Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

1989. jó ti us L 8 Kedd NAPIRENDEN: Hz iskolai testnevelés és sport helyzete t Ülésezett az MTS Békés megyei Tanácsa Az MTS Békés megyei Tanács elnökségének előterjesztése alap­ján az iskolai testnevelés- és sport helyeztéről, fejlesztési tervezeté­ről tárgyalt az MTS megyei taná­csa. A békéscsabai Megyei Műve­lődési Ház emeleti nagytermében megtartott kibővített tanácsülésen — a tanácstagokon kívül — részt vett Bíró Mihály, az MI'S OT el­nökhelyettese, Szakái József, a megyei pártbizottság munkatársa, Deák Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyet­tes vezetője, ott voltak a járási- városi tanácsok elnökhelyettesei, s részt vett az ülésen több közép­fokú tanintézet igazgatója, testne­velő tanára is. Krivik András, a megyei TS el­nökének megnyitó szavai után Ko­váts Tibor vezető testnevelési szakfelügyelő, a megyei iskolai sportbizottság elnöke tartott szó­beli kiegészítést az írásbeli előter­jesztéshez. Az előterjesztés iskolai testnevelést érintő részét lapunk június 18-1 számában már közöl­tük. Emlékeztetőül azonban né­hány mondatot kiragadunk ebből az anyagból. A cikkünkben megállapítottuk, örvendetes, hogy Békés megyében az óvodai testnevelés többnyire korszerű. Probléma, hogy kevés az óvodákban a gyermekek ügyes, ségét, bátorságát fejlesztő torna­szer. Az általános iskolák tanuló­létszáma 55 704. A tanári ellátott­ság az utóbbi években sokat ja­vult. A tárgyi feltételek terén kedvezőtlen a helyzet. Például a megye 249 általános iskolájában csak 15 százaléka rendelkezik tor- í tornateremmel. Szükség-tornate- í remmel az iskolák 22 százaléka ■ van ellátva, míg az iskolák 63 szá- | zalékának semmiféle fedett léte­sítménye nincs. Megfelelő sport­udvarral csak az iskolák 31 szá­zaléka rendelkezik. Ami örvende­tes: mindezek ellenére javult az tes .'mindezek ellenére j avul az ok­tató-nevelő munka. A középfokú intézmények tárgyi feltételei va­lamivel jobbak az általános isko­lákénál. A megye középfokú is­koláinak száma negyven, a tanú­jelentőségét és feladatát. Elmon­dotta többek között, hogy a test­nevelés az iskolákban — több mánt egy tantárgy. A szocialista társa­dalmunkban végbement változá­sok, a technika fejlődése, a mun­kaidő csökkentése, a munka jelle. gének átalakulása, az emberek életében történt változások meg­követelik a testnevelés és sport jobb feltételeinek kialakítását, a miinél szélesebb lehetőségek bizto­sítását. Ez szorosan összefügg az élet rohamos fejlődésével, a nap mint nap jelentkező új igények­kel. Az új követelmények megvaló­sításának „színhelye” főként ok­tatási intézményekben található, hiszen itt kerül sor az ifjúság döntő többségének foglalkoztatá­sára. Ezért a testnevelés és sport a szocialista nevelés elválasztha­tatlan része. A testnevelés feladata, hogy elő­mozdítsa a tanulók szervezetének sokoldalú fejlődését és hozzájá­ruljon a kommunista embert jel­lemző tulajdonságok és jellemvo­nások kialakításához. A testneve­lés feladata az érdeklődés felkel­tése az alapvető testgyakorlati ágak művelésére. E mellett jártas. Ságokat és szilárd készségeket alakít ki a fiatalokban. Fejleszti a tanulók legfontosabb testi ké­pességeit, elősegíti egészséges tes­ti fejlődésüket. Hozzájárul a testi, alkati deformitások megelőzésé­hez. illetve kiküszöböléséhez. Le­A tanácsülés elnöksége. Balról jobbra: Ilovszki Lajos, Szakái József, Bíró Mihály, Krivik András, Kováts Tibor, Deák Ferenc. szik a fiatalok testnevelésében és sportban való részvételét. Sajnos, megyénkben még igen sok probléma akad. A személyi feltételek nagymértékben javultak az utóbbi években, de iskoláink tárgyi feltételeinek helyzete az or­szág 19 megyéje között talán — a legrosszabb. A testnevelők meg­becsülése még nem kielégítő. A tantestületek sok helyen a test­nevelést és sportot még ma sem tekintik a nevelés szerves részé­nek. Szomorú, hogy a szülők kö­rében még mindig tapasztalható a rosszul értelmezett gyermekféltés, amit sok esetben a sportorvosok is támogatnak. Például a Gyulai Er. kel Bérenc Gimnáziumban a ta­lák alsó tagozatainál. Vázolta a középfokú iskolák problémáit, majd sport-szakmai kérdésekről beszélt. Megállapította, hogy a felkészítésnél hiba van. Megje­gyezte, hogy a labdarúgó-váloga­tott szereplésénél, nem az őszi— tavaszi forduló kérdése a döntő, hanem a jó fizikai felkészítés. Knapcsek Pálné megyei vezető óvónő, szakfelügyelő hangsúlyoz­ta, hogy az óvodákban a 8 órát jól ki kell használni. Több fon­tos óvodai testnevelési kérdésről szólott. Szabó Barna, a mezőhe­gyes} iparitanuló-intézet testne­velője helyi problémáikat ismer­tette, beszélt a nehéz anyagi kö­rülményekről. ni. Sajnálatát fejezte ki, hogy sokszor a magukat művelt em­bernek képzelő szülők mentetik fel gyermeküket az iskolai test­nevelés alól, ami pedig súlyos felelőtlenség a gyermekkel szem­ben, hiszen annak testi fejlődését gátolja meg. Hangsúlyozta, hogy a problémákról mostmár nem­csak beszélni kell, hanem sürgő­sen cselekedni kell, annál is in­kább, mert az iskolai testnevelés és sport — társadalmi ügy. Ki­fogásolta, hogy Békés megyében kevés az iskolai szakosztály. Célszerű volna diáksporttelep ki­alakítása — mondotta. Székely Jánosné, a gyulai vá­Kováts Tibor Id. Christián László Deák Ferenc Kőszegi László Dr. Lázár István Bíró Mihály Székely Jánosné Izsó Antal lók létszáma 15 416. A tanárellá­tottság jónak mondható, viszont nincs tornaterme olyan nagy is­koláknak. mint a Gyulai Kerté­szeti Technikum, a Bcs. Közgaz­dasági Technikum, a mezőkovács­házi és sarkad! gimnázium. Jóné- hány terem kicsi, túlzsúfolt, egyes helyeken 8—900 tanuló használja a termet. Két felsőok­tatási intézetünk (Szarvasi Óvónő­képző, Szarvasi Felsőfokú Mg. Technikum) tanulólétezáma 500. A személyi feltételek biztosítottak e két intézetnél, viszont a sportlé­tesítmény ellátottság itt sem ki­elégítő. Kováts Tibor szóbeli klegészítő­hetőséget biztosít szervezett for­mában a betegek, csökkent moz­gásképességű tanulók mozgásá­hoz. A sportfoglalkozások hozzá­járulnak az iskolai testnevelés cél­kitűzéseinek megvalósításához. A testnevelés lehetőséget biztosit egy-egy sportág keretein belül a kimagasló eredmények eléréséhez. Váljon a testnevelési és sportmun­ka az iskola oktató-nevelő mun­kájának szerves részévé, tegye ké­pessé a tanulókat arra, hogy ha­zánknak és a jövő társadalmának öntudatos dolgozóivá váljanak. Mindezek alapján feladat biztosi, tani intézmény esen azokat a sze­mélyi. dologi, tárgyi, szervezeti nulók húsz százaléka (! )fel van mentve az iskolai testnevelés alól. Végezetül Kováts Tibor a közép­fokú iskolák eredményeit méltat­ta. A testnevelő tanárokról elmon­dotta, hogy többnyire nem a hi­vatástudat, hanem szinte a meg­szállottság vezeti őket munkájuk­ban. Ezt a megjegyzést húzza alá középiskolásaink kitűnő szerep, lése a nemrégiben lezajlott orszá­gos atlétikai bajnokságon. A napirendhez elsőnek id. Christián László szólt hozzá. Ki­emelte, hogy az óvodai testneve­lési munka pozitív. A személyi, tárgyi feltételek jók, viszont sú­lyos a helyzet az általános isko­Deák Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyomatékosan kihangsúlyozta a testnevelés és sport társadalmi jelentőségét. Alapos és átfogó felszólalásában tíz pontba foglalta a testnevelés- és a sport szempontjából nagyon figyelemre méltó dolgokat. Kőszegi László a honvédségi szempontok figyelembevételével tette meg igen érdekes és figye­lemre méltó felszólalását. Hang­súlyozta, hogy a bevonuló fiata­lok felkészítését fokozni kell. Ki­fejtette, hogy ma már a testneve­lés és sport alapvető társadalmi ügy és nem lehet az iskolákban sem csak egy egyszerű tantárgy­ként kezelni. Dr. Lázár István megyei sport­orvos, az iskolai testnevelés alóli indokolatlan felmentésekkel fog­lalkozott. Hangsúlyozta, hogy égető szükség volna a már a me­gyeszékhelyen egy önálló sport­orvosi rendelőintézet létesítésére. Több sportorvosi problémát fej- j tett ki részletesen. Bíró Mihály, az MTS Országos Tanácsának elnökhelyettese a leg- j fontosabb testnevelési- és sport- j problémákkal foglalkozott, leszö- I gezte, hogy a testi nevelés — már politikai felelősség is. Vázolta, milyen irányba kell hatnia az is­kolai testnevelésnek. > Alapvető, hogy minden iskolai tanuló mi­nimálisan, heti két testnevelési órán vegyen részt. Hangoztatta, hogy a testnevelés színvonalát emelni kell. Tantervi változások lesznek — mondotta. Az osztá­lyozásnál az aktivitást, nem pe­dig a teljesítményt kell értékel­ip’-~n hangsúlyozta a testi neveles ''hete"»két, amelyek lehetővé te­A tanácsülés Kőszegi László hozzászólását hallgatja. 1 rosi tanács vb művelődési osz­tályának vezetője elmondotta, I hogy a napokban városunkban az indokolatlan testnevelés alóli felmentésekkel foglalkoztak az illetékesek, aminek meg is lesz az eredménye. A szülők felvilá­gosításával kell először is foglal­kozni — hangoztatta. A további­akban beszélt a gyerekek sok­irányú leterheltségéről is. A KISZ- és az úttörőszövetség sportmunkájáról szólt, majd a tanulmányi kirándulások ésszerű megszervezésének fontosságát domborította ki. Izsó Antal, a békéscsabai ipari­tanuló-intézet testnevelőtanára több problémát vetett fel. Hely­telenítette, hogy intézetüknél meg kellett szüntetni a birkózó- szakosztályt, majd a rossz tárgyi feltételekről szólt. Elmondotta, hogy 1900-as létszámú iskolájuk­nak csak egy 10x5 m-es terme van, az új intézethez nem épí­tenek tornatermet. Testnevelési óráikat a Vasas-pályán tartják, s az útcai kútnál kénytelenek mo­sakodni a gyerekek ... Szólt azokról az eredményekről is, amelyeket ilyen áldatlan állapo­tok közepette értek el. Deák Feren bejelentette, hogy Békéscsabán, az iparitanuló-Sn- tézet a negyedik ötéves tervben tornatermet kap. A felszólalásokra Kováts Tibor adta meg a válaszokat, majd a tanácsülés az előterjesztést az el­hangzott javaslatokkal való ki­egészítéssel — elfogadta. Az ülés Krivik András zárszavával ért véget. Fotó: Demény Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom