Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-24 / 169. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK Ara SO fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM Mai Követendő kezdeményezés értekezletek Volt idő, amikor egy kissé elveszítette társadalmi rangját az a szó, hogy értekezlet. A sok beszédnek sok volt az alja, s egy- egy tanácskozás után gyakran ügy érezte az ember, hogy feleslegesen ülte végig az eltöltött néhány órát. Nem mondom, ma is előfordul, hogy az ember azzal az érzéssel távozik egy értekezletről: felesleges volt. Az ilyen összejövetelek száma az utóbbi időben azonban erősen megcsappant A mai értekezleteknek van egy bizonyos atmoszférája, melyet maga a vita témája ad. A vitás kérdésekben azután létre jön a nézőpontok egyeztetése, s a részvevők ennek alapján határozzák meg a soron következő feladatokat. Így volt ez a Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége mellett működő mezőgazdasági szak- bizottság ülésén éppen úgy, mint a csörlőseke bemutatóján vagy pedig a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatnak a Békés megyei Húsipari Vállalattal közösen tartott me- zőberényi értekezletén. A sort folytathatnánk a tanácsi vezetők újkígyósi megbeszélésével vagy éppen a két tsz- szövetség legutóbb szervezett búzafajta-bemutató és termesztési értekezletével. De vehetnénk tucatnyi példát az iparból és közintézményeink életéből is. A termeléssel, a társadalmi haladással összefüggő feladatok valóra váltásának gondolatai elsősorban közös tanácskozásainkon ' kapnak demokratikus nyilvánosságot. Aki meghallgatta az előbb említett mezőgazdasági szakbizottság vitáját a házikert- és a zártkertművelés tapasztalatairól és a fejlesztés lehetőségeiről, arra gondolhatott, hogy a népfront aktívái: agrármérnökök, technikusok, a párt- és a tanácsi apparátusban dolgozók egyformán fontosnak tartják lehetőségeink kihasználását. Harminchét—negyvenezer hold föld jobb hasznosítását ajánlották, ezért intézkedéseket javasoltak a nemes szaporítóanyag megyén belüli megtermesztésére, szervezett értékesítésére és a szakkörökben rejlő műszaki fel- készültség fokozására. Ez a javaslat-sor azért is jelentős, mert olyan emberek ajánlották, akik a hivatalos munkaidő után, szabad idejükben, ház körüli kertjükben találták meg a fizikai és a szellemi felüdülés egyik legegészségesebb környezetét. A pihenés különböző és kulturált formáiról ma már nemcsak beszélnek helyi tanácsaink, városaink és községeink vezetői, hanem fel is karolják a környezetükben rejlő lehetőségeket. Előadókat hívnak a megyei szervektől, a budapesti tudományos intézetektől és a szabad időt arra használják fel, hogy társadalmi szükségletet elégítsenek ki. S ha valaki végignézne egy-egy szakköri foglalkozást, a 150—200 spontán érdeklődő láttán arra következtetne; helyes és jó kezdeményezés az ilyen, hiszen közös ügyünkben településenként százakat mozgat, tart permanenciá- ban az alkotás öröme. A mai értekezletek egy másik fajtája a nagyüzemekben dolgozó vezetőknek nyújt újat. Ezekre leggyakrabban stencillel sokszorosított, meghívót küldenek a téma rövid megjelölésével. Csak az érdekesség kedvéért említem a mezőberényi takarmánygazdálkodási tanácskozást. Ez a késő délutáni órákba nyúlt. Még öt órakor is szapo- ráztak a kérdések a legújabb tápok takarmányozásáról és a technológiáról. A sok kérdés azonban nem azt jelentette, hogy valami baj van a táptakarmánygyártással, a takarmányozással, hanem az új iránti érdeklődést és a táptakarmányok beszerzésének lehetőségeire voltak kíváncsiak az emberek. S amikor a részvevők elmentek az Aranykalász Tsz rendezvényéről, akkor a rendező szervek megállapíthatták: megyénkben sok még a rejtett tartalék az egy kiló élősúly gyarapodására használt takarmány gazdaságos etetésében. Ilyen tanulság alapján bőven akad tennivalója az érdekelt szerveknek, mert a Mezőberényben is tapasztalt súlygyarapodás, fajlagos takarmányfelhasználás jövedelmezősége túlnő egy ember, a megbeszélésen részt vevők érdekén. A szálak egészen a társadalmi szükségletek kielégítéséig vezetnek, hiszen a hazai húsellátás továbbjavítása közügy. S ez a közügy nem a húsboltban kezdődik, ahol az emberek még ma is sorban állnak, hanem valahol a mezőgazdaságban. Mai értekezleteink legtöbbjén a közös ügy szolgálásának valamilyen speciális tennivalói kerülnek előtérbe. Olyan témák jutnak emberközelbe, melyek megvalósítására a társadalmi út, az üzemi érdekeltség megteremtése a legcélravezetőbb. Ha valaki netán keresné a mind jobb gazdasági vagy éppen társadalmi eredmények fundamentumát, eljut valamilyen fokú tanácskozásig. A gondolatokat egy-egy kisebb vagy nagyobb közösség elsőként itt fogalmazta meg és utána próbált ennek szellemében, sajátos körülményei között élni, dolgozni. Többen panaszolják, hogy túl sok az értekezés. Kétségtelen, ha az adott üzemben csak egy ember jár értekezletre — volt ilyen idő is —, akkor lehet, hogy igaz, jogos a felvetés. Ha azonban az egyes szakmai területek vezetői érdeklődési körüknek megfelelően vesznek részt a programokon — az utóbbi időben ez a gyakoribb — rájönnek: a soknak mondott tanácskozás is kevés ahhoz, hogy a termelésfejlesztésre összegyűjt- hessék a legújabb információkat. Tulajdonképpen ezért jelentősek és ezért kaptak társadalmi rangot közös tanácskozásaink. Dupsi Károly Vállalati támogatással 42 dolgozó lakásgondjának megoldását segíti elő a Békés megyei ' Követendő kezdeményezésről i jesen egyetértett. így a segitség- tájékoztatta lapunk szerkesztősé-j re legjobban rászoruló dolgozók gét Galovicz György, a Békés nagy részének lakásproblémáját a megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, A vállalat vezetősége és szak- szervezeti bizottsága — élve az ide vonatkozó rendelkezések lehetőségeivel — úgy döntött, hogy az 1969-es esztendőben és a jövő év első felében 42 vállalati dolgozó lakásgondjának megoldásához nyújt segítséget. Erre a célra a vállalati fejlesztési alapból mintegy 1 millió 209 ezer forintot, a felosztható nyereségből pedig 250 ezer forintot fordítanak. Ezt a támogatást elsősorban a törzsgárdához tartozó dolgozók, a fiatal házasok és az anyagilag leginkább rászorulók kapják meg. A vállalat szakszervezeti tanácsa a közelmúltban tárgyalt az anyagi támogatásról, amivel teljövő év júliusáig megoldják. Lapunk tartalmából! A cigánycsalád kálváriája (4. oldal) * * * Akar velem beszélgetni ? (4. oldal) NB E Keleti csoport őszi sorsolása (7. oldal) Sikeres fúvóstalálkozó Sarkadon Szombaton reggel küldök, dobok ébresztették Sarkad lakosságát, megkezdődött a kétnapos fúvóstalálkozó. Nem véletlenül rendezték meg Sarkadon a Fúvós Zenekarok Országos Találkozóját Hagyományai vannak a íú- vószenének, egész rézfúvós dinasztiák alakultak ki ebben a községben. Sorra érkeztek a találkozó résztvevő együttesed, akiket a régi gimnázium feldíszített udvarán a „hazai” zenekar muzsikával fogadott A hangulatos fogadtatás Ételmérgezés Békéscsabán Hétfőn, az esti órákban a békéscsabai Kossuth Étterem személyzete közül többen panaszkodtak rosszullétre. A tünetek: hányás, hasmenés, majd később ájulás. Az étterem vezetői azonnal értesítették az orvost, aki ételmérgezésre gyanakodott és a kórházba utalta a betegeket. Ezt követően a vendégek közül is még hárman lettek rosszul. A kórházat megfelelő kezelés után másnap elhagyhatták. A betegek többek között, gombalevest, marha- és sertéspörköltet, valamint csikóstokányt fogyasztottak. A vizsgálat azonnal megindult annak megállapítására, hogy a mérgezést mi okozhatta. Űjabb megbetegedés nem fordult elő. Tanszervásárlás — sorsjegy-akcióval Ahogy lapunkban arról hírt adtunk, a Békés megyei papirés írószerbolitok a nyári tanszervásárlást ösztönző sorsjegy-akciót indítottak. A kezdeményezés lényege: minden olyan tanszercso- mag vásárlója, aki ezekben a hetekben szerzi be az iskolai kellékeket, a vásárlás után egy sorsjegyet húzhat. Egy héttel első híradásunk után, a békéscsabai 49-es papírüzletben futball-labda, golyósiro- ' érdeklődése mellett nők, fotó-albumok, sőt az egyik | sorsjegy-akciót. főnyeremény, a Szmena—8 típusú fényképezőgép is gazdára talált. Az utóbbit Majernyik Istvánná kétsopronyi lakos nyerte. Az eddigi, mintegy ezer vásárlóból százötvenen nyertek kisebb-na- gyobb nyereménytárgyakat, bár a másik fődíj, a zsebrádió még tulajdonosra vár. Az ötletet átvevő 62-es orosházi, valamint a 35-ös szarvasi papírüzlet is sikerrel, a vásárlók nagy bonyolítja a A belvíz rontotta a gabonatermést A mezőmegyeri Béke Termelő- szövetkezet gabonatábláin is, mint mindenütt az országban, serény munka folyik. Három kombájn vágja a kalászosokat, pontosabban szólva, már csak a búzát. A 203 katasztrális hold kétszeresük, 37 hold őszi árpa és a 23 hold takarmánykeverék aratását már befejezték. Búzavetés-terüle- letük 900 hold volt. A tegnapi napig egyharmadáról levágták a termőét» Ha az időjárás továbbra után a zenekarok felkeresték a környező falvakat, ahol nagyszámú közönség előtt adtak térzenét. Zeneszó mellett nyílt meg Sarkadon a hangszerkiállítás is, s az érdeklődők nemcsak a legkülönfélébb hangszerekben, hanem a honismereti kiállításban és a cukrászati bemutató ínyencségeiben is gyönyörködhettek. Este 8 órakor mutatkoztak be először a résztvevő együttesek a szabadtéri színpadon. Remekeltek a hódmezővásárhelyi zeneiskola fúvósai és a Bács megyei Munkásőrség Zenekara is, akik dinamikus, szuggesztív előadásmódjukkal különösen megnyerték a közönség tetszését. A hangverseny után az orosházi tűzoltó-zenekar hangulatos toronyzenével szórakoztatta a több száz hallgatót a református templom tornyából. Vasárnap 9 órakor folytatódott a találkozó. A község különböző pontjairól egy-egy zenekar indult muzsikálva a szabadtéri színpad felé, ahol tíz órakor a Himnusz ünnepélyes akkordjaival kezdődött el a szövetkezeti nap, melyet egyesített zenekari szám fejezett be. A 160 tagú együttes Eördögh János karnagy vezényletével méltóképpen zárta az ünnepi gyűlést. Délután mintegy 400 főnyi hallgatóság előtt folytatódott a dísz- hangverseny. Ezúttal a sárisápi, a nagykőrösi és a sarkadi zenekar produkciója aratta a legnagyobb sikert. A makói munkásőrség együttese is kitűnő technikai tudással, jó műsorral járult hozzá a hangverseny sikeréhez. A kétnapos találkozó befejezéseként Lénárt Elek és Eördögh János, a Népművelési Intézet munkatársai az egyes produkciók elemzésével sok hasznos tanácsot adtak az együttesek karnagyainak további munkájához és elismeréssel nyilatkoztak a rendezés tartalmáról, külsőségeiről, hasznosságáról, majd a községi tanács elnöke emlékplaketteket nyújtott át a résztvevő együtteseknek, illetve a találkozó megrendezését segítő üzemek, tömegszervezetek képviselődnek. Klampeczki Béla is ilyen kedvező marad, augusztus első hetében befejezik az aratást. A termés nedvességtartalma jó, hiszen 13,5—14,5 között van. A 900 hold búzából 180—200 holdon a tervezett 16,5 mázsa termés helyett csak 10 mázsa körül takarítanak be holdanként a belvíz miatt, összességében mégis elérik a 17 mázsás átlagot, s ez annak köszönhető, hogy van olyan táblájuk, amelyen a 20—21 mázsás átlagtermés megterem. OTP-társasház és ABC-áruház építését kezdik meg Tótkomlóson Augusztus elején kezdik meg Tótkomlóson az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ABC áruházának építését, amely mögött L-alakban helyezkedik majd ej a 27 lakásos, 4 szintes OTP-társasház. Az áruház mellett, a Széchenyi utca felőli oldalon kap helyet az új OTP-fiók. A társasház és az áruház építési költsége meghaladja a 10 millió forintot. Az eladásra készülő lakások már nagyrészt gazdára találtak.
