Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-05 / 153. szám
MA Világ proletárjai, egyesüljetek! Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1969. JÜLIUS 5., SZOMBAT Ára 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETÖK JÁRÁSI TAPASZTALATCSERÉJE SZEGHALMON (4. oldal) MINI MAGAZIN (6 oldal) JÖVÖ HETI TV-, RÁDIÓMŰSOR (10. oldal) Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Ünnepélyesen fogadlak az idei első bűzaszállílmányi a békéscsabai István malomban Az országgyűlés pénteken folytatta a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről szóló beszámoló vitáját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszkn Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, ir_ __f Központi Bizottság titkárai é s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az országgyűlés péntek dél- j előtti ülésén további kilenc kép- j viselő szólt hozzá Dégen Imre ál- lamitkár vízgazdálkodási beszámolójához. Látszólag hasonlatos, olykor meglepően egybevágó problémákkal, feladatokkal foglalkoztak, ám ezek a vízüggyel, öntözéssel, árvízvédelemmel, hajózással, gyógyvíz-hasznosítással kapcsolatos ügyek minden tájat, megyét, települést más-más módon érintenek. A képviselők nem győzték hangsúlyozni, hogy a szóban levő területek lakosságát is milyen nagy mértékben foglalkoztatják ezek a kérdések. Több felszólalásban vissza-visz- szatért például az a probléma, hogy a bányaművelés során nagy meny- riyiségű, értékes vizek kerülnek napvilágra, ugyanakkor sok helyütt erősen csökkent a talajvízszint, tehát nehezebb a régi módon és méretekben ivó- vagy ipari vízhez jutni. Ugyancsak szakavatottan fejtegette ezt a folyamatot Klubjer László Fejér megyei képviselő, főleg a móri járás helyzetét ismertetve és javasolta, a megfogható karsztvizek -hasznosítását, adott esetben a szanálásra ítélt bányaaknák vízaknává átalakítását. Hasonló utalásokat tett Németh Imre-Borsod megyei képviselő is. Továbbra is intenzíven foglalkoztak a képviselők az ipar és a mezőgazdaság korszerű vízgazdálkodásának szükségességével. Tóth László győri képviselő például figyelmeztetett rá, hogy a szélsőségeket, az árvízveszéllyel, váltakozó aszályos időszakokat sem az ipar, sem az intenzív mezőgazdaság nem viseli el jelentős károsodás nélkül. Kéri Vencel Komárom megyei, Mocsári Sándor Hajdú megyei és Sümegi János Nóg- rád megyei képviselők — az utóbbi kettő tsz-elnök — sok érdekes adalékkal gazdagították ezt a témát. Sok szó esett a nagyobb városok vízhelyzetéről, a számos helyein tapasztalható javulásról, de a sürgős tennivalókról is. Tóth . László Győr átlagosnak mondha- I tó, Sopron gyengébb és Mosondor a debreceni viszonyokról beszélt, Németh Imre pedig Mis- kolcnak, az ország második városának vízhelyzetéről számolt be különös fontosságúnak ítélve a negyedik ötéves terv időszakára tervezett új szennyvízszolgáltató telepet, amelynek mielőbbi megépítéséhez erőteljes támogatást kért. A jelentékeny hazai termálvíz- vágyon sorsa a pénteki hozzászólók jó részét is foglalkoztatta. Dr. Szabó József Harkányfiirdő rendkívül értékes voltát bizonyította a mozgásszervi megbetegedések gyógyításában és ezért javasolta szélesebb körű — természetesen ehhez mért fejlesztést kívánó — hazai és nemzetközi idegenforgalmi hasznosítását. Hevér Lajos Heves megyei képviselő, a Mátra lényegesen enyhített, de még korántsem megoldott vízgondjait ismertetve, szintén kitért a gyógyvizek jobb hasznosításában rejlő lehetőségekre. Érthető módon tavaink, folyóink vízgazdálkodásának fejlesztése, s jobb kihasználása is élénken foglalkoztatja a képviselőket. Dr. Szabó József javasolta: vizsgálják meg a Drávái hajózás lehetőségeit. Dr. Lukács János, Zala megyei képviselő pedig a Balaton és speciálisan a Kis-Ba- laton vízgazdálkodásának rendezéséről szólván, említést tett a Dráva—Balaton csatorna létesítő, sénék gondolatáról, amely ha a Zala és Somogy határán megépítenék, nemcsak a Balaton vízproblémáit segítené megoldáshoz, hanem átalakítaná a két megye gazdálkodását is. Egy másik nagy, a megvalósulás időszakába jutó vízlétesítmény, a Tisza II. Vízlépcső várható hatását elemezte Németh Imre, arra kérve az illetékeseket, hogy már előre meg kell tervezni azokat az intézkedő, seket, amelyek a vízlépcső bekap, csolása után nélkülözhetetlenek a Borsod megyei jó ivóvíz-ellátáshoz. Dégen Imre államtitkár ezután összefoglalta a vitát. Dégen Imre vitaösszefoglaléja A szóba került nagyobb beruhá- ,ási igényekkel kapcsolatban hangsúlyozta: lehetetlen az ország minden településén belátható időn belül azonosan fejlett viszonyokat teremteni a vízgazdálkodásban. A törekvés a kiegyenlítettségre, mindamellett jogos, de gyakorlatilag úgy értendő, hogy a szélsőséges helyzeteket kell leggyorsabban megszüntetni. Szólt a vízügyi szervek szoros együttműködéséről a szaktárcákkal, amelyeknek eredményeképpen az épí. tésügy gyors ütemben növeli majd az azbesztcement csövek gyártását. A nehézipar pedig intézkedéseket tesz a bányászattal kapcsolatban keletkező vízgondok megelőzésére. A vízgazdálkodás korábban gyakran szemben állt az iparral, most egyre inkább szövetségesként, együtt lépnék fel. Miután az árvízvédelmi feladatok, különösen az egyik képviselői hozzászólás alapján, némileg túlhaladottnak tűnhettek, az államtitkár szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy nem beszélhetünk még a veszély egyszer s mindenkorra való teljes kiküszöböléséről ... A közepes árvízveszélyt valóban teljesen megszüntettük, jelentette ki a továbbiakban, s ennek folytán most már egyre nagyobb eredményeséggel vehetjük fel a harcot az esetleges nagy árvízveszéllyel szemben is. De (Folytatás a 2, oldalon.) Tegnap délelőtt 10 órakor kis csoport gyülekezett a békéscsabai István malom főkapujánál. Néhány jperccel 10 óra után a Gyulai út felől a malom területére begördültek a nemzetiszínű és vörös zászlókkal feldíszített gépkocsik. Megérkezett az első idei búzaszállítmány. Szilágyi János, a Gyulai Állami Gazdaság igazgatója jelképes kézfogással adta át Bánki Bélának, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatójának az új termést. A kibontott zsákokból ömlött az aranyló szemű termés, Gyurkovics János, a malom üzemvezetője néhány szemet szétharapott és bólogatott az előminősítéshez. A helyeslést a valódi minőségellenőrzés igazolta. Szép, jó termés került a malomba. Pepó Pál, a Gyulai Állami Gazdaság főagronómu- sa elmondta, hogy ebből a fajtából 25 mázsás átlagtermésük lesz, de vannak táblák, ahol a 30 mázsát is elérik. Az úi mag átvétele tehát megkezdődött és megyénkben 44 átvételi helyen folytatódik. Alig ürültek ki a tehergépkocsik, s másodikként már jelentkezett a gerendási Búzakalász Termelőszövetkezet idei termésével. Tegnap este Jékely Zoltán: A fejedelmi vendég dmű vígjátékának ősbemutatójával megnyílt a Várszínház idei évadja. - (Fotó: Demény)
