Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-07 / 154. szám

1969. július 6. 10 Vasárnap II korszerű termelési eszközökkel és médszerekkel 15 év alatt hétszeresére növeltük árbevételeinket A történelem furcsa nevet ra­gasztott gazdaságunkra: Vizesfás. Nem is olyan régen vízállásos, s itt-ott fákkal hasznosított volt a békési határnak ez a része. A ke­zelésünkben levő, csaknem nyolc­ezer holdat keresztül-kasul há­lózzák a kisebb-nagyobb vízgyűj­tő-csatornák, sőt közülük nem is egy, így a Korhány, Kölesér, Hosszúfok kisebb folyónak is be­illik. F.zek vezetik le területünk­ről * vizet egészen a hosszúfoki szivattyútelepig, ahol a Kettős- Körösbe emelik. A viszonylag mélyfekvésű terü­leteken a nagyobb és a kisebb vízgyűjtő-csatornák ellenére év­tizedeken át a télvégi és a kora tavaszi belvizek aratták le előre a termés jelentős részét. A bel­vízkár megelőzésére gazdaságunk alkalmazta elsőnek a terület leg­mélyebb rétegvonalain az ekével meghúzott Ideiglenes belvíz-elve- zető barázdahálózatot. Az ered­mény nem maradt el. Kora ta­vasszal, amikor a hó olvadásnak indult, ezek a száz kilométert is meghaladó szivárgó barázdák el­vezették a vizet. A gabonák és az évelő pillangósok így mene­kültek meg a kipusztulástól. A kísérleti esztendő óta, mi minden év őszén a vetés, majd az őszi mélyszántás befejezése után újra és újra meghúzzuk, az ideiglenes barázdahálózatot. Belvízvédekezési módszerünket több állami gazdaság és terme­lőszövetkezet tanulmányozta, át­vette és alkalmazta. Különösen környékünkön és a hozzánk ha­sonló, mélyfekvésű sarkad! tér­ségben terjedt el. E munka gaz­dasági hasznát ma már egyik üzemben sem vitatják, A belvízvédekezés ilyen értel­mű szervezése tette lehetővé,, hogy az egykori vizjárásos terü­leten korszerű gazdálkodást hoz­hattunk létre. Viszonylag kevés ráfordítással biztonságossá tehet­tük a növénytermesztést. Olyan kultúrákat honosíthattunk meg, melyek nagyüzemi méretekben ebben a körzetben nem díszlet­tek. A természet vad erőinek megsze­lídítése azonban nemcsak a víz­re korlátozódott. A termőtalaj védelme, a termőképesség foko­zása legalább olyan feladat elé állított valamennyiünket, mint a vízikér elhárítása. Alapos körül­tekintéssel szerveztük meg nagy­üzemi tábláink talajának vizs­gálatát, amely szinte egybehang­zóan mész-szegénységet tért fel. Ezért erőinkből minden esztendő­ben 300—350 holdon szerveztük meg a meszezést, cukorgyári mész-iszappal, vagy ahoi a talaj minőségének fokozására gipszre volt szükség, ott ezt sem sajnál­tuk. Évente nem kevesebb, mint egymillió forintot költöttünk Ilyen célra. A talajjavítás hasznosságát látva gondoltuk, hogy a gazda­ságirányítás új rendszerében ka­pott önállósággal és felelősséggel akkor élünk igazán jól, ha a ta­lajjavítás ütemét növeljük. így ebben az esztendőben mér 416 hold termőföld m esze zése mel­lett határoztunk. A meszezés azonban csak akkor tartós, ha a talaj szervesanyag­tartalma, vízháztartása kiegyen­lített. Ezért minden esztendőben megkülönböztetett figyelmet for­dítunk a szervestrágyázásra, a műtrágyázásra és a szükséges szántóföldi kultúrák öntözésére. A 6619 hold szántóföldből 2727 hold az öntözésre berendezett te­rület. melyből a rizstermesztés vetésforgója csaknem 1200 hold. A szántóföldhöz képest Dél-Kelet Tiszántúlon náluk legnagyobb az öntözés aránya. A csaknem 1200 holdas rizster­mesztésre alkalmas területből ebben az esztendőben rizzsel 767 holdat hasznosítunk. A többit a legkorszerűbb agrotechnikai el­járások alapján pihentetjük, il­letve vörösherével és őszi borsó­val hasznosítjuk. A rizs termesz­tésével olyan behatóan foglalko­zunk, hogy minden mázsa ter­mésnövekedés vagy csökkenés — a tervhez képest — egymillió fo­rintot jelent pozitív vagy negatív értelemben. Az ágazat jövedelmezőségének fenntartására új fajták termesz­tését tűztük célul a legkorszerűbb eszközökkel. Ezek közé soroljuk a nálunk táborozó budaörsi repü­lőgépes növényvédelmi szolgála­tot, amely két géppel, tavasztól— őszig, vetéstől a műtrágyaszórásig és a különféle vegyszerek kiada­golásáig gazdaságunk rendelkezé­sére áll. így ezzel is magyaráz­ható, hogy rizstábláink mostani fejlettsége messze meghaladja a sók évi átlagot. Rizsőreink éjjel- nappal a területen tartózkodnak. Valamennyien abban reményked­nek, hogy napokon belül eljön a rizsnek nélkülözhetetlen meleg és a hozam a búzához hasonlóan, re. kord lesz. (Az utóbbi években csak 1964-ben volt rizsből kima­gasló termésünk. Holdanként 18 mázsát takarítottunk be. A rizs most erőteljesebben fejlett, mint annak idején volt. Úgy érezzük, jogosan bizakodunk.) A növénytermesztési ágazatban teljesítettük. Az idén a tavalyi 17,95 mázsa búza helyett gazda­sági átlagban 20 mázsára számí­tunk. Vizesfás mélyfekvésű terü­letein ez a teljesítmény jelentős­nek számít. A lucernatermesztés felkarolá­sával alapoztuk meg a lisztkészi- tő-üzem működésének biztonsá­gossá tételét. Csak a belvízrende­zés után láthattunk hozzá ehhez a vállalkozáshoz. Ezt megelőzően lucernából csak néhány száz hol­don, üggyel-bajjal termeszthet­tünk meg 14—17 mázsa szénát. Ta­valy 1100 holdról átlagosan 52 mázsa jó minőségű szénát nyer­tünk. Akik ismerik a vizesfási föld minőségét, tudják, hogy a lucer­na-, a búza- és a rizstermesztés hozamainak növelése milyen áll­hatatos erőfeszítést követel. A rűbb technika igénybevétele mel­lett. Termelési feladataink jelen­tős részét repülőgépek segítségé­vel a levegőből oldjuk meg. A növényvédős repülők ebben az esztendőben kétszer annyi mű­trágyát szórtak ki, mint 1961-ben a földi gépek. Emellett vegysze­reket juttatnak a kukorica-, a rizs. és a búzatáblákra. Számításaink szerint igen gazdaságos a repülő­gépek használata. Gazdálkodásunk korszerűségét legjobban az árbevételek tükrö­zik. 1965-ben 6,7 millió forint ér­tékű árut adott gazdaságunk, ta­valy pedig már 49 milliót. A ter­melés fejlődésének helyes irá­nyát tanúsítja az is, hogy sok éven át nem volt jövedelmező ez az üzem. Az egyoldalú rizster­mesztés és a vadvizek elvitték a hasznot. Ma más a helyzet. Gaz­Fővízklvétel a Korhány on. Innen látjuk el rizstelepeinket és a szántóföld jelentős részét , árasztó, illetve öntözővízzel. második • fő növényünk a búza. többi gazdaságtól eltérően Itt na- daságurik specializálta magát né- Termesztésének gazdaságosságát gyobb a gépek elhasználódása, az hány pövény termesztésére. Csak. az igen kedvező árpolitikának embermarasztaló sár 30—40 szá- is így érhettünk el igen jelentős köszönhetjük. A terméshozam Zalákkal is csökkenti a gépek tel- árbevételt és jövedelmet. Tavaly nálunk is a Bezosztálya I. fajta jesítő képességét. Ezért nálunk a vállalati eredmény alapján döl- meghonosításával növekedett. Az minden gép és eszköz a szoká- gozóink között 1 millió 283 ezer egykori 10 mázsa holdankénti sósnál hamarább használódik el. forint nyereségrészesedést osztot- termést tavaly 80 százalékkal túl- Ezért határoztunk a legkorßze- tunk eL ,-i I * s.«'»,»* «■*: Kumo.tjnuk az őszi aiy» tuuiauan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom