Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-02 / 124. szám
Fehérvárcsurgótól a Csurgói madonnáig Amerigo Tot első kiállítása Magyarországon TÓTH IMRÉNEK hívták hajdan a művészt, aki Amerigo Tótként, világhír- rel és hatvanévesen érkezett szülőföldjére. Művészetét hozta és élete tanulságait az egykori fehérvár- csurgói parasztfiú, aki igaz karriert csinált a világban: karriert épített emberségből és műalkotásokból. A műcsarnoki nagy kiállítás — az ötvenöt szobor, ugyanennyi grafika és a fényképek — a pálya művészi állomásait jelzik csupán, s nem beszélnek hat évtized hat emberéletre való kalandjairól, a művek fundamentumáról. Művészi pályája még Tóth Imreként kezdődött Pesten a húszas évek Iparművészeti Főiskoláján, amelynek konzervatív képzésmódja azonban nem elégítette ki az ifjú szobrászjelöltet, s európai vándorútra' indította, mint annyi más kartársát. A legjobb iskolát választotta 1929- ben, az akkori Németország már világhírű, modem művészeti központját, számtalan nagy festő-, építész és iparművész, számtalan haladó alkotó útrabocsátó- ját, a dessaui Bauhaust, Paul Klee, a század egyik legnagyobb festője volt itt többek között mestere, s mestere volt az egész Bau- haus-szellém, amelyhez politikai és művészeti nézeteiben mindmáig hű maradt, Két dessaui év után Párizs következett, s mesterként ugyancsak a kor egyik kimagasló alkotója, a modern szobrászától klasz- szikus erővel ötvöző Maillol. Iskolája után életiskolát választott a művészjelölt, s Hamburgban hajóra szállt, hogy hajósinasként bejárja a Balti-ten gert Az első nagy kalandok után, a következő állomás Drezda, ahol Otto Dixnek, a harcos-szatirikus baloldali művészek köréhez kapcsolódott. Ez végképp megszabta politikai útját, a leghevesebb hónapokban együtt küzd a fiatal forradalmár antifasisztákkal, és a fasiszta hatalomátvétel után velük együtt is tartóztatják le. Megszökik és gya_ log éri el új és véglegesnek ígérkező hazáját, Olaszországot. Itt a megélheté- tésért folytat küzdelmet és a továbbtanulásért a római akadémián, majd később a művészi elismerésért. 1937-ben pályázatot nyer ismeretlenül, s egy csapásra ismertté válik: grafikus és portréfestő lesz, s megint csak a baloldali szellemi mozgalmak részese. A háború megtöri felívelő művészkarrierjét. Kapós-neves művészből csendben, de hatásosan dolgozó katona lesz, az olasz ellenállás ej tőemyős tisztje, partizán- csoportok és antifasiszták összekötője. Majd súlyos sebesült: egy bevetéskor örök sérülést szenvedett. A BÉKE ELSŐ ÉVEIBEN a volt partizán és aktív kommunista ott kezdi a művészpályát, ahol már egyszer végighaladt: új küzdelmekkel az elismerésért Tehetsége, akarata, teremetőereje győz: 1349- ben megkapja az első rangos állami megbízatást a ragyogó új Termini pályaudvar domborművére, s ezután sorra bizonyítja be pályázatokon és megbízásos rn Moldvai Győző: BENNEM ÉBREDSZ Csak egy lobbanó, bíbor pillanat, csak egy madárfütty, csak egy égzengés, pár kósza nyúl a réten átszalad, bora mellől a vándor félrenéz. Jávorhegedűn a húr elpattan, hogy sebbel, jajjal sírjon azután: ennyi volt, amit belőled kaptam, ennyivel áldott meg a délután! Azóta bennem hálsz, bennem ébredsz, halk lépteid szívemen húznak át, miként felvérző templomi ének, mint őszi égben barna vadlibák. V Bencze József: Búzaszem Parasztok zsákjából kiestem, cingár kis búzaszem. Ezüstgyökér szép lábaim hantdombokra másztak. De megkent fénnyel a harmat, kis búzaagancsot, szarvat, és az ég sátoros árnya* ígért Most sárkány-szelek dér-taraja, cicka-szelek kakas zaja csipked, vagdos, rubint-karmo* vadborona kínnal. Mégis, ó tavasz nyár! Csak addig kibírjam. monumentális szobrokon, hogy új hazája és Európa egyik legkiválóbb szobrásza. Lexikonok, könyvek, cikkek, világot járó nagy kiállítások, díjak jelzik Amerigo Tot jelentőségét, s még inkább olyan szobrok, mint a római olimpiai csarnok plasztikái, (az építész Nervi, a kor egyik legkiválóbb architektusa), a római Kennedy-emlékmű (ezt a megbízatást hatalmas pályázat rendkívül erős mezőnyében nyeri első díjasként), vagy az amerikai Bartók-emlékmű Budapesten is látható egyik kis változata. Emberi, társadalmi hovatartozását pedig az olasz kommunista értelmiséggel ma is meglevő erős kapcsolatai fémjelzik, s nem utolsó sorban szülőföldjéhez való ragaszkodása: a Karinhy és Olivecro- na emlékének szentelt szobor, a Csurgói madonna és ez az egész kiállítás a Műcsarnokban. A KIÁLLÍTÁS ugyancsak dokumentálja Amerigo Tot pályáját a kezdetektől napjainkig. A kezdeti itáliai sikerekre emlékeztet a Bikák című arasznyi, de robbanó erejű kompozíció, vagy az Utolsó vacsora című bronzrelief, amely talán minden korabeli alkotásnál biztosabban mutatja, hogy Tot kezdeti periódusát az itáliai reneszánsz megújított, modemre hang. szerelt hagyományai határozták meg a világháború előtt. Szép fejű klasszikus asszonyok (Salome, Donatella), szép testű, telt nők (A szép Pathenopea) szólaltatják meg ekkor a szobrász erős, humanista optimizmusát, és valami megfoghatatlanul finom, üde, érzékeny frisseség, amely- lyel a korai reneszánsz hangulatába beoltja modern életérzését, A háború keserű élményei, egyéni tragédiák teszik bonyolultabbá, keményebbé ezt a szobrászatot a negyvenes évek végén. „Kavics”-korszaknak nevezi a művész ezeket az éveit és olyan címekkel is utal erre, mint a két Kavicsasszony című bronz akt: a művek valóban ka- vicsgömbölyűek és meggyötörtek, mint a görgeteg; erejük a viszontagságokat kiállt lélek erejéből fakad, optimizmusuk a vészeket kiállt ember optimizmusa. 1950 táján a sűrű kerek formákat nagy, tagolt és elnagyolt tömegek váltják fel a szobrokon. A plasztika absztrahálódik, mind távolabb kerül a természetes látványtól, anélkül, hogy erős optimizmusát, súlyos emberi harmóniáit elvesztené Tot művészete. Az alma mítosza és az Európa elrablása című kisbronz a folyamat kezdetét mutatják a kiállításon, a csak fényképen látható pályaudvari dombormű, a római autóklub ugyancsak geometri- kus-elvont ritmusú reliefje már az új korszak termése. Az elvont forma azonban konkrét élményeket fog kompozícióba. A föld füle című bronz totemoszlopos fensége, a Hódolat az ikerrepülőknek vagy a „Komarov emlékére” nehéz, tagolt ritmusú, jéppúgy a kor humanizmusát szólaltatja meg, mint a legújabb alkotás, a hazatérésre készített és a szülőfalunak szánt Csurgói madonna. EBBEN AZ UTOLSÓ alkotásban szándékosan fordul még egyszer a művész a reneszánsz emlékéhez, hajdani korszakához: korai humanizmus tiszta formáival, és a mai embereszmény hitével, azaz vallásos madonnába rejtett világi optimizmussal szól az életről. I Amerigo Tot köszönti a földet, amely Tóth Imrékén* útnak indította. Zs. A. Écskai festők A Zrenjanini Hetek alkalmából a békéscsabai múzeumban nyitották meg az écskai művésztelepen alkotó festők tárlatát. A tárlat jól reprezentálja a bánáti tájon alkotó művészek törekvéseit, témavilágát. Reprodukcióink a kiállítás anyagából mutatnak be három alkotást. Berendia Mihail A székesegyház Sztojanovic Sip , Dragoslav Sárga falu Dolonec Franjo Az écskai Zöld utca
