Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-10 / 157. szám
Á MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. JÜLIUS 10., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM Megkezdődtek Szófiában a magyar-bolgár tárgyalások Szófia (Bajnok Zsolt és Nagy Károly, az MTI tudósítói jelentik: Szerdán délelőtt Szófiában, a Lozanec-i kormányrezidencián megkezdődtek a magyar—bolgár hivatalos párt. és kormányközi tárgyalások. A magyar delegációt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter* Papp János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes* az MSZMP KB tagja és Roska István, a Magyar Népköz- társaság szófiai nagykövete. Bolgár részről a küldöttséget Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Ivan Mihajlov hadseregtábornok, a BKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes, Tano Colov, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnökhelyettes, a tervbizottság elnöke, Ivan Basev, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter, Marij Ivanov, a Központi Bizottság tagja, gépipari miniszter és Humánum és gazdasági érdek Az újságok hasábjain, szak- szervezeti és egyéb munkásvédelemmel foglalkozó fórumokon, gyakran megfogalmazzák mostanában: A vállalatok egy része minden anyagi erejét a termelő beruházásokra fordítja s elhanyagolja a szociális létesítményeket. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy az ember tudja, mi erre a magyarázat: Az új gép, jármű, munkacsarnok kézzel fogható gazdasági eredményt hoz, míg a tágas, világos ebédlő, csempés falú zuhanyozó, tiszta mellékhelyiség „csak” az emberek munkakörülményeit javítja. A csak szót azért tettük macskakörmök közé, mert jelezni ki- ' vántuk, hogy a munkakörülmények javítása korántsem lehet másodlagos szempont a helyesen gondolkodó vezetők számára. Hiszen a termelés nem öncélú folyamat, éppen azokért van, akik a termékeket előállítják. Hogy mennyire nem lehet elválasztani egymástól a szűkén vett gazdasági és a szociális teendőket, arra kitűnő példát szolgáltat egy nemrégiben lezárult NEB-vizsgálat. A közúti áru- szállítással foglalkozva, a népi ellenőrök megállapították, hogy a megyei autóközlekedési vállalatnak egyre nagyobb gondot okoz a rakodómunkások hiánya. De ezenkívül megnehezíti a szállítási feladatok végrehajtását a gépkocsivezetők és műszakiak nagyfokú fluktuációja is. A NEB-jelentés szerint a munkásvándorlás egyik fő oka az, hogy az AKÖV szociális létesítményei — egy-két hely kivételével — nem felelnek meg a minimális követelményeknek sem. Különösen a békéscsabai és az orosházi pályaudvaron hiányzik a fürdő, öltöző, ebédlő. Ezeken a munkahelyeken tehát még mindig a vagonok árnyékos oldalához kuporodva, hideg kosztot rág a rendkívül nehéz fizikai munkát végző rakodó, és a műszak befejeztével csak tessék- lássék módon öblítheti le magáról a salakot, port, csap alatt vagy lavórban. Az ilyen kényelmetlenséget nem lehet fizetéssel pótolni és különösen nem lehet szép szavakkal, ígérgetésekkel. Bizonyság rá, hogy a rakodók és gépkocsivezetők egy része tovább áll, amint teheti. Jelentkeznek azoknál a vállalatoknál, ahol több gondoskodást tapasztalnak. A NEB vizsgálata szerint az ilyen üzemekben nincs is hiány rakodómunkásokban. Az AKÖV igyekszik gépesítéssel pótolni az emberhiányt. Nem vitatjuk, a jövő útja ez. Lassan emelővillás targoncák, daruk helyettesítik minden nehéz munkaterületen az embert. De amíg idáig eljutunk, még eltelik néhány esztendő. Mert nem elég gépeket vásárolni. Gondoskodni kel a gépek javításáról, az áruk 1 beszéléseknek az Vaszil Bogdanov, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyalások jellegét és témáját lényegében két körülmény határozza meg. Az egyik, hogy új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írnak alá a két ország vezetői. A másik, hogy ez a szerződés nem egyszerű megismétlésé az elsőnek, hiszen az elmúlt két évtizedben történelmi változások mentek végbe mindkét országban és a nemzetközi viszonyokban is. Az első szerződés aláírásakor még nem létezett a szocialista országoknak a KGST által fémjelzett szoros gazdasági együttműködése és nem született meg az a katonapolitikai szövetség sem, amelyet a Varsói Szerződés Szervezete testesít meg. A mostani szerződés a szocialista internacionalizmus szellemében, a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés konkrét útjait, módjait és formáit igyekszik meghatározni. A lozaneci rezidencia tárgyaló- termében a delegációk kölcsönösen tájékoztatják egymást országaik helyzetéről, a szocialista építésben elért eredményeikről. Áttekintik az együttműködés két évtizedét és véleményt cserélnek a közös munka továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Szőnyegre kerülnek a nemzetközi élet időszerű kérdései is. Az ilyen irányú megad különös jemegfelelő csomagolásáról — ra- lentőséget, hogy a kommunista kodólapok stb. —, sőt a rakte- reket is úgy kell kialakítani, hogy a targoncák és egyéb járművek biztonságosan mozoghassanak. Ügy szoktuk mondani, hogy a rakodás gépesítése komplex feladat. Teljes megvalósítása még tetemes anyagi erőt és hosszú időt kíván. Állításunk igazolásául megemlítjük, hogy az AKÖV az elmúlt évben 21,1 százalékkal több rakodógéppel rendelkezett, mint 1967-ben. A gépi munkával kitöltött napok száma azonban csak 2,9 százalékkal növekedett, részben a javítások elhúzódása, részben munkaszervezési okok miatt. Nyugodtan levonhatjuk tehát a végső következtetést: a jövő a gépeké, de még sokáig nagy szükség lesz az erős, gyakorlott rakodókra. Gépkezelőkre, kisegítő személyzetre pedig még azután is. Semmivel sem menthetik tehát a szállító és egyéb vállalatok a dolgozók rossz szociális körülményeit. Elsősorban társadalmunk legfontosabb alapelvére, a dolgozó ember megbecsülésére, védelmére kelj hivatkoznunk, amikor vitába szállunk azokkal a gazdasági vezetőkkel, akik ott spórolnak, ahol nem szabad. De mint a 8-as számú AKÖV munkaerőhelyzete bizonyítja, a humánumon kívül a szociális körülmények javítását sürgetik gazdasági indokok is. Békés Dezső és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozását követően, a két küldöttség az elsők között igyekszik a gyakorlatban alkalmazni, az időszerű politikai tennivalókra konkretizálni a moszk- vában lefektetett alapelveket. Ennek megfelelően foglalkoznak Vietnam problematikájával. Szó esik a tárgyalásokon az európai biztonság problémaköréről, a finn kormánynak az összeurópai konferencia egybehívásával kapcsolatos kezdeményezéséről. A közel-keleti helyzet megtárgyalását nemcsak az ottani feszültség növekedése teszi aktuálissá, hanem az a körülmény is. hogy Todor Zsivkov alig egy héttel ezelőtt tért vissza Algériából, s így közvetlen személyes tapasztalatokról is számot adhat magyar partnerének. (MTI) Lapunk tartalmábólt „Futballháború“ Közép - Amerikában (2, oldal) A gabonatenger hajósa (3. oldal) Agitáció (3. oldal) Szerkesszen velünk! (4. oldal) Fejedelmi vendég a várszínházban (5. oldal) Nem okozott különösebb gondot a Körösök nyári áradása Napokkal ezelőtt arról tájékoztatta szerkesztőségünket Kádár Imre, a Köröevidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki titkára, hogy a folyókon az utóbbi évtized legveszedelmesebb nyári árhulláma alakult ki a sorozatos esőzés következtében. A Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körös, valamint a Kettős-Körös annyira megáradt, hogy a hullámteret elöntötte. Az árhullám levonulása legkritikusabb volt a Fekete-Körösön. Tulajdonképpen ide helyezték készenlétbe az árvízvédelmi készültségi szolgálat gyulai osztagát, hogy az igen nagy mennyiségű víz elvonulásának biztonságát segítsék. Takács Lajos, a vízügyi igazgatóság vezetője arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy nem okozott különösebb gondot a korábban veszélyesnek ígérkező nyári áradás. Július 6-án a Fehér-Körösön I. fokúra mérsékelték, ugyanezen a napon, délután 4 árakor a Fekete-Körösön megszüntették az árvízvédelmi. készültséget. A helyzet annyira javult, hogy július 7-én reggel 6 órakor a Fehér-Körös és a Kettős-Körös mentén az igazgatóság egész területén az árhullám elvonulásával a figyelő szolgálatot feloszlatták Tízezren hárommillióért Az elmúlt évben egymillió ember üdült a Balatonnál. A kirándulókkal együtt, akik többnyire víkendre utaztak a tó partjára, a hárommilliót is meghaladta a magyar tenger nyári vendégeinek a száma. Az idei főszezonban hasonló forgalomra számítanak. Azoknak a száma, akik a nyaralókat, kirándulókat ellátják, kiszolgálják és szállítják, meghaladja a tízezret. VWWVWW^ ' Kollégium épül Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy Békéscsabán a Gyulai út mellett épül az Iparitanuló- Intézet új kollégiuma. Az épület már is impozáns látványt nyújt, bár még a befejezés messze van. Fotó: Demény
