalmárokat és kezdték lecsukna a kommunistákat. Újjáalakult a régi rendőrség, s az egész burzsoá elnyomó gépezet, megsemmisültek a Tanácsköztársaság munkásvédő rendeletéi és visszaállt a burzsoá tulajdonrendszer a gazdasági élet minden vonalán. A ház- tulajdonosok ismét emelhették a lakbéreket, a földbirtokosok ismét kizsákmányolhatták a parasztot, s a munkások elveszítették kivívott jogaikat. A „szak- szervezeti” kormány kaput nyitott az ellenforradalomnak. „Rettenetes árulás történt” — állapított^ meg ezután a Komintern kiáltványa. Vsadban. A történelem azonban 1945. április 4-én igazságot tett véglegesen. Földes Mihály Százhuszonötezer tonna üvegáru m mmmmmmm Az Üvegipari Művek Orosházi Üveggyárában százmilliós nagyságrendben készülnek az üvegek. Az idei nyári szezonra 11 millió üdítő italos üveget, a konzervipar részére 120 millió kcnzerves üveget, 32 millió fehér palackot, 50 millió zöld palackot készítenek. Ú jdonság az orosházi gyárban a „Sztár” üdítő italos üveg a Szeszipari Országos Vállalat megrendelésére, a fél literes ásványvizes üveg, mely fehér és zöld színben készül. Automata gépeken készítik a már ismert „Boszorkánytejes” üveget. A kereslet egyre fokozódik a gyár termékei iránt. Az NDK-tól új automata palackgyártó gépet vásároltak, amelyen előreláthatólag augusztus elején kezdik el a termelést. Az üvegpalackok címkézésére szitanyomó berendezést vásároltak. Képünkön: szállításra váró palackhegyek a gyár raktára ban. Lapunk tartalmábólt m* Öten a pesti piacon (3. oldal) *** A lány nem táncol már (4. oldal) Amit nem látott a kamera (5. oldal) *»• Hivatali lexikon (humor) (6. oldal)-----------------nr Ú j autóbusz-várókat építenek A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága utasította a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályát, hogy végezzen felmérést a megyében az autóbusszal történő utazások kulturáltságának fokozása érdekében. Ez főleg azokra a helyekre vonatkozna, ahol új autóbusz-váró épí_ tése vált szükségessé. Az építési, közlekedési és vízügyi osztály az illetékes területi szervek bevonásával végrehajtotta az utasítást és megállapította, hogy a megyében 129 új autóbusz-váróhely létesítése indokolt. A vizsgálat során felmerült részletkérdéseket tisztázták és ennek megfelelően az autóbusz-váróhelyek elhelyezésére és kivitelezésére vonatkozó elképzelések is megszülettek. Tizennyolcezer szervezett dolgozó ügyeinek intézői-A város- és községpolitikai tervek végrehajtásának segítői Tanácskoztak a megye szakmaközi bizottságainak titkárai és vezetőségi tagjai A Szakszervezetek Megyei Ta- nácsa a szakmaközi bizottságok vezetői számára tegnap, július 31-én egész napos tanácskozást rendezett Békéscsabán, a MEDOSZ Luther utcai székházéban. Az értekezleten részt vett és felszólalt Berecz Sándor, a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságának főelőadója is. Farkas János, az SZMT szervezési és káder-munkabizottságának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd György János, a munkabizottság munkatársa tartott előadást a szakmaközi bizottságok szervezeti életéről. Elmondotta, hogy június végéig tizenhat városi és tizennégy községi jellegű szakmaközi bizottság vezetőségi tagjait választották meg. Fontos feladatot látnak el ezek a bizottságok, hiszen — amint a beszámolóból is kitűnt —, területükön mintegy 18 ezer szervezett dolgozó ügyeit intézik és közreműködnek a város- és községpolitikai tervek végrehajtásában. Egyszóval: a szakmaközi bizottságok a városi és községi tanácsok partnerei. Ezért egyik legfontosabb feladatuk, hogy javaslataikkal segítsenek területük állami és társadalmi vezetőinek, szerveinek munkájában. A bizottságok már eddig is sokat tettek a nyugdíjas csoportok megalakításáért, tőlük telhetőén közreműködtek a társadami munka szervezésében: játszóterek, sportpályák építésében, a kulturális igények ellátásában, valamint a szervezett dolgozók jogvédelmében. A tanácskozáson ezután Balázs János, az SZMT munkavédelmi felügyelője, a munkavédelmi, munkásellátási és egészségügyi feladatokról tartott beszámolót. Szólt arról, hogy a szakmaközi bizottságok erre a fontos érdek- védelemre is fordítsanak nagy gondot, különösen a mezőgazdaságban szorgalmazzák még jobban az emberekről való gondoskodást. Azért is szükséges ez — mondotta —, mert a mezőgazdaságban a műszaki fejlődés sokkal gyorsabb, mint az emberek tudatának, szakmai hozzáértésének a fejlődése. Kosznai János, az SZMT tagja és Hajdú Antal, az SZMT agi- tációs és propaganda munkabizottságának vezetője a dolgozók sport, és kulturális nevelésével, általános műveltségének emelésével kapcsalatos feladatokról beszélt előadásában. Igen sokat tehetnek ebben is területükön a szakmaközi bizottságok az előadások szervezésével, a hallgatóság mozgósításával, a társadalmi ünnepségek rendezésével, valamint a tömegsport iránti igények felkeltésével és kielégítésével. Természetesen sokat tehetnek a politikai tömegoktatás sikeréért is. Amint hallottuk, o mostani őszön a szakszervezetek a megyében négyszáz politikai tanfolyamot indítanak, s ezeken mintegy tizenháromezren vesznek részt. De fontos szerep és tennivaló hárul a szakmaközi bizottságokra abban is, hogy közreműködjenek a hazánk felszabadulása 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek szervezésében és lebonyolításában. A tanácskozáson végül Kára Menyhértné, az SZMT társadalombiztosítási munkabizottságának vezetője szociálpolitikai, társadalombiztosítási és egészségügyi feladatokról, valamint a nyugdíjügyek intézéséről szólt előadásában. Elmondta, hogy ebben is igen sokat várnak a bizottságoktól, kezdve a különböző előadások és véradás szervezésétől, az alkoholizmus elleni küzdelemig, a rendszeres beteglátogatásig, valamint a nyugdíjasok ügyes-bajos dolgainak intézéséig. Ä egész napos tanácskozás jó alkalom volt arra, hogy a közelmúltban megválasztott szakmaközi bizottságok titkárai, vezetőségi tagjai megfelelő elvi és gyakorlati segítséget kapjanak munkájukhoz. e. r.
