Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

1969. Julius 8. 10 Kedd Kl felel a foglalkozási megbetegedésekért? A légkalapács és a kőfaragó—Rendesték a vállalatok közötti vitát Három mentőautó ára gyűlt össze A foglalkozási betegségekből eredő kártérítési perekben több, irányelvül szolgáló állásfoglalás hangzott el az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik szobrászipari vállalat­nál egy kőfaragó három évig kü­lönböző légkalapácsokkal dolgo­zott. Egy idő után észrevette, hogy bal kezének ujjai zsibbadnak és érzéktelenné válnak. Az orvosi vizsgálat megállapította: a vibrációs eszközzel történt huzamos munkavégzés követ­keztében — alkati okokból — érszűkület keletkezett. A kőfaragó azóta is betegállo­mányban van. Ilyen előzmények után a vállalattól korábbi kere­sete és a táppénze közötti külön­bözet megtérítését kérte, de el­utasították. Panaszára a munka­ügyi döntőbizottság a vállalatot a munkabérkülönbözet megfizetésé­re kötelezte. A határozat indok­lása szerint, bár az orvostudo­mány mai ismeretei mellett min­den kétséget kizáróan nem álla­pítható meg, hogy a préslég- szerszámmal több éven át foly­tatott munka érszűkületet okoz­na, de a vibrációs szerszám hasz­nálata valószínűleg egyénenként különböző biológiai hatást vált ki. Orvosi vélemény alapján bizonyí­tottnak vehető, hogy az érszűkü­let a szóban forgó szerszámmal hosszú időn át végzett munka kö­vetkezménye. A döntőbizottság határozata el­len a vállalat a kerületi bíróság­hoz fordult, amely kimondta: az igény alaptalan, mert a megbete­gedés a vállalat működési körén belül elháríthatatlan volt. Tör­vényességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a kerületi bíróság ítéletét hatá­lyon kívül helyezte és új eljárás­ra, valamint új határozat hoza­talára kötelezte. A munkavégzéssel járó megbe­tegedésért a vállalat nem tarto­zik kártérítéssel, ha bebizonyítja, hogy az elháríthatatlan volt — hangzik a határozat. Az igazság­ügyi műszaki szakértői iroda sze­rint azonban a vállalat nem tett meg mindent a betegség keletkezésének, il­letve kifejlődésének megakadá­lyozására, és ezzel súlyos köte­lességmulasztást követett el. Ugyanis nem szereztek be védő­kesztyűt, holott az a rezgésszámot csökkenti. Munka közben a kőfa­ragónak megfelelő szüneteket is kellett volna tartania. Elhanya­golták, hogy a dolgozó a kezét időnként meleg vízben öblítse, ami megakadályozhatta vagy leg­alább nagy mértékben csökkent­hétté volna a megbetegedést. Amennyiben a műsza­ki szakértői iroda megállapításai helytállóak, a vállalat nem hivat­kozhat arra, hogy dolgozója meg­betegedése elháríthatatlan volt. Mivel ez nemeseik műszaki, hanem orvosi kérdés is, ezért a kerületi bíróságnak be kell szereznie az Országos Munkaegészségügyi In­tézet szakvéleményét is és csak ezután hozhat megnyugtató íté­letet. Egy perben az a probléma me­rült fel; melyik vállalat a felelős, ha a dolgozó több munkahelyen volt alkalmazásban és eközben betegedett meg. A Legfelsőbb Bí­róság álláspontja a következő: Amennyiben a dolgozó egész­ségkárosodásában vagy foglal­kozási betegsége kialaku­lásában több munkáltatónál vég­zett munka játszott közre, az a munkáltató felel, akinél a munkaképesség-csökkenés kere­setveszteséget okozott. Ez az állásfoglalás azt a célt szol­gálja, hogy a foglalkozási beteg­ségből eredő igény érvényesítését megkönnyítse. Ugyanis az ilyen betegség általában huzamos idő alatt alakul ki és csak hosszabb idő után jár keresetveszteségben is megnyilvánuló munkaképesség- csökkenéssel. Ez az állásfoglalás nemcsak a munkavállalók érdekét kívánja védeni, hanem ezt minden ilyen jogvitában irányadónak kell tekinteni. Ugyanis ennek az ál­lásfoglalásnak alkalmazása kizár­ja, hogy a kártérítésre kötelezett vállalat — a közös károkozásra hivatkozva— egy másik, korábbi munkaadóval szemben megtérítési igényt érvényesítsen. Hajdú Endre A mezőkovácsházi járásban a Hazafias Népfront Bizottság és a Járási Béke Operatív Bizottság a szolidaritási hónap beindulása előtt felhívást intézett a tsz-ek és állami gazdaságok, valamint az üzemek dolgozóihoz, hogy tevéke­nyen vegyenek részt a vietnami akcióban, szervezzenek vietnami műszakot munkahelyükön. Ezt korábban lapunkban is közöltük. Az eredmény várakozáson felüli, hiszen a tervezett egy mentőautó helyett — amit a vietnamiaknak ajánlottak fel a járás .dolgozói — hármat tudnak vásárolni abból az összegből, ami összegyűlt. A viet­nami műszakok eredménye 254 506 forint Különösen kitettek magukért’ a mezőhegyesiek, ezen belül az állami gazdaság dolgozói. Mezőhegyesről összesen 96 124 fo­rint gyűlt össze, s ebből az álla­mi gazdaság dolgozói 61 644 fo­rinttal járulták hozzá a mentőau­tó vásárlásához. Dombegyházán 42 236 forint jött össze, s ebből az állami gazdaság dolgozói 30 ezer forintot adtak. Pusztaottlaka kis község, mégis jelentős az az ösz- szeg, amivel hozzájárultak a vi­etnami akció sikeréhez. Összesen 3925 forint gyűlt össze a község­ben. A mentőautót jelképesen a járási béketalálkozón adták át a vietnami követség képviselőinek. Az anyagi hozzájárulásnál a szolidaritási hónap sikerét az is bizonyítja, hogy a járásban 405 különböző békerendezvényt, kis- gyűlést, ankétot, találkozót tartot­tak. S a járási béketalálkozóval együtt több mint 20 ezer ember fejezte ki személyes megjelené­sével is tiltakozását az amerikai imperializmus barbár támadásai ellen. A rendezvények sikeréhez hozzájárultak 'azok a lelkes nép­front- és békeaktívák, akik fá­radhatatlanul vettek részt a szer­vezésben és lebonyolításban. Mun­kájukért köszönet jár. T. J. Előnyös új szolgáltatás Az OTP új szolgáltatást vezetett be a nagyobb városokban — az átutalási folyószámla betétet. A kezdeti tapasztalatok alapján elmondható, hogy a néhány hónap­pal ezelőtt bevezetett új szolgálta­tás — amint az OTP megyei fiókjá­nál erről tájékozódtunk —* helyes kezdeményezés volt Békéscsabán is. Akik szeptember 30-ig kapcsolód­nak be az akcióba, tombola-sorso­lás útján ezer, ötszáz, háromszáz és kettőszáz forintos betétkönyv juta­lomban részesülnek, ezenkívül töb­ben értékes ajándékot kapnak ok­tóber első napjaiban. Az OTP e tombolával azoknak kedveskedik, akik elsők között veszik igénybe ezt az új szolgáltatást. Az átutalási folyószámla figyelem­re méltó előnye, hogy a havi ki­adásokon túl, a téli nagyobb kiadá­sok (például az ugrásszerűen meg­növekvő gázszámla) összegyűjtésére is alkalmas, s az elfekvő összeg kamatozik. A befizetés egyszerű, s a pénzfelvétel lebonyolítása is gyor­san történik. (Hétfői napon reggel 8 órától este 6 óráig, a hét többi napján a rendszeres nyitvatartási időn belül bármikor elintézhető). Az átutalási, folyószámla-betét fenntartásos jellegű, csak a tulaj­donos —■ vagy az általa bejelentett személy — aláírására történik kifi­zetés. Az OTP a folyószámla forgal­máról minden hó végén elszámolást küld, melyhez csatolja a kifizetett díjszámlákat is. iHUHmmntHHUUUUUUUHHHUUHtUUUUUVUUVmHUUUUHHmUtHHUUHU Két traktor a fűarató-gépet a Mezőhegycsi Állami Gazdaság földjén. A felázott földön tengelyig süppedt a kerék és a munka egyfor­mán próbára ( tette az embert és a gépet. Fotó: Esztergálj ' Nyári mini-rejtvény lé a kapcsolat A gyulai járási tanács egyes osztályainak statisztikai munká­ja a korábbi időszakhoz képest sokat javult. A szakosztályok ve­zetői és a statisztikai felügyelő­ség kapcsolata rendszeressé vált. Az igazgatási osztály az anyakönyvi értekezletekre a fel­ügyelőséget is meghívja, s így a felügyelőségnek lehetősége nyílik arra, hogy a hiányosságo­kat közösen megbeszélje az anyakönyvvezetőkkel. Jó kapcso­lat alakult ki a járási tanács végrehajtó bizottságával is. Ezt igazolja az 1970-es népszámlálás előkészítő munkája. A statiszti­kai felügyelőség minden támo­gatást megkapott a vb-től, ah­hoz, hogy munkája eredményes legyen. Az együttműködést az 1970. január 1-én végrehajtásra kerülő népszámlálás munkája még hathatósabban igényli. A TÓTKOMLÓSI HALADÁS MG TSZ-NÉL 10 000 kéve nád és 80 család méh eladó Érdeklődni lehet a tsz irodájában. 579 A feudális világról regélő régi iratokat találtak a padláson Fődíjak: Selga táskarádió, dohányzóasztal. szőnyeg, karóra, asztali lámpa, női kötöttruha Egy júniusi napon Varga Antal, a kardoskúti Rákóczi Tsz agronó- musa keresett fel és egy iratcso­mót tett asztalomra. Orosházán, a Kerek utca 3. szám alatti háza padlásán találta egy öreg ládában elhelyezve. Családja ősi hagyaté­kából maradtak az utókorra, hogy értékes bepillantást nyújtsanak a régi Orosháza küzdelmes életébe. Megilletődve lapozgatom az élsár­gult, szakadozott okmányokat. A legkorábbit 1822-ben, a legkésőb­bit 1866-ban írta a régi elporladt fiskális. Nehéz idők jártak ekkor. Né­hány irat arról regél, amikor Orosháza szorgalmas népe a job­bágyság nehéz igáját húzta, és föl­desura, gróf Károlyi György, me­gyei főispán volt. Ezt bizonyítja az 1833-ban Nagykárolyban írott „Contraktus” is, amelyben néhai Szabó Mihály orosházi tanyája csak a „Méltóságos Nagykárolyt Gróf Károlyi György Ür Eő Nagy­sága öszves Jószágai Direktora" jóváhagyásával kerülhetett Szabó János zsellér birtokába. Szabó Mihály ”6 Sessiós Hellyes Gazda azonban 1832-ben, a niagy kolerajárvány utáni esztendőben még élt, de nem lehetett valami rózsás az élete. Egy megfakult tintájú írás szerint ugyanis „Tar­tozik 39 szekeres, vagy 18 gya­log napokat" az uraságnak robo­tolni, a házadón kívül jelentős mennyiségű búzát, árpát, zabot, tojást, 14 „Tsirkét” ugyanannyi „Kappanyt” és „6 Itze Tehén va­jat” is köteles volt a mérhetetle­nül gazdag Károlyi uradalom magtárába, illetve konyhájára be­szolgáltatni, vagy pénzért meg­váltani. Egy másik irat 1836-ból, a szűk termés és megújuló kolera idejéből való, és Szabó János „házzal bíró zsellér” urbáris tar­tozásait sorolja fel még 1842-ben is. A feudális jobbágyvilág letűnt a történelem színpadáról. A fel­szabadulás Orosháza életébe is döntő változást hozott, s küzde­lemmel teli múltja után a „leg­nagyobb magyar faluból” virág­zó város lett. a Uj magyar film, a közelmúltban mutatták be. Kérdésünk: ki film férfi főszereplője? REJTVÉNYSZELYÉNY 1969. július 8. Ifj Olasz Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom