Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-29 / 173. szám
1M9. július 29. 3 Kedd Mezőgazdasági termékeink a világp íacon Húszéves a TERIMPEX Külke. reskedeimi Vállalat, amely két évtized alatt 70 ország cégeivel alakított ki üzleti kapcsolatokat, exportjának fő profilja a vágómarha, a marhahús, de sok vágó- juhot és más állati termékeket, baromfit, tejtermékeket is exportál. A hagyományos európai piacokon kívül távoli államokba, Kanadába, Ausztráliába, Japánba, észak-afrikai országokba is szálút. A TERIMPEX bonyolítja az egész magyar mezőgazdasági export több mint 60 százalékát, s a tőkés piacokra irányuló mezőgazdasági kivitel 70 százaléKözel- és Közép-Keleten — többek közt — Kuwait, és Bahrein jelentkeznek új piacként, szintén vágott baromfira, vágójuhra, _ és más élelmiszeripari cikkeinkre. Líbia, Spanyolország, és a Kanáriszigetek ugyancsak húst és vágott baromfit vásárolnak tőlünk. Ausztráliába és Kanadába kash- kaval-sajtot, fehérjesajtot, magyaros készételeket exportálunk. A magyar áruknak kétségtelenül jó hírük van a világon; bizonyíték erre többek között a Brüsszeli Világkiállításon elért nagy nemzetközi siker, más alkalmakkor szerzett számos arany- 1 érem és nagydíj. Az egyre növekvő konkurnencia megköveteli, hogy a külföldi piacokon elsősorban azt adjuk, amire igény van, amit kérnek. Ezt az igényt elsősorban a termelő üzemek rugalmassága segítheti kielégíteni. Ez előnyös a termelőszövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak, azok dolgozóinak, s természetesen egész népgazdaságunknak is. Más szóval a külföldi piacok megtartása, lehetőség szerinti bővítése jótékonyan hat a vállalatok nyereségére, ezen keresztül pedig a dolgozók keresetére is. Várady Anikó Miniszteri rendelet a vendéglátás záróra meghosszabbításáról kát. A Közös Piachoz tartozó országok többsége a magyar mező- gazdasági és élelmiszeripari kivitel hagyományos felvevőhelye. Exportunkból a közös piaci országok ma is igen jelentős százalékban részesednek; legtöbbet az NSZK-ba és Olaszországba exportálunk. A külföld piaci igényei egyébként állandóan változnak. A háború után például külföldön főleg a 800—900 kilós vágómarhát keresték, a fogyasztók ízlés-változá- sáival azonban a kereslet az 500 kilogramm súlyú vágómarhák felé tolódott. Amennyiben a piaci igényeket az áru minőségében, súly- kategóriáiban követni tudjuk, ez kihat az áru magasabb áron történő értékesítésére, ez viszont kedvezően befolyásolja a gazdaságosságot. Mezőgazdasági termékeink két évtized alatt kialakult több ezres veVőköre egyre újabbakkal bővül. Az egyik legújabb megrendelő .Tanán, ahová már második éve szállítunk vágott baromfit. A A belkereskedelmi miniszter rendeletet adott ki a záróra meghosszabbításról, valamint a tánc, a zene és a kártyajátszási engedélyek kiadásáról. A rendelet nemcsak a minisztérium vállalataira, hanem a szövetkezetekre és a magánvendéglátó iparosokra is vonatkozik. Korábban a záróra meghosszabbítását csak a vendéglátó vállalat kérhette, most már egy-egy üzlet is. Az engedélyezési jog lekerült a járásokból az illetékes helyi — községi, városi, kerületi — tanácsi szakigazgatási és rendőrhatósági szervekhez. Eddig a vállalatnak a minisztérium Vendéglátó Főigazgatóságának is be kel. lett jelentenie a záróra módosítást. A középirányító szerv megszűnésével ez most már felesleges, a rendeletből már kimaradt. A zene, a tánc, a kártyajáték és az egyéb szórakoztató játékok tartásához a vendéglátó üzletet fenntartó vállalatnak, szövetkezetnek előzetesen közölni kell a területileg illetékes rendőrkapitányság véleményét. A magánvendéglátók ilyen játékengedélyéről az üzlet helye szerint illetékes községi, városi, kerületi tanács dönt, a területileg illetékes rendőrkapitányság előzetes véleménye alapján. A rendelet a vendéglátó üzletekben a szerencsjátékot, a cukrászdákban, az eszpresszókban és az italboltokban pedig a kártyajátékot változatlanul szigorúan tiltja. Vidéken, a községi italboltokban, a kártyázás — amennyiben a játékra alkalmas hely a éntől elkülöníthető, a helyi rendőrhatóság véleményének figyelembevételével engedélyezhető. A piros zászló a magasban, jól sikerült a célzás. Ered ni ért yes verseny A közelmúltban rendezték meg Békéscsabán az országrészi tűzoltóversenyt, amelyen négy megye — Csongrád, Bács, Szolnok és Békés — legjobb hivatásos, tűzoltórajai vettek részt. A versenyző hét együttes kategóriában küzdött az augusztusban Budapesten sorra kerülő országos döntőn való részvételért. Megyénket az egyik kategóriában a szarvasiak, míg másikban a békéscsabai parancsnokság raja képviselte. Legjobb eredményt a békéscsabaiak érték el a második kategóriában, és ezzel jogot nyertek a döntőn való részvételre. A verseny után sem pihennek babérjaikon, mert a még jobb eredmény érdekéljen folytatják felkészüléseiket és gyakorolnak, hogy méltóképpen képviseljék megyénk színeit majd az országos döntőn is. Megtanulták a búza termesztését ICunágotán Két évvel ezelőtt 120 vagon búzát termesztett a kunágotai Bercsényi Tsz. Tavaly már 240 vagon termést takarítottak be. Ebben az esztendőben 380 vagon búza értékesítésére írták alá a szerződést a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal. A búza hozama most várakozáson felüli, így a 380 vago- nos tervezett értékesítés helyett jóval több eladására számolnak. [ Az aratás nehezén ebben a* tsz- | ben is már túljutottak. A búza tsz-átlagban — eddig — holdanként 20 mázsán felüli termést adott. Az árpa holdankénti hozama megközelítette a 20 mázsát. Matuzik József, a Bercsényi Tsz elnökhelyettese azzal magyarázta a búza termesztésében elért sikereket, hogy a Bezosztája fajtájú búza termesztésének általánossá tétele és a legkorszerűbb agrotechnikai eljárások alkalmazása hozta meg az eredményt. Több támogatást várnak a újítók Ankét a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál Ritkán hangzott el még egy tanácskozáson annyi bírálat, javaslat, mint a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat július 27- én megtartott újítási ankétján. A vezetők és az újítók egyaránt annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy az újítás vállalati, társadalmi érdek. Azt is megállapították, hogy az újítómozgalomban mutatkozik bizonyos fejlődés, ám megközelítőleg sem olyan, mint amilyen elvárható lenne. Lányi Frigyes főmérnök, aki a tájékoztatót tartotta, többek között ismertette az újítási feladatterv legfontosabb célkitűzéseit. Megemlítette, hogy sok még a lehetőség a különböző munkafolyamatokban történő változtatásokra. A vállalat biztosítja az újítások bevezetését és díjazását. Felhívta a figyelmet arra. hogy olyan új gyártmány előállításán is gondolkozni kell, amelyre a vásárlók igényt tartanak, és ami versenyképes. Elmondta, hogy az első félévben 44 újítás érkezett a vállalathoz elbírálásra, amelyek közül 23-at kellett elutasítani. Csak az az újítás fogadható el, amely a vállalat gazdasági eredményét növeli, vagy munka-, egészségvédelmi feladatokat old meg. Kérte: az elképzelésük megvalósításáról konzultáljanak a művezetőkkel, üzemvezetőkkel is, hogy a javaslatuk kellően megalapozott legyen. Megemlítette azt az elgondolását is, hogy újítóbrigádokat kellene létrehozni egymás segítésére. Kifogásolta, hogy a már elfogadott újítások csak lassan valósulnak meg. Egyesek érdektelensége kárt okoz a vállalatnak. A vita során vagy tizenöten szólaltak fel, s csaknem mindnyájan bírálták az ügyintézés ütemét. Javasolták: ha a vállalat elfogadja az újítást, akkor minél hamarabb fizesse ki a díjat az érdekeltnek. Klaics János esztergályos kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy ilyen nagyobb vállalatnál érdemes lenne külön műhelyt fenntartani a kivitelezéshez. Dr. Bertók László, a gépészeti csoport vezetője hangoztatta: élvonalba kell helyezni az újítói tevékenységet. A vállalat újítási feladattervében évek óta ugyanazok a célkitűzések megtalálhatók. Pénz nélkül vagy olcsón nem lehet megvalósítani azokat — mondotta. — A műszaki fejlesztésre előirányzott összegnek az eddiginél jelentősebb részét kellene erre a célra fordítani. Kovács János lakatos, többszörös újító a saját és mások példájából kiindulva a huzavona és a gáncsoskodás ellen emelt szót. Szerinte a külső munkaterület egyes vezetőinek a megszokotthoz való ragaszkodása a legnagyobb akadálya a mozgalom erőteljesebb kibontakozásának. A vállalatnak több mint 100 újítója van, közü7 lük többeknek szinte szenvedélyükké vált, hogy az ésszerűbb megoldásokat keressék. Érdemes kiaknázni a lehetőséget és az eredményt jobban propagálni. Hasonló álláspontra helyezkedett Bargel Tiborné, a vállalat szb-titkára. A mozgalmat fel kell frissíteni — mondotta többek között. Javasolta olyan bizottság létrehozását, amely — megfelelő díjazás ellenében — segítséget nyújtana az újítóknak és részt venne a javaslatok elbírálásában is. Ha pedig a vállalat elfogad egy újítási javaslatot, ne késlekedjék a díj kifizetésével. Végül Lányi Frigyes főmérnök megállapította, hogy az ankét részvevői sok hasznos javaslatot tettek, amelyek alapján a vállalat intézkedést tesz az újítómozgalom fellendítésére. Egyetértett a bizottság létrehozásával és azzal is, hogy a szakvéleményezést a jövőben meg kell gyorsítani. Az elfogadott újítások megvalósítását és alkalmazását — társszerzői igény nélkül — a vezetők munkaköri kötelességének jelölte meg. Kérte az újítókat, hogy igyekezzenek az ötleteikkel továbbra is elősegíteni a vállalat, eredményesebb termelését. Javaslataikat pontosan dolgozzák ki, hogy ezzel is meggyorsuljon az elbírálás. Ha valaki erre nem képes, a vállalat segítséget nyújt a műszaki rajz elkészítéséhez. P. B. Parancsnok elvtárs, jelentem, a feladatot végrehajtottuk. & rajt után a vastag szívócső egy pillanat múlva a vízbe kerül. Fotó: Béla— Bódis
