Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

1969. július 10. 5 Csütörtök Fúvósok országos találkozója A szövetkezeti nap alkalmából Országos Fúvószenekari Találko­zót rendeznek — első Ízben — jú­lius 19 és 20-árt Sarkadon. A du­nántúli Siklós mellett most az Al­föld is részesülhet e különleges zenei élményben. Sarkadon komoly hagyományai varrnak a fúvós zenének, a visz- szaemlékezések szerint „szinte rézfúvós dinasztiák alakultak ki, máig is gondoskodva arról, hogy a közös zenélés e formájának szeretete apáról fiúra szálljon”. A kétnapos hangversenyre, melynek megnyitója szombaton délelőtt 10 órakor lesz, kilenc fú­vószenekar jelentette be rész­vételét Népdalok, virágénekek bemutatója Gyulán Kedden este tartották meg Gyulán, az Erkel Ferenc Műve­lődési Központban az Országos Filharmónia hangversenyét. A műsorban Csajbók Terézia és Béres Ferenc virágénekeket, népdalokat, kuruc-dalokat, Ba- lassi-énekeket adott elő, majd Gerencsér Ferenc, Szalay József cimbalom-, Kecskés András gi­tár-, valamint Kertész Lajos zongoraművész közreműködésé­vel Bartók, Kodály és Szokolay Sándor műveit is bemutatták. Segítenek a pályaválasztóknak Három évvel ezelőtt a Fővárosi Tanács V. B. határozata alapján hozták létre a Fővárosi Pályavá­lasztási Intézetet. Az idén, június­ban Deák Ferenc utcai új épüle­tében végre méltó helyre került ez a fontos intézmény. Pszicholó­gusok, közgazdászok, pedagógusok dolgoznak az intézetben. Tanácsot adnak a 8. osztályt végzetteknek, a gimnáziumból kikerülőknek — milyen továbbtanulási vagy szak­ma tanulási lehetőség áll rendel­kezésükre. Még az iskolaév alatt 800 nyolcadikos osztályfőnökkel, 200 negyedik gimnazista osztály­főnökével és 15—16 ezer szülővel beszélték meg a pályaválasztás lehetőségeit. Évente 3700 azoknak a gyerekeknek a száma, akiket továbbtanuláshoz és 1100, akiket munkavállaláshoz segítenek. Külön foglalkoznak a mozgás- szervi és beteg gyermekek pálya­választásával. Az idén 770 állami gondozott fiútól és lánytól kér­dezték meg: mi akar lenni. Szolnokon és Tatabányán mű­ködik már hasonló intézet, de valamennyi megyei tanács mun­kaügyi osztálya szervez pályavá­lasztási tanácsadást. Gyakran jönnek vidékről kollégák fővárosi intézetbe tapasztalatért, tanácsért. A Fővárosi Pályaválasztási In­tézetben külön pszichológiai cso­port foglalkozik a problémás gye­rekekkel. Azokkal, akik saját ma­guk valamilyen okból nem tud­ják eldönteni, mihez kezdjenek, hová menjenek. Dr. Takács Márta, a pszicholó­giai csoport vezetője mondja el, hogy évente 1500—2000 gyereket vizsgálnak. Az iskolák osztályon­ként két-két tanulót küldhetnek, de sokan Jelentkeznek egyénileg, akik maguk érzik szük­ségét a pszichológiai vizsgálatnak. Sokkal több az érdeklődő, mint amennyivel a csoport foglalkozni tud. Húsz-huszonkét gyerek csopor­tos teszt-vizsgálatával kezdődik a Érik a sárgadinnye Bánkúton Bánkút egyik új terméke, a dinnye, gyorsan meghonosodott és pár év alatt márkás hírnevet hozott a gazdaságnak. Az idén 100 holdon terem sárga- és görög­dinnye. Az ideiglenesen letelepített hevesi és almáskamarási dinnyések szorgalmának, hozzáértésének kö­szönhető többek között, hogy a jól előkészített nagy táblán bő termést hoz a dinnye. Előrelátha­tólag holdanként 100 mázsa felett „szüretelnek”. Az enyhén, ana­nász ízű, illatos sárgadinnye éré­se megkezdődött. Az első szállít­mányt, Gyulára küldték, de né­hány nap múlva folyamatos diny- nye-eladásra számíthatnak. lémákkal gus? ( Szerencsés volt a Gyulai Vár­színház hatodik évadjának nyitó- darabjaként Jékelv Zoltán Feje­delmi vendég című történeli vígjátékát választani, Egyn mert magyar történelmi vígjáfé- kot még nem játszottak a foglalkozás. Ezt kiértékelve a pszichológus egyenként és több­ször (de legalább két alkalommal) beszélget a pályaválasztóval, Akad olyan gyerek is, aki fél évig jár hozzájuk. — Addig folytatjuk a vizsgáló­dást, a személyiség sokoldalú megismerését, míg ki nem derít­jük a gyerek erős oldalait, pro, lémáit. Végezetül teljesen kőnkről munkát, pályát ajánlunk. Hj egyetemre készülőről van szó , . . .... Például konkrétan meg tudjuk, ***z*y<* gyulai végvár udvan mondani, ki legyen erősáramú I má-sré8Zt> mert éppen az' „ho*y mérnök, sőt még azt is, hogy az í vígjátékról van szó, rendezőnő egyetem elvégzése után üzemmér- színésznek a megszokottoj éltéi) nők legyen és ne kutató. feladatokat szab, es ha ot é' _ , í alatt a megszokás a veretes, törté­“ ■ Äk h'1“1 drámákra esküdött, jó cg; találkozik a pszicholó-| klg frlsfiítés: nézzük ^ történél- . . | met a másik oldaláról!• , _ ,9** néhány tipikus példa -Jékely Zoltán n^xn "véletlenül bár kizárólag normál képességíj nyúlt vissza Erdély történelmi múltjába, számára Erdély a szü- | lőfölddel egyenlő. Verseire indu­lásától, mind mostanáig nagy Fejedelmi vendég a várszínházban hogy a műfaj SB^sgenvedjen csór- bát —, fejedelmi büntetésül Zsó­fit káliyjetóp féleségül venni, ná­iszlay István rendezte az elő, adást. Elgondolása — a várszín- házi játékok céljával egyezően — ezúttal is az volt, hogy történelmi múltunk egy érdekes — kivétele­sen — komikus epizódját hitele­sen életre keltsoJBiztos kézzel ta- lüálto—mag -azokat a helyzeteket ' /,cfrAfj ........ ..... . va lSaz áj-grínyi foga^á^sTa török, köveíNjybmáhán kífakuló reszke- eg fejedelmi felbuzdulás, a kény* ÍTirfi ntlríliifi nWiirnrn~lrrlr a leg­gyerekeket vizsgálunk, adódná különböző betegségekkel kapc: latos nehézségek a pályaválaszú során. Az életkorukhoz ké] lassan fejlődőknél, akik ugya később behozzák ezt az elmara dást — keressük, hogy mire számíthatnak. Tanulmányi eredménnyel kapcso- j ságán^k latos problémája, az értelmes, de] esetet, j inspiráló hatással van az erdélyi J népköltészet ^^tladelmi vendéfr, Vígyvalli^7A~jSi I rpára Bettiiéi/ Miklós önéleirfasá- ; bán bukkaiítam. Apaffy'Mihály, ■ az NptoW) igazi erdélyi fejedelem hlszékempjegópek'őe lobbanékony. Jz^yttására idézi azt az or fpgarasi udvarában ipikusabban fejezik ki a szerep­űk és a valóság viszonyát, a leg­kisebb rezdüléstől a nagy kitöré- ;ekig ívelve. Ez a törekvés bizto­sítja aztán, hogy a figurákban és azok egymásra hatásában rejlő 1 omtkus tartalom általában a le­hetőségek határáig kibontakozik, megteremtve a hangulat derűjét, mely vígjáték esetében nélkülöz- heteÜenpThätT^uiat------iga»----­n em szorgalmasan tanuló gyerek­nek van. A speciális képességgel rendelkezők, akik más tárgyak gyengék, szintén nehezen találjá meg helyüket. A Fővárosi Pályaválasztási Ii - tézethez kerülnek azok a gyen - kék is, akiknek nem sikerült a pólyaválasztásuk. Akiket ne n vettek fel az iskolába, ahová jí - lentkeztek. Az ilyen gyerekek te - vábbtanulási lapját az iskolák i pályaválasztási intézetbe küldi! . Ide aztán behívják a gyerekeket és a szülőket. Érdeklődési körének, képességeinek megfelelő hasonló pályát, iskolát, szakmát ajánla­nak. Az idén már 1400 ilyen gye­rek fordult meg az intézetben, 86 százalékban lányok, 14 százalék­ban fiúk. Most is tudunk ajánlaná 6—7 ezer felvételi lehetőséget — mondja Hingyi György csoportve­zető. — Például vas- és gépipari, gépszerelő, építőipari, kohászati, vegyi- és textilipari szakmákban. De vannak iskolák is, ahol keres­nek még jelentkezőt. S tudunk ja­vasolni 4—6 órás munkahelyeket az elhelyezkedni kívánóknak. Kádár Márta A TÖTKOMLÓSI HALADÁS MG TSZ-NÉL 10 000 kéve nád és 80 család méh eladó Érdeklődni lehet a tsz irodájában 579 tilassan bontakozik, az első rész él hám os Zrínyi Mik- ! ^hpzen mozdul; erőteljesebb dar- naturgiai segítség az egesz darab orránál faaua­egy u. ló^-fla m, Nagyszerű vígjáték lehetősége bontakozhatott ki a szerző előtt, s miután egy francia kalandor-diplomata. Abbé Reve­rend erdélyi beszámolóját is átta­nulmányozta, amelyben újabb adalékokat talált az ál-Zrínyi fo­garasi csínyéhez; a mű megszüle­tett. És, hogy ősbemutatójának színhelye éppen a gyulai végvár lett. az előadás ismeretében nyu­godtan állíthatjuk, hogy előnyén Amikor a bástyákról a szinpad­irányuló reflektorok kigyúl- naV. Apaffy Miljály fogarasi ud-, ban vagyunk. Idő: a XVII; század második; fele, A színed irt és öreg inasa beszél get. Apkffv gyötrődik amiatt, bog' a Fénve\ Porta vazallusaként let’ fejedelemé hogy úgy kell táncol nia. ahogv\a török muzsikál, s!_ hogv esen^oeére tudatát csak bor-jl isszasáffgal Vtudia feledtetni,j jóértelmű „Igyunk. hogV hóbetrodiénk emeli sűrűn a ínip^t. meri jósze­rével valóban sok . felejteni valója lenne. Így marad Vgasznak a bor és Zsófi, a szép özvegy, aki ke­gyeivel sohasem fukfer: így válik Apaffy hiszékenységét és egész jelleme egy olyan helyset drámai töltésévé, Melyben a szerelmi bot­rányok elől bujdosó ál-annyi áll az egyik /oldalon, a fejedéiért) a ;zámAra hasznos lett volna. Kü- önöse\ áll ez az ál-Zrínyi alak,- ának megírására, aki sokkal na- lyobb pqrt kavar, mint amilyenre ;épesnek\látszik. Ez viszont, él to­ldást okok a dráma belső' szer­ezeti egyensúlyában, mellyel a ndezőnek, Színésznek keményen meg kell küzdenie. Már az expo­zíció is elnyújtott (a rendezés láthatóan gyorsításra törekedett), különösen itt sok/a dialóg, mely bármennyire cselekmény! értel­mű, a történet, előzményeit adja és: előrehalad pitala\— a vígjáték természete (a málxxlik rész a példa erre!) több, símmel is jobban követhető cselekvés-moz­gást kíván. A várszínnézban a környezet ihlető ereje ik jobban [ simul ez utóbbihoz, és ezt Miszlay István az ötesztendős ittenPyutin al­_ kotó módon adta hozzá a darab­hoz.*^ o b orissza, hiszékeny és élveteg Apa^fyt Iványi József kelti élet­re. A szerző hatalmas szerep­anyagot adresszái a fejedelemnek, Ivány)( a komikum lélektani ele­meinek hangsúlyozásával, kitűnő mozgásbeli megfigyelésekkel sok­színű jelemet formál, néhol egé­szen braVúro# színészi pillanatok­kal fényesítve alakítását. Az ál- Zrínyi, a \,fejedelmi vendég” Fii- löp Zsigmond. A kissé érdekte­lenre sikerűit figurából többet nem hozhat ki, szép színpadi be­szédével mavad elsősorban emlé- cezetes a nézők számára. Reme­tei Suka Sándor Bocskor Bódi, az Í l-Zrínyi furfangos szolgájának zerepében, aráíiyérzéke és komé- iázó kedve nélkül szinte ej sem képzelhető ez az előadás. A vígjáté­ki stílus és hangulat kitűnő meg­testesítői Tyll Attila, Horkay Já­nos, Gelley Kornél, Tolnai Miklós és Fekete Tibor. Tetszett a feje. delemasszony szerepében Stefanik Irén, Petényi Ilona Zpófi alakító­ja a szerep adta kevés lehetőséget is inkább külsődleges eszközökkel oldotta meg. Szoboszlag Sándor m gyanakvó Bethlen Miklós arcélét egyszerűen, világosan formálta ki, egy-egy jelenetében Sittnénfalvy Sándor, Körösztös István, Simon Géza és Izsáf Miklós is hozzájá­rult az író és a rendező törekvé­seinek megvalósításához. A, dísz­letek Csányi Árpád tervei szerint készültek, jól használta ki a vár­színpad lehetőségeit, melyek ez esetben bizonyos korlátokat is je­lentettek. Végül szólni kell a jel­meztervező Vágvölgyi Ilonáról, aki mind több előadás jelmezei-, nek érdekes és értő megtervezésé, vei hívja fel magára a figyelmet. Sasa Ervin _ \u A képen Tyll Attila, Horkay Já­nos, Fülöp Zsigmond, Suka Sán­dor, Petényi Ilona és Iványi Jó­zsef. e*\ f o\ i ' * \ ü Magyar nemzetiségű dolgozik tanácskozása Romániában másikon, A török fogságbó\ Er­délybe menekülő velencei ifjút, az asszonyok kedvel azonban a fogarasi udvarban kerüli el a végzet, mely Zsófi ké­pében igencsak kézzelfoghatóan jelenik meg előtte, hogy sorsa ala­kulását a továbbiakban meghatá­rozza; A végén azonban egy tö­rök körözőlevél minden turpisság­ra fényt derít, és az 'ádWSrinyi — r Bukarest | A Romániai Magyar Nemzeti- ■gű Dolgozók Tanácsa plenáris est tartott, napirenden a Román mmunista Párt 10. kongresszu- a kidolgozott tézisek megvita- szerepelt. Péterfi István aka- ikus, a tanács elnöke előadói bűzödében hangoztatta, hogy a i mdgyar nemzetiségű dolgozók lel- j “Ogy a magyar nemzetiségi kul- kesedóssel veszik ki részüket a té- túra szerves része az ország szo­A plénum levelet intézett az RKP KB-hoz, személy szerint, Nicolae Ceausescu-hoz, a párt fő­titkárához. A levél hangoztatja, hogy a szocialista Románia egyik nagy vívmánya a nemzetiségi kér­désnek a marxizmus—leninizmug szellemében történt megoldása ég zisekben kijelölt feladatok valóra váltásából. cialista kultúrájának és harmoni­kusan fejlődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom