Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-07 / 154. szám
1969. július 6. 10 Vasárnap II korszerű termelési eszközökkel és médszerekkel 15 év alatt hétszeresére növeltük árbevételeinket A történelem furcsa nevet ragasztott gazdaságunkra: Vizesfás. Nem is olyan régen vízállásos, s itt-ott fákkal hasznosított volt a békési határnak ez a része. A kezelésünkben levő, csaknem nyolcezer holdat keresztül-kasul hálózzák a kisebb-nagyobb vízgyűjtő-csatornák, sőt közülük nem is egy, így a Korhány, Kölesér, Hosszúfok kisebb folyónak is beillik. F.zek vezetik le területünkről * vizet egészen a hosszúfoki szivattyútelepig, ahol a Kettős- Körösbe emelik. A viszonylag mélyfekvésű területeken a nagyobb és a kisebb vízgyűjtő-csatornák ellenére évtizedeken át a télvégi és a kora tavaszi belvizek aratták le előre a termés jelentős részét. A belvízkár megelőzésére gazdaságunk alkalmazta elsőnek a terület legmélyebb rétegvonalain az ekével meghúzott Ideiglenes belvíz-elve- zető barázdahálózatot. Az eredmény nem maradt el. Kora tavasszal, amikor a hó olvadásnak indult, ezek a száz kilométert is meghaladó szivárgó barázdák elvezették a vizet. A gabonák és az évelő pillangósok így menekültek meg a kipusztulástól. A kísérleti esztendő óta, mi minden év őszén a vetés, majd az őszi mélyszántás befejezése után újra és újra meghúzzuk, az ideiglenes barázdahálózatot. Belvízvédekezési módszerünket több állami gazdaság és termelőszövetkezet tanulmányozta, átvette és alkalmazta. Különösen környékünkön és a hozzánk hasonló, mélyfekvésű sarkad! térségben terjedt el. E munka gazdasági hasznát ma már egyik üzemben sem vitatják, A belvízvédekezés ilyen értelmű szervezése tette lehetővé,, hogy az egykori vizjárásos területen korszerű gazdálkodást hozhattunk létre. Viszonylag kevés ráfordítással biztonságossá tehettük a növénytermesztést. Olyan kultúrákat honosíthattunk meg, melyek nagyüzemi méretekben ebben a körzetben nem díszlettek. A természet vad erőinek megszelídítése azonban nemcsak a vízre korlátozódott. A termőtalaj védelme, a termőképesség fokozása legalább olyan feladat elé állított valamennyiünket, mint a vízikér elhárítása. Alapos körültekintéssel szerveztük meg nagyüzemi tábláink talajának vizsgálatát, amely szinte egybehangzóan mész-szegénységet tért fel. Ezért erőinkből minden esztendőben 300—350 holdon szerveztük meg a meszezést, cukorgyári mész-iszappal, vagy ahoi a talaj minőségének fokozására gipszre volt szükség, ott ezt sem sajnáltuk. Évente nem kevesebb, mint egymillió forintot költöttünk Ilyen célra. A talajjavítás hasznosságát látva gondoltuk, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében kapott önállósággal és felelősséggel akkor élünk igazán jól, ha a talajjavítás ütemét növeljük. így ebben az esztendőben mér 416 hold termőföld m esze zése mellett határoztunk. A meszezés azonban csak akkor tartós, ha a talaj szervesanyagtartalma, vízháztartása kiegyenlített. Ezért minden esztendőben megkülönböztetett figyelmet fordítunk a szervestrágyázásra, a műtrágyázásra és a szükséges szántóföldi kultúrák öntözésére. A 6619 hold szántóföldből 2727 hold az öntözésre berendezett terület. melyből a rizstermesztés vetésforgója csaknem 1200 hold. A szántóföldhöz képest Dél-Kelet Tiszántúlon náluk legnagyobb az öntözés aránya. A csaknem 1200 holdas rizstermesztésre alkalmas területből ebben az esztendőben rizzsel 767 holdat hasznosítunk. A többit a legkorszerűbb agrotechnikai eljárások alapján pihentetjük, illetve vörösherével és őszi borsóval hasznosítjuk. A rizs termesztésével olyan behatóan foglalkozunk, hogy minden mázsa termésnövekedés vagy csökkenés — a tervhez képest — egymillió forintot jelent pozitív vagy negatív értelemben. Az ágazat jövedelmezőségének fenntartására új fajták termesztését tűztük célul a legkorszerűbb eszközökkel. Ezek közé soroljuk a nálunk táborozó budaörsi repülőgépes növényvédelmi szolgálatot, amely két géppel, tavasztól— őszig, vetéstől a műtrágyaszórásig és a különféle vegyszerek kiadagolásáig gazdaságunk rendelkezésére áll. így ezzel is magyarázható, hogy rizstábláink mostani fejlettsége messze meghaladja a sók évi átlagot. Rizsőreink éjjel- nappal a területen tartózkodnak. Valamennyien abban reménykednek, hogy napokon belül eljön a rizsnek nélkülözhetetlen meleg és a hozam a búzához hasonlóan, re. kord lesz. (Az utóbbi években csak 1964-ben volt rizsből kimagasló termésünk. Holdanként 18 mázsát takarítottunk be. A rizs most erőteljesebben fejlett, mint annak idején volt. Úgy érezzük, jogosan bizakodunk.) A növénytermesztési ágazatban teljesítettük. Az idén a tavalyi 17,95 mázsa búza helyett gazdasági átlagban 20 mázsára számítunk. Vizesfás mélyfekvésű területein ez a teljesítmény jelentősnek számít. A lucernatermesztés felkarolásával alapoztuk meg a lisztkészi- tő-üzem működésének biztonságossá tételét. Csak a belvízrendezés után láthattunk hozzá ehhez a vállalkozáshoz. Ezt megelőzően lucernából csak néhány száz holdon, üggyel-bajjal termeszthettünk meg 14—17 mázsa szénát. Tavaly 1100 holdról átlagosan 52 mázsa jó minőségű szénát nyertünk. Akik ismerik a vizesfási föld minőségét, tudják, hogy a lucerna-, a búza- és a rizstermesztés hozamainak növelése milyen állhatatos erőfeszítést követel. A rűbb technika igénybevétele mellett. Termelési feladataink jelentős részét repülőgépek segítségével a levegőből oldjuk meg. A növényvédős repülők ebben az esztendőben kétszer annyi műtrágyát szórtak ki, mint 1961-ben a földi gépek. Emellett vegyszereket juttatnak a kukorica-, a rizs. és a búzatáblákra. Számításaink szerint igen gazdaságos a repülőgépek használata. Gazdálkodásunk korszerűségét legjobban az árbevételek tükrözik. 1965-ben 6,7 millió forint értékű árut adott gazdaságunk, tavaly pedig már 49 milliót. A termelés fejlődésének helyes irányát tanúsítja az is, hogy sok éven át nem volt jövedelmező ez az üzem. Az egyoldalú rizstermesztés és a vadvizek elvitték a hasznot. Ma más a helyzet. GazFővízklvétel a Korhány on. Innen látjuk el rizstelepeinket és a szántóföld jelentős részét , árasztó, illetve öntözővízzel. második • fő növényünk a búza. többi gazdaságtól eltérően Itt na- daságurik specializálta magát né- Termesztésének gazdaságosságát gyobb a gépek elhasználódása, az hány pövény termesztésére. Csak. az igen kedvező árpolitikának embermarasztaló sár 30—40 szá- is így érhettünk el igen jelentős köszönhetjük. A terméshozam Zalákkal is csökkenti a gépek tel- árbevételt és jövedelmet. Tavaly nálunk is a Bezosztálya I. fajta jesítő képességét. Ezért nálunk a vállalati eredmény alapján döl- meghonosításával növekedett. Az minden gép és eszköz a szoká- gozóink között 1 millió 283 ezer egykori 10 mázsa holdankénti sósnál hamarább használódik el. forint nyereségrészesedést osztot- termést tavaly 80 százalékkal túl- Ezért határoztunk a legkorßze- tunk eL ,-i I * s.«'»,»* «■*: Kumo.tjnuk az őszi aiy» tuuiauan.
