Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lapunk tartalmából : A Viharsarok válaszol (3. oldal) 1969. JULIUS 2., SZERDA Ära 80 fillér Világ proletárjai XXIV. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Még egy év sem telt el azóta, hogy a Hazafias Népfront megyei elnöksége életre hívta a mezőgazdasági, a város- és községpolitikai, valamint a honismereti, helytörténeti társadalmi bizottságokat. E rövid idő alatt körvonalazódtak a feladatok, megszülettek az elképzelések, majd a konkrét tervek és az első eredmények is. Summa-sum- márum igazolást nyert, hogy a társadalmi bizottságok megyénk politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésének hathatós inspirálóivá válhatnak. A kibontakozásnak tehát megvan a lehetősége, de a megvalósításig még hosszú utat kell megtenni. Szinte törvényszerű, hogy ösztönző támogatás hiányában a kibontakozás előtt álló társadalmi szerv képtelen túllépni az önismétlés határát; egy helyben topog, lassan visz- szafejlődik, s csupán a konvenció tartja életben. A Hazafias Népfront megyei elnöksége felismerve, hogy a létrehozó szerv közömbössége, várakozó álláspontja is ezt a hatást eredményezi, elnökségi ülésén nemcsak arra szorítkozott, hogy a bizottságok tevékenységét elemezze, hanem állásfoglalásával a kibontakozást is elősegítse. Ezt tükrözi az a felhívás is, amely- lyel az elnökség a bizottságok felé fordult: Terveiket ültessék át a gyakorlatba, munkájukba vonják be a szakembereket, segítsék a járási társadalmi bizottságok tevékenységét. A továbbiakban a megyei társadalmi bizottságok kibontakozása éppen attól függ, mennyire képesek magukévá tenni az elnökség felhívását. Ennek elsődleges kritériuma — ahogy az elnökség is meghatározta — a gyakorlat, azaz a bizottságok előtt álló feladatok megvalósítása. A tervekben szereplő sokirányú elemző,' felmérő munka, a lakosság élet- körülményeit segítő javaslat kidolgozása egyre több szakember bevonását igényli a bizottságokba. Ezen a téren bizony sok a tennivaló. Az aktívahálózat ki- szélesítése, nemcsak a tevékenység kiszélesítését jelenti, hanem — sok esetben a közömbösség miatt félrehúzódó szakemberek — elsősorban a fiatalok képességeinek kibontakozását. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a gazdasági és társadalmi szervektől is meg kell kapniuk a támogatást. Az eddigi tapasztalatok biztatóak. Az állami és gazdasági szervek nemcsak elfogadják a megyei társadalmi bizottságok javaslatait, hanem igénylik is azokat. Jelentősek az eredmények is. Különösen a mezőgazdasági és a honismereti helytörténeti társadalmi bizottságok munkája igazolja ezt. A város és községpolitikai társadalmi bizottság eddigi tevékenységét lemérni csak hosz- szabb távon lehet. Az urbanisztikai felmérések, tanulmányok, javaslatok realizálása éveket kíván. Bármennyire biztatóak az eddigi tapasztalatok, a megyei társadalmi bizottságok kibontakozása sokkal több támogatást igényel ’az állami és gazdasági szervektől egyaránt. Megéri. Megyénk fejlődésében ez a támogatás sokszorosan megtérül. Serédi János Intézkedési terv a cigány lakosság helyzetének javítására — Telepek fokozatos felszámolása, új építkezések Üléseseit a megyei tanács végrehajtó bisottsága A megyei tanács végrehajtó bi- ; tizedben. Elsősorban Szarvason, zottsága tegnapi ülésén több fon- Orosházán, Gyomán, Sarkadon, tos napirendet tárgyaltak. Többek Mezőberényben, Szeghalmon és között a szeghalmi járási tanács Mezőkovácsházán. Az OTP maximunkájáról, a hazafias és honvé- málisan 65 ezer. forint kölcsönt delmi nevelésről volt szó, de nagy biztosít 30 éves törlesztésre. Saj- érdeklődés kísérte a cigány la-! nos azonban az új lakások nem kosság helyzetéről, a szociális kö- sokat javítottak a helyzeten, ez- vetelményeknek nem megfelelő, zel a telepeken élő lakók száma telepek felszámolásáról szóló ]e- lényegesen nem csökkent. Nehe- lentést is. melyet dr. Takács Já- zíti az új lakások építését az, nos, a megyei tanács vb építési, hogy bekerülési költségük 1965 közlekedési és vízügyi osztályé- óta lényegesen emelkedett. Így a nak vezetője terjesztett elő. 10 százalék kötelezően előírt építA beszámoló részletesen taglal- kezési összeg a korábbi 6,5 ezer ta a jelenleg kialakult helyzetet, forint helyett jelenleg 9—12 ezer Statisztikai adatokkal tükrözte a forint, amit igen kevesen tudnak telepek állapotát, melyek zöme csak biztosítani. 50—70 évvel ezelőt alakult ki me- A vitában többen javasolták, gyénkben. Jelenleg 37 telepen él hogy a lakásépítés meggyorsítá- a cigány lakosság zöme, melyek sára tegyenek hathatós intézke- a városok, községek szélén elkü- déseket. Körösfalvi Pál hozzászó- lönülve, vizes, mély fekvésű, lásában javasolta, hogy szükséges egészségtelen helyeken fekszenek, lenne olyan módszerek kialakítá- Békés megyében a felmérés ada- sa — mint például a hagyomá- tai szerint 4227-en élnek ezeken nyos kalákában való építkezés —, a telepeken. Jelenlegi helyzetük mely olcsóbbá tenné a lakások elmegköveteli a fokozatosabb törő- készítését. Dr. Haraszti János, » dést és a telepek folyamatos fel- munkalehetőségek biztosításának számolását. 1965 óta megkezdődött szükségességéről és a szemléletbe- ez a felszámolás s a megyében li változások jelentőségéről be- az OTP-akciók keretében 98 la- szélt. Ez nemcsak a telepen élők- kóépület készült el az utóbbi év- re vonatkozik, hanem a községek, wwmw*wwwwwwwM»wmwvHwmwMvwiWM 4 városok más lakóira is, hiszen sokan szinte akadályozói annak, hogy a telepekről bármelyik család is normális körülmények közé, a városok, községek utcáiba költözzön. Csepregi Pál vb-elnök- helyettes javasolta, hogy a további tennivalók végrehajtására helyes lenne egy alapos, mindenre kiterjedő tervet kidolgozni. A vb ezután határozatot fogadott el, melynek pontjait kiegészítették az elhangzott hasznos javaslatokkal. K. J. Árpád népét megelőzték (4. oldal) Mi gátolja a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását? (S. oldal) Kudarc (5. oldal) Negyvenöt méter magasságban, már az óriáskehely borításán dolgoznak a munkások; 1360 előregyártóit beton tetőelemet raknak fel a függő tetőtartó huzalokra. Novemberben már vizet ad e nagyszerű építmény. (Háttérben a kosárgyár épülete.) (Fotó: Márton László) Nemzetközi társastánc edzőtáborra készül Szarvas A Savaria Nemzetközi és Magyar Táncbajnokságon jelentette be Varga László, vb-elnök, hogy Szarvas városa július 14-től 31-ig nemzetközi edzőtábort kíván létesíteni a társas-táncklubok oktatói részére. A nagy örömmel fogadott kezdeményezés rendkívül hasznos, az idegenforgalom fellendítése mellett ugyanis a hazai versenyszerű társastáncképzés európai szintre emeléséhez járul hozzá. Az edzőtábor első hetében rendezett továbbképzésen olyan oktatók vesznek részt, akiknek A-kategóriás táncospárjuk van. A tábor másik részében tíz napon át a magyar A-kategóriás versenypárokat és 18 külföldi (szovjet, lengyel, cseh, jugoszláv, NDK, osztrák, olasz) párost is meghívtak a rendezők. A magyar és külföldi oktatók között az ismert drezdai táncpedagógusok, a Graf házaspár is részt, vesz a nemzetközi edzőtábor tanfolyamain. A tábor részvevői bemutatót tartanak Szarvas lakói számára, és a tanfolyam ideje alatt rendezik meg az A-kategóriás párok bajnokságát is. Az idén eddig 28 milliós kártérítés Békés megyében gyakrabban pusztít a jég, mint az ország más tájain Megyénk azzal a szomorú rekorddal dicsekedhet, hogy az országban első helyen áll öt év óta a jégverésas napok számát tekintve. A „rekord” 1962-ben volt, amikor 62 nap olyan jégverés fordult elő, ami milliós károkat okozott. De még az aránylag jó esztendőben is 32 ilyen napot tartanak nyílván. A megyei „elsőséget” a dévaványai Aranykalász és a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet tartja. De nemcsak a jég pusztítja a termést. A belvíz, a fagy, a hóalatti pálás, a homokverés is. Az elmúlt esztendőben a megye állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben az elemi károkra — amelyek 98 ezer holdon pusztítottak — közel 60 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító. Nem ígérkezik jobbnak ez az esztendő sem, hiszen az év eleje óta 28 millió forintot kellett ki. fizetniük. Sok mezőgazdasági üzem vezetője hajlamos arra, hogy a biztosítási díj terhére takarékoskodjon. Szomorú és zsebbevágó tapasztalatok győzik meg ezeket arról, hogy nem érdemes. „Ablakon kidobott pénz... Ez csak a biztosítónak hoz hasznot” — ahogyan egyesek mondogatták. Érdemes idézni a múlt év káreseteinek statisztikájából: A Békés megyei termelőszövetkezetek különböző biztosításokra S3 millió forintot fizettek be, és ezzel szemben 86 millió forintot vettek fel az elemi károk súlytotta földjeik után. Még szembetűnőbb az orosházi járás példája, ahol az elmúlt évben 12 millió biztosítási díjjal szemben 29 millió forintot vettek fel kárrendezés címén. A példák sajnos azt igazolják, hogy megyénk az ország többi megyéi közül az elemi károk egyik „kedvenc” területe. Éppen ezért kevésbé érthető, hogy a megye 140 termelőszövetkezete közül kettő nem fizet biztosítási díjat. Ez rosszul értelmezett takarékosság, hiszen egy-egy esztendőben többszörösét kaphatják vissza, ami inkább vall takarékos, ságra és gondoskodásra, mintha azt az összeget, amit a biztosítónak kellene fizetni, a közösben hagynák. B. O.
