Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

4. 7 Péntek f »89. Serlegek, érmek, plakettek, fényképek íróéban és képekben a gyulai sportkiállításról Gyula város sporttörténetének száz esztendeje Néhány nappal eaelőfct zárta be kapuit a Gyulai Várban a 100 éves sportmozgalom tiszteletére rendezett dokumentációs kiállí­tás. Egy hónap alatt sok száz láto­gató előtt rajzolódott ki a város sportjának egy évszázada. A rit­ka évforduló kapcsán érdemes még egyszer röviden feleleveníte­ni — mit is láttunk. 1869. december 5-e, történelmi dátum volt. Ekkor alakult meg a Békésgyulai Torna- és Tűzoltó Egylet. Az egyik tablón ezt olvas­hatjuk az egylet szabályairól: „Célja az általános egészség foko­zása, az erő- és ügyesség fejlesz­tése, továbbá a testedzésre szol­gáló testmozgások gyakorlása és •terjesztése. Valahol itt kezdődött... A gyű. Iái sport első bölcsőjét olyanok ringatták, mint Mojsisovics Vil­mos, Olálh György és Márky Im­re. Az első időkben a torna- és a vívás hódított, a labdarúgók csak később csatlakoztak. Szektoron­ként láthatók az egyes sportágak történetét bemutató emlékek, dí­jak, melyekhez ifj. Christian László írt magyarázatot. Fotók és egykori újságcikkek nyomán rajzolódik ki az 1910-ben életre kelő labdarúgósport á GYTE és a GYAC nagy csatái. Az at­léták 1930-tól, napjainkig ritka sikert vallhatnak magukénak. Ti­zenöt országos atlétikai bajnokság fémjelzi id. Christián László munkáját. A Nemzeti Sport 1941. június 22-i számában szalagcím­ben így ír: „A KISOK atlétikai bajnokság első napjának hősei a Gyulai Katolikus Gimnázium nö­vendékei voltak.” Díszes üvegvitrinben helyezték el Medovarszki János atléta főis­kolai világbajnokságon szerzett bronzérmét és azt a díszes albu­mot, melyet volt edzőjének és ki­váló tanító mesterének, id. Chris­tián Lászlónak születésnapjára ajándékozott. Több tucat serleg, plakett és díszes emlékérem ta­núsítja, hogy a város sportéleté­nek vezetői, aktívái, versenyzői egy évszázad alatt milyen sokat tettek az egyetemes magyar sport előrehaladásáért. Végül szólni kell a rendezők­ről — akik közel háromnegyed éves lelkiismeretes kutató és anyaggyűjtő munkával a tárlatot megszervezték —, valamint azok­ról. akik erre az alkalomra ren­delkezésre bocsátották még ma is a régi fényükben csillogó érme­ket, sárguló fényképeket, azon do­kumentumokat, melyek az idő távlatában hú keresztmetszetet adnak, csaknem két emberöltő gpní-tiárAl L A Gyulai Testedző Egyesület A látogatók nagy érdeklődéssel nézik a labdarúgó-tablót. A tsz labdarúgóbajnokságéri Javában folyik az elmúlt hónap kö­zepén beindult a Körösvidéki termelő­szövetkezeti labdarúgó-bajnokság. Két csoportban folynak a találkozók és há­rom forduló után arra lehet következ­tetni, hogy a győztesnek járó egy gar­nitúra labdarúgó-felszerelésért nem mindennapi küzdelmet vívnak a csa­patok. Az eddig lejátszott találkozók ered­ményei: Körösladányi Zalka Máté— Dévaványa II. 3:1. Körösladányi Üj Barázda—Csárdaszállási Petőfi 1:1. Muronyi Lenin—Dévaványa I. 2:1. Dé­vaványa II.—Dévaványa I. 0:6. Körös­ladányi Zalka M.—Körösladányi Üj Barázda 2:6. Kamuti Béke—Nagyszé- nási Dózsa 1:0. Gerendási Pe­tőfi— Bcs. Május 1. 3:1. Gádo­ros! Petőfi—Csorvási Vörös Október 2:1. Nagyszénási Dózsa—Csorvási Vö­rös Október 1:1. Bcs. Május 1.—Gádo­rost Petőfi 2:8. Kamuti Béke—Geren­dási Petőfi 2:1. Muronyi Lenin—Körös­ladányi Zalka Máté 5:2. Csárdaszállási Petőfi—Dévaványa I. 2:0. Körösladányi Üj Barázda—Dévaványa II. 2:2. A körösvidéki csoport állása 1. Muronyi Lenin 2 2 — — 7: 3 4 2. Körösi. Üj B. 3 1 2 — 9: 5 4 3. Csárdaszál. P. 2 1 1 — 3: 1 3 4. Dévaványa I. 3 1 — 2 7: 4 2 5. Körösi. Zalka M. 3 1 — 2 7:12 2 6. Dévaványa II. 3 — 1 2 3:11 1 A modem testkultúra sport­ágaival és új egyesületeivel már a század első évtizedében megje­lenik, melyet derékba tör az első i világégés eszteüen pusztítása. Évek múltán a csataterek el csen­dese dését követően már a sport tered lesznek ismét zajosak a já­tékok és versenyek izgalmától. Városunkban is megindul a sport- j élet 1919-ben a GYAC újjászüle- ! tésével, de a Tanácsköztársaság heteinek szárnybontogatásait kő­vető román megszállás tovább késleltette, a rendszeres működést. 1920 januárjában a korcsolyaegy­let megnyitja a jégpályát, mely- i nek a tönkrement világítóberen­dezését ugyan nem, de a pavilont rendbehozták. A korcsolyázók után ugyancsak az év első hónapjában a sakkozók adnak életjelt. maguk­ról szimultán bemutatóval, majd néhány hónap múltán Bakos Jó­zsef és Gyöngyösi Sándor kezde­ményezésére újjáalakult az Erkel Ferenc Sakk-kör, élénk tevékeny­séget folytatva. GYIMTE Az 1920-beli szárnybontogatá­sok közül azonban legjelentősebb a tavasz folyamán alakuló mun- j kás .sportegyesület, amiről a BÉ- ! KÉS hasábjain megjelenő május j 8-i tudósítás a következőket írja: ;,Üj sportélet van kialakulóban ! Gyulán. A GYIMTE — Gyulai 1 Ipari Munkás Testedző Sportegy­let, mely a gyulai iparos ifjúság önképző egylet égisze alatt cso­portosuló elit ifjúságból áll... Fel- j adata a sportélet minden ágának, a testi erő és ügyesség fejleszté­sének művelése az iparos ifjúság i körében, hogy a napi munka után izmait újra edzheti és idegeit fris- ! sltheti. miáltal szabad idejét j egészségesebben és kulturáltabb tevékenységgel töltheti el. Műkö­désük első kiindulójaképp a lab­darúgójáték mível ését — tréning- jét — már megkezdték. Az iparos ifjúság ezen törekvésének támo­gatásával kapcsolatban felhívjuk Gyula város értelmiségét, s hi­vatott köreit, hogy őket ambíció­jukban támogassák, alapító, vagy pártoló tagként lépjenek be szer­vezetükbe.” A kérés ugyan többnyire süket fülekre talált, ami azonban az iparos ifjakat mit sem zavarta es május, júniusban be is mutatkoz­tak labdarúgó csapatukkal a GYAC-cal szemben 2.1 és 3:1 arányú tisztes vereséget szenved­ve. Váltakozó eredményekkel és nagyfokú lelkesedés folytán gyöke­ret vert a munkás sportegyesület, sőt két év után számos kisiparáé, kereskedő és polgárember csatla­kozott a zöld-fehérek táborához. GYTE Szükségessé vált a névváltozás, ami meg is történt a „társadalmi osztályok együttműködésére való tekintettel, melyet az ipartestület­ben tartott március 28-i közgyűlés hosszas vita után el is fogadott az alapszabályok változásával együtt. Az egyesület neve: Gyulai Testedző Egyesület — 1920-as ala­pítási évszámmal, jelvénye: pajzs, fehér-zöld színnel. Három sportág­nak művelését tűzték ki célul: labdarúgás, atlétika. birkózás. Már az újjáalakulás esztendejé­ben sikerült megtörni első ízben a GYAC hegemóniáját labdarúgás terén 1922 júliusában aratott 3:1- es győzelmükkel. Az 1923 és 24-es idény nem volt éppen sikeres, mivel a lab­darúgók mindössze néhány mér­kőzést játszottak, az atléták nem tudták felvenni a versenyt a „gyacistákkal”, a birkózó szak­osztály pedig életképtelennek bi­zonyult. Mindezt betetőzte az építőmuhkások kiválása, akik 1924. július 8-án a Wiszt-féle vendéglőben kimondják a GYÉMTK, A századforduló táján az egyik legkedveltebb sportág a vívás volt. A kardforgatóknak állít emléket a kiállítás képünkön látható része. Országos döntőben a gyulai csapat Budapesti MAVAUT—Gyulai VOLÁN 2:2 (1:0). Országos labdarúgó VOLÁN Kupáért, Gyula, 1000 néző. V: Magyar Z MAVAUT: Benes — Méhes, Margó, Rehák (Kőhalmi), Tatár, Lukács, No­votny), (Stergula), Kóbor, Tóth, Be- lovai. Fekete. Edző: Koszta György. VOLÁN: Juhász (Győr) — Gyulán, Sál, Szabó, Kiss, Molnár, Nagy, Kádár, Császár, Szalai, (Gácsi), Kalló. Edző: Bakó Lajos. Szokatlan érdeklődés előzte meg a találkozót. Az NB III. középcsoportjában játszó fővárosi együttes kezdte a játékot és már az elején látszott, hogy könnyen veszik két osztállyal alacsonyabb ellenfelü­ket. Egy ideig úgy is nézett ki, hogy biztos győzelmet aratnak. A 2. percben Margó 18 m-es bombája alig szállt mellé, a másik oldalon Kalló egyedül törhetett kapura, de fölé lőtt. A 26. percben Tóth 30 m-es lövése a bal sarokban akadt meg. 1:0. A második félidőben is fölényben játszott a ven­dégcsapat. Az 55. percben Kóbor ta­lált a kapuba. 2:0. A ktűnő erőn- | létben levő gyulaiak megpróbálták a lehetetlent és a közönség fergeteges biztatása mellett nagy hajrába kezd­tek. A 79. percben Nagy óriási erővel vágott egy szabadrúgást a jobb felső sarokba. 2:1, majd két perccel a be­fejezés előtt Kiss keresztbe ívelt lab­dája átszállt a védők felett és a be­futó Kádár védhetetlenül lőtt a há­lóba. 2:2. A fővárosiak lest reklamál­tak, a közönség berohant kedvenceit ünnepelni, emiatt percekig állt a já­ték. Közben a játékvezető megsérté­séért Stergula a kiállítás sorsára ju­tott. Jók: Szabó, Sál, Kiss (a mezőny legjobbja), Kádár, ill. Belovai, Margó. Ezzel a gyulaiak bejutottak az orszá­gos labdarúgó VOLÁN Kupa döntő­jébe, melyet augusztus 20-án Rákos­palotán rendeznek meg. Jól szerepellek Szegeden a Bcs. Előre kerékpárosai Jánosi Imre a kitűnő versenyző kerékpárját is kiállították. (Fotó: Béla Ottó) A Szegedi Vasutas Sportkör fennállásának 50 éves évfordulóján nemzetközi háztömb körüli kerék­párversenyt rendezett, mélyen in­dultak a Bcs. Előre versenyzői is. Eredmények. Úttörő futam. (10 kör, egy kör 14 km). 1. Fabulya Pál (Bcs. Előre). 2. Tomcsenka Jó­zsef (Bcs. Előre). 3. Hanzel Pál (Bcs. Előre) 18.30. Vaskerekes ser­dülő. (15 kör). 1. Babinszky János (Bcs. Előre). 2. Gubény György (Bcs. Előre). 3. Lenti Mihály (Bcs. Előre). Vaskerekes ifjúsági. (20 kör). 1, Annus István (Bcs. Előre). 2. Szabados Ernő (Szegedi Postás). 3. Baranyi Balázs (K-félegyházi V.). Vaskerekes felnőtt. (20 kör). 1. Zsiga István (Szegedi Postás). 2. Andó János (Bcs. Előre). 3. Ha­ris István (Szolnoki Kinizsi). a Gyulai Építőmunkások Testedző Körének megalakulását. Jelvé­nyük fekete szegélyű pajzs, benne fekete GYÉMTK, alatta 1924. Szerencsére nem visszaesés. ha_ nem a sporttelep ügyének rende­ződése folytán fellendülés követ­kezett. 1925-ben elkészült a pá­lyán a több száz személyes lelátó, amiről élvezetesebbé váltak a labdarúgó-mérkőzések és atléti­kai versenyek, melyeket egyre nagyobb érdeklődéssel kísértek a város lakói. Ez évben a csabai kerületi II. osztályú bajnokságban a GYAC mellett először a GYTE is szerepelt, addig a szerényebb képességű építőmunkások a ba­rátságos találkozóknál maradtak. Egy esztendő elteltével ismét to­vábbi minőségi előrelépés követ­kezett, mivel a GYAC megnyerve az 1926/27-es II. osztályú bajnok­ságot, feljebb jutott és a követke­ző szezonban a GYTE mellett már a GYÉMTK is elindult a II. osztályban. 1928-ban ismét fordulat követ­kezett be, mert a GYAC után a GYTE is bajnokságot nyerve fel­jebb jutott és következménye képpen fuzionált a két munkás egyesület, helyreállítva ez egysé­get az ipartestületben augusztus 15-én tartott rendkívüli közgyűlé­sen. Ez a mindenképpen helyesnek mondható lépés lehetővé tette két hasonló képességű csapat egész­séges komkurrenciáját, ami to­vábbi két évtizeden keresztül tar. tett a GYTE és a GYAC között. Ifj. Christián László (Folytatjuk) FIÚKAT nyomdaipari­tanulónak felveszünk. Jelentkezés 1969. július 10-ig a BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALATNÁL, Gyula, Jókai u. 5—7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom