Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

1989, július 8. 4 Kedd Békéscsabán a 9. sz. Általános Iskolában a legmagasabb a tanulmányi átlag Igazgatók értekezlete a művelődésügyi osztályon Közisazsratási változások Az általános közigazgatási re- szaladány, Tiszatardas, 37. Üjcsa- form keretén belül az Elnöki Ta- lános, Sóstófalva. A békéscsabai általános iskolák 1968—69-es tanévben végzett ok­tató-nevelő munkáját értékelték szombaton délelőtt a Békéscsabai Városi Tanács Művelődésügyi Osztályán megtartott igazgatói ér. tekezletem. A beszámolót Gajdács Pál, a művelődésügyi osztály ve­zetője ismertette. Kiinduló­pontként aláhúzta, hogy a tanév fő feladatait az 1961. évi reform- törvény határozta meg, ezek: az iskola és az élet kapcsolatának erősítése, a korszerű természettu­dományos műveltség színvonalá­nak emelése, a világnézeti és ha­zafias nevelés állandó jelenléte az oktató-nevelő munkában. Megál­lapította, hogy a békéscsabai ál­talános iskolák igazgatói e felada­tok ismeretében terveztek, dolgoz­tak és irányították iskolájukat. Korszerű szocialista vezetés nél­kül nem várható eredményes ok­tató-nevelő munka, ez azonban világnézeti tudatosságot, politikai szilárdságot, vezetői rátermettsé­gét, a vezetői ismeretekben való jártasságot és megfelelő szakér­telmet kíván az igazgatóktól. A továbbiakban Gajdács Pál osztályvezető részletesebben fog­lalkozott az iskola és az élet kap­csolatának bonyolult kérdéseivel. „Az oktató-nevelő munka egyik alapvető követelménye — mon­dotta —, az az igény, hogy mind­jobban érvényesüljön munkánk­ban az iskola és az élet kapcsola­ta. Ezt csak úgy érhetjük el, ha az iskolát nem szigeteljük el, a tananyagot nem elvontan, hanem a gyakorlati élettel kapcsolatban, a valóság szemléltetésével és bi­zonyításával tanítjuk meg.” A tanulók értékeléséről és osz­tályzásáról, mint a pedagógia leg­nehezebb módszertani problema­tikájáról beszélt. A tudás, az ér­telmi fejlődés előrehaladásának A házaspár — erősen pocako­sodó úr' és virgonc neje — dél­ben érkezett az üdülőbe és este már mindketten kivetették a horgot. A férj kint a stégen, a menyecske bent a társalgóban, A férj az esti órákat — akár esett, akár fújt — üdülésük egész ideje alatt a parton töl­tötte. Mégsem fogott semmit. A feleség pecázása több sikerrel járt. A nyaralás utolsó napján mo­solyogva, bizakodással telve így búcsúzott daliás, állandó esti partnerétől: — Viszontlátásra, Pista! — Mérget vennék rá — je­gyezte meg egy rosszmájú üdü- lőtársunk —, hogy ez a szegény férj otthon is minden este hor­gászni jár. A balatoni fürdőzők is két táborra oszlanak: gyalogosokra és járműtulajdonosokra. Aki csak úgy saját lábán gázolja a sekély, partmenti vizet, az irigykedik még a gumimatracon ringatózókra is. Hát még azok­ra, akiknek evezős ladikot, sőt vitorlást, motorcsónakot jutta­tott a sors. Adódnak ebből faramuci helyzetek is. A minap például üdülőnk büszke Fiat-tulajdono­sára pökhendi módon rákiáltott egy ladikkal közlekedő suhanc: — Nem tud vigyázni, apus- kám? Ráadásul még jól le is fröcs­költe az evezővel. A gépkocsitu­lajdonos férfiú lilára gyűlt fej­jel szökkent arrább a sekély vízben és átkozódva rázta ök­lét a habokon tovasikló jármű után. Vajon fölrémlik majd az agyában ez a vérfagyasztó szi­tuáció valamelyik zebra előtt? Két pici lány kavicsokat gyűj­töget a parton. Ha valamelyik szépformájú, érdekes színűre bukkan, büszkén mutatja a má­siknak} mérlegelése, számokkal történő minősítése komoly kérdés. A mér­ce megállapításánál segítenek a tantervben rögzített követelmé­nyek. Ismertette azután, hogy Bé­késcsabán a 9. sz. Általános Isko­lában a legmagasabb a tanulmá­nyi átlag, keréken négyes. A 2- esben és a 10-esben 3,8, a Szlovák Általános Iskolában, a 11-esben és az 1-esben 3,7. A legalacso­nyabb a 7. sz. iskolában, ahol 3,4 az átlageredmény. A bukások arányszáma a 4. sz. Általános Is­kolában a legmagasabb, 8,2 szá­zalék, a legalacsonyabb a 11. sz. Általános Iskolában, mindössze 1,2 százalék. A nagy különbség alaposabb vizsgálatára kérte az igazgatókat, majd megjegyezte, hogy a felsőtagozatokban a buká­sok száma két és félszerese az al­sótagozaténak. Ez a tény az alsó­tagozati oktató-nevelő munka színvonalának általános emelését sürgeti. Több részletkérdés elemzése után újból hangsúlyozta, hogy a társadalom ma már többet vár és kíván az igazgatóktól, mint ré­gen. Az iskola ügyintézésén, a gazdasági feladatok ellátásán és az óralátogatásokon túl, követel­mény az az igény, hogy az igaz­gató pedagógiai központ legyen tanintézetében. A követelmény magas, és meghatározza az igaz­gatónak az iskola közösségében betöltött szerepét, politikai, embe­ri, pedagógiai kapcsolatainak jel­legét, vezetői feladatait. A hozzászólók alapos értékelést adtak iskoláik munkájáról, a szü­lői munkaközösségek tevékenysé­géről, az iskola és az élet kap­csolatának több problémájáról, majd megvitatták az új tantárgy, a honvédelmi nevelés eddigi ta­pasztalatait, és az úttörőmozga­lom helyzetét (—s) — Neked ilyen még nincs is! Egyiket, másikat — drágakő­ként — fürdőruhájuk kivágásá­hoz, gyűrűs ujjukhoz illesztik, s talán valamelyik filmben látott fényes bálteremben érzik magu­kat ilyenkor. A hasonló korú fiú — szeplős orrú rosszcsont — gonosz vi- gyorral figyeli őket egy fa mö­gül. Megvárja, míg jó sok „drá­gakő” összegyűlik, aztán odasé­tál és papucsos lábának egyet­len mozdulatával belesöpri a vízbe mind. Azaz, nem mind, egyet, egy laposat megtart. Ezzel ugyanis jól lehet „kacsázni”. Be is mutatja mindjárt a dühtől, meglepetéstől szólni sem tudó lányoknak. Mi találkozott itt a parton? A költészet a földhöz ragadt reali­tással, az érzelmes női lélek a nyers férfiúi mentalitással?—tű­nődöm. Mielőtt azonban eldönt- hetném a kérdést, a barátnők nekiesnek a merénylőnek és rúgják, ütik, csikarják, ahol érik. Mint két kis fenevad. A sétahajó fedélzetén két ten­gerészegyenruhás férfiú vonja magára az unatkozó hölgyek te­kintetét. Az egyik kicsi, esetlen emberke, lötyög a fenekén a fe­hér nadrág, elálló füléig csúszik az aranyhorgos tányérsapka. A másik ifjú, s olyan snájdig, ami­lyen csak egy igazi tengerész lehet. Az indulásig ő a császár. Azután viszont a kis esetlen. Egyetlen parancsára ész nélkül ugrik a deli legény és eltűnik lent, a hajófenéken. Ha tudna olvasni az elkomo­ruló női arcokon a kapitány, bi­zonyára forró hálát rebegne az égnek, hogy a MAHART-nál nem asszonyok, lányok osztogat­ják a rangokat. Békés Dezső nács 1969. július 1-től elrendelte egyes községek egyesítését, össze­vonását és közös tanácsok alá való rendelését. Az érintett közsé­gek a változásoknak megfelelő csoportosításban a következők: Egyesítés. Baranya megye: 1. Gödre. (Gödrekeresztúr, Göd- reszentmárton egyesítéséből). Békés megye: 2. Mezőkovácsháza (Mezőko- vácsháza, Reformátuskovácsháza egyesítéséből). Fejér megye: 3. Sárbogárd (Sárbogárd, Sár- szentmiklós egyesítéséből). Győr-Sopron megye: 4. Győrújbarát (Kisbarát, Nagy­barát egyesítéséből). SzabolcsSzatmár megye: 5. Városnamény (Városnamény, Gergelyiugornya, Vitka egyesí­téséből). Vas megye: 6. Uraiújfalu (Széntivánfa, Urai- újfalu egyesítéséből, amelyek ed­dig Répcelakkal voltak közös ta­nácsi igazgatásban). Zala megye: 7. Zalakomár (Kiskomárom, Ko- márváros egyesítéséből). Összevonás. Vas megye: 8. Szombathely (Szombathely, Zamat összevonása). Zala megye: 9. Zalaegerszeg (Zalaegerszeg, Bazita, Ebergény, Ságod, András- hida, Szenterzsébethegy összevo­nása). Közös tanácsok alakítása. Baranya megye: 10. Majs, Udvar, 11. Kétújfalu, Bürüs. Gyöngyösmellék, Várad, 12. Teklafalu, Endrőc. Borsod-Aaba jdú-Zemplén: 13. Edelény, Abod, Balajt, Da- mak, Löd besenyő, Szendrőlód, 14. Lak, Hegymeg, Irota, Szakácsi, Tömör. 15. Múcsony, Szuhakálló, 16. Sza­lonna, Martonyi, Meszes. 17. Szendrő, Galvács, Szuhogy, 18. Hejőkeresztúr, Hejőszalonta, Sza­káid, 19. Sajószöged, Muhi, Nagy- csécs, Sajóörös, 20. Tiszapalkonya, Oszlár, 21. Tiszatarján, Hejőkürt, 22. Négyes, Tiszavalk, 23. Tárd, Cserépváralja, 24. Arnót, Sajópál- falva, 25. Bocs, Berzék, 26. Parasz- nya, Radostyán, Varbó, 27. Sajó- kápolna, Kondó, Sajólászlófalva, 28. Sajókeresztúr, Sajóecseg, 29. Bodrogolaszl, Sárazsadány, 30. Ci- gánd, Tiszacsermely, 31. Karcsa, Karos, 32. Tiszakarád, Györgytar­I ló, 33. Zemplénagárd, Dámóc, Révleányvár, 34. Bodrogszegi, Sze- gilong, 35. Szerencs, Ond, 36. Ti­Fejér megye: 38. Szabadbattyán, Urhida. Győr-Sopron megye: 39. Kisbajcs, Nagybapcs, Vének, 40. Ménfőcsanak, Gyimrót, 41. Pázmándfalu, Nyalka, 42. Táp, Tápszentmdklós, Győrasszonyfa, 43. Hédervár, Lápot. Komárom megye: 44. Gyermely, Szomor. Nógrád megye: 45. Csitár, Iliny, 46. Kétbodony, Kisecset, Szente, 47. Rétság, Bánk, Tolmács, 48. Zabar, Szilaspogony. Pest megye: 49. Sóskút, Pusztazámor, 50. Gal- gamácsa, Vácegres. Váckisújfalu, 51. Valkó, Vácszentlászló, 52. Gomba, Bénye Káva, 53. Vasad, Csévharaszt, 54. Ráckeve, Sziget­becse, 55. Rád, Penc. Somogy megye: ’ 56. Babőcsa, Rinyaújnép, So- mogyaracs, 57. Barcs, Somogytar- nóca, 58. Darány, Drávagárdony, Drávatamási. Kastélyosdombó, 59. Komlósd. Drávaszentes, Péter- hida, 60. Lad, Patosfa, 61. Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, 62. Somogyvár, Pamuk, Somogyvámos, 63. Szőlős- györök, Gyugy, Szőlőskislak. 64. Attala, Kapospula, 65. Nagybajom, Jákó, 66. Osztopán, Bodrog, 67. Somogysárd. Üjvárfalva, 68. Szen­na, Kaposszerdahely, Patca, Szil- vásszentmárton, Zselickisfalud, 69. Szentbalázs, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kapós gyarmat, §ántos, 70. Marcali, Boroka, Bize, Csö- mend. Horvátkút, Kelevíz, 71. Mesztegnyő, Gadány, Hosszúvíz, 72. Nemesvid, Somogysimonyi, 73. Sávoly, Főnyed, Szegerdő, Szőke- dencs, 74. Kutas, Beleg, Kisbajom, Szabás, 75. Lábod, Nagykorpád, Rinyabesenyő, 76. Balatonszabadi, Siójut, 77. Kapoly, Somogymegy- gyes, Zics, 78. Kisbárapáti, Bony- nya, Fiad, 79. Kőröshegy, Bálvá­nyos, Kereki, Pusztaszemes, 80. Kötcse, Teleki, Nagycsepely, 81. Nagyberény, Som, 82. Tab, Bá- bonymegyer, Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj, Zala. Szabolcs-Szatmár megye: 83. Baktalórántháza, Nyirkércs, 84. Csenger, Szamosangyalos, Sza- masbecs, Szamostatárfalva, 85. Csengersima, Komlódtótfalu, Nagygéc, 86. Csengerújfalu, Ura, 87. Gacsály, Császló, 88. Nagyhó­dos, Kishódos, Méhtelek, Garbolc, 89. Porcsalma, Pátyod, 90. Rozsály, Tisza berek, Zajta, 91. Botpalád, Kispalád, 92. Kölese, Sonkád, Fü- lesd, 93. Jánkmajtis, Kisnamény, Darnó, 94. Ópályi, Nyírparasznya, 95. Győrtelek, Géberjén, Füpös- daróc, 96. Tímár, Szabolcs, 97. Barabás, Gelénes, 98. Beregsurány, Márokpapi, Beregdaróc, 99. Csa- roda, Tákos, Hete, Fejércse, 100. Ilk, Gemzse, 101. Olcsva, Olcsva- apáti, 102. Tiszaszalka, Tiszavid, 103. Városnamény, Kisvarsány. Tolna megye: 104. Aparhant, Nagyvejke, 105. Győré, Izmény, 106. Hőgyész, Ka- laznó, 107. Kéty, Murga, 108. Kis- vejke, Mucsfa, Závd, 109. Mő- csény, Bátaapéti, Grábóc, 110. Nagyodorog, Bikács 111. Decs, Sárpilis, 112. Tolna, Fácánkert, Mőzs, 113. Értény, Koppányszántó, 114. Belecska, Keszőhidegkút, 115. Gyönk, Diósberény. Szakadát, Szárazd, Varsád. Veszprém megye: 116. Kerta, Iszkáz, Kamond, Ka- rakószörcsök, 117. Tüskevár, Apá­catorna, Kisberzseny, 118. Alsó- páhok, Felsőpáhok, 119. Kéttor­nyúlak, Nóráp, 120. Marcalié, Vár- kesző, 121. Nemesszalók, Marcal- gergelyi, Vinár, 122. Nemesgör- zsöny, Nagyacsád, 123. Pápaková­csi, Döbrönte, Ganna, Kúp, 124. Pápateszér, Bakonyság, Bakony- szentiván, 125. Balatonederics, Nemesvita, 126. Lesencetomaj, Le- sencefalu, 127. Sümeg, Sümegprá- ga, Zalagyömörő, 128. Ukk, Me- gyer, Rigács, Zalameggyes, 129. Alsóőrs, Felsőőrs, Lovas. 130. Bala- tonudvari, Aszófő, örvényes, 131. Csopak, Pál óznak, 132. Gyulafirátot Kádárta, 133. Herend, Bánd, Hárs­kút, Márkó, 134. Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó, 135. Nemesvámos, Hidegkút, Tót- vázsony, Veszprémfajsz, 136. Pé- csely, Dörgicse, Kisdörgicse, Vá­szoly, 138. Bakonyszentkirály, Bakonyoszlap, Csesznek, 139. Veszprémvarsány, Lázi, Sikátor. Zala megye: 140. Páka, Dömefölde, Kánya­vár, Ortaháza, Pördefölde, 141. Szentgyörgyvölgy, Magyarföld, Márokföld, Nemesnép, 142. Zala- bakasa, Kerkabarabás, Pórszom­bat, Szilvágy, 143. Becsehely, Pet- rivente, Valkonya, 144. Murasze- menye, Csömyeföld, Kerkaszent- király, „Murarátka, Szentmargit- falva, 145. Pusztamagyaród, Bú­csúja, Szentlászló. 146. Fűzvölgy, Homokkomáromi, Hosszúvölgy. 147. Galambok, Zalaszentjakab, 148. Gelse, Kilimán, 149. Magyar- szerdahely, Bocska, 150. Miklósfa, Liszó, 151. Alsónemcsapáti. Nemes- apáti, 152. Bagodvitenyéd, Bon- codfölde, Hagyárosbörönd, Felső- bagód, Zalaboldogfa, 153. Bak, Sárhida, 154. Bocfölde, Botfa, Csa­tár, 155. Egervár, Gősfa, Vasbol­dogasszony, 156. Gellénháza, Ibor- fia, Lickóvadamos, 157. Nagylen­gyel, Gombosszeg, Ormándlak, Petrikeresztúr, 158. Pókaszepetk, Gyűrűs, Kemendollár, Vöckönd, Zalaistvánd, 159. Söjtör, Puszta- szentlászló, 160. Tófej, Raktüttős, Pusztaederics, 161. Vaspör, Oz­mánbük, Zalaháshágy, 162. Zala- cséb. Kávás, Zalaszentgyörgy, 163. Zalalövő, Budafa, Csődé, 164. Za- laszentiván, Alibánfa, Petőhenye, Zalaszentlőrinc, 165. Dióskál, Egeraracsa, Zalaszentmárton, 166. Kehida, Kallósd, Kustány, 167. Zaiabér, Batyk, Dötk, Pakod, Za- lavég, 168. Zalacsány, Almásháza, Ligetfalva, Tilaj. Balatoni kecskekörmök

Next

/
Oldalképek
Tartalom