Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-17 / 163. szám
1999. július IT 3 CsfitörtSS Alpári Gyula emlékére Huszonöt éve, 1944. július 17-én a sachsenhauseni koncentrációs táborban mártírhalált halt Alpári Gyula, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja. Alpári Gyulára emlékezni nem pusztán kegyelet dolga. Élete, életműve egy egész történelmi korszakot átfog. A századfordulótól az októberi forradalmon, a Magyar Tanácskőzársaségon át, egészen a fasizmus szétzúzásáig. Ebben a győzelmes és vereségekkel is terhes korszakban Alpári Gyula négy és fél évtizeden át a harc élvonalában élt és küzdött. Szocialistának vallotta magát. 1906-töl 3 évi katonáskodás után — már a szociáldemokrata párt. irodán dolgozik és elsősorban az ifjúmunkásokat szervezi. Alpári szerkesztésében jelenik meg az Ifjúmunkás, a megalázott, kizsákmányolt inasok, gyermekmunkások első újságja. Az ő nevével forrt össze az első magyar ifjúmunkás-kongresszus és az ifjúmunkás internacionálé megalakítása is 1907-ben Stuttgartban, Három évvel később kizárják a szociáldemokrata pártból: az akkori reformista pártvezetőséggel szemben ő a forradalmi szárnyat, az igazi baloldalt képviseli. A kizárás nem megy simán. Pártszervezetek és szak- szervezetek egyszerű tagjai sorakoznak Alpári mögé, s ő fellebbez a II. Internacionálé döntőbd. zottságához. Igaza mellett Lenin, Rosa Luxemburg, Clara Zetkin áll ki, de a döntőbizottság reformista többsége elutasítja Alpári fellebbezését Útjának logikus folytatása: a mind élesebb szembefordulás az árulással, majd az első világháború borzalmaival. Szervez, újságcikkeket, röpcédulákat ír, részt vesz a háborúellenes kampányban. Cikkek sorozatát jelenteti meg a cenzúra kijátszásával, a győztes októberi forradalom világtörténelmi jelentőségét magyarázza, és alapító tagja lesz a Kommunisták Magyarországi Pártjának, majd részt vesz a Vörös Újság szerkesztésében. A Tanácsköztársaság idején Kun Béla egyik helyettese. A Tanácsköztársaság bukása után a nemzetközi munkásmozgalom Alpári küzdőtere. Több országban dolgozik, s egyik alapítója Csehszlovákiában is a kommunista pártnak. 1921-ben Moszkvában részt vesz a kommunista Internacionálé III. kongresszusán. Az Internacionélé Végrehajtó Bizottsága Lenin javaslatára őt bízza meg egy nagy jelentőségű új lap — az In- ternacionálé Presse Korrespondenz — az inprekorr vezetésével. Ez a megbízatás fordulópont Alpári életében. Ettől kezdve csaknem két évtizeden át Berlinben, Bécsben, Svájc több városában, Párizsban él. Az imprekorr (1933-tól a Rundschau) hét nyelven úgyszólván valamennyi európai országban, Magyarországra is eljut. Tájékoztatja a kommunista pártokat, szervezi a fasisz. mus elleni harcot, a népfrontot, a Spanyol Köztársaság védelmét, mozgósít az új világháború fenyegető veszedelme ellen. Alpári élete ezekben az években: cikkek, levelezés, jelentések a Komminternek a növekvő háborús veszélyről; a lap védelme a fasiszták támadásai éllen; tanácsok, utasítások, miként kell élni, viselkedni, harcolni illegálisan a fasiszta uralom alatt. A második világháború kirobbanása Párizsban éri Alpári Gyulát. Azután ide is bevonulnak a fasiszta csapatok, s egy röplap kéziratával a zsebében fogják el a Gestapo emberei az utcán, 1940-ben. Berlin, Prinz Albrecht-börtön: két évig itt kínozták Alpárit, majd Hinder parancsára a Sachsenhauseni koncentrációs táborba szállították. Papírt, írószert, könyveket, újságokat kapott. Ráparancsoltak, hogy írja meg a Kommunista Internacionálé történetét, leplezze le a kommunistákat. Azt remélték, hogy az életben maradásáért Alpári árulója lesz élete értelmének, kommunizmus eszméjének. „Énekelni fogok, mint a madár, s azt mondom, amit monda, nőm kell: az igazságot!” — írja és a táborban kétéves munkával könyvet írt a kommunista mozgalom erejéről, jövőjéről, a fasizmus kikerülhetetlen pusztulásáról. Kínzói nem bocsátották meg Alpárinak, hogy csalódást okozott nekik. Ma 25 éve, 1944. jú lius 17-én Saehsenhausenben kivégezték. Kéziratait elégették, de emlékét, életművét egy világot átfogó forradalmi mozgalom őrzi ápolja, gyarapítja. Nem hóbort szüleményei a háztáji gazdaságok A váro9» nában nagy ritkán van, amikor a vevő nem zsörtölődik. Ritkán van, amikor valamit vesz és nem tartja drágának. Igaz, a piacon az áru mindig alku tárgya és a vevő örül annak, ha néhány fillérrel is olcsóbban vesz valamit. Ez mindig így van. Persze mindenkinek megvan az az érzéke, hogy amikor vásárol, még ha nem is si_ kerül lealkudnia semmit a kért árból, tudja, olyan összegért kapja az árut, ami megfelel a keresetének vagy pedig többért vette, mint ahogyan azt az erszénye megengedné. És éppen azért a zsörtölődés most a városi piacokon mert inkább többször, mint kevesebbszer az erszény erejét meghaladva, muszáj fizetni. Ez már így van, hogy muszáj, mert nyáron eszik az ember több zöldbabot, uborkát, paradicsomot, gyümölcsöt s mindazt a növényi táplálékot, ami nélkülözhetetlen a szervezetnek. Ezenkívül pedig ilyenkor rakják le télire a háziasszonyok, hogy akkor is legyen lehetőség a változatosabb étkezésre. A piacon mindig két ember érdeke találkozik össze, az eladóé és a vevőé. Akkor jó, ha mind a ketten megelégedettek. Volt időszak, amikor egyik sem volt elépiacokon mosta- i gedett, mert a vevőnek nagyon lapos volt az erszénye és csakúgy Ifjú szakmunkások! KIEMELT BÉREZÉS, 44 órás munkahét, minden szombat szabad. A legmodernebb technológia mellett alkalmazunk benneteket a kőműves, ács, vasbetonszerelő, fűtés-, víz-, gáz-, villanyszerelő, festő-tapétás, parkettás, asztalos, lakatos, műköves, gépszerelő szakmákban. Szállásról gondoskodunk. Utazási hozzájárulást térítünk. Jelentkezés személyesen: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat, Budapest, XL, Dombóvári út 19. 581 Jégverés, belvízkár Az elmúlt másfél hónap rendkívüli időjárása több helyen hol jégveréssel, hol pedig belvizekkel sújtotta a mezőgazdaságot. Az elmúlt hetek viharai, jégesői, főképpen nyolc megye területét érintették. Legsúlyosabbak a károk Baranyában, ahol a Bólyi és a Pécsi Állami Gazdaság nagyobb kiterjedésű növényi kultúráit verte el a jég. Pusztítást jelentettek több termelőszövetkezetből is, elsősorban a pécsi és mohácsi járásból. Július közepéig négy nagyobb jégverés pusztított Borsod megyében. Az előzetesen felmért adatok szerint a kár eléri a tizenöt millió forintot. A jégfelhők elsősorban Kenézlő, Tokajhegyalja és Abaujszántó vidéke felett vonultak át, sok helyen a termés harminc-hatvan százaléka semmisült meg. Csongrád megyében különleges helyzet adódott, amennyiben nemcsak a jég, hanem a belvízkár is megtizedelte a növényi kultúrákat. Makón például a hagymaültetvények sínylették meg az együttes „támadást”. Fejér megyében is tetézték a pusztítást a belvizek. A jégeső leginkább a bicskei, a móri és a fehérvári járások területével bánt el. A Bodakajtori Állami Gazdaság őszibarackosát különösen megviselte a zord idő. Heves megyében tizennyolc helyen verte el a jég a növényi kultúrákat júniusban. A pusztítás szerencsére itt sem érintett- nagyobb, összefüggő területeket. A károk azonban sajnálatos módon éppen Gyöngyös és Eger környékét érintették, a nagy múltú szőlőkultúrák ártalmára. Pest megyében július 6-án pusztított nagyobb jégverés. Szabolcsban az almáskerteket verte a jég, Szolnok megye területén pedig, különösen a jászberényi, a A Magyar Közlöny 54. száma is. törökszentmiklósi és a szolnoki i ínerteti a pénzügyminiszter és a járás egyes üzemeiben voltak . külkereskedelmi miniszter együt- kénytelenek a szakemberek vé- 1 tes rendeletét a vámjog részletes gignézni, hogyan semmisül meg a ; szabályainak megállapításáról és termés egy része néhány perc alatt. Az adatokból kiderül az is, hogy Bács megye — amely különben az egyik „legjegesebb” területe az országnak — eddig .megúszta” a nagyobb jégveréseket. (MTI) vásárolt, hogy éppen megízlelhes se kedvenc eledelét. Mondjuk, nem 10—15 kiló uborkát tett el télire, hanem csak 3—4 kilót. S az eladó dobhatta a szemétdombra azt, ami megmaradt neki, aztán meg volt, amit le sem szedett, ott maradt a kertben az enyészetnek. Most inkább az a helyzet, hogy a ház körüli gazdaságok hasznosítása csappant meg. Ebben közrejátszik, hogy a termelőszövetkezetek erősödésével a közösből eredő jövedelme gyarapodott a parasztságnak s a ház körüli gazdálkodással többen már nemigen szeretnek „bíbelődni”. Különösen a fiatalabbak. A tsz-ek tagjainak 63 százaléka ötven éven aluli, ezek közül van a traktorosok, az állattenyésztők, a rakodók, a segédüzemek munkásai nagyobb része. S a nap nagy részét leköti nekik a közösben végzett munka, a ház körüli munkára már kevés idő jut. És éppen mert jól keresnek, növekszik az igényük a kultúra iránt is. Ezeknek az embereknek az udvarában lehet legkevesebb tehenet találni. Ezek közül költöztek legtöbben a tanyákról a városba, a faluba, ahol igen ritkán épül ma már tehénistálló, sertésól. Két esztendő alatt 2000 ház körüli gazdaságban megszűnt a szarvas- marhatartás, 16 ezerben felhagytak a sertéshizlalással, és négyezernél több helyen abbahagyták az anya- és élőhasi kocák tartását. A baromfitartó gazdák száma is csaknem négyezerrel fogyott. Furcsának tűnhet, hogy egyik helyen a kerti veteménye- ket említettük, majd pedig a jószágot. De hát az már úgy van, ahol az egyikről lemondanak, ott a másik sem gyarapodik. S valószínűnek látszik, hogy a szövetkezeti gazdaságok további erősödésével nem is várható a ház körüli gazdaságokban a termelés bővülése. De a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy ennek a kisüzemi termelésnek a meglevő lehetőségeit sem egészen jól hasznosítják. Ha csupán azt vesszük, hogy a tsz-ek dolgozóinak csaknem 40 százaléka az idősebb korosztályhoz tartozik, akik szívesen gondozzák a jószágot, hiszen ezeknél csökkent a legkevésbé a jószágállomány, de gátolja a jószágtar- tást, hogy egyes szövetkezetekben keveset törődnek azzal, van-e elegendő takarmányuk, alomszalmájuk a háztáji állattartóknak. Igaz, hogy alakultak a háztáji gazdaságok ügyeit figyelemmel kísérő bizottságok a szövetkezetekben, sajnos, ezeknek több mint egyhar- mada csak formálisan létezik, semmit nem tesznek; tíz szövetkezetben pedig meg sem alakultak. Ez is arra mutat, hogy nem megértett még teljesen a ház körüli gazdaságok szerepe. Ha csak azt vesszük, hogy a háztáji gazdaságok a megye közös szántóföldjeinek több mint a 17 százalékát teszi ki és a legfontosabb élelmiszerekből, a húsból, a tejből, a tojásból 200 ezer embernek saját ellátását biztosítják most is. És azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a háztáji gazdaságok mennyivel járulnak hozzá a közös áru értékesítéséhez, mennyivel tudnak többet ilyen módon az állami készletbe eladni. 1967-bem háztájiból származó árut alig adtak el a szövetkezetek, majd ahol jobban felismerték ennek a jelentőségét, segítették a háztáji gazdaságokat abrak- és szálas takarmánnyal, alomszalmával, tenyész- jószággal, és ilyen módon 1968- ban 79 termelőszövetkezet 650 hízott marhát, 29 ezer hízott sertést s csaknem 1 millió tojást adott el az állami készletbe. Ma minden szövetkezeti tag jogosult a végzett munka arányában háztáji gazdaságra. Ennek célja elsődlegesen, hogy a szövetkezeti tagok maguk termeljék meg családjuk személyes szükségleteit szolgáló olyan élelmiszereket, melyek megtermelhetek a kertben, az udvarban, a feleslegek értékesítésével pedig családjuk jövedelmét egészítsék ki. S éppen a ház körüli gazdaságok nem megfelelő kihasználása is okozza, hogy a városi piacokon zsörtölőd, nek a vevők, a bérből és a havi javadalmazásból élők, mert nagyon sokszor egyes élelmezési cikkeket drágábban kell megvásárolniuk, mint ahogyan azt az erszényük megengedné. Tehát, amikor a szövetkezetek és az olyan szerveket, mint a területi szövetségeket arra inspiráljuk, hogy jobban ki kell aknázni a háztáji gazdaságokban rejlő árutermelő lehetőségeket, akkor egyebek közt a bérből és a havi javadalmazásból élőkre is gondolunk. A munkásoknak. alkalmazottaknak az életnívóját igen is befolyásolják a piaci árak! A változott körülmények miatt, melyek a falvakban végbementek, ismételjük, valószínűnek látszik, hogy nem várható a háztáji gazdaságokban a termelés bővülése. De a meglevő lehetőségek kihasználása igen is elvárható, hiszen a szarvasmarha-elhelyezésre alkalmas épületeknek az 1967-es esztendőben még a 60 százalékát sem hasznosították, a sertésólaknak pedig 70 valahány százalékát csak. Ennek okai közt említettük már, hogy több helyen csak formálisan léteznek a háztáji bizottságok, nem támogatják sok helyen takarmánnyal, alomszalmával, tény észjószággal a háztáji gazdaságokat. Egyebek közt az is meggondolandó, és a termelőszövetkezetek vezetői keressék annak a lehetőségeit, hogy azoknak az idős, csökkent munkaképességű embereknek, akik a közös munkában már nem bírnak teljes erővel részt venni, hogy a háztájiban végzett árutermelő munkájukat eszmeileg közös munkának vegyék, amennyiben jószágaikat vagy az állati termékeket a közös gazdaság által értékesítik. Szükségesnek látszanak továbbá bizonyos kormányzati intézkedések is. Egyebek közt a háztáji szarvasmarha-tenyésztés jobb ösztönzése, a háztájiban végzett munkának társadalombiztosítási elismerése is. 1 ellát a háztáji gazdaságok fenntartása és támogatása nem valamiféle hóbort, nem időleges valami, hanem olyan elhatározás, amely egybeesik a szövetkezeti gazdák, a munkások, az alkalmazottak s a népgazdaság érdekeivel. Cserei Pál Miniszteri rendelet egyes vámeljárások módosításáról a vámeljárás szabályozásáról szóló rendelet egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről, illetve módosításáról. Az új vámjogszabály hatályba lépése óta eltelt másfél év számos gyakorlati tapasztalata, valamint az új gazdaságirányítási rendszer mind szélesebb körű kibontakoztatása tette szükségessé a vámjogszabály kiegészítését illetve egyes rendelkezéseinek módosítását. A rendeletben megjelölt és szeptember 1-től életbe lépő változások főleg a külkereskedelmi áruforgalom vámellenőrzésére vonatkoznak, de egy részük érinti az utas- és ajándékforgalmat is.
