Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-07 / 154. szám
X * A x ^ * K • A * R * Koc7^ i>t»WMMW»WiMiMMWWM%%WWW»MWt*WWWWiM*»WM*WWWW>HWWWWWWHMW*IMW*l*MWWM**WMMWHWIWWjWWW**WMMWW Nyári mini-rejtvény Fődíjak: Selga táskarádió, dohányzóasztal, szőnyeg, karóra, asztali lámpa, női kötöttruha i ; 2 3 4 5 G 6 7 8 É 9 20 U 12 n & 14 15 > ' K> 17 1» 23 s Ui 24 25 J 26 27 29 30 31 32 |33 34 35 36 3fe ■ m 40 41 & 43 44 45 46 47j «9 50 ji§g M K £ ML: S3 54 gj o 56 56 & • ^ 59 60 61 62 53 56 67 y 68 6» TÓ * L • £ Kései telefon — Halló, mama. mit tegyek, Fred el akar hagyni? (A Schweizer Illusztrierte karikatúrája) VAN-E IDEJE? Wanda Landowska lengyel zongoraművésznő mesélte el az alábbi anekdotát: — Az egyik kalaposmesternék állandó gyón tató ja volt egy fe- rencrendi barát. Amikor aztán egyszer a bűnbánó kalaposmester bűnös szerelmeinek egész litániáját sorolta fel a barátnak, a tisztelendő atya félbeszakította és megkérdezte tőle: — Drága fiami, voltaképpen mikor csinál kalapot...? RÄHIBÄZOTT Mexico City közelében a sűrű erdőben egy álarcos rabló megtámadott egy fiatalembert. — Pénzt vagy életet! A fiatalembernek hirtelen jó ötlete támadt. — Azt ajánlom, hagyjon békében, mert egyébként pórul jár: én vagyok a Mexico City-i rendőrfőnök unokaöccse! A rabló nagyot nevet és megnyugtatja: — Adja csak ide a pénztárcáját és a gyűrűit, fiatalember! Ugyanis Mexico City-ben én vagyok a rendőrfőnök! NÉZŐPONT Két százlábú Brigitte Bardot plakátot néz. — Nézd, milyen szép lába van — mondja az első. — Szép lába van, csak kevés — reflektál a másik. JÖL TÁJÉKOZOTT ,.Ki mondta magának, hogy itt a hivatalban munka nélkül töltheti az egész napot, csak azért, VIDÁM TILOS A KRITIKA Régi ismerősömmel, egy gebi- nes italbolt vezetőjével kerültem össze a villamoson. —■ Képzelje, leváltottak — panaszkodott — és hozzá még eljárás is indult ellenem. — Igazán? És hogyan áll a becses bűnügye? — érdeklődtem gyengéden. — Figyelmeztetem, kedves uram, hogy a bírói ítéletet nem lehet bírálni. Tudja ezt? — Hogyne tudnám! — Akkor megmondhatom: felmentettek. HARAGUDOTT-E AZ ASSZONY? Nem vagyok mulatós ember, de azért néha megtörténik, hogy kimaradok. A múltkoriban egy értekezlet után együtt mentem el kollegákkal — a főnököm is köztük volt —, * hiába tiltakoztam, hogy így-úgy, nem szoktam mert néhányszor megcsókoltam?” — kérdezi a főnök bosz- szusan titkárnőjétől. „Az ügyvédem’! — hangzik a lakonikus válasz. NAPLÓ kimaradni, a feleségem vár és nagyon szigorúan veszi az efféle botlásokat. Bizony éjjel 1 óra volt, amikor hazavergődtem. Egyszer a feleségemmel együtt sétáltunk az utcán, s összefutottunk a főnökömmel. — Na ugye, nem szólt a múlt. kor a feleséged, amiért olyan későn engedtünk haza. — Óh nem, nem szóltam —stee. Ténykedett a feleségem. En azonban csendben megjegyeztem: — Nem szólt. Egy átló hétig egy szót se szólt. BIZTOS JEL — Hogy vagy, kedves barátom — kérdeztem volt osztálytársamat. — Öregszem. — Hát ezt miből gondolod? — Eddig minden nő azt kérdezte tőlem: miért nem nősfi- lök; az utóbbi időben már azt kérdezik: miért nem nősültem meg eddig. AZ ÓVATOS FÉRJ — Mit csinálsz, édes fiam? — kérdi a hazatérő feleség a kertben dolgozó férjétől. — Nem látod, szivecském? A kertkaput csinálom szélesebbre. Gondolom nem árt, mivel autót tanulsz vezetni. Csokonai versében olvashatjuk: „Bár jöjjön kincsekkel talpig betakarva. Nála hizelkedjen a bőségnek szarva: (Folytatása a vízszintes 2., függőleges 1. és 20. számú sorokban). Vízszintes: 13. Sietni, németül. 14. Kettő, olaszul. 15. „A” becézett női név. 16. USA egyik tagállama. 17. Kínai város. 18. Kevert SZER. 19. Feszítő. 21. Peru autó jelzése. 23. Szürke, angolul. 24. Személyes névmás. 25. Igekötő. 26. Lát. 28. Sör, németül. 30. Szorító (sport). 33. Elmés része. 35. Időszak, korszak (—’). 36. Beletördel. 37. Bibliai alak (—■’). 38. Néma kávé! 39. Európai nemzet. 40. Végtelen mese! 42. Szovjet sakk nagymester. 48. Pusztít. 49. Női becenév. 50. Becsület, németül. 51. Férfi becenév. 52. Felezett Nessus. 53. Indíték. 54. Rangjelzés. 55. Vétóztat (—’). 58. Z. 59. Helyrag 60. Csőr, angolul. 62. Rátámad. 65. Hal akad rá 67. NSZK- város. 68. Földet forgatá 70. USA- város (New York állam). Függőleges: 2. Fordított semmi, franciául. 3. Szétadagolja (hibásan). 4. Szív, németül. 5. Fehérnemű. 6. Vissza: nagy költőnk. 7. majdnem jut! 8. Feleség 9. Heves megyei község (—’). 10. Vissza: középiskola, zsargonban. 11. Holland város. 12. Női név. 19. Ennivaló. 21. Veszekedés. 22. Tévesen jegyez. 27. Indokol. 28. Néma báb! 29. Német kettős magánhangzó. 31. Népies mutatószó. 32. Hiányos gát! 34. Francia folyó. 41. Szombathely régi neve. 42. Helyrag. 43. Kaiti autójelzés. 44. Csen. 45. Sietség németül. 46. Olasz névelő. 47. Mint 31. függőleges. 48. Karját lengeti. 56. Dél-afrikai folyó (+’). 57. Vissza: folt angolul. 60. Gyümölcs és szeszes ital keveréke (—!). 61. Mátka-e 63. Tuamotu-szigetek egyike a Csendes-óceánban. 64. Vízinövény. 65. Végtelen hágó. 66. Helyrag (—’)■ 69. Fűszer (—’). Jegyezze fel a vízszintes 2, valamint a függőleges 1. és 20. számú sorok megfejtését Asszonyi logika — Pont most jutott eszedbe, hogy tengerre szállj? (Az Europe karikatúrája) .. á. Import humor Boriszlav Putnik —PUB: FIFF Szofronij Paragrafus úr, az ismert helyi ügyvéd, éppen egyik kliensére várt, akinek keresete kimerítette a „tipikus hűtlenség” ügyét, amikor benyitott az irodába egy ismeretlen ügyfél. Az ügyvéd, anélkül, hogy ránézett volna, először is rápillantott a feléje nyújtott névkártyára, amelyen ez állt: Tom Nikogoviiy. Ezután vette csak szem-, ügyre ügyfelét, majd így szólt: — Megértem önt és érzéseit, Tom! Szerették egymást? — Mindennél jobban, Szofronij úr! Születése óta ismertem. A mi szerelmünk a legtisztább szerelem volt. Szerelem, amely nem függött az évszakoktól. Nem a kikelettel született újjá. örök volt. Addig a tragikus napig minden lépésemet végig kísérte, ah.. * A fenti szatíra a nemrégiben Békéscsabán járt jugoszláv újságíró-küldöttség egyik tagjának, a zrenjanini Boriszlav Putnik — PUB-újságírőnak 1967-ben megjelent szatirikus gyűjteményéből való. „ Drága Fifiezt sosem lehet elfelejteni ... — Pedig ezt kell tennie, Tom! ön előtt az élet és száz Fifi! — Téved, uram. Fifi csak egy volt, s az ő fényképe itt van a szívemben, az álmaimban. — Nem, Tom! ön erős. Bízzék az erejében! — Vele együtt azt is eltemettem. — Téved, Tom. Minden percet ki kell használni. No, beszéljen,.. — Vadászatról tértünk haza. Öt haza küldtem, én pedig hátramaradtam és összecsomagoltam a zsákmányolt nyulakat. Hazatérve-megdöbbentő látvány fogadott. Fifi csendesen feküdt, mellette állt a szomszéd: Kar... — Már korábban is észrevette, hogy Kar érdeklődik Fifi iránt? — Természetesen, uram. Az egész utca arról beszélt, hogy Fifi milyen aranyos. — Nos, mit tett ön akkor, Tom? — Mit tehettem? Eltemettem a kertben. — Megölte?! — Dehogy! Azt már Kar megtette. Egy hétig gyászol, tűk, sírját szinte eláztattuk könnyeinkkel... — Hát, a rendőrség. És mi van a szomszéddal? — Bánkódik. Nagyon bánkódik. Még keresztet is ácsolt Fifinek. — De hát ő a gyilkos! Fel kell, hogy jelentse a rendőrségen, nehogy majd bűntársnak tekintsék. Hiszen ő gyilkolta meg a maga Fifijét. — Mit tehet a rendőrség? Fifi az enyém volt... az én legdrágább ... leg ... — Éppen ezért, Tom! Mit gondol, vajon mit tett volna Kar, ha történetesen maga ölte volna meg az 6... — Semmit, Szofronij úr. Két nappal később én is megöltem az ő Bettijét. — ön, megölte... — De meg ám, uram. Ügy, mint a szomszéd Fi- fit. — Szerencsétlen?! És ö sem jelentette fel magát? — Miért? Én is, vele együtt sírtam... Most azonban sokkal bánatosabbak voltunk, mint amikor Pit szomszéd meggyilkolta Lolát, mert Lola még fiatal volt, mindössze kéthetes ... — És Pitét sem jelentették fel a rendőrségen?! — Nem, uram! Egészen véletlenül lőtt Lola felé, akit nem is láthatott, mert a fűben játszott. — Az istenért, hogy tehette ... és a rendőrség ezt sem derítette fel... Mondja, hol él maga, Tom?! — Nyugodjon meg, ügyvéd úr. Itt lakom innen két utcányira... — Jaj, nekem! Hát akkor mit keres maga nálam, ha még feljelentést sem tett? ... vagy talán éppen most akarja megtenni? Én segítek magának abban, hogy tisztázzuk a helyzetet. Ehhez azonban őszintének kell lennie. A feljelentést azonnal megtesszük, nehogy közben még valakit meggyilkoljanak ... — A mi ügyünk nem tartozik a rendőrségre. — Hát, akkor mit akar tőlem, Tom?! — A kertünk tele van már tetemekkel. Ezért azt kérném: járjon közbe, hogy másikat kapjunk. Ha lehetséges, valamilyen csendes helyen, ahol senki sem rombolhatja le a sírokat. — ön tréfál, Tom? — Nem, uram, őszintén beszélek. — De Tom, talán csak nem akar öngyilkosságot elkövetni. Az én feleségem is meghalt, mégsem lettem öngyilkos. — Dehogy leszek öngyilkos, ügyvéd úr! Reggel azonban Kar szomszéd megölte Petit, és őt már nem tudjuk hová temetni. — Megölte?! Reggel... reggel!!! Jaj nekem, mindjárt megbolondulok!! Ekkor valaki erőteljesen kopogott az ajtón. Az ügyvéd nagy nehezen felemelte a fejét. Kinyílt az ajtó. A küszöbön egy torzonborz alak állt, vállán vadászpuskával. Tom Nikogovity elmosolyodott: — Ni csak, itt van Kar szomszéd! Puffanás hallatszott. Szofronij Paragrafus úr, az ismert helyi ügyvéd, elvesztette az eszméletét. Kar szomszéd felhúzta a szemöldökét. — Mi lelte? — Az idegei. Menjünk Kar szomszéd, keressünk egy erősebb idegzetű ügyvédet. Nem tudtam, hogy Szofronij úr ennyire szereti a kutyákat. Pedig a múlt évben ő is megölte a sajátját. Lám, mennyire megváltozik az ember, ha elveszti a feleségét. De ime, kezd magához térni! — Menjünk, Tom, nehogy megint rosszul legyen. — Majd elküldöm hozzá Troskotityt, hogy beszervezze a Kutyabarátok Egyletébe ... Fordította: Podina Péter