Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
1969. július 2. 4 Szerda .4 TV-ben láttuk: Idegenvezető kerestetik Ha visszatekintünk a tv-vetélkedők hosszú során, elmondhatjuk. hogy alig akad fontosabb területe az életnek olyan, hon., nan ne mentettek volna ihletei es témát a vetélkedők tervezői | és rendezői. Most fejeződött be például a „háromrészes” Idegenvezető kerestetik című erőpróba, melynek 1000 indulója közül a nyolc legjobb a képernyő nagy nyilvánossága előtt tett tanúbizonyságot arról, hogy képessége, kulturáltsága, rátermettsége garancia arra, hogy idővel ennek az érdekes, vonzó szakmának a kitűnősége legyen. Érdekes, kedves és az efféle vállalkozásokat igazoló nüan&za volt ennek a tv-műsornak. hogy riportere és „levezetője” évekkel ezelőtt maga is vetélkedőként szerepelt és bizonyított ahhoz, hogy a televízió a munkatársai sorába fogadja. A rokonszenves. vérbeli tv-riporterről, Horváth Jánosról van szó. A menetközben! sajtókritika egy része az Idegenvezető kerestetik című vetélkedőt kissé elmarasztalta abban, hogy a versenyzők feladatai, a részükre feltett kérdések sízárazak, iskolásak, itt-ott és ebben-abban egysíkúak, gyengécskék voltak., Valójában mit láthatott és hallhatott a tv-közönség? Kérdések, feleletek és változatos helyszínek, (film) segítségével bepillanthatott az idegenvezetés ku- Jissza-titkaiba, ráeszmélhetett arra, hogy milyen érdekes és mennyire nem könnyű terület ez. Történelmi, földrajzi, kulturális általános és részletes ismeretekben, nyelvtudásban, emberismeretben, közösségvezetésben és irányításban, vendéglátóipari területen, külföldi utazások esetén vám és különféle nemzetközi jogi vonatkozású tudni, valókban és így tovább, minden tekintetben jól felkészült, helytállni tudó embert követel az idegenvezetés. És a tiszteletre méltó nyolc versenyző, kiket a zsűri elnöke jó szándékú kedvességben ugyan, de korukhoz nem illően, következetesen „gye. rekeknek” titulált, egyaránt igazolták, hogy nem véletlenül jutottak el a záróvetélkedőig és még több tüdást. tárgyismeretet, idegenvezetői képességet sejtetett az egészhez való hozzáállásuk, mint amennyit ebből az egy-egy feleletre engedélyezett szűk percek, másodpercek részükre lehetővé tettek. Viszont a zsüríelnöknek azt a nyilvános- „vallomása”, miszerint mit sem ért az idegenvezetéshez, ő is inkább csak vezetett személy és zsüritársai közül sem mindenki all-round szakember ezen a területen, két dologra volt akart vagy akaratlan válasz: az egyik, hogy ily módon igazolódtak a tv-nek írt levelek és telefonon elhangzott kifogások a kisebb- nagyobb zökkenők miatt, másrészt a jövőben kerülni kell az ad-hoc és a reprezentatív zsüri- összeállításokat, ehelyett minden tekintetben (nem utolsósorban szakmailag Is) belevaló személyek kerüljenek oda, csökkentve ezáltal a bizonytalansági tényezőket, s a vélt vagy igaz, jogos sértődöttségek számát. H. R. Országos ifjúsági klubvezetői tábor Szarvason A Szarvasi Felsőfokú Mezőgaz- \ népművelési feladatokról, illetve dasági Technikumban ma nyílik j a legújabb módszerekről és for- a III. Országos ifjúsági klubveze- j mákról tartanak. A neves előadói tői tábor. Július 2-től július 8-ig gárda: Vonsik Gyula, az MSZMP az ország minden részéből 180 klubvezetőt fogad a város. A KISZ Központi Bizottsága, közösen a KISZ Békés megyei Bizottságával a továbbképző tábort az eddig is eredményesen dolgozó klubok vezetői számára rendezik meg. Központi Bizottsága alosztályának vezetője, Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Orosz László, a KISZ KB osztály- vezetője, Kovács Béla, a Tv fő- szerkesztője, Putnoki Jenő, az ÉLTE lélektani tanszékének tanára; garancia arra, hogy az egyA tábor programjából kiemel- i hetes szarvasi klubtéborból nem kednek azok az előadások, ame- : térnek haza „üres kézzel” a rész- lyeket az időszerű mozgalmi és J vevők. Hetvenhatezer hold öntözési terve Egy tervező kollektíva munkavállalása A Tisza II. Vízlépcső a Nagykunsági XIV., főcsatorna, a műtárgyak, főművek közbeiktatásával 76 ezer- hold földre ad öntözővizet megyénkben. Az érintett öntözőterületet 295 ezer hold gondos felülvizsgálata után jelölik ki- A szakemberek több oldalról megnézik: műszakilag és gazdaságilag melyik táblát érdemes leginkább az öntözésbe bevonni. Árpád népét megelőzték A tudós régészt igazolja az amatőr nyelvész a „Két honfoglalás" kérdésében A napokban a kecskeméti mű-1 kapcsolatos következetetés. KözUj antibiotikum bőrrák ellen Umedzava japán tudós új antibiotikumot állított elő, amely Bleomicin néven rövidesen megjelenik a japán piacon. A klinikai kísérletek szerint a Bleomicin rendkívül hatékony szer a bőrrák ellen. Az új antibiotikummal az esetek 75 százalékában gyógyulást érnek el, míg az eddig alkalmazott szerek hatékonysága csak 50 százalékos volt. velődési központban ülést tartott a helyi népoktató-hor. isme réti kör. Török Sándor kutató ismertette azokat az újabb adatokat, amelyeket a nyelvészet, az etimológia eszközeivel állapított meg a magyar nép honfoglalás előtti életéről, történetéről. Fehérek, feketék? A többi között elmondta, hogy az V. századtól kezdve egy-egy nép egyik részét feketének, másik részét fehérnek nevezik a korabeli források. Így voltak fehér és fekete kazárok, fehér hunok, fekete ugorok stb. Nestor orosz krónikás például Árpád népének Ki- jev alatti elvonulásáról megjegyzi. hogy ezek voltak a fekete ugorok. A török népnél az „ak", „az” fehéret jelentő szavakkal a női nemet illetik még ma is. így van ez a kirgizeknél, a baskíroknál, a csatagájoknál, de nálunk is él még a „fehérnép” kifejezés. A kínai évkönyvek viszont árról tanúskodnak, hogy az újgurok, az avarok, s az ázsiai vagy fehér hunok az égtájakat színekkel jelölték. Nyugat volt a fehér, észak a fekete, kelet a kék, dél a vörös. Ezek összevetéséből az tűnik ki, hogy a „fehér-fekete” megkülönböztetés nem bőrszínen alapult, tehát nem faji jellegű volt, hanem a korabeli társadalmi viszonyokat tükrözte a matriarchá- tusból a patriachátusba való átmeneti korszakban, amit dr. László Gyula régész-professzor sejtett meg először, s aminek bi- • zonyításában nagy szerepe lehet o nyelvészetnek is. Ha a „fehér” szót, amely a nő fogalmát takarta, kapcsoljuk az égtájak színjelzéseihez, akkor kitűnik, hogy ez a szokás az anya- jogú társadalmakba nyúlik vissza, mikor a nagycsaládon belül a női- ág a nyugati (fehér) oldalon, a családfő az északi (fekete), a férfi-ágak pedig a keleti (kék) oldalon helyezkedtek el. Hasonló elrendezésűek voltak a törzsek, törzsszövetségek is. Később, a férfi-ág felülkerekedésével — ez nyilván nem ment végbe békés úton — két „pártra” szakadtak Ázsia népei; fehérekre és feketék, re. Ez történt őseinkkel is. A fehér magyarok — az anyajogú- pártiak — eljöttek, a feketék pedig továbbra is ott maradtak Ázsiában. Honnan származik: magyar f Nem véletlen, hogy Árpád népét „fekete magyarokénak nevezik a korabeli források, sőt, lakhelyük után a Volgát fekete fo- lyónak emlegetik és környékét is a feketét jelentő „kara”, „gara”, jelzővel illetik. A kutató — az eddigiektől eltérően — Innen származtatja „magyar” népnevünket. Szerinte ez a terület-elnevezés szolgált alapul nemzet-nevünkhöz. A „maa” finn-ugor és a „gara” ótörök szavak összetételénél keletkezett a . „magara” (később magyar) szó, ! amely fekete-országot, fekete föl- : det jelent Érdekes s fehér-magyarokkal \ ismert, hogy a környező népeknél a magyarságnak általában az cn- gar, ungar neve terjedt el, E név pedig pontosan megegyezik az „avar" népnév jelentésével és szószerinti fordításban anya-férfit, vagyis az anya leszármazottját, a fehér oldalon állót jelentette. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a környező népeknél az ungar népnév már ismert volt Árpád honfoglalása idején még akkor is, ha erre a korabeli forrásokból nem rendelkezünk adattal. Kétszakaszos honfoglalás De ide vezet a középkori történetírók munkáiból ismert ono- gur, illetve ogur gyűjtőnév fogalmának vizsgálata is. Az og, ong, onog szó jelentése az anya, a jobb oldal, a nyugat fogalmát takarja. A szó végén levő „ur"-t pedig akár törökből, akár finnugorból fordítjuk le, egyaránt törzset, nemzetséget, leszármazottat jelent. Az előadáson elhangzott nyelvészeti következtetések igazolják dr. László Gyulának, az ELTE régészprofesszorának azt' a feltételezését, hogy a honfoglalás nem egy, hanem két szakaszban történt, hogy a magyarság anyaági csoportja, a „fehér magyarok” 200—250 évvel megelőzték Árpád „fekete magyarjait” a Kárpát- medencében. . , Rapi Miklós E munkák tervezésére a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tervezési osztálya vállalkozott. A nagy jelentőségű öntözési feladatok megoldására a lehető leghelyesebb, ha az igazgatóság maga készítetteti a tanulmány- terveket és később a kiviteli terveket, maga gondoskodik a vízszolgáltatásról és egyéb vízügyi tennivalókról. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon egyébként már az elmúlt években kialakult egy összeforrott, iól képzett, stabil tervezőgárda. Később fejlesztik a műszaki állományt. hogy minden szempontból eleget tehessenek a népgazdaság számára jelentős követelményeknek. A tanulmánytervek elkészítéséhez az adatok gyűjtését, a talajkatalógusok, térképek beszerzését megkezdték. A Szarvasi ÖRKI, a tanácsi szervek, a mezőgazdasági üzemek szintén sokat segítenek munkájukban, A tanulmányterv 1970 első negyedévében elkészül, s hozzáértő szakgárda készíti majd az öntözőfürtök kiviteli terveit is. Népi ülnököket választottak Orosházán június 21-én az üzemek, intézmények, hivatalok javaslata alapján kilenc népi ülnököt választott meg a városi tanács. Az ünnepélyes eskütételre június 28-án, a városi tanács dísztermében került sor. Ez alkalommal Czédula Imre vb-titkár ismertette a népképviselet jelentőségét az igazságszolgáltatásban, majd dr. Szemenyei Bálint a járásbíróság elnöke tartott szakmai tájékoztatót. Az eskü letétele után Czédula Imre adta át az ülnököknek a vb háromévre szóló megbízólevelét. É)ÍCAfOf4l n&CEOö£ÉKX'£7 *OBl>/TOrm:«TASSfíl F6&E/VC. 30. A vonat reggel 6-kor ért Brjanszkba. Még sötét volt. A peronon lárma, sürgés-forgás. Tyihonov az autóbuszmegálló felé indult. A pénztárosnő sajnálkozva közölte: — Az ön autóbusza 12 perccel ezelőtt elment. A következő tíz óra, nulla ötkor indul. Tyihonov halkan átkozódni kezdett. — És nem lehetne összeegyeztetni: a menetrendet a vonatok érkezésével? A nő széttárta a karját: — Ez, nem tőlem függ. — Tudom. Amikor siet az» ember, a pech-maximum elve uralkodik. — Minek az elve? — A peeh-maximumé. A vajas kenyér mindig a vajas felével esik a földre. A nő elmosolyodott: — És, ha nem? — Akkor valami hiba csúszott a dologba ... Tyihonov elindult a néptelen utcán és halkan káromkodott. Mi a csudát csináljon négy éra hosszat? Boltozatos kapu mellett haladt el, a kapu felett tábla: „Fürdő”. Kapóra jött neki az ötlet. .. A víz kihűlt a kádban, Sztasz felébredt a hidegtől. Megengedte a forró vizet, a vízsugár rugalmas volt és hajlékony, mint a gumi. Sztasz lepedőbe burkolózott, leült a díványra, majd kényelmesen öltözni 'kezdett. Az óramutató a 9-es felé közeledett. Sztasz átdobta a vállán a pisztolytáska szíját, a fegyvert hóna alá erősítette.,, — Baglaja utca — mondta a buszkalauznő. Félkettő volt. Tyihonov körülnézett, elindult a rendőrség épülete felé. A megbeszélés 20 percet vett igénybe. Egyeztették a tervet: hói helyezzék el az embereket, mikor küldjék a gépkocsit. Amikor Sztasz kilépett az utcára, csodálkozva konstatálta: a fáradtságon kívül nem érez semmit. Sem a hajsza izgalmát, sem szorongását, sem örömet. Csak fáradtságot. Fárasztó dolog megtorolni a bűnt. Ma elfogja azt a banditát. Lehet, hogy a gyilkos védekezni fog, fegyverét használja, de még ez sem változtat az akció hét- köznapiságán. Még erre sem fordított figyelmet, van-e hátsólépcsője a 29. számú háznak. Egyenesen bekopogtatott. Egy asszony nyitott ajtót. — Jó napot. A házigazda itthon van? — Mindjárt itthon lesz. A fürdőben van. „Tisztálkodik! — gondolta Sztasz. — Micsoda véletlen! Mindketten felkészültek a találkozásra”. Az asszony az ebédlőbe vezette be Tyihonovot. — A felesége vagyok — nyújtott kezet. — Nyina Sztyepe- novna. — örvendék. Tyihonov vagyok, moszkvai újságíró. — Nem éhes? Vagy megvárja a férjemet? — A konyhából sült hús ingerlő szaga áradt. — Köszönöm. Előbb beszélnem kell vele. — „Másféle diétára foglak” — gondolta magában Sztasz. — Már jártak nála újságírók — közölte az asszony. — Fontos személyiség lett! Egy moszkvai riportemő is kereste, de nem találta itthon, kint volt a járásban. — Tudom — bólintott Sztasz. — Három óra hosszat beszélgettünk. Végül is nem tudta megvárni a férjemet, rosszkedvűen ment el. A férjem is sajnálta, hogy nem találta itthon. Sokat dolgozik, egy kis propaganda növelte volna a tekintélyét. — Megértem — bólintott Sztasz. — Mondja, a kolléganőm nem felejtett itt véletlenül egy könyvet? Megkért, hogy vigyem el neki. Nyílt a külső ajtó. Tyihonov kiegyenesedett, jobb kezét kis- kabátja alá rejtette. Az asszony az ajtóhoz lépett. — Álljon meg! — sziszegte Tyihonov. — Maradjon a helyén! Az asszony megdermedt. Az ajtó kinyílt. — Lépjen be, Jerigin, mar várom! A belépő automatikusan tett még egy lépést. — Jó napot — mondta és hirtelen megdermedt. Sztasz a bordái közé nyomta- pisztolyát és az izgalomtól meg. bicsakló hangon kiáltotta: — Csak, minden ostobaság nélkül! — Sóhajtott egyet és hozzátette: — Nem ezért üldözöm két hete, hogy most gátfutásra vállalkozzam... Az asszony a falnak támaszkodott, sápadtan a rémülettől, A konyhából sűrűsödő pecsenyeszag áradt. — Nyina Sztepanovna, odaég a hús. Van egy kis külön megbeszélnivalóm a férjével. A tornácról nehéz léptek hallatszottak. Három rendőr lépett be. — Nos, Jerigin, itt beszélgetünk, vagy megyünk Moszkvába? — Nincs miről beszélnem — lökte ki a szót megkövesedett ajkai közül Jerigin. (Folytatjuk)
