Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-14 / 160. szám

TW9. július 13. 12 Vasárnap CSALÁD - OTTHON fl televízió és a gyermek A TV ÉS A GYERMEK KAP­CSOLATA modern korunk egyik lemodemebb — s elsősorban nevelési szempontból — sokat vitatott problémája. A:Tv ellen., zői (bőven akadnak még!) arra hivatkoznak: a televíziókészülék egyoldalúvá teszi az ember — elsősorban a családi otthonban felnövő gyermek — szellemi fej­lődését; a vizuális (látvány) él­mények felé fordítja figyelmét, s ezzel elszoktatja az olvasástól, az elmélyültebb szellemi erőfe­szítést kívánó tudnivalóktól. Azonkívül: a tv nézése sok időt rabol el feleslegesen; a gyere­kek ki vannak téve egyes mű­sorszámok (krimi-sorozatok, beaües-zeneműsorok) nemkívá­natos hatásának; nagyon kötőd­nek a képhez. Ezért későn kerül­nek ágyba, s másnap fáradtan, szétszóródó figyelemmel vesz­nek részt az iskolai munkában. A tv hívei viszont azt állítják: a készülék a legkorszerűbb audio­vizuális (hallás-látás útján tör­ténő) ismeretszerzés ideális esz­köze; megkönnyíti a tudnivalók elsajátítását, szórakozás formá­jában, szinte észrevétlenül rög­pontból a mérgező növényvédő- szerekkel kezelt termények je­lentik, ha figyelmen kívül hagy­juk a közismert óvintézkedése­ket a felhasználás során. Évröl-évre sok a gombamér­gezés, a hiányos gombaismeret miatt. A mérgezés súlyosságát jól mutatja, hogy a betegek 80 százaléka kórházi ápolásra szo­rul, és 2,5 százaléka meghal. Az utolsó 10 évben mintegy százan vesztették életüket, főleg gyilkos galócától. A léc 5 >b ételmérgezést világszerte — így hazánkban is — az olyan ételek okozzák, ame­lyekben a gondatlan kezelés mi­att kórokozó baktériumok sza­porodtak el. Ilyen szempontból legveszedelmesebb a Staphylo­coccus baktérium okozta mérge­zés. Többféle gyulladásos be­tegség, gennyesedés kórokozói ezek, ételmérgezést csak azok a törzseik okoznak, amelyek vér­ből felszívódó mérget, úgyneve­zett enterotoxint termelnek. A toxintermelés + 20—40 C° kö­zött nagyon gyors 2—3 óra alatt nagy mennyiség képződhet az élelmiszerekben. A veszélyt fo­kozza, hogy ezek a baktériumok hőállók 10 percig tartó forralást is kibírnak. A legtöbb ilyen megbetegedést, csaknem mindig a tejes alapanyagú fagylalt okozza. Sok megbetegedés forrásai a Salmonella baktériumokkal fer­tőzött élelmiszerek is. Ezek a baktériumok nem termelnek mérget, betegséget csak akkor idéznek el:, ha a táplálékkal agyába az ismereteket! rendkí­vül kibővíti az iskolás tájéko­zottságát, felkelti politikai, mű­vészeti stb. érdeklődését. Mind­két álláspontban van. igazság, s ez az igazság — mint rendsze­rint — a két szélsőség között itt is középen van. OLYAN CSALÁDBAN, ahol van tv, a gyerekek valóban szé­lesebb körű, rendszeresebb tájé­kozódást kapnak a mindennapi élet a művészetek ' területén, mint tv-vel nem rendelkező tár. saik. Ismeretes, hogy mint pe­dagógiai eszköz, milyen komoly eredménnyel működik az ún. is­kola-televízió. Igaz az is: sok gond, sok vita forrása lehet — minden érdeme ellenére is — a televízió-készülék, ha nincs a gyerekre kötelező megállapodás arról, mikor, mit nézhetnek meg az adásokból. A szülő, a felnőtt környezet következetes nevelő tevékenységén múlik, hogy a gyerekek tv-nézését a megfelelő keretek között tartsa. A készülék-sugározta informá­ciótömeget — idő és érdeklődés híján — még a felnőtt néző sem képes teljes egészében befogad­ni; tehát válogatnunk kell a más tüneteket ritkán okoz. Ezek . közül különösen gyakori a Clostridium perfingens és a Bacillus cereus: az elmúlt évek legnagyobb ételmérgezéseit ezek okozták. Az ételmérgezések általában émelygéssel, hányingerrel gyo­mor- és bélgörcsökkel, rossz köz­érzettel kezdődnek. Ezeket kö­veti a görcsös, ismétlődő has­menés. Súlyosabb esetekben láz is lehet. Az ismétlődő hányással, hasmenéssel a szervezet sok fo­lyadékot és sót veszít, ez néhány óra alatt, főleg gyermekeknél életveszélyes állapotot idézhet elő. Ezért is fontos, hogy mi­nél előbb forduljon orvoshoz a beteg. A mérgezés okának meg­állapítása érdekében az ételma­radékot és a beteg székletét az orvos intézkedéséig meg kell őrizni. Az ételmérgezések elhárítása érdekében legfontosabb az élel­miszerek tiszta kezelése. Mivel az élelmiszereket nem lehet tö­kéletesen baktériummentessé tenni, a cél elsősorban a minő­ségromlás lassítása, illetve gát­lása. A tartósítási eljárások mellett így nagy szerep jut az alacsony hőfokon történő táro­lásnak. Veszélyes a hűvösnek ítélt kamrában, vagy pincében tartott étel is, mert az ember „relatív” hőmérő; a kánikulában hűvösnek érzett helyen is +20— 25 C° 'lehet, ami nagyonis alkal­mas a baktériumok elszaporo­dására, az ételek romlására. műsorszámok között. A kiválasz­táson múlik, hogy a gyermek milyen élményeket szerez a ív­ből, hogy marad-e elegendő ide­je olvasásra, pihenésre, játékra. Mit nézhet meg a gyermek a tv. ben? — ez az alapkérdés; amit azonban — hála a műsorszer­kesztésnek — nem is olyan ne­héz eldönteni, bőven szerepel a műsorban a gyermekeknek szánt adás is. Iskolaévben — szünna­pokon — az iskola-tv minden közlése. Továbbá: a vasárnap délelőtti műsor, az „esti mese” (amely a kicsik lefekvési idejé­hez igazodik és még 8 óra előtt véget ér), a gyermek- vagy ál- lathősöket szerepeltető sok ked­ves, folytatásos film. Nagyobb gyermek (12—14 éves), akinek már engedélyeztük, hogy este 9 óráig fennmaradhat, megnézheti a tv-híradó első közlését, — hi­szen a napi politika az iskoláso­kat is érdekli; a külpolitika ese­ményei is „benne vannak a le­vegőben”, ezektől sem tudjuk a gyermeket elzárni. NYUGODTAN NÉZHETI AZ ISKOLÁS az esti riportműsort; egyelőre legalább képen ismer­kedik az ország tájaival, építke­zések, gyárak, kerületi vetélke­dők, a közélet felnőtt problé­máival; ha a kulturális életből vett egyenes adásokat (tárlatok­ról, zenei estekről, énekes, tán­cos bemutatókról szóló közlése­ket) nézi, — ez szépérzékét fej­leszti, s jó fogózó a szülőknek is a további esztétikai neveléshez, a közös kulturális élményszer­zéshez. De találjuk meg a mód­ját, — (tiltó szó helyett inkább meggyőzéssel, okos ráhatással), — hogy még most, a nyári va­kációban (amikor a reggeli fel­kelés nem olyan percre megsza­bott) se nézzen meg benne eset­leg szorongást keltő képeket; krimi-sorozatokat, súlyos mon- danivalójú drámákat, „sex”-köz- pontú adásokat, melyek még koraiak számára. Arra is vigyáz­nunk kell — különösen nyáron —, hogy a gyermek ne üljön folyton tv-nézés kedvéért a szo­bában; minden nap jusson né­hány óra ideje sportra, szabad­ban való játékra vagy munká­ra (pl. kerti munka), sétára, vagy kirándulásra. Ezt sem fe­gyelmezéssel kell elsősorban el­érnünk, hiszen a szülőnek segít­ségére siet a viruló természet vonzása s a gyermek természe­tes igénye a mozgásra, futkosás- ra. KORUNK E NAGYSZERŰ TALÁLMÁNYA — a televízió — mindinkább nélkülözhetetlen tényezőjévé válik mindennapi életünknek, csakúgy, mint a tu­dományos-technikai haladás megelőző, forradalmi újításai: — a gőzmozdonytól a telefonig és a rádióig. Rajtunk magunkon múlik, hogy a tv csak az őt megillető szerepet foglalja el a család életében —, hogy ne rab­szolgái legyünk, akiken a ké­szülék uralkodik, hanem má rendeljük alá igényünknek, egyéb dolgainknak, éppúgy, mint modernizáló otthonunk bármely más berendezését. Bars Sári Határozat a tömegsport-órákról Az új tanév-eleji szakmai ta­nácskozón tisztázzák minden is­kolánál a rendeletek értelmében beállítható tömegsportórák szá­mát. Ezeket az órákat meghatá­rozott napokra kell beállítani. Az iskolák kötelesek órarendükbe be­írni és az órarendet a megyei is­kolai sportbizottságnak megkül­deni. Az esetlegesen felmerült problémákat a testnevelési szak- felügyelettel kell területi szinten közösen megbeszélni, illetve tisz­tázni. V zíti a néző — a gyermek Fokozott óvatosságot! Méreg az ételben mérgező ételek Nyáron gyakran olvastunk az újságokban ételmér­gezésekről, különösen a krémes­és a fagylaltmérgezések áldoza­tairól. Mi okozza ezeket a mér­gezéseket és hogyan védekez­hetünk ellenük? Az ételmérgezés olyan heveny tünetekkel járó betegség, ame­lyet az elfogyasztott ételben vagy italban levő mérgező anya­gok okozzák. A betegséget okozó méreg — eredete szerint — lehet vegyi vagy gomba és baktérium által termelt méreg. Vegyi méreggel szennyezett élelmiszer nálunk ritkán okoz mérgezést. A leg­nagyobb veszélyt ilyen szem­együtt ártalmas mennyiségű élő baktérium kerül a bélcsator­nába. A legtöbb ilyen megbete­gedést a krémes sütemények okozzák. A vizsgálatok szerint a fertőzés legtöbbször a tojások héjjárói származik. Ezért célsze­rű, használat előtt fertőtleníteni a tojásokat. A kacsatojás Sal- monella-fertőzöttsége lényegesen gyakoribb, mint a tyúktojásé, tehát azok használata, főleg kré­mek habok, sütemények készíté­séhez mellőzendők. A mór említett baktéri­umokon kívül egyéb bak­tériumfajok is okozhatnak köny- nyebb ételmérgezést, amely gör­csökkel járó hasmenésen kívül Televízió VASÁRNAP BUDAPEST: 9.18 Zebra. 9.30 Római­kori képzőművészeti remekek az Ermi- tázs-ban. 10.00 Üdvözlet barátainktól. 10.45 Időalagút II. rész. 15.48 Megérett a búzakalász. Helyszíni közvetítés az Agárdi Állami Gazdaságból. 16.20 Tv- szőttes a magyarországi szlovákok tán­caiból, dalaiból. 16.50 Irodalmi képes­könyv. Iszaak Babel: A kezdet (14 éven felülieknek), (ism.). 17.50 Delta. 18.20 Tv-bérlet ITI. A televízió hang­versenysorozata. 19.10 A világ térképe előtt. 19.20 Esti mese. 19.30 Rinaldo Rinaldini 2. 20.00 Tv-híradó. 20.20 An­tonius és Cleopátra. Shakespeare tra­gédiájának magyarul beszélő tv-film- változata. 22.05 „Volt egyszer egy lány”. Koncz Zsuzsa-show. 22.35 Tv- híradó 2. kiadás. BUKAREST: 7.30 Katonáknak. 8.00 Gyermekeknek. 9.30 Falu-tv. 10.30 Szimfonikus hangverseny. 16.00 Ma- zin-műsor. 17.00 Egy asszony elbe­szélései, folyt. NDK tv-film. 18.00 Ma­ros-menti virágok — népi műsor. 19.30 Morenno és mások — francia olasz játékfilm. 21.25 Zenés műsor. 22.10 Te­lesport. BELGRAD: 9.00 Magyar nyelvű adás. 9.30 Népdalok. 10.00 Földművelőknek. 10.50 Gyermekműsor. 11.35 Andersen- mesél. 14.15 Atlétika Skopjeben. 15.15 Az Ilidza 69. Fesztivál. 16.30 Lóverse­nyek. 18.00 Dokumentumfilm. 18.15 A beat ritmusában — angol film. 20.35 Ciplic: Régimódi szerelem. — I. rész. 21.20 Videoton. 21.25 Sportszemle. HÉTFŐ BUKAREST: 16.35 Gyermekek vilá­ga. 17.20 Ifjúsági tv-adás. 17.50 Film- művészeti jegyzőköny. 18.15 Népi énekesek fesztiváljának győztesei. 19.00 Pártkongresszus tézisei. 19.15 Ion Buzea (tenor). 20.35 Hosszú forró nyár — folytatásos tv-játék. 21.45 Nemzetközi újdonságok. BELGRAD: 17.15 Magyar nyelvű adás. 17.45 Meseműsor. 18.00 Kis világ. 18.20 Libanon — riport. 18.50 Ember, ne mérgelődj. 20.35 Karati: Bösen- dorfer — a Dubrovniki Színház elő­adása. 22.05 Utazzék velünk. Rádió VASÁRNAP Kossuth rádió: 6.10 Kellemes vasár­napot! 8.10 Édes anyanyelvűnk. 8.15 Sok a szöveg. Politikai kabaré. 9.46 Rádióreklám. 9.51 Könyvszemle. 10.05 A homokországi királyfi. Rádiójáték gyermekeknek. 10.51 Liszt-művek. 11.10 Mai belga költők. 11.25 Puccini: Bo­hémélet. Négyfelvonásos opera. 13.22 Nem azért mondom... 13.32 Made in Hungary. 14.04 Rádiólexikon. 14.34 Üj lemezeinkből. 15.08 Operettrészletek. 15.49 Iliász. IV. 17.05 Nótakedvelőknek. 17.58 Pillantás a nagyvilágba. 18.18 Müvészlemezek. 19.10 A jazz kedvelői­nek. 19.40 Varsói melódia. Lírai tör­ténet két részben. Közben 20.34 Be­szélgetés a rendezővel és a szereplők­kel. 21.21 Bartók-hangverseny. 23.07 Könnyűzene. Petőfi rádió: 7.00 A református egy­ház félórája. 7.30 Orgonaművek. 8.15 Miska bácsi lemezesládája. 8.45 Opera­kalauz. 9.45 Göcsei II. 10.35 Vasárnapi koktél. 12.05 Jó ebédhez szól a nóta. 12.55 Kétévi vakáció. Rádiójáték gyer­mekeknek. II. 14.00 Táskarádió. 15.00 Jelen időben... 15.30 Mit hallunk? 16.05 Könnyűzene. 16.30 Mozart-művek. 17.10 Júdás a Passió-hegyen. 17.40 Victoria de Los Angeles énekel. 18.05 Szólista­parádé. 18.50 Könyvismertetés. 19.05 Muzsikaszó — balatoni dalok. 20.10 Zenekari muzsika. 21.25 Németh Mari­ka és Ilosfalvy Róbert énekel. 21.45 Találja ki, hol járunk? 22.00 Népda­lok, néptáncok. 22.27 Könnyűzene Ju­goszláviából. 23.10 Lengyel művészek operafelvételeiből. HÉTFŐ Kossuth rádió: 8.15 Veszprém me­gyei pályakezdők. 8.27 Olvastad? Az Ifjúsági Rádió irodalmi rejtvénymű­sora. I. 8.45 A Tallini Pedagógus Szakszervezet énekkara énekel. 9.00 Operettrészletek. 9.25 A hét előadó- művésze: Kentner Lajos. 10.05 A Rá­dió Hangmúzeumából. 10.35 Dávid Ojsztrah felvételeiből. 12.30 Tánc­zenei koktél. 13.15 Népdalok. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.00 Édes anyanyelvűnk. 14.05 Pomádé király új ruhája — L szvit. 14.35 Berlini memorandum. VTI. 15.10 Árny, csönd és tenger. 15.40 Leonid Rysa- nek énekel. 16.05 Fúvós kamara­zene. 16.31 Mérlegen a munka ter­melékenysége. I. 16.41 Székely Mi­hály nótafelvételeiből. 17.05 Külpoli­tikai figyelő. 17.20 Bartók: Concer­to. 18.00 Sajtókonferencia —• Bala­tonról. 19.25 Kapcsoljuk a Do-re-mi áruházát! Kb. 22.20 Esti hangver­seny. 23.20 Verbunkosok, népdalok. Petőfi rádió: 8.05 Tánczene. 11.45 Milyen a korszerű faház. 12.00 Ara­tóbál. Népdaljáték. 12.27 Auber és Lortzing operáiból. 13.05 Levél Ken­deresről. 13.20 Chopin-zongoramű- vek. 14.00 Kettőtől-hatig. Kaleidosz­kóp. 18.10 Szép magyar vers. 18.21 A francia sanzon csillagai. 20.28 Em­lékezés Tersánszky Józsi Jenőre. Mozi VASÁRNAP Békési Bástya: Nem félünk a far­kastól, előadások kezdete: fél 4. 6 és fél 9 órakor. Békéscsabai Brigád: A beszélő köntös. Békéscsabai Szabad­ság: A beszélő köntös. Békéscsabai Terv: Egy férfi kétszobás lakással. Gyulai Erkel: Majd a Leontine. Gyu­lai Petőfi: Alfa Rómeó és Júlia. Me­zőkovácsházi Vörös Október: Életem legjobb nője. Orosházi Béke: Kalando­rok. Orosházi Partizán: Dorellik jön! Szarvasi Táncsics: Az oroszlán ugrani készül. Szeghalmi Ady: A kis potya­utas. Csíkos kötött kabát A kabátkát két színbal, hosszanti irányban, vastag kötőtűvel, lazán kötjük. I sor: A kezdő szem • után, az első szem mögött először a másodikat kötjük le simán, egyelőre a tűn hagyjuk, majd az első szemet is simán lekötjük, s a kettőt egyszerre engedjük le a tűről. sor: Itt ugyancsak a • második szemet köt­jük le, fordított kötéssel az első szem előtt, majd az el. ső szem fordított lekötése után a kettőt egyszerre emeljük le a tűről. Arra ügyeljünk, hogy ha az első sor (a szélszemet nem számítva!) párosán végződött, akkor a második­nál páratlanul kezdünk, vagyis egy szemet lekötünk, s csak azután kezdjük a keresztezést, így alakul ki az egyenletes, szö­vésre emlékeztető minta. A csíkozást egy-egy szín oda- vissza kötésével érjük el. Mivel a keresztezett szemek az anyagot egy kissé összehúz­zák, ajánlatos előbb húsz szem­ből mintadarabot készíteni, en­nek segítségével a kezdő sze­mek számát könnyen kiszámít­hatjuk. F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom