Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

1869. június 7. 4 Szómba! Ha Gyulavá­riról beszé­lünk, tulajdon­képpen ez há­rom különálló települést jd- lent. Ugyanis a község Óvári, Új­vári és Dónes-majorból tevődik össze. Óvári és Dénesmajor a két Körös, a Fehér és Fekete között fekszik, míg a legfiatalabb tele­pülés, Újvári már annyira közel van Gyulához, hogy ha nem len­ne közöttük az Élővíz-csatorna egyik mellékága, összeérne a vá­rossal. A központ mégis Óvári. Ez a régi emlékek és írásos bizonyí­tékok alapján 800 éves. A tisztes kort nem lehet észrevenni a köz­ségen. Ellentétben az évek múlá­sával, évről évre fiatalodik, amit az is bizonyít, hogy a község ve­zetői hosszabb távra is bátran, me­részen terveznek. Ezekről beszél­gettünk Novak Mátyással, a köz­ségi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökével. — Alaposan, átgondolt tervek­kel próbáljuk kialakítani Gyula­vári végleges arculatát. Évenként más-más ágazat fejlődését segít­jük elő a fejlesztési alap kocent- rációjával. Az idei évben az egészségügy került sorra. Már te­tő alatt van az egészségügyi kom­binát, amelyben gyógyszertár, két orvosi rendelő, egézségügyi ta­nácsadó és orvosi lakás kap he­lyet. A kétmillió forintos költség­gel épülő kombinátot az idén ősz­szel szeretnénk átadni a lakosság­nak. Ezzel egy nagyon régi óhajt váltunk valóra, hiszen igaz, nincs messze a város, jó a buszközleke­désünk is, mégis jobb az, ha egy- egy gyógyszerért nem kell mind­járt Gyulára menni. Közművesítés Természetesen ezzel a koncent­rációval nem szűnik meg telje­A két Körös között sen más ágasatok fejlődése sem. Még bővíteni kell a vízműhálóza­tot is, amely már 90 százalékban be van kötve a házakhoz. Rövid időn belül el szeretnénk érni, hogy minden házban follyon az egész­séges ivóvíz. Egy éve kötöttük rá a gyulaira a már meglevő hálóza­tunkat, azóta zökkenőmentes a község vízellátása, amelyet már a mi régebbi törpevízművünk nem tudott biztosítani. Nagy gondot vett le a község vezetőiről a nyom­daipari vállalat, amikor kihelye­zett egy címke- és dobozkészítő részleget. Ez 40—50 nő elhelyezé­sét biztosítja. Persze nem aján­dékként hullott az ölünkbe. A helyi tanács előnyös ajánlatot tett a nyomdavállalat vezetődnek, amely — azóta bebizonyosodott — számunkra is és számukra is jó befektetésnek bizonyult. Eredmé­nyesek a tárgyalások az üzem to­vábbi bővítésére. Két-három éven belül a jelenlegi létszámot 100— 150 főre kívánjuk emelni. Lakásépítés tanácsi segítséggel Naponta 600 ember utazik el a községből városi munkahelyére. Nagyon észre lehet venni a közeli város vonzó hatását, ahol sok fia­tal találja meg számítását és te­lepedik le. Ez is gond, amelynek azonban reméljük megtaláljuk az ellenszerét. Rendezési tervet dol­goztak ki, amelynek az a célja, hogy feltárjuk a beépítetlen terü­Ismerkedés megyén kívül A szocialista brigádvezetők or­szágos tanácskozásán megyénkből is jó néhányan részt vettek. A beszámolóban szó volt a nyíregy­házi Ságvári, az alsózsólcai Üj Elet és a pestimrei Szabadság Tsz-ről, ahol a szocialista brigád­mozgalom országosan a legjobbak közé tartozik. E helyiségneveket hallva kere­kedett fel a közelmúltban 25 ter­melőszövetkezeti párttitkár és a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének szervezésében há­romnapos tanulmányút alkalmá­val megtekintette az előbb emlí­tett termelőszövetkezeteket. Mind­három helyen megállapították, hogy a termelőszövetkezeti tag­ság 80 százaléka szocialista bri­gádokba tömörülve látja el fel­adatát. A munkaversenyt ver­senybizottság szervezi és irányít­ja a legteljesebb anyagi érdekelt­ség alapján. A háromnapos or­szágjáráson szerzett tapasztalato­kat a tsz-szövetség, illetve a ter­melőszövetkezetek párttitkárai ezekben a napokban hasznosítják. leteket, amelyeket lakásépítésre aján­lunk fel kedvez­ményesen. Meg­kezdődtek a tár­gyalások az OTP- vel is társasházak építéséről, amihez közművesített területet biztosítunk. Készül a terv Újvári teljes beépítésére és közelinek lát­szik a gáz átvezetése Gyuláról. Jól jött a községnek a vendég­látó és az ÁFÉSZ versenye. Mind­ketten a cél érdekében egymással versengve építik egységeiket. Ed­dig volt egy eszpresszó, amelyet az ÁFÉSZ épített — legyen nekünk is —, mondták a vendéglátósok, és rövid idő alatt elkészült egy kor­szerű presszó, amely a városban sem vallana szégyent. Kontrázott az ÁFÉSZ és hozzákezdett egy ABC-áruház építéséhez, amely most már véglegesen megoldja' a község iparcikkel való ellátását. Átkelőhely Romániába A jövő évben megnyíló romániai átkelőhely is feladatot ró a ve­zetésre. Alaposan fel kell készülni a várható idegenforgalomra. Ko­moly összegeket áldoznak a község csinosítására, parkosítására. A helyi termelőszövetkezet is szeret­ne bekapcsolódni az üzleti élet vérkeringésébe és megnyitni egy csárdát, ahol tájjellegű ételeket, italokat mérnének. A lakosság ellátása mellett nem feledkeznek meg a szellemi élet fejlesztéséről sem. Huszonhat pe­dagógus foglalkozik a község 394 iskolaköteles tanulójával. Nem ilyen kedvező a tanterem-ellátás. A jelenlegi kilencből négy szük­ségmegoldás. Nincs megfelelő tor­naterem és a politechnikai okta­táshoz nélkülözhetetlen munka­terem. Ilyen körülmények között is az iskola tanulóinak tanulmányi átlaga 3,47, ami a járási átlag fe­lett van. A dolgozók iskoláiban az elmúlt évben 15-en végezték el a 8. osztályt. Jónak mondható a községi könyvtár könyvállománya, ahol hatezer kötet könyv között válogathat a 719 rendszeres ol­vasó. Gond nélküli község talán sehol sincs. De. a mindennapi életben felmerülő gondok megoldása az a választó-víz, amelynek nyomán a rátermett vezetők irányításával — ha sok átvirasztott éjszaka árári is — kialakul a gazdagabb jövő. így van ez Gyulaváriban is, a két Körös között. B. O. Kooperáció — hátrányos helyzetben Gazdasági életünk új színfolt­ja a szocialista kooperáció. Ez a fogalom lényegében több mező- gazdasági vállalat, termelőszö­vetkezet anyagi erőforrásának egyesítését jelenti, egy bizonyos meghatározott termelési cél meg­valósítására. Az utóbbi időben megyénkben is gomba módjára nőnek, szerveződnek ilyenfajta vállalkozások. Az állami támogatás rendsze­re már kiterjed több társulásra. Ismeretes a sertés- és a szarvas­marha-tenyésztés továbbfejlesz­tésére hozott kormányhatározat, melyben a 70 és a 30 százalékos állami támogatás, illetve saját anyagi alap felhásználása érvé­nyesül. Ezt a támogatást meg­kapja mindegyik üzem, amelyik a Magyar Nemzeti Bank beru- házáspolitikai versenyében — hatékonyság tekintetében — a legjobb helyezést éri el. Több kisebb beruházás megvalósításá­ban nincs versenyeztetés, az ál­lam ennek ellenére több-keve­sebb kedvezményt nyújt a tsz- eknek. Azok a szövetkezeti tár­sulások, szocialista kooperációk viszont, melyek a tsz-épí tő bri­gádoknál nagyobb hatékonyság­gal felépítik az előbbi módon engedélyezett komplett telepe­ket, megvalósítják a kisebb be­ruházásokat, műszaki felkészült­ségük növelésére — épületberu­házáshoz — nem kapják meg azokat az állami engedélyeket, melyeket a társulást alkotó tsz- ek külön-külön élveznek. Érdemes lenne megfontolni illetékes helyen az állami támo­gatás rendszerének továbbfej­lesztését és kiterjesztését a tsz- ek közös építőipari vállalkozá­saira is. Indokolja ezt az élet­ben bekövetkezett változás, amely társadalmi rangra emelte a szocialista kooperációkat. Másrészt, ha bizonyos beruházá­sok után a társulást alkotó szö­vetkezetek egyenként megkap­hatják az állami támogatást, ak­kor anyagi erőforrásaik kon­centrálásával létrehozott szocia­lista kooperációk miért esnek el ettől a lehetőségtől? Némi el­lentmondás tapasztalható az ál­lami segítségnyújtás rendszeré­ben, melynek leküzdésével bizo­nyára erőteljesebb ütemben fej­lődhetnének a megyében most már egyre több helyen működő építőipari tsz-vállalkozások. Dupsi Károly Oaiosiaiáikozó Kamuion Baaa„aBaaaaaaaRBaaaBMaaBaaaaaaaBaaaaaaflBaaBBasaaaaaaasBaaaaB, 18. — Vegye figyelembe, hogy tizenkettőkor próbám van — mondta Pankova. — Öntől függ, mennyi időt vesz igénybe a beszélgetésünk. Nekem csak két-három kérdé­sem lesz. „Szép nő — gondolta Sztasz — Igaz, kikezdte egy kicsit az idő. De azért még szép.” — Rögtön el is kezdhetjük. El_ mondaná, mit tud Sztavickij és felesége kapcsolatáról? — Nehéz beszélni ismerősök intim ügyeiről. — Ne féljen, Zinaida Fjodo- rovna — nyugtatta meg Sztasz. —• A rendőrségen, a gyóntató­székben és a pszichiáternél tiszteletben tartják a szakmai titkokat. Tehát? — Tizenöt éves barátnők va­gyunk Aljosával. .. — Jelena Nyikolajevnára gon­dol? — Igen, persze. Mindnyájan így hívjuk ... Pankova szenvedélyesen be­szélt, miközben hosszú, szép uj­jait tördelte: — Nehéz dráma. Végérvénye­sen széthullott ez a meleg, em­beri fészek, amelyet Bukova árnyalt intellektusa és Sztavic­kij művészi érzékenysége alapo­zott meg. Aljosenyka még re­ménykedik . .. A magas, jóalakú nő időnként felpattant és idegesen járkálni kezdett elegáns kosztümjében. — Bocsásson meg, ön mivel nagyarázza, hogy Sztavickij el- iiagyta a feleségét? űtáagyy ífoUvel-G&ntytj ifeuuto. OQOEf=oßo/Torm:mssa/ rettenc — Mivel? Hát nézze, pontos választ persze nem adhatok er­re, de mivel lehet önöket, érde­kes férfiakat a legkönnyebben letéríteni a helyes útról? — fi­lozofált Pankova harciasán. — Ahogy a franciák mondják: „Cherchez la femme.” — Én csak érdekes vagyok, de nőtlen — mondta szórakozot­tan Tyihonov. — Akkor még minden ön előtt — biztatta Pankova. — És mit gondol, hol kell ke­resnünk azt a bizonyos asz- szonyt? — Nem tudnám megmondani. Ez csak feltevés. — És Bukova sem tudja? — Alig hinném. Nekem meg­mondta volna. — Nagyszerű. Lesz önhöz egy kérésem: adja írásiján a tanú­vallomását. Lerövidítheti. Pankova a szomszéd asztalnál gyorsan rótta vallomását. Tyi­honov az ablakhoz lépett. A be­havazott Petrovkán nesztelenül surrantak a trolibuszok, a fagy­laltárus lustán tolta maga előtt kis kocsiját. Tyihonov halkan dobolt az ablaküvegen. Reggeli fáradtsága elmúlt, kellemes iz­galom fogta el, mint a vadászt, amikor megbízható nyomra buk­kan. A háló ki van vetve .;. — Kész — mondta Pankova. Sztasz az asztalhoz lépett, át­futotta Pankova vallomását. A papírlapot letette az asztalra. — Látja, egy óra hosszat sem tartott a beszélgetésünk. Alá­írom a belépőcéduláját. — Nagyszerű, még odaérek a próbára. Tyihonov odakanyarította a belépőcédulára kicsit nevetsé­ges, gyermekded aláírását. A bé­lyegzőért nyúlt, rálehelt. Pankova felállt. Sztasz iriég- egyszer rálehelt a bélyegzőre, majd visszatette a helyére. — Bocsásson meg, Zinaida Fjodorovna, még egy kérdésem lenne. — Tessék. Sztasz hangja alig hallhatóvá szigorodott: — Miért írt fenyegető levele­ket Tatjana Akszjonovának? Pankova elsápadt. Minden vér kiszaladt az arcából. — Milyen leveleket? Utálok levelet írni. Semmiféle Akszjo-’ novát nem ismerek. I — Nem? Nem ön mondta az' imént: „Cherchez la femme?” • — Istenem, ha Sztavickij his.: tóriájára gondol, nekem ahhoz semmi közöm. — Tudja mit, Zinaida Fjodo­rovna? Ha időben oda szeretne érni a próbára, ne vesztegessük egymás idejét. Habár félek, ma már semmiképp nem jut el a színházba. Itt kell elpróbálnia a nemeslelkű barátnő szerepét. — Miért ijesztget? — kiáltot­ta Pankova és sírva fakadt. — A főváros színházi közvélemé­nye sohasem engedné meg ... Maga még nagyon fiatal... — Mit nem enged meg a fő­város színházi közvéleménye? érdeklődött udvariasan Tyiho­nov. — Ellenkezőleg. Inkább üd vözölni fogja . . . — Maga még kisfiú! — szi­szegte Pankova elvörösödve. Sztasz megcsóválta a fejét: — Milyen kár, hogy nem va­gyunk egy áruházban. Ott leg­alább tábla lóg: „Legyünk köl­csönösen udvariasak!” Annál is inkább, mert egyelőre még nem értem az ön felháborodásának és ijedtségének okát. — Hiába igyekszik belekever ni ebbe a szégyenletes történet­be! — kiabálta Pankova. — Ha lehetne, egy kicsit csendesebben — szakította félbe váratlan szigorral Sztasz és Pankova tüstént elhallgatott. A szégyenletes históriába azonban önként keveredett bele. (Folytatjuk) Ebben az évben is nagy siker­rel rendezték meg a békési já­rás iskolásai Kamuion hagyomá­nyos dalostalálkozójukat. Sok érdeklődő gyönyörködött a ka­marakórusok, iskolai énekkarol és az úttörő kulturális szemle aranyérmeseinek műsorszámain Felvételünk a békéstarhosi ál­talános iskola kamarakórusát ábrázolja, vezetőjük, Kutyej La­jos tanító. (Fotó: Bakos Géza) A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT június 10-én (kedden) Békéscsabán, a MÉH Vállalatnál, Sallai u. 6 szám alatt GÉPEK, MOTOROK, MŰSZEREK, MŰHELY- BERENDEZÉSEK stb. BECSLÉSÉT, illetve lebonyolítását végzi. ANTIKVÁR KÖNYV­FELVÁSÁRLÁSI napokat tartunk a gyulai könyves­boltban június 10—11-én. VÁSÁROLUNK régi és új szépirodalmi, ifjúsági és tudományos szakkönyveket. Készpénzzel fizetünk. Nyitva: 10-én 8—13, 15—18-ig, 11-én 8—13, 15—17-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom