Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-05 / 153. szám
1969. július 5, 6 Szombat "V Tábor, 1969 M agazm •• Üzenet a Porzó térről PAFF! „A beates-csemeték szövetsége, avagy a gyászoló család” aláírással nem mindennapi levelet kapott a Népújság szerkesztősége. A nevét titkoló olvasó a Szerkesszen velünk! című összeállítás egy korábbi karikatúrájához fűz néhány keresetlen megjegyzést. (Karika- túristánk olyan férfifodrászatot javasol, ahol a „Beates-frizurát csinálunk!” felirat ellenére kopaszra nyírják a loboncos sörényű ifjakat.) Hogy a levelet egy olyan fiatalember írta, akinek láttán megcsóválják fejüket az emberek, azt az alábbi, szó szerinti idézet is igazolja: „A nemes szándékú karikatúra cuki szemléletén csaknem tócsává folytunk. Kameltuk azt a karikatúrának nevezett cuccot! A kobakunk rá, hogy ez a pofátlan krapek bírná a beates- csemeték séróját (ha lenne neki). Hát, mi a fenéért egészségtelen a pemzli? He?!” Tisztelt (?) B. CS. SZ„ avagy a GY. SZ. A hosszú hajnál sokkal egészségtelenebb a fésületlen, gondolat és a rossz szándék. Arról nem is beszélve, hogy a B. Cs. Sz., avagy a GY. SZ. jobb sorsra érdemes gyülekezete nevével is megtisztelhette volna a szerkesztőséget. Karikaturistánk különben sem kopasz, 24 éves és dús haja van. Paff! A szokatlan időjárás megtréfálta a Mezőhegyesi Állami Gazdaság vezetőit is. A szokásosnál hamarabb vetett címert a kukorica és így nem lehetett tovább várni. Ezért aztán egy héttel korábban trombitálták össze a diákokat. Június utolsó vasárnapján volt a megnyitó a mezőhegyesi címertáborban. A sátorváros eldugott helyen fekszik, magas fák és kukorica- táblák között. A bejáratnál nincs őr, nincsen igazoltatás sem. Végig a Bibe úton sátrak sorakoznak. Összesen nyolcvan. A vízelvezető árkok sehonnan sem hiányoznak. Ezek különösen jó szolgálatot tettek az utóbbi napokban, hiszen szinte állandóan esett. Ott jártunkkor is többször fedezékbe kergette a címertábor lakóit egy-egy zápor. De amint a felhő kiadta a mérgét, kisütött a nap, s a tár Csáktól fénylő Porzó teret újra ellepték a lányok. Parázs röp- labla-mérkőzés, harsány csata- kiáltásokkal kísért tollaslabdapárviadal, levélírás volt az ebéd előtti program. Galbicsek Dalma éppen szüleinek írt Mező- megyerre. Engedélyével beleolvastunk a levélbe. „Hát esküszöm, ekkora kukoricát még nem láttam. Szabályszerűen elveszek benne. Körülbelül 2,5 méter magas”. Pillanatok alatt körénk gyűlnek a táborlakók és hangos óvációval állítják, hogy valóban igaz, amit Dalma írt. A lökösházi Fodor Zsuzsa és az újkígyósi Gesztes Mária (mindketten voltak már címerezni) nevetve bizonygatják, hogy ide létra kellene, olyan magas a szár. A gyomai gimnazisták triója a munka fortélyát vitatta Fügefalevéltől ® j a niinlsz&knyáuj — Az öltözködés története — Fantasztikus lépésekkel elérkeztünk a fügefalevéltől a miniszoknyáig. Napjaink öltözködésére alapvetően jellemző, hogy igyekszik logikus és ésszerű lenni. Körülbelül kétszáz éve a férfi- és női öltözködés tökéletesen elkülönült egymástól. Az ízlés mindinkább letisztult. Természetesen a divat túlzásai álandó jellegiül ma is megvannak. A régi görögök szerint az igazi elegancia titka az egyszerűség — és ezt ma igyekszünk is kihasználni. Óriási tervezőgárda dolgozik állandóan, hogy ruháink praktikusak, mindennapi életformáinkhoz alkalmazkodók, ízlésesek és szépek legyenek. Ki- sebb-nagyobb ruha. és kötöttárugyárak, szövetkezetek és szalonok készítik a ruhák túlnyomó többségét. A gyárak kisszámú szériában, különféle színösszeállításban készítenek egy- egy fazont, hogy nagyobb legyen a választék. A vásárlókat szép kiállítású divatlapok árasztják el, iskolák, folyóiratok, rádió, tv, kiállítások és könyvek tájékoztatnak a helyes öltözködésről. Az adott kor technikájához és kultúrájához illően öltözködni egy kicsit annyi, mint helyesen élni; Rajz és szöveg: Réthy Zsigmond meg. Pintér Erzsébet így mesélte el a címerezés technikáját. — A kukoricát derékon felül fogjuk meg (azért, hogy el ne törjön) és lehajtjuk. A címert kitépjük és eldobjuk. — Látszólag egyszerű dolog ez — toldja meg a dévaványai Gyöngyösi Ilona — csak amikor az ember már hetvenedszer nyújtózik, az az érzése, hogy ólomból vannak a karjai. — Persze, az izomláz egy—két nap alatt eltűnik — nyugtatja meg a kedélyeket a rutinos címerező hírében álló Zentai Zsuzsa. — Nekem elhihetik, tavaly is itt voltam. — Én még nem láttam ilyen közelről — vallja be „férfiasán” a kunágotai Kovács Erzsi —, pedig a szüleim a tsz-ben dolgoznak. Most már tudom, hogy van négy apa- és tizennégy anyasor, s a címert azért kell kiszedni az utóbbiakból, hogy a nemesített apasorok porozzák be a termőket. Hirtelen megszólalt a tábori hangszóró. A lányok mintegy varázsütésre szétrebbentek. Kezdődik az ebéd. Vajon mit' főzött Karcsi bácsi? Lunczer Károly már hatodik éve viseli a „tábori konyha főparancsnoka” büszke címét. El sem tudná képzelni a nyarat a sátorváros nélkül. Most még csak 200 személyre főzött kiadós ebédet, de a hét végére ez a szám megduplázódik. Szükség is van a kalóriára és a dolgos kézre. Ebben a szezonban 1073 hold kukoricát címereznek a mezőhegyesi tábor lakói. A lányok héttagú brigádokban dolgoznak és 6—700 forintot kapnak két hét után. A diákpénztárcához mérve ez bizony szép summa. Hát még ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a szabad ég alatt eltöltött tízegynéhány nap alatt alaposan le is bámulnák, akkor — és ez nemcsak a mi véleményünk — a címerezés és csaknem felér egy nyaralással. Csak süssön a nap! Szegedi Elek táborvezető az időjárás miatt kesergett. Igaz, a sátrak kiállták az első néhány nap esőpróbáját; nem ázott be egyik sem. Az ismerkedési estet viszont meg kell ismételni. Első alkalommal még kevesen voltak és az ide is hűvös volt. Vasárnap újra benépesül a Porzó tér. A lányok nem maradnak táncpartner nélkül, hiszen a mezőhegyesi MTH-s fiúk örömmel vállalkoztak arra, hogy egy kellemes estét töltsenek 400 csinos diáklány között. Braczkó István Paragrafus: Milyen munkakörben alkalmazhatók a fiatalkorúak? A vállalatok 14. életévüket betöltött, általános iskolai tankötelezettség alá nem eső fiatalkorúakat kisegítő munkaerőként is alkalmazhatnak. A fiatalkorúak kisegítő foglalkozását elsősorban olyan vállalatoknál szervezik meg, amelyeknél nagyobb létszámú felnőtt dolgozó viszonylag egyszerű, könnyű, betanított munkát végez. Az alkalmazásnál mindenekelőtt az üzemben dolgozók gyermekeit és a helybeli fiatalkorúakat kell előnyben részesíteni. A fiatalkorú kisegítő munkaidejét a 16. életévének betöltéséig napi négy órában, a 18. életévének betöltéséig napi 4—6 órában állapítják meg. A munkaközi szünetet a munkaidőn kívül kell biztosítani, a szünet díjazását a munkabér magában foglalja. A fizetést, napi négyórás munkaidő esetén havi 300—400 forint, napi hatórás munkaidő esetén pedig 400—500 forint között állapítják meg. Nincs akadálya annak sem, hogy a fiatalt teljesítményrendszerben foglalkoztassák, ha ennek feltételei mind a dolgozó, mind pedig a vállalat szempontjából kedvezőek. Ez esetben a munkabér a teljesítmény szerint alakul. A vállalatok munkaszerződésben kiköthetik, hogy a kisegítők munkaidejükön kívül szakmai képzésüket szolgáló tanfolyamokat látogassanak. Próféta itS25? Ella Fritzgeraldtól és Ray Charlesíól igyekszik a legtöbbet tanulni, de otthonában egy szekrényre való hanglemez és több kilométeres magnószalag is ezt a célt szolgálja. Négy évvel ezelőtt, a MAHART tengerhajózási részlegénél adminisztrátorkodott — nem is akárhogyan: még gyors- és gépíróversenyt is nyert. Aztán gondolt egyet és Túrán Lászlónál énektanulásra jelentkezett. Rendkívüli tehetségét mutatja, hogy rövid idő után hosszabb külföldi szerződéseket kapott. A luxemburgi, belga, a holland és az NSZK televíziójának énekes sztárja lett— még flamandul is énekelt. Ezalatt személyes barátságot kötött Adamoval, Mireille Mathieuvel és Sdw Malmkvist-tel. Most ismét külföldre készül, de már csak rövidebb időre. Felveszik második kis lemezét a világhírű Philips-hanglemez társaságánál, majd Hollandiában 15 ország nemzetközi táncdalversenyén képviseli a magyar színeket. Próféta lett tehát — csak épp nem a saját hazájában. — Most már legfontosabb a magyar közönség — mondja. — Igazán a táncdalfesztiválon debütálok, de készül első kislemezem, amelyen saját szerzeményeim mutatom be. Nagyon izgulok... Gyulán és Békéscsabán az ORI-rendezvényén találkoztunk a roppant csinos, szimpatikus táncdalénekesnővel. Megtudtuk, hogy a dinamikus számok híve, szeret utazni és 22 esztendős. A neve: Késmárky Marika. (fábián) Nagykutya A mezőberényi KlSZ-vezető- képző-táborban mindjárt az első héten bebizonyosodott, hogyan lesz a kiskutyából nagykutya. Az ifivezetők uralták éppen a sátorvárost, amikor egyik este a szigorú kapuőröktől nem mindennapi látogató kért bebocsátást. Egy kiskutya! A lányok azonnal örökbe fogadták és el- halmozták minden jóval. A félénk kis jószág pár nap alatt kerekbe gömbölyödött és a tábor első számú kedvence lett. Mindez két héttel ezelőtt történt. Tegnapelőtt levelet kaptunk Mezőberényből. Egy szó sem volt a naggyá lett kiskutyáról*
