Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-29 / 173. szám
1989. Július 29. 8 Kedd A síp művészei: Az Európa Kupa döntője és a chilei világbajnokság Az 1962-es chilei világbajnokság döntő mérkőzése, a Brazília— Csehszlovákia találkozó játékvezetői hármasa. Balról: Horn, La- tisev és Davison. Ez időtől fogva szinte sorozatban vezettem a legjelentősebb nemzetek közötti válogatott, nemzetközi klub-, kupa és országomban a „legrázósabb” bajnoki mérkőzéseket. Így, játékvezetője voltam — többek között — az Anderlecht— Manchester United, továbbá a Manchester United—Borussia Dortmund, valamint a Real Madrid—Manchester United Európa Kupa döntő mérkőzésnek, amelyet a híres Bemabeau-stadiónban 130 ezer néző szurkolt végig. A Real Madrid ezúttal másodszor nyerte meg az Európa Kupát. A mérkőzést követő ünnepélyes banketten Senor Bemabeau, a Real igazgatója aranyórát és gyémánttűt nyújtott át ajándékba. Az évek gyorsan múltak. Közeledett 1962., a chilei labdarúgó- világbajnokság éve. Ügy éreztem, hogy az eddigi sikeres nemzetközi játékvezetői pályafutásom alapján résztvevője lehetek a Mundial- nak. Felkészülésemet is ennek jegyében állítottam be és most már, titokban az volt a vágyam, hogy a VB-ig ne vezessek jelentősebb nemzetközi mérkőzést. Arra gondoltam, hogy egy esetleges sikertelen működésem folytán nem kapok meghívást Chilébe. A sors azonban másként akarta. Megkaptam a FIFA megtisztelő meghívását Chilébe... Azután még jóval Chile előtt, a nemzetközi találkozók egész sorát bízták rám. Így a Glasgow Rangers— Standard Liége Európa Kupa negyeddöntőt, a Német Szöv. Közt. —Uruguay válogatott, majd a hagyományos Skócia—Anglia brit kupadöntőt a Hampden Parkban 140 ezer néző előtt. Anglia huszonöt év után ezen a mérkőzésen szenvedett első ízben vereséget a skótoktól. A mérkőzést egyébként végignézte Sir Stanley Rous is, aki közben a FIFA elnöke lett. Közeledett a Chilébe való indulás időpontja és én újabb, nehéz, de megtisztelő feladatot kaptam. Játékvezetője voltam ugyanis az amszterdami olimpiai stadi. ónban, tehát «»mteges pályán le-1 játszásra kerülő: Real Madrid — | Benflca Európa Kupa döntő mérkőzésnek. Szabad időmben sokat gondoltam a döntőre. Tudtam azt, hogy mindkét csapatnál milliós összegek forognak kockán. Korántsem az én és két kollégám részére, akik játékvezetőként, illetve partjelzőként működünk közre a nagy mérkőzésen. Felkészülésemet is ennek jegyében folytattam. Tisztában voltam azzal, hogy a két dél-amerikai temperamentumú csapat nagy technikai és taktikai harcot vív majd egymással. Lelkileg pedig arra koncentrálom magam, hogy a mérkőzést jól kell vezetni. Aztán a mérkőzést megelőző estén, annyi sok és nagy nemzetközi mérkőzéssel a hátam mögött, mégsem tudtam elaludni... Bevettem egy altató pirulát, amit egyébként ritkán teszek. Csapongó gondolataim azonban ennek ellenére mégis ébren tartottak. A stadionban hatvanezer néző. Hja, igaz is, hisz nem mindennap lát. hatják Amszterdamban a két világhírű csapat egymás elleni küzdelmét, méghozzá az Európa Kupa döntőjében... Mint ismeretes, a mérkőzésen, nagy meglepetésre a Benfica győzött 5:3 arányban. A nagy tétért folyó és ezért játékvezetői szempontból is fokozott felelősséget jelentő Európa Kupa-döntőt is megúsztam és most már minden gondolatom Chile felé szállt. Azután, úgy május közepe táján, az egyik reggelen Schiphool repülőterén (Amszterdam légikikötője. A szerk.) felbúgtak a hatalmas DC—8 Douglas-mintájú re. pülőgép motorjai és rövid idő után már 900 km-es óránkénti sebességgel, csaknem tíz kilométer magasságban szelték át az óceán légiterét, A gép motorjainak enyhe zúgását csakhamar mekszok- tam, de aludni a Rio felé vezető úton ezúttal nem tudtam. Gondolataim képzeletbeli szárnyain ismét a múltba kalandoztam. Arra az időre, amikor — mint tizenhét éves ifjú — részt- vettem az amszterdami futball- szövetség játékvezetői vizsgáján. Most — 27 évvel későbben pedig — mint FIFA-játékvezető, valahol a végtelen óceán hullámai felett repülök Chile felé... Chilében Minden olimpiai futball tornán és labdarúgó-világbajnokságon, az öt világrész minden részéből érkeztek a FIFA meghívása alapján játékvezetők. Közülük a legtöbbet már régi ismerősként üdvözöltem, de azért feltűnt néhány új, eddig még ismeretlen kolléga is. Bár közöttünk hamarosan nagy barát- kozás indult meg, mindannyiunk gondolatai ekkor már a FIFA Játékvezető-küldő Bizottságának, egyelőre még féltve őrzött aktái között jártak. Ki és milyen mérkőzéseket vezet és lesz partjelző a VB első fordulójában. Másnap reggel, a fényűzően berendezett santiagói Carrera Hilton hotel különtermében részt vettem a FIFA kongresszusán. A szünetben keresett fel Pecco Bau- wens, a nyugatnémetek világhírű szakfelügyelője, aki így szólt hozzám: — Nagyon örülök annak, hogy az első világbajnoki mérkőzésünket, a Német Szöv. Közt. — Svájc találkozót, a satiagoi Estadio Na- cionalban ön fogja vezetni. Alig ocsúdtam fel ámulatomból, amikor Barcs Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség az időbeni elnöke állt mellettem és ezeket mondotta: — Rendkívül , kellemes számunkra, hogy ön lesz a játékvezetője a Rancaguában lejátszásra kerülő Magyarország—Anglia VB- találkozónak. Bár nagyon örültem ennek — egyelőre még „másodkézből” való — közléseknek, aml azt jelentette számomra, hogy a chilei VB nyol- caddöntőjében már két valóbanr jelentős találkozót vezetek, azokat mégis fenntartással fogadtam. De amikor Sir Stanley Rous, a FIFA elnöke később hivatalosan is kihirdette a VB első fordulójának játékvezető küldését, akkor lett valósággá számomra, hogy e két jelentő«? mérkőzés vezetésével, már az elődöntők során komoly szerep jut számomra. Az ünnepélyes megnyitó után került sor Rancaugában az általam vezetett: Magyarország—Anglia találkozóra, amelyen a belga Blavier, valamint az egyesült államokbeli Leo Goldstein, a világ „legkisebb”, alig másfélméter ma. gas FIFA játékvezetője voltak a partjelzőim. A mérkőzés előtt tisztelgő látogatást tettek öltözőmben Wa!+er Winterbottom az angol, Baróti Lajos a magyar szövetségi kapitány, valamint Barcs Sándor, az MLSZ elnöke is. A mérkőzés, jobbára semleges, mintegy hatezer főnyi nézőjének nem volt különösebb oka az Izgalomra. A magyar csapat — ha nehezen is — szép játékkal, megérdemelten nyert 2:1 aránvban. Részemre azonban a VB elődöntőjében vezetett két mérkőzés után további feladatok vártak. Két nappal a középdöntők megkezdése előtt a FIFA küldönce levelet kézbesített szálláshelyemre, amelynek borítékján ez a címzés volt olvasható: „Mr. Leo Horn referee of the FIFA”. (Leo Horn FIFA iátékvezető úrnak!. A borítékban levő levélben pedig úiabb kitüntető megbízatás. Játékvezetője leszek az Aricában lejátszásra kerülő: Chile—Szovjetunió VB-közép- döntő mérkőzésnek. És még egy névjegy a következő szöveggel: „a küldés kézhezvétele után azonnal hívjon telefonon, mert önnel szeretnék utazni Aricába! Üdvözlettel : Sir Stanley Rous, a FIFA elnöke”. Somos István (Jövő keddi számunkban: Aricában nem szabadult el a pokol). Második helyen a Békés megyeiek Háromszázan küzdöttek az OKISZ Kupáért Bensőséges ünnepség színhelye volt a napokban Békéscsabán a KISZÖV-székház tanácskozóterme. Megyénk szövetkezeteinek a tömegsportban legjobb eredményt elért csapatai és egyéni sportolói gyűltek össze, ahol a győzteseknek és helyezetteknek értékes jutalmat nyújtottak át Bánszki György, a KISZÖV sportbizottsága elnökének megnyitója után Veszelka György, a KISZÖV politikai osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Beszédében rámutatott arra, hogy a szövetkezeti tömegsportnak kettős feladata van. Az egyik, hogy az aktív sportolástól visszavonult szövetkezeti dolgozóknak és kisiparosoknak időnként versenyzési lehetőséget biztosítson és talán ami még fontosabb, hogy a tehetséges fiatal dolgozókat „megnyerje” a versenysportnak és a legjobbakat a Spartacus sportkörökbe irányítja. Nagy örömet jelent számunkra — mondotta —, hogy az 1968. évi OKISZ Kupában elért eredményeink alapján az OKISZ Kupák szervező bizottsága országos viszonylatban második helyen értékelte. Ez a megyei szövetkezeti sportbizottság jó munkáján túl a szövetkezeti dolgozók sportszeretetét és rátermettségét dicséri. Ezután került sor a legjobb eredményt elért csapatok és egyéni versenyzők jutalmazására, a legjobb csapatok sportfelszereléseket, míg az egyéni versenyzők értékes tárgyjutalmakat kaptak. A legjobb eredményt elért csapatok. Medgyesegyházi Fa-, Vasipari Ktsz kispályás labdarúgó- csapata. Mezőhegyesi Vasipari Ktsz férfi röplabdacsapata (megyei és területi bajnok, országos második helyezett). Békéscsabai Faipari Ktsz férfi sakkcsapata (megyei és területi bajnok, országos második helyezett). Medgyesegyházi Fa-, Vas Ktsz női asztalitenisz-csapata (megyei és területi bajnok, országos második helyezett). Endrődi Cipész Ktsz női ké- [ zilabda-csapata (megyei és területi bajnok országos harmadik helyezett). „Csaba” Szőnyegszövő ütsz férfi kézilabda-csapata (megyei és területi bajnok, országos ha'rmadik helyezett). „Csaba*? Szőnyegszövő ütsz férfi sakkcsapata a KISZÖV Kupa 1968. évi védője. Ezenkívül 32 versenyző kapott értékes tárgyjutalmat és díszoklevelet. A KISZÖV különdíját, a legjobb szervezésért kiírt értékes kristályserleget a Medgyesegyházi Fa-, Vas Ktsz kapta. A jutalmazottak nevében Vido- venyecz János mondott köszönetét és tett Ígéretet arra, hogy a jövőben is minden szövetkezeti sportmegmozdulásban részt vesznek és a szövetkezeti dolgozók egyre szélesebb tömegét igyekeznek bevonni Spartakiád sportmozgalomba. Az ünnepség Bánszki György zárszavával ért véget. sz. r. Férfi segédmunkásokat vasszerkezeti üzemünkbe állandó munkára felveszünk. Jó kereseti lehetőség! Év végén nyereségrészesedést fizetünk. 44 órás munkahét! Minden második szombat szabad! Jelentkezés: VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT II. SZ. GYÁREGYSÉGE, Gyula, Béke sugárút 60. 828 Kiskereskedelmi boltok, áruházak, földművesszövetkezetek! Kedves vásárlóink! Tornacipőből, iskolacipőből szükségletét már most szerezze be! Kapható: minden színben, méretben és a legszélesebb választékban a Budapesti Clpönagykereskedelml Vállalatnál, Budapest, VIII., üllői út 82. Telefon: 134—290. 5609 Hirdessen lapunkban! ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
