Békés Megyei Népújság, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-14 / 160. szám
1969. július 13. 6 Vasárnap II tudomány segítségével termőre fogtuk a sziket ____ » A Halaspusztai Állami Gazdaság vezetőségének jubileumi oldalkiadványa Az Állami Gazdaságok Országos Központja és a Békés— Csongrád megyei Területi Főosztály évről évre rendszeresen figyelemmel kíséri az állami gazdaságok munkáját. Az 1968. évi gazdálkodás főbb mutatóit magában foglaló jelentés, a közelmúltban jelent meg. Az ezer forint halmozatlan termelési költségre jutó vállalati eredményt tükröző táblázatban a 15., vagyis a legjobbaknak kijáró helyen találni gazdaságunk nevét 320 forinttal. A gazdálkodás halaspusztai eredménye azért is jelentős, mert húsz évvel ezelőtt a sárréti világban, Szeghalom határából a legmostohább szikes talajon alakult meg az üzem. Jelenlegi határunk a debreceni főközlekedési műút mentén Csökmő—Üjiráz és Vésztő térségére terjed ki. A kataszter-nyilvántartás rendezése során azt állapíthattuk meg, hogy a 6414 hold összterület —melyből 4869 hold a szántó — átlagos aranykorona értéke nem éri el a nyolcat. A kedvezőtlen természeti adottholdankénti 38 kilóról, tavaly már 240 kilóig jutottunk. De nemcsak a műtrágyázás hatását érezzük előnyösen, hanem az istállótrágyázásra kijelölt szántó évenkénti ezer-ezerszáz holdjának teljesítését is. Ez megfelel a szántó 22—23 százalékának. A célszerű talajerő-gazdálkodással magyarázzuk, hogy szikes talajaink évről évre jelentős termést hoznak. Az Állami Gazdaságok Békés— Csongrád megyei Főosztálya mellett működik egy szakszolgálati laboratórium, melynek műszaki felkészültségét elsők között vettük igénybe. Mindenekelőtt célul tűztük a termőföld kémiai tartalmának megismerését. A szakvélemény alapján 1961—1968-ig 1100 holdon befejeztük a digózást. Ezzel egyidőben ugyancsak a szákszolgálati laboratórium javaslatára 2500 holdat — háromnegyed millió forint saját költség fel- használásával — meszeztünk meg az utóbbi három esztendőben. A talajjavítás eddigi módszerei jónak minősültek. A termőagrártudomány különböző ágaiban elért módszerek adaptálásával biztonságos termelésűvé tehetjük. A gazdálkodás tudományos alapon való szervezését tovább folytatjuk. Ezért is rendeltük meg a vállalat egész területének genetikai térképét, amely munkánkban eddig is kiváló segítőtársnak bizonyult. A növénytermesztés hozama tavaly néhány százezerrel meghaladta a 17 millió forintot. Ez az eredmény a 4869 hold szántóról Szeghalom térségében jónak mondható. A növénytermesztés azonban nálunk, mint általában a többi helyen sem azonos a mindent kitevő gazdálkodás fogalmával. Termelésünk tulajdonképpeni fő profilja az állattg- nyésztés. Tavaly már 21,7 millió forint árbevételt adott. Énnek 32 százalékát a szarvasmarha, 31 százalékát a sertés, 17 százalékát a juh, 19 százalékát pedig a baromfiágazat produkálta. Az állat- tenyésztés egyéb bevételei 1 Százalékra tehetők. gelőre számítunk, amelyen szakaszosan, villanypásztor segítségével egész éven át biológiai kiegészítést kaphat a szarvasmarhaállomány. A tejtermelés mellett tehenészetünk másik erőssége a borjúszaporulat alakulása. Ismételten csak a dolgozók jó munkájával magyarázzuk, hogy az 1968. évi borjúszaporulat száz tehénre vonatkoztatva elérte a 107 százalékot. Tehénállományunkat tavaly teljes egészében leellettük. Több tehén ikreket hozott a világra. A sertéstenyésztés a második legtöbb árbevételt nyújtó ágazatunk. Tavaly 29 vagon vágósertést értékesítettünk. A haszonállomány termelékenységének növelésére a fehér hússertést Corn- vallal kereszteztük, a minőség javítására pedig Landrach kanokat vásároltunk. Gazdaságfejlesztési terveinkben szerepel a kótpusztai kerületben levő telep szakosítása. Itt 300— 500 koca elhelyezésére gondolunk. Ehhez méretezzük majd a nevelőforintos árbevétel juhászaink jó munkáját tanúsítja. Pecsenyebárányból az idén 2100-at értékesítettünk. Júliusban és augusztusban 1200-at szállítunk és ezzel éves célkitűzésünknek eleget teszünk. Sokak előtt bizonyosan szembetűnő, hogy az állattenyésztés valamennyi főbb ágazatával foglalkozunk. Ez sajátos helyzetünkből következik. Az árbevétel növelése számunkra, mint már említettük, azért fontos, mert ennek alapján kapjuk az állami szubvenciót. Ezért is foglalkozunk baromfitartással, meg azért, hogy a Halaspusztán lakó dolgozóink feleségeinek munkát adhassunk. Ebben az esztendőben már 170 ezer pecsenyecsirkét értékesítettünk. 1964-ben mindössze 2 ezer csirkét neveltünk s akkor egy kiló súlygyarapodáshoz 4,3 kiló abrakot használtunk, a mai 2,6 kiló helyett. A pecsenyecsirke nevelésével együtt 20 ezer gyöngyöst is tartunk. Kiváló exportcikke az országnak. Azért tenyésztjük ezt a Korszerű üzemi konyha és kultúrház. ság következtében az állam az áruértékesítési árbevétel 11 százalékát — évi 2—3 millió forintot — folyósítja az itteni termelés fenntartására vissza nem térítendő támogatás formájában. Ezzel az igen jelentős segítséggel érjük el az évi 4—5,5 millió forint vállalati nyereséget. __ G azdálkodásunkat az állami támogatás rendszeréből adódó feladatok és kötelességek alapján szerveztük újjá. Szinte minden idegszálunkat az árutermelés fokozása foglalkoztatja. Az évi 2—3 millió forintos dotációt ugyanis abban az esetben is megkapjuk, ha a gazdálkodásban az 1968. évinél jobb eredményt mutatunk fel. Az állam közgazdasági ösztönzői bennünket tehát az árutermelés bővítésére predesztinálnak. Ezért több olyan intézkedést tettünk, melyekkel a szántóföldi növénytermesztés hozamait biztonságosan növelhetjük. A holdankénti nyolc aranykorona értékből jól kiolvasható a természet mostohasága. Ebből viszont nem sokan mernek következtetni arra, hogy a termelés milyen magas színvonalon áll. Csak kurriózumként említjük, hogy 1961 óta holdanként 12—17 mázsa búzát, 9—24 mázsa szemeskukoricát takarítunk be. Belvizes években általában a tavaszi vetésű növények hozama csökken, száraz években pedig mint tavaly is, a búza holdanként 16,9, a kukorica pedig 18 mázsát termett. Termésátlagaink azóta növekednek, mióta áttértünk a műtrágyázásra és a különböző vegyszerek használatára. Műtrágyafelhasználásunkban az 1961. évi réteg fizikai és kémiai állapota rendkívül sokat javult. Most már rájöttünk, hogy a talajjavítás jól bevált kettős módszerét egy harmadikkal, az altalajjavítással is bővítenünk kellene. A szakszolgálati laboratórium vezetője is ezt ajánlotta. Ezért rendeltük meg 1969. nyarára az Országos Talajjavító Vállalattól 300 hold kísérleti jellegű altalaj lazítását. Meggyőződésünk, hogy a viszonylag alacsony értékű földjeinket, gz Mi is célul tűztük a tehenészeti telep komplettírozását, melyet saját anyagi eszközeinkkel 1970— 71-ben fejezünk be. A 300-as szakosított telepből eddig egy 108-as istálló és a 3 ezer literes tejház készült el. Tehénállományunk nagy részét — számszerint 170-et — szükségférőhelyen tartunk. Dolgozóink odaadó, szorgalmas munkájának köszönhető, hogy a tehenészet tbc-mentesítése után az átlagos évi tejtermelés 3343 liter lett. A tehenészetről országos hírű Orosházi Állami Gazdaság után, területi igazgatóságunkon belül, ezzel az eredménnyel második helyen állunk. A kimagaslóan jó tejtermelést segíti a 105 holdas öntözött legelő. Ezt a tudományos intézetek szakmai támogatása alapján alakítottuk ki. A területet istállótrágyáztuk, műtrágyáztuk és me- szeztük. Üzemeltetünk rajta egy öntözőberendezést is. A fűhozam az első kaszálás idején ebben az esztendőben is elérte a 180—200 mázsa holdankénti zöldtömeget. Évekkel ezelőtt ugyanez a legelő első kaszálás idejére csak 25—30 mázsa zöldet termett. Második és harmadik növedékről akkor szó sem lehetett. A szikes talajon a szárazság mindent kiégetett. Az előírt legelőgazdálkodási feladatok jó elvégzése után éves átlagban holdankénti most már biztonságosan 340 mázsa zöldet termesztünk. A legelőgazdálkodásban szerzett tapasztalatnak megfelelően tovább növeljük az intenzív kezelésbe vont területet. A szakosított szarvasmarha-telep üzembe helyezésekor 350 hold olyan leA kótpusztai sertéstelepünkön mincból házakat, amennyiben a beruházásra sort kerítünk. Juhászatunk fejlesztésében az összállományhoz viszonyított 80 százalékos arányítást elértük. Ezzel jó alapot teremtettünk a gyapjú, juh tej és a pecsenyebá- rány-nevelés fokozására. Gyapjúból ebben az évben a szokásosnál jobb minőséget értékesítettünk. Juhtejből 120 ezer formt bevételt terveztünk. A 270 ezer tehenek villanypásztor mögött az öntözött legelőn. 30 falkát helyeztünk el. A har- . íme egy baromfifajt, mert"'' lehetőségeink minden tekintetben megvannak hozzá. Gazdaságunk vezetősége gondoskodik a dolgozókról. A központi kerületben 23, ebből 17 kétszoba komfortos, Kótpusztán pedig hat, ugyancsak komfortos szolgálati lakást építettünk. Az időszaki dolgozók elhelyezésére Kótpusztán hatvan férőhelyes, Halaspusztán pedig — Szeghalom—Csökmő—Űjiráz közelsége miatt — átrendeztük munkásszállásunkat kétszemélyes vendégszobákra. Dolgozóink étkeztetésére 1,8 millió Ft-ból építettünk korszerű üzemi konyhát, étkezőt s itt adtunk helyt a tv-szobának, a könyvtárnak és az olvasóteremnek. A jól végzett munka utáni pihenésre, kikapcsolódásra is gondot fordítunk. Külföldi és belföldi társasutazásra küldjük dolgozóinkat. A közelmúltban 32-en Abbáziában töltöttek felejthetetlen napokat. Négyen Erdélyben jártak. A bulgár aranypartra kettő, a Szovjetunióba kettő, Lengyelországba pedig ez év nyarán egy dolgozót utaztatunk. A napi munka után Halaspusztán is ki-ki megtalálja szórakozását. Gazdaságunk sportkörében három szakosztály működik: a labdarúgás, a sakkozás és az MHSZ-szel közösen a sportlövészet. Fenntartunk még egy tisztasági fürdőt is. Ilyen körülmények között élünk és dolgozunk Szeghalomtól alig néhány kilométerre, a Sárrét világában. (x)
