Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-09 / 130. szám
196ft. június 8. 10 Vasárnap A megszokottból lesz az unalmas Miért keresnek új és új ötleteket a Zrenjanini Ifjúsági Házban? Békéscsaba testvérvárosa a jugoszláviai Zrenjanin, a Bánát központja. Az elmúlt napokban művészeti együtteseik, képzőművészeik jártak Békéscsabán, kiállítás nyílt, mely a város életét dokumentálta, hivatalos és nem, l»iután, mondták, fesztiválra hivatalosak és ott mutatják be először azt a kompizíciót, amelyet majd Magyarországra, Békéscsabára hoznak. Fáradhatatlanok és jó kedvűek. Szépen is táncolnak, nem vitás. Egy év alatt magas szintre jutottak. „Különben egy új ifjúsági házat szeretnénk, közli Halesev Boro, mert ez a mostani nagyon régi, és nem is valami korszerű. Sokba kerül a toldozás-foldozás (akárcsak nálunk!), egy új és modem lassan nélkülözhetetlen. Gyűjtjük a pénzt mi is. Téglaie- gyeket árusítunk, bevezettük a „plusz 1 dinár mozgalmat”. Ez azt jelenti, hogy a belépőjegyeket 1—1 dinárral túlfizetik a fiatalok.” • Sokan járnak ebbe a házba, és nem véletlenül. „Mindig új és új ötleteket keresünk, mert nem jó az, ha valami megszokottá válik. Abból lesz az unalmas, és a fiatalság máris elfordul tóle.” Erre mondjuk azt, hogy „fontos a népművelési formák és módszerek változatossága.” Bírni ötlettel és idővel, meg felkészültséggel ezek a feltételei. Egyik sem nélkülözhető, erre mi is tudnánk jó néhány példát mondani. Sass Ervin Szorgalmas munka a kondorosi honvédelmi szövetségben o Szorgalommal dolgoznak Kondoroson a Magyar Honvédelmi Szövetségben. A tíztagú tanácsadó testület egy esztendő alatt négyszer tanácskozott. Mégpedig az ifjúsági honvédelmi nevelésről, a polgári védelem oktatásáról, a klubok, szakkörök működési lehetőségeiről, versenyek szervezéséről. Jól működik a 66 tagú lövészklub, melynek héttagú igazolt versenyzője van, akik a járási lövés zversenyben szerepeltek. A tartalékos tisztek klubja jó kapcsolatokat épített ki a társadalmi szervekkel; különösen sok támogatást kap a Vörös Október Tsz párt- és gazdaság-vezetőitől. A j tantestület honvédelmi nevelő munkáját jól segíti Csaba Dezső ; általános iskolai tanár, mint a | klub tagja. Május 9—10-én ren- ! dezték meg az úttörők honvédelmi I versenyét, amelyen 162 tanuló vett részt. Az iskolában működik I egy repülő-modellező szakkör, j amely a május 10-i, járási verse- [ nyen sikerrel szerepelt. A honvédelmi nevelés iránti ér- | deklődés és felelősségérzet növe- I kedését mutatja, hogy a községi tanács 15 ezeií, az FMSZ 2 ezer forint támogatást nyújtott az MHSZ- nek, melyből felszereléseket vásárolnak és a klubok részére asztalokat és székeket. A zrenjanini „Dom Omladine” igazgatója: Halesev Boro. vatalos találkozókon ismerkedtek egymással a két város, a bánáti és a békési táj lakói. A Zrenjanini Heteket megelőzve jártunk a testvérvárosban, és ott találkoztunk Halesev Boroval, a „Dom Omladine”, az ifjúsági ház igazgatójával. Erről a találkozásról szól ez a riport Irodájában hatalmas, a szoba egyik falát teljesen beborító pan.- nó előtt áll az íróasztala, és néhány vendégmarasztaló fotel. „Két éve működik a Dom Omladine — mondja. Tevékenységünket három részre osztjuk. Az első: a fiatalok alkotómunkájának ösztönzése, a második: a szórakoztatás, a harmadik: kimagasló tudású művészeti együttesek fenntartása és szerepeltetése.” Az első talán a legizgalmasabb, fűzi még hozzá, és ránéz a tolmácsra, hogy pontosan fordítson. „Szóval az első terület kisebb részei: van egy ifjúsági színházunk, aki a színjátszásban kívánja kiélni alkotókedvét, itt talál kellemes időtöltést Van írókörünk, költői esteket vitadélutánokat rendeznek. A képzőművészkör is látogatott. Űj alkotásaikat rendszeres kiállításokon mutatják be. A zenei körben a muzsikusok gyülekeznek, megalakult a népi zenekar, a tánczenekar és a kamarazenekar. A kimagasló tudású együttesek közé soroljuk a népi együttest. (Békéscsabán is szerepeltek.) Ez a tánccsoport mindössze egy esztendős, de már nyolcvan tagja van és saját zenekara, szólistái. Százötven fellépésük volt eddig, nemcsak Zrenja- nlnban, a környék falvait és városait is felkeresik, eljutottak Szlovénia, Macedónia, Bosznia városaiba is, legutóbb pedig Romániában vendégszerepeltek. Koreográfusuk Acin Slavkó, az egyik iskola tornatanára, a tánc szerelmese és mestere. Hét függetlenített és nyolc tiszteletdíjas munkatársa, vezetője van a Dom Omladine-nak. Ehhez persze anyagi fedezet is kell. „A táncestek a fő bevételi forrás — mondja az igazgató. Egy- egy estén, a ház kerthelyiségében ezren is vannak, jönnek a fiatalok, hiszen a város legjobb zenekara játszik itt. A fotocellás játékautomaták utcája is vonzó, ennek bevételéből is kapnak vagy 30 százalékot. A műsoros estek szintén sok vendéget hoznak. Nem régen .rendeztük meg a „Zrenjanini tavasz” című énekesvetélkedőt. Nagy reklámot csináltunk neki, volt jelentkező és néző rengeteg. Most a villanygitárosok vetélkedőjét szervezzük.” Vasárnap délelőtt már teljes üzem volt a Dom Omladine-ben. Próbáltak a népi táncosok, délA Békés megyei pedagógusok életében kétségtelenül jelentős állomás a Pedagógiai Társaság megyei Tagozatának megalakulása. A Magyar Pedagógiai Társaság két éwei ezelőtti újjáalakulása (1877. óta kisebb megszakító, sokkal folyamatosan működött) után fellendülő pedagógiai köztudat mind társadalmi méretekben, mind a nevelők táborában máris érezhető. A közvetlen program: az V. Nevelésügyi Kongresszus előkészítése eddig is foglalkoztatta megyénk pedagógusait és dolgozóit A Pedagógiai Társaság megyei szekciójának megalakulása azért jelentős, mert ennek az egyre inkább kiterebélyesedő pedagógiai mozgalomnak hivatott a helyi gazdája lenni. Lényegében kettős feladatot keli megoldania: 1. Követni a haladó Békés megyei tanítóegyesületi (tanügyi) mozgalmak hagyományait; 2. teljes aktivitással munkálkodni a Társaság céljainak és feladatainak szellemében a szocialista nevelés elveinek és gyakorlatának megvalósításáért. A Békés megyei nevelők baladó mozgalmának kiemelkedőbb állomásait azért tartom szükségesnek idézi, mert nagyon tanulságos mind társadalmi, mind pedagógiai tekintetben. Másrészt pedig a folyamatosságot, a neveléstörténeti kontinuitást bizonyítják, történelmi hangsúlyt adnak Tagozatunk megalakulásának, s a haladó hagyományokra épülő szocialista pedagógusi mozgalom iránti felelősségünket növelik. Az is pozitív tényként kezelhető, hogy megyénk tanítóegyesületeinek célja, törekvéseinek tartalmi tendenciája általában egybeesik a népi politikai, osztályharcos forradalmi irányzatokkal. Ml, Békés megyei pedagógusok kétségtelenül -jogos büszkeséggel tekintünk vissza, egészen Tesse- dik Sámuel koráig. Ez alkalommal meg különösképpen, mert nemcsak megyei, hanem országos vonatkozásban is párját ritkító tanítóegyesületi hagyomány fűződik munkásságához. Tessedik tudtával és erkölcsi támogatásával közvetlen munkatársai: Skolka András és Kristóffy György határozott lépéseket tettek a tanítók egyesületének megszervezésére. Megértették a fejlődés sürgető parancsát. Gondos előkészítő munkálkodásuk eredményeként 1804. májusában (vagyis 165 évvel ezelőtt!) megalakult Szarva- j son a „Néptanítók Testvéri Szövetkezete”. A legelső Békés megyei (de az országban is csupán a második) tanítóegyesület tehát ettől az időtől számíthatja kezdetét. Elnökévé Skolka Andrást, jegyzőjévé pedig Kristóffy Györgyöt választották meg. Negyedszázados léptekkel haladva, a refomkor végén Vajda Péterhez, a természettudományos szemlélet pedagógiai rangra emelő tanár, költő és pedagógiai író nevéhez kapcsofhatjuk a megyei pedagógiai mozgalmat., A tanítók felemelkedését az egyetértés, a testületi szellemi, a közösségi étet kereteinek fejlesztésével kívánta erősíteni. A szabadságharc és a kiegyezés korának kiemelkedő pedagógus Jelentős állomás Megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság megyei Tagozata vezető egyénisége megyénkben Tatay István. Az 1848-as I. Egyetemes Tanügyi Kongresszuson a haladás élvonalában tevékenykedik. Egyike volt a négy „naplóvivőnek” (jegyzőkönyvvezető). Többször is felszólalt. A „nehézkesekkel”, tartózkodókkal szemben „az idő gyors haladásához képest”, a forradalmibb lendületű iskolareformot sürgette. A szórványosan megalakult helyi egyesületek lényegében önállóak voltak. Elterjedésükben és munkájukban azonban jelentős szerepet töltött be az 1872-ben megalakult „Magyarhoni Tanítóegyesületek Országos Szövetsége”. Felhívására ezekben az években megalakult a „Békés megyed Tanítók Egyesülete” is. Csatlakoztak hozzá a többi megyebeli helyi egyletek, mint pl. a békési, békéscsabai, gyulai, orosházi és a szarvasi. 1880-ban megyénkben 129 tagja volt a tanítóegyesületnek. Később alakult meg Füzesgyarmaton a Sárréti Tanítóegyesület, Papp Lajos vezetésével. Arról is tudunk, hogy a nyolcvanas években a békési egyletnek tiszteletbeli tagja volt Karacs Teréz is. A pedagógusok a tarthatatlanul nehéz élet- és munkakörülményeik javítását célzó megmozdulásukat egy újabb eseményhez, a népoktatási törvény (1868. 38. te.) negyedszázados jubileumához kötötték. 1893. ezért jelentős dátum a tanítóegyesületi mozgalom történetében megyénkben Is. A mozgalom tengelyében ekkor Benka Gyula állt. Az 1893-ban rendezett szarvasi tanítóegyesületi gyűlésen Benka így summázza a tanító, a pedagógus korszerű magatartásának igényét: „A tanítónak olyan személyiségnek kell lennie, ki a kor szellemét megértve, mint a folytonos haladás embere ne betanult formákhoz, s vakon követett tekintélyekhez ragaszkodjék feltétlenül, — de belátással megválasz- sza a haladás eszközeit, s szigorú önbírálattal folyton javítsa tanmódját, s nevelési eljárását. Ily úton vezesse az ifjú nemzedéket valódi műveltségre.” A nevelés célját pedig a következőkben jelöli meg: „Áz uralkodó eszmei szerint vezetni bennünket, az uralkodó érzést, gondolkodást vésni lelkűnkbe — ahogy a szépet, a jót és igazat, mint eszményeket elérni akarja az emberiség —, úgy vezetni bennünket a haladás útján!” Benkáék tehát azt vallják, hogy a nevelési eszmény és cél, az ő kifejezésükkel élve: „módosul az uralkodó eszme változása szerint”. Igen helyesen látják már a századfordulón, hogy a nevelés mindig konkrét társadalmi viszonyok között folyik; minden nevelés egy adott kor, adott társadalom nevelése. Ezzel viszont azt elismerik, hogy a társadalmi fejlődés újabb és újabb követelményeket támaszt a neveléssel szemben, vagyis, hogy — mai terminológiával élve — a nevelés történelmi és osztályjel- legű. Lényegében hasonló pedagógiai elveket vallott az 1896-ban Nagy Lajos (Orosháza) elnökletével újjáalakult „Békésvármegyei Általános Tanító-Egyesület” is. A tanügyi, pedagógiai, didaktikai törekvéseken túlmenően, a tanítók az összefogástól, az egyesüléstől remélték anyagi helyzetük rendezését, életkörülményük viszonylagosan elfogadhatóvá tételét. Az országos és megyei egyesületi központok is a tanítók jogi és társadalmi helyzetének javítását, a fizetések rendezését, a nyugdíj megoldását látták egyik legfontosabb feladatúknak. A bérezés és nyugdíj igényének országos szintű megfogalmazása egyéb, ként igen közel jár a Békés megyei egyesületnek 1899-ben, Gyomén tartott közgyűlésén elfogadott pontjaihoz. Az anyagi helyzet javítása tekintetében azonban nem tudtak érdemleges eredményt elérni a tanítóegyesületek. Megyénk tanítóságának helyzete századunk első évtizedeiben különösen nyomasztóvá vált. Az éles hangú reflexiót Krecsmarik Endre, szarvasi forradalmár pedagógus így fogalmazta meg 1912- ben: „Nem lehet e szomorú jelenség mellett egyszerűen csak napirendre térni. E letargikus közöny előidézésében bűnösen nagy szerepe van a mi beteges felfogású, felületes ítélkezésű társadalmunknak. A tudatlanság és az ostoba parvenű észjárás nem a nemzet kultúrájának intelligens katonáit, önfeláldozó harcosait látja a tanítóban, hanem a szegény, nyomorgó koldust, akit szánni és lenézni lehet.” A szinte tarthatatlan körülmények még nyomasztóbban nehezedtek a tanítókra az egyházi iskolákban. Az államosításért folyó küzdelem ezért jelent előrelépést századunk második évtizedében is. E tekintetben megyénk akkori pedagógusai szintén számottevő magatartást tanúsítottak. A Békésvármegyei Általános Tanító- Egyesület 1913. május havi közgyűlésén igen jelentős határozatok születtek. Az úgynevezett 1913-as „békési határozatok” a tanítók széles közvéleményére komoly eszmei hatást gyakoroltak. Ebben ugyanis követelték, hogy 1) A népiskolákat államosítsák. 2) A hittant az iskolákból az egyházak hatáskörébe utalják. 3) A népiskolákban a tanítók általános erkölcstant tanítsanak. Továbbá több olyan radikális követelést fogalmaztak meg, amelyek a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete programjában is szerepeltek, E határozatok — nyilvánvalóan progresszivitásuk miatt — hazánk egész tanítósága körében nagy tetszésre találtak. Az államosításra vonatkozó követelést pl. 21 megyei egyesület, a vallás tanításának kiiktatását pedig 8 megye tette magáévá! Pedig a megyei egyesületek lényegében a konzervatív állami tanfelügyelőségek hatása alatt működtek. Megyénk legkiválóbb pedagógusai ebben az időben már együtt meneteltek a forradalmi munkás- mozgalommal. Ezzel magyarázható, hogy a Tanácsköztársaság idején a helyi direktórium lelkes támogatói voltak a tanítóegyesületekben is hangadó szerepet betöltő pedagógusok megyeszerte. Szarvason pl. a helyi tanítóegyesület alakult át „szocialista pedagógus szakszervezetté”. (Vörös szakszervezetnek is nevezték.) Ezáltal bátor előrelépést tettek, s a szocialista tanítómozgalom tiszteletreméltó hagyományát alapozták meg megyénkben. A tanítók és tanárok szakszervezetének helyi csoportja igen élénk és aktív kapcsolatot alakított ki a gyorsan pergő politikai, forradalmi eseményekkel, A fehér terror bosszúja nem is kímélte ókét. Békés megye tanítóegyesületi mozgalmának küzdelmekkel teljes, tanulságos története és progresszív hagyományai azonban nem voltak hiábavalók. A pedagógusok fejlődését és a demokratikus művelődéspolitikát szolgáló haladó törekvések a felszabadulás után — az egyesületek tagjai által korábban annyira óhajtott szocialista lehetőségek között — kedvezően éreztették hatásukat. Bizonyára nem tekinthető túlzásnak, ha azt is hozzáfűzzük, hogy a Pedagógiai Társaság megyei alakuló aktusa alkalmából is érezzük ennek a küzdelmes és a fejlődés irányába annyiszor kikitörő, haladó múltnak ösztönző és kötelező hagyományát. A megyei tagozat munkaprogram-tervezetének egyik alapgondolata szerint feladatának tekinti a Magyar Pedagógiai Társaság célkitűzéseinek szellemében — azoknak a neveléselméleti, didaktikai-metodikai, vezetés-pedagógiai, valamint neveléstörténeti kérdések művelését, amelyeket az egyes munkacsoportok aktuálisnak tartanak. Most közvetlenül az V. Nevelésügyi Kongresszus anyagának feldolgozása és elterjesztése a leg. fontosabb. Készülünk azonban hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születése 100. évfordulójának megünneplésére is. A Tessedik Sámuel halálának 150. évfordulójával kapcsolatos emlékülést Szarvason rendezi meg az elnökség 1970 ószén. Távlati terv a megyei tanítóegyesületi mozgalom történetének feldolgozása. Ugyancsak öt-hat évi munkával kívánja a tagozat megvetni (felszabadulásunk 30. évfordulójára) a megyei Pedagógiai Múzeum alapjait is. A pezsdítő hatású alakuló ülés a nevelésközpontú társadalmi tu- Békés megyei Tagozatának elnöke dat erősödésének és az eredményesebb szocialista nevelés ígéretének záloga megyénkben. Erre az optimizmusra munkánk kezdetekor és feladataink megvalósításához feltétlenül szükségünk is van. Dr. Tóth La jos a Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei tagozatának eln'ike
