Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-22 / 167. szám
nm. íátl na 22. 5 Kedd Fél év alatt 922 ezer forint többletnyereség Látogatás a Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz-ben A napokban felkerestük a Békéscsaba és Vidéke Textilfeldolgozó Ktsz elnökét. Választ kértünk néhány érdeklődésre számot tartó kérdésre. Megkérdeztük, igaz-e, hogy a ktsz ebben az évben bővítéssel újabb munkalehetőséget teremt az asszonyok számára? Megfelel-e a valóságnyugati cég a magyar kisiparosok munkájával meg volt elégedve, az, hogy ez évben újabb megrendeléssel keresse meg a ktsz-t. Sokan azt hihetnék, hogy a terv túlteljesítését ezzel érték el. Az elnök szerint ez nem fedné a valóságot, a több mint kétmillió nak, hogy 1969 első félévi tervü- forintos tervtúlteljesítést elsősor- ket jelentősen túlteljesítették? ; ban a nagyobb szériák gyártásá- Mit készítenek jelenleg, mennyi' bői és a gazdaságos anyagkihoez exporttermelésűk. A válaszokból megtuéftük, hogy a ktsz valóban tárgyal a jelenleg Dél-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat birtokában levő konfekcióraktár megvételéről. Az igazság az, hogy az ügylethez hitelre van szükség. Ha a hitelkérelmüket a KISZÖV és a városi tanács támogatja, úgy az épületet meg tudják venni, s ez esetben valóban tervezik a konfekciós részlegük bővítését Ez azt jelentené, hogy még ebben az évben körülbelül száz nőnek adna munkalehetőséget a Wsz. A továbbiakban megtudtuk, hogy az 1969 első féléves tervüket több mint kétmillió forinttal teljesítették túL Ebben nagy szerepe volt expartmunká- juknak is. Az export 22—24 millió forintot jelent évente a ktsz- wefc. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi évhez képest átlagban négyszázalékos bérszánt- eroeükedést értek el. Konfekciós -részlegük Jelenleg ötezer úgynevezett grabolux- sztár divatkabátot készít a belkereskedelemnek. Ezenkívül kötött női és gyermekruházati cikkeket, és a fehémeműkészítés is profiljukhoz tartozik. Részlegeik hárem helységben, Békéscsabán, Békésen és Vésztőn vannak. Termékeiknek 60—70 százalékát külföldre számítják. A demokratikus országokon kívül, nyugati cégekkel is kapcsolatban állnak, főleg bérmunkára. A bérmunkát ugyan nem tekintik elsődleges feladatuknak, de ha a feltételek megfelelnek, szívesen csinálják. Az elmúlt évben egy holland cégnek végeztek — nagy megelégedésre — ilyen munkát Bizonyítja, hogy a Zatalból érték el. Azt is megtudtuk, hogy 1968 első félévéhez viszonyítva, 922 ezer forint többlet- nyereséget értek él ebben az esztendőben a ktsz igyekvő dolgozót B. J. Részrehajlás nélkül dönteni Beszélgetés egy tanácstitkárral Méhkerék. Zötyögős ma. kadám út. Földszintes házak, előttük deszkapadok. A főtéren most épült fel az első emeletes ház. Szomszédságában van a tanácsháza. A folyosón egy középtermetű, barna arcú férfi állít meg. — A tanácselnök nincs bent, de ha nagyon sürgős az ügye, szívesen segítek — invitál az irodába Netye János, a község tanácstitkára. Fiatal ember, 38 éves. 1964 óta tölti be ezt a posztot. Azelőtt az N. Balcescu Tsz-ben dolgozott — A községnek 2600 lakosa van, 96 százaléka román nemzetiségű. Magam is az vagyok. Itt születtem a községben — kezdi a beszélgetést. Úton, űffélcM „Aki keres, az talál” elv alap- barátunk, ha a postai tisztviselő is ján összegyűjtöttem néhány rövid hasonló „szerelésben” továbbítakis történetet. Ezek ugyan kiszo- ná a pénzét?! rultak minden más írásból, dé talán kár lenne, ha elkallódná- j nak. így csokorba szedve nyúj-1 tom át az olvasónak. Helyesírás Egyik békési ismerősöm ma már kuriózum számba menő foglalkozást űz: fazekas. Virágcserepet, tejescsuprot, csirkeitatót csinál, de szívesen vállalkozik egyéni megrendelők furcsa kí__________ _ _____________ vánságainak kielégítésére is. A n em kis feltűnést keltve, pénzt mesternél még kora tavasszal adott fel Természetesen nem az rendeltem egy butéliat (A buté- adott fel. Természetesen nem az lia olyan tenyérnyi nagyságú Csupasz pocak Július 7-én, valamivel 17 óra előtt a Békéscsabai Postahivatalban történt. Egy középkorú férfi, mindennapi dolog keltett feltűnést, hanem hősünk ruházata. Ugyanis mindössze egy (különben jól szabott) rövid nadrág és papucs volt rajta. A nyári kánikula mindnyánépi cserépedény, amely a jóféle pálinkán kívül feliratot is tartalmaz. Az előbbit belül, az utóbbit — többnyire verses feliratot - kívül.) Levélben küldtem el a butéliájunknak egyformán szerez meleg j ra szánt rigmust Békésre. Kö- percet. Ing nélkül bizonyára el- vetvf a régi hagyományt, a szőviselhetőbb a hőség, de azért — és ezt tíznél is többen tanúsíthatják — a hivatalos helyiségben nem a legesztétikusabb látványt nyújtotta egy középkorú férfi csupaszon domborodó (ős uram bocsá’) szőrös pocakja. Arról nem is beszélve, hogy ez az attrakció sérti a közös együttélés íratlan szabályait. Vajon mit szólna rövid nadrágos, veget szándékosan rossz helyesírással írtam. Ez lett a vesztem. Amikor végre elkészült a bütykös, a gyanútlan fazekasmester fejcsóválva adta át — Azt még megértem, hogy valaki ilyen ósdi holmikat csináltat de hogy egy újságíró ne tudjon helyesen írni, az nem megy a fejembe. Hiába magyaráztam, hogy készfélmeztelen akarva ejtettem egy első osztályosnak is csúfságára váló hibáiéit! Nem volt számomra mentség™ a svájci származású Stoffel ezredest bízta meg a francia hadügyminisztérium. Az első katonák németek, lengyelek, hollandok, svájciak, spanyolok és önmagukat belgának mondó franciák voltak. Stoffel tói ered ez a mondás: — Mi nem kérdezzük, ki fia vagy? Mi csak azt kérdezzük, akarsz-e harcolni Franciaországért? Két zászlóalj, 1512 ember várta az ezredes parancsait A csapatok egy része arra kapott utasítást, hogy Bonában maradjon. A tisztek a város végén, messze az utolsó lapos tetejű fehér házaktól parancsoltak „állj”-t a légionistáknak. — Itt lesz a garnizonotok — mondta Stoffel ezredes —, munkához... Elcsodálkoztak a katonák. Amikor a Marseille-ben behajózták őket Afrika felé, aligha hitték, hogy a laktanyájukat is önmaguknak kell felépíteniük. Követ törtek és faragtak a tűző napon. A tiszteket nem is látták, ők biztonságosabb helyre vonultak, amikor a légiósok a magas falú, lőréses kaszárnyáját építették. Minden hatalom az altisztek kezébe került. Rek- kenő forróságban, napkeltétől estig folyt a kemény munka. Éjszaka pedig a teljesen lehűlt levegő miatt szenvedtek a katonák. De nem tudtak aludni a sakálok panaszos üvöltözéseitől sem. Még be sem fejeződött az építkezés, amikor váratlan parancs és néhány tiszt érkezett. — Sorakozó! — ordították az altisztek. Csak aránylag kis őrség maradt Bonában, a többiek zárt sorokban meneteltek nyugati irányba. Ismeretlen céllal és rendeltetéssel. Két óra gyaloglás, fél óra pihenő. Másnap egy katona kidőlt a sorból. Hang nélkül elterült az út szélén. Valahol Bona és Algír között. A nevét nem je-5 hónap múlva ismét csak megfe- gyeztek fel a légió krónikásai.| .. „ ..„ » Ki mondott igazat? H. község nincs a világ végén, és ha ott járok, a postára mindig ellátogatok. A postán sóik ember megfordul és a levélhordók általában mindenről tudnak. Legutóbb panaszkodva fogadott a hivatalvezető. Sok bajuk van az újságelőfizetőkkel. Igaz, egy-egy szervezési kampány után csökkennek gondjaik, de néhány ö volt az első áldozat Az egyik őrmester elvette a katona puskáját. Nem érdekelte őt sem az eszméletlen ember neve, de még az azonossági száma sem. A francia légió a világ egyetlen olyan katonai alakulata, ahol a hozzátartozókat nem értesítik a halálról vagy az eltűnésről. — Mi történt? — kérdezte az élen lovagló tiszt az őrmestertől. — Semmi — mondta. — Egy ember napszúrást kapott Lefegyvereztem. — Helyes — válaszolt a tiszt — Egy közlegény miatt nem állhat az egész zászlóalj. Tovább! Soha nem derült ki, hogy a légió első áldozatát a sötét beálltával vadászni induló sakálhordák falták-e fel, vagy már előzőleg végzett vele az afrikai nap. (Folytatjuk) gyatkozik az előfizetők száma. A községbe 45 Népújság jár. Az előfizetők száma 29. Félő, hogy ez a szám is csökkenni fog, hiszen a tanácselnök is bejelentette, hogy lemondja a lakására járatott megyei lapot. A postai újságkartonokból | egyébként az is kiderült, hogy a községi tanács címére nem visznek Népújságot. Elmentem a tanácselnökhöz. Készségesen fogadott, bár amikor az újságolvasásról kérdeztem, nem győzött hivatkozni rengeteg elfoglaltságára. Azt természetesen senki sem kérheti számon, ha valaki le akar mondani egy lapot. Nem is ez a baj... De az elnök azt mondta, hogy a tanács igenis előfizetője a megyei újságnak. Ez csak természetes, azaz természetes lenne, de a postán nem találtuk az előfizetők névsorában a helyi tanácsot. Hogy lehetséges ez? B I— Milyen volt a régi közigazgatás? — A felszabadulás előtt csak a bíró volt idevalósi. Az igazgatás többi funkcióit olyanok töltötték be, akik a közrend fenntartásán kívül nem sokat törődtek Méhkerékkel. Többségük nem is lakott itt. Ha látta volna két-három évtizeddel ezelőtt ezt a községet; kórókerítés, istállótárgyával fel- töltött járda, szalmatetős házak — legyint. 1952 óta van villanyuk, azóta épültek a járdák, a kultúrotthon, s most húzták fel a tetőt a község első emeletes épületére. Aztán az a módszer, ahogy a községbeliekkel bántak. Négy-öt nappal előbb kellett bejelentkezni a hivatalszolgáién, ha valaki a közjegyző elé akart jutni. Alig hallható kopogás az ajtón, majd belép egy férfi. — Ezt kellene aláírni — tesa’ le egy két részre hajtott nyomtatványt a tanácstitkár élé. Végigmustrálja. Néhány kérdés. Alákanyarítja a nevét. A férfi fejére teszi a sapkát és kimegy. — Most így járnak be az ügyfelek — mondja. — Nehezíti-e ez a tanácstitkár munkáját? — Miért nehezítené? Nem a saját kényelmemért vagyok ezen a poszton. Különben is a fél községgel rokonságban állok — neveti —, feleségem is idevalósi. Ha valami nehezíti a helyzetemet, talán éppen ez. — Hogy érti? — Az természetes, hogy az ügy. felek problémáit könnyebben megérti az az ember, aki idevalósi. Hiszen, ami a községnek rossz, az neki is rossz. De a tanácstitkárnak nemet is kell mondania, És ez a nehéz. Amióta a titkárság hatáskörébe kerültek a szabálysértési ügyek, bizony sokkal több a munkánk. És ez a munka nem egyszerű. A napokban egy mezőrendészeti ügyben kellett döntenem. A szabálysértés elkövetője egy régi ismerősöm volt. Napokon keresztül kerülgetett, mikor meghoztam a döntést. Egy reggel aztán elém lépett az utcán. Mintha semmi sem történt volna, kezet nyújtott, csak úgy fél vállról jegyezte meg: Igazad volt a múltkor, azért mégsem gondoltam volna, hogy ellenem dön- tesz. De akkor ezentúl mindig így legyen. Hogy? — kérdeztem meg tőle. — Ügy, ahogy az én esetemben csináltad. Ne azt nézd, hogy kivel állsz szemben, hanem az igazságot — Bizonyára felkeresik a lakásán is. — Természetesen, még vasárnap is. Néha be is jövök, ha csupán egy igazolásról van szó. Hiszen a községből sokan járnak más megyébe dolgozni, s csak vasárnap vagy szombat este jönnek haza, s a következő reggel már vohatra ülnek. — Hogyan kell dolgoznia a tanácstitkárnak? Maga elé réved: — Az a legfontosabb, — mondja elgondolkozva —, hogy az ember becsületes legyen. Ahogy az ismerősöm mondta: ne azt nézd, kivel állsz szemben, hanem az igazságot. Persze minden magatartásnak van utózöngéje. Engem makacs embernek tartanak. De sohasem a magam érdekében vagyok az. Viszont, ha a községről van szó — vallom —, az embernek részrehajlás nélkül kell döntenie. Serédi János KENYÉR Szeptembertől teljesen becsomagolva Hosszas viták, sok-sok panasz, sajtózokszó után úgy látszik, véglegesen nyugvópontra jut a kenyércsomagolás kérdése. . Az új belkereskedelmi minisztériumi utasítás előírja, hogy a kenyeret minden üzletben úgy kell becsomagolni, hogy a papír ne csupán a vágott felületet, hanem az egész kenyeret beborítsa. Eredetileg arról volt szó, hogy az utasítás már augusztus 1-én életbe lép, de a papír beszerzése és tárolása még egy hónapot igénybe vesz, s így a kenyér csak szeptembertől kapható teljesen becsomagolva. Tanyaavatás és halfogó-verseny Két évtizedes vágya volt a békéscsabai horgászoknak, hogy a kedvelt, de nehezen megközelíthető horgászhelyeik környékén, —a Sebes-, Kettős- és Hármas- Körös közelében megfelelő és mai horgászigényeket kielégítő vízparti otthonuk legyen. Sok éven át tartó társadalmi erőfeszítések révén készült el most a Körösvidéki Sporthorgászok Egyesületének horgásztanyá- ja. Ennek egy részét már 1961- ben felépítették, de az szűknek bizonyult. Bővíteni és korszerűsíteni kellett. A teljesen kész, csinos épülettömb mintegy 220 négyzetméter alapterületű. Abban hét különböző méretű (kisebb-nagyobb) lakószoba, konyha, raktár, motorkerékpár-garázs, valamint egy nagyobb méretű üvegezett társalgó is található. Egyszerre akár 30—40 személy is pihenhet az üdülő jellegű házban, melyben — többek között — akkumulátoros világítás, gáztűzhely és rádió is szolgálja az igénybe vevők kényelmét. Az új horgásztánya megvalósításában sokan vettek részt. Egyesületi tagok és mások, akik e sportot ily formában támogatni kívánták. A szervezés és irányítás munkáját lelkesen és mindvégig fáradhatatlanul Paulik Mihály titkár végezte. Az egyesület július 26—27-én, az új horgásztanyához közeli vizeken rendezi meg országos hálfogóversenyét, aminek vasárnap lesz az eredményhirdetése. Ezzel egy- időben kerül sor a horgásztanya avatására, melyre több száz horgászt és érdeklődőt várnak. A műsorban az országos versenyen kívül tábortűz, sneci-fogó verseny, majd közös ebéd és vacsora is szerepel. Előkészületek a KPVDSZ kulturális napokra A Kereskedelmi és Pénzügyi Vállalatok Dolgozóinak Szak- szervezete ősszel ismét lebonyolítja a kulturális napok megyei rendezvény-sorozatát. Az elmúlt évek programjához, hasonlóan ebben az évben is a vállalati, üzemi alapszervekben olyan rendezvényeket szerveznek, amelyek a dolgozók általános politikai és szakmai ismereteinek gyarapítását szolgálják, és egyben ösztönzést adnak a további kollektív szórakozásra és önművelésre. A KPVDSZ megyei bizottsága felügyeletével és támogatásával megrendezendő események ismeretterjesztő előadásokat, irodalmi esteket, ankétokat, színház-, múzeumlátogatásokat, szocialista brigádtalálkozókat és más, gazdag programot foglalnak magukba.
