Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-28 / 172. szám

1969. július 27. 9 Vasárnap Fák takarják Mezőmegyert Hajnalnak ugyan már nem mondható, de jókor reggel érkez­tem Mezőmegyerre. Annyira ko­rán azonban mégsem, hogy a kö­zeli városba, Békéscsabára bejá­ró munkásokat otthon találjam. A község jószerével még alszik. Kivéve a kakasokat, akik már megtették hajnali kötelességüket, s a házak udvarán maguk köré gyűjtik a baromfiudvar tyúkjait és egy-egy harsány kukorékolás­sal bizonyítják legény voltukat. A gombolyaggá tekeredett, láncra kötött, szunyókáló kutyák ilyen­kor mérgesen vakkantanak, mint­ha azt mondanák — ugyan, ne or- dibáljatok már, hiszen egész éj­jel virrasztottunk, aludni aka­runk! A kora reggeli utcákat járva nézelődök. S lassan megmozdul, éled a község. Egy férfi jön ke­rékpárral és jó reggelt kíván. A főutca egyik házának udvarában asszony rak tüzet a katlan alá. Mosáshoz készül. Megnyílik egy ablak^és szórakoztató zenét önt ki magából a dunnaszagú lakás. Ahol a betonjárda véget ér, ott a falu széle. Az új házak két utcát töltenek be, de sok van belőlük a régi település területén is. Rőzse- füstöt szippantok és érzem a me­legedő tejeskávé illatát. Készül a reggeli. A termelőszövetkezetek­hez vezető földúton férfiak kerék­pároznak el és bekiáltanak a há­zakba a későbben kelőknek, hogy igyekezzenek. Motorkerékpár ve­ri fel a port, maga mögött hagyva az emberi erővel működtetett két­kerekűeket. A vendéglő — vagy inkább bolt — ajtaja elég sűrűn nyílik. A betérők nem sokat időznek. A pult előtt alacsony férfi áll és a választási malacok súlyát magya­rázza éppen a boltvezetőnek, s közben hörpint a féldeciből. A fodrásznál piros arcú férfi ül a székben, s arról beszél a mester­rel, mikor érkezik a busz Sar­kadra, ahová rokonilátogatásra ké­szül. A község történetét Mekis Már­ton tanító mondja eL Huszonkét éve tanít a községben. Ismeri múltját és jelenét — Már a honfoglalás idején is éltek itt emberek. A falu neve is innen származhat. Ezen a vidéken a Megyer—Gyarmat törzs telepe­dett meg. A falu több néven sze­repel a krónikákban, de a Me­gyer szó mindig benne van. Dúl­ták tatárok, felégették rácok, el­néptelenedett és újból és újból benépesedett A krónikákban 1215-ben fordul elő először. Job­bágyai a hűbéruraknak három kapu után fizettek adót, majd ké­sőbb, harminc után. A török idők­ben ismét elnéptelenedik, s csak az 1700-as évek körül népesül új­ra. Ekkor Rác-Megyer a neve, ami arra utal, hogy azok a rácok lakták, akik később 24 faluval egyetemben felégették. Ezerhét- százhetvenben 600 ember él itt. A községnek úgy tudjuk, soha­sem volt temploma. Ezt rosszul tudják, hiszen dr. Maday Pál, a Békés megye Tör­ténete című monográfiájában ha­tározottan állítja, hogyMegyemek temploma, sőt kastélya is volt. A gyulai várkapitány romboltatta le mindkettőt. Temploma azóta sem volt a legutóbbi évekig. A ma is ott élő szlovák nemzetiségűek ősei az 1850-es években teleped­tek le valószínűleg Csabáról. Az 1890-es népszámlálás adatai sze­rin Doboz lakosainak száma 4911 lélek. Ebből 495 tót. Feltehetően ezek a dobozmegyeriek. Akkor ugyanis és utána egészen 1927-ig Dobozmegyerként tartották szá­mon. Vasúti feltételes megállót 1905-ben kap, majd 14 év múlva postaügynökséget. Önállóvá 1927- ben válik. Lakosainak száma ek­kor ezer körül van. Fele-fele arányban magyar és szlovák. Kis. parasztok, zsellérek. Mindig bé­kességben megvoltak egymás mel­lett, hiszen sorsuk azonos volt. Ma a községnek lakosa van, ebből 541 a szlovák ajkú. Lakóházainak száma 498, s ez a szám napról napra több lesz.' Hét évvel ezelőtt osztottak ki 111 házhelyet és a belterületen is felszabadították a 27 beépítetlen területet. Ezeket a házhelyeket a Békéscsabáról kitelepülök vették meg, s építették be. A tanyák le­bontását is megkezdték, eddig 17 család költözött be, de még min­dig 331-en élnek a külterületen. A község jelenéről és jövőjéről Uhljár György tanácselnökkel és Fekete Szűcs Győzőné tanácstit­kárral beszélgettünk. — Szeretik a községüket az itt lakó emberek. Békéscsabára az üzemekbe 702-en járnak, a tsz- ben úgy négyszázan dolgoznak. A város közelsége miatt fiataljaink sem költöznek el, sőt onnan jön­nek ide emberek a csendes „fa­lura” Lakosságunk 1959-től 779 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a község­fejlesztéshez. Ebben az összegben benne van a belterületi, önerőből készített kövesút, a 600 négyzet­méter bitumen és 600 méter egy­soros betonjárda. Vannak termé­szetesen gondjaink is. Nincs vi­zünk, iskolát kell építenünk, mert a meglevők nem felelnek meg a korszerű követelményeknek, sö­tétek és zsúfoltak. Csapadékvíz- elvezetési tervünket most készí­tik. A vízmű vési tésre egyelőre nincs elegendő pénzünk. Hogy mi­kor valósulnák meg ezek a ter­vek? Nagy részben attól függ, mennyi és milyen támogatásit ka­punk a járástól és a megyétől. Gyógyszertárt és napközi otthonos óvodát is építeni kell. Öröm szá­munkra viszont, hogy szeptember 15-el orvosa is lesz községünknek. Nyolc éve megvettük már azt a házat, ahová az orvost várjuk. Most hozzáépítünk egy rendelőt, kitatarozzuk, hogy jól érezze ma­gát nálunk — Egyszóval, ha valaki úgy hat­millió forint körül adna a község­nek, problémáink nehezén túl len­nénk. De hogy valami jót is mond­junk, 1965-től a mai napig 101-en születtek és még ebben az évben tizenhárom új kis állampolgárt várunk. Ugyan ez alatt az időszak alatt 51 -en haltak meg A hazafelé vezető útról visszanézek. Nem látom a közsé­get, eltakarják a dús lombú fák. Ha nem emelkedne a fák koronái falé a tűztorony, senki sem sejte­né, hogy ott emberek élnek. La­kosai azonban így szeretik, aho­gyan már jelenleg van és azon munkálkodnak, hogy még szebb, még kényelmesebb legyen. Botyánszki János A Szovjet Haditengerészet Napja Egy jelenet a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Fekete­tengeri Flotta együttesének műsorából. Jól aklimatizálódnak a jugoszláv sonkasertések Gyomén A Körösi Állami Gazdaság gyo­mai kerületében évente már 18 millió forint hozamot ad a sertés- hizlalás. A szakosított sertéstele­pen 560 koca malacait hizlalják, s évente 77 vagon vágósertést szállítanák a húsipari vállalatnak. Mivel a hizlaláshoz szükséges sül­dőket maguk nevelik, módjuk van kísérleteket és megfigyeléseket folytatni arra vonatkozóan, hogy melyik sertés hasznosítja legjob­ban a takarmányt. Eddig a ma­gyarfehér hússertést tartották, majd áttértek a svédlapály és az angollapály tartására. A húsipari igények kielégítésé­re most egy kiváló sonka alkatú sertés tenyésztésére tértek át. Ez­ért 90 kocát importáltakba jugo­szláviai Ljubljanából. Ezek a ko­cák a következő hónapban elle­nek először Gyomán. Á malaco­kat felhizlalják. Bíznak abban, hogy az anya és az apa testalka­tát öröklik, s olyan nagy tömegí sonkát lehet majd belőlük vágni amilyenre a magyar sertéstartás történetében még nem volt példa A külföldi sertések megkülön­böztetett gondosságot élveznek a gyomai telepen, ennek következ­tében jól akiimatizálódnák. A rakétagyakorlaton kiváló eredményt elért rakétahordozó tengeralattjáró kifut a nyílt tengerre. Július 27-én tartják a Szovjet­unióban a Haditengerészet és Ha­diflotta Napját. A Szovjetunió a világ legnagyobb tengeri hatal­ma. Partjait 14 tenger és 3 óceán mossa. Partvonalának hossza 60 ezer kilométer. A Szovjet Hadi­tengerészeti Flottát nyomban a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme után szervezték meg és fontos szerepet játszott a polgárháborúban. Az elmúlt év­tizedek alatt műszakilag teljesen felújították, állománya új cirká­lókkal, tengeralattjárókkal és ha­dihajókkal gyarapodott. Létrehoz­ták az ütőképes tengeri légierőt és megerősítették a partvédelmet. Tíz évvel a második világháború kitörése előtt megszervezték az új csendes-óceáni és északi-jeges- tengeri flottát, amelyek később nagyon fontos szerepet töltöttek be a Szovjetunió védelmében. A Szovjet Haditengerészeti Flotta derekasan kivette részét a világháborúból és jelentősen hoz­zájárult a győzelem kivívásához. A szárazföldi csapatokkal karölt­ve védelmezte a partmenti váro­sokat, haditengerészeti támasz­pontokat; tevékenyen kivette ré­szét a támadó hadműveletekből és deszantok partraszállításából. A szovjet flotta 1245 náci hadihajót és több mint 1300 szállító hajót süllyesztett el. ötszáz szovjet tengerészt tün­tettek ki a Szovjetunió Hőse cím­mel. Háromszázezren kaptak kü­lönböző kormánykitüntetéseket. Napjainkban a szovjet flotta el van látva a legmodernebb atom- tengeralattjárókkal és hadihajók­kal. Félelmetes erejű tengeri légi­erővel, rakétahordozó, torpedó­romboló és más hadihajókkal ren­delkezik. amelyek a szovjet ten­geri határokat megbízhatóan vé­delmezik, de szükség esetén se­gítségére siethetnek a szocialista országoknak az imperialista ag- resszorok visszaverésében. (APN) Békési mozaik Üj, korszerű utcai világítás. A napokban befejezik a békési ta­nácsháza ép Bástya mozi közötti útszakasz utcai világításának ki­cserélését. Az új, korszerű higany­gőzös világítás több mint félmillió forintba kerül. 5}! A megyében egyedülálló borozó nyílik meg Békésen augusztus 2- án Széchenyi tér 6 szám alatt, a patinás Nagy ház pincéjében. A békési ÁFÉSZ jól választotta meg a helyet. A hangulatos és ízlése­sen berendezett Nagy ház pince­borozó minden bizonnyal kedvelt helye lesz a békésieken kívül az átutazóknak is. * A békési Október 6 Tsz jég- sújtotta területein mintegy 20—30 százalék kár keletkezett. A ter­ménykiesést másodvetésű növé­nyekkel pótolják. Terven felül 10 katasztrális hold káposztát, 10 katasztrális hold babot és 5 ka­tasztrális hold zöldtakarmányt vetnek, őszre tervbe vették a sa­láta, retek és gomba termesztését is. Megkezdődött Békésen a köz­ponti rendelőintézet építkezése. Azért van erre nagy szükség, hogy ne kelljen a betegek nagy részének bejárni Békéscsabára. Ezzel jelentősen tehermentesítik a békéscsabai SZTK rendelőinté­zetét. A központi rendelőinté­zet a terv szerint egy éven belül készül el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom