Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

1969. június 29. 9 Vasárnap ÚJ K.Q2SÉG S2QLETIK A várudvaron színészek járnak Születési helye: Kardos nagyterme, még most is őrzi en­nek az aktusnak kevésbé látvá­nyos nyomait. Ugyanis nem szá­radt meg a lakk, s azóta is cipő­talpak lenyomata sötéüik a par­ketten. Az egészhez viszonyítva, mihdez, mellékes. A jövő króni­kájába arany betűkkel kerül be az esemény, hiszen ma már rit­kaságszámba megy, ha új község alakul. A címként választott mon­dat állítmánya szándékosan van jelen időben. Kardos születik és nem született. A formális község­gé nyilvánítás után még éveknek, évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy valóban hasonlítson a gyak­ran több száz éves múltra vissza­tekintő Békés megyei falvakra. Ezt tudják az itteni emberek is. önálló közigazgatású településsé lenni nemcsak rangot, hanem kö­telességet is jelent. Képeslap A községbe látogató idegent a Csabai útról egy sor ház, laza füzérje kíséri a tulajdonképpeni központba! Itt van a környező vi­dék egyetlen' emeletes épülete, a tanácsháza, valamint az orvosi rendelő, a posta, hátrább áss is­kola és a kút. A szabálytalan öt­szög közepén, pányvára vetve egy tarka tehén legel . A Jeandő utcák helyén még bú­méi et ben meghúzott vonal innen­ső és túlsó oldalán is többnyire tanyasi jelegűek az épületek, ko­rántsem formájuk, mint inkább elszigeteltségük miatt. Ügy vél­jük, az a legjobb megközelítés, ha a kardosi porták felét belterületi, másik felét külterületinek mond­juk. A helybeliek szerint ez az arány tartósnak ígérkezik. Egy ta­nyai családból ugyanis csak a fi­atalok költöznek be a központba. A tanács 400 négyszögöles telke­ket kínál, meglepően alacsony, szögölenként 8—10 forintos áron. Az öregek kint maradnak. Köti őket a föld. a tanya és a meg­szokás. De rájuk is gondolni kell. A hosszúsori részen éppen ezért építenek járdát Családonként, 1480 forint a hozzájárulás, plusz a társadalmi munka és a község­fejlesztési alapból még 20 ezer forint. Pénz, pénz Aránytalanul kicsinynek tűnik a fenti összeg Dehát, ahogy mon­dani szokták „kis község kis pénz”. A fejlesztési alap összesen 150 ezer forint. Ebből már 100 ezer eleve le van kötve az előze­tesen felvett bankhitel visszafi­Mostanában gyakran fogad ven­dégeket Kardos. Jönnek a járástól, jönnek a megyétől. A segítő szán­dékon túl a kíváncsiság hajtja őket- nem mindennap lehetnek tanúi új község születésének. A kardosiak alig másfél nőnap­ja ásták le a helység névtábláját, s a most még festékszagú tanács­házát véglegesen májusban adták át. Itt kap majd otthont a könyv­tár is. A kis terem a mindenkori vb-üléseknek ad helyet és az es­küvőknek. Igaz, a mész-szagú fa­lak között még egyetlen ifjú pár sem mondta ki a boldogító igent, de — és ez biztató jel a jövőre nézve —, már két névadó ünnep­séget rendeztek itt. A csöppségek anyakönyvi kivonatába ezt írták be, születési helye: Kardos. Brackó István 294 aranyérmes bor Egerben Egerben szombaton befejező­dött a tizenkettedik országos bor­verseny. A versenyen 812 bort díjaztak, ebből 294 arany, 374 ezüst, 86 bronz érmet kapott. Mintegy’ 300 bormintát javasoltak a nemzetkö­zi borversenyre. A nemzetközi szőlészeti és bo­rászati hivatal úgy döntött, hogy a jövőben négyévenként meg­rendezik a világ-borversenyt. A magyar borászatot az a megtisz­teltetés érte, hogy hazánkban ke­rül sor először 1972-ben erre a minden eddiginél rangosabb bo­rászati rendezvényre. A város megint ünnepelni készül. A történelem tanúja, a vár mintha nagyot lélegezne ilyenkor, tornya mintha maga­sabbra emelkedne, és a csipkés- tarajú várfalak roppant súly- lyal támaszkodnak a földre. Mozdíthatatlanul, végérvénye­sen. A várudvaron a sárga szék­sorok, a zöld fútónövény és az 500 éve épített barna téglafal mozaikja kiáltó ellentét. „Az őr onnan vigyázta a törököket” — mutat a magasba Miszlay Ist­ván. a várszínház megálmodója es Suka Sándor, aki először járt itt, érdeklődéssel követi a kar ívét az öregtorony csúcsáig. Odafenn selyemzászlók lo­bognak és a várudvaron színé­szak járnak. Újak és régiek, a „Játék” állandó és első vendégei. Verőfény, ezüstszitálás a nap, a békés csendet a Várfürdő irá­nyából hullámzó muzsika tölti meg. A város megint ünnepelni ké­szül. Pénteken este fényköntöst öltenek a falak és odabenn a ha­todik évad megkezdődik ... Suka Sándor és Miszlay István a várudvaron. „Ott állt az őr... most a várágyú leállása lesz...” Aki hatodik éve játszik a várban: Iványi József, és az új vendég: Petényi Ilona. Az itteni embereket tulajdon­képpen nem élte váratlanul a hír. Tudták, hogy „valami” ké­szül. Még 1952-ben, amikor ör­ménykút község megalakult, azt kérdezgették egymástól, hát ve­lünk, mi lesz? Nyúlfarknyi hír Három hónappal ezelőtt közöl­tünk lapunkban egy hírt. Pár sor volt csupán, lehet, hogy nem is tűnt fel mindenkinek. „Az Elnöki Tanács pénteken megtartott ülésén több napirend mellett tárgyalt Békés megye te­rületrendezési helyzetéről, s olyan határozatot hozott, hogy a szar­vasi járásban Kardos néven új községet szerveznek, melyet ör­ménykút és Csabacsűd határol...” Az új község első tanácsülését április 1-én tartották meg. Ezt a dátumot tekinthetjük Kardos szü­letésnapjának. Az ünnepi ese­mény színhelye a tanácsháza za ringatózik, kukoricalevél su­sog. Kihaltak az utcák. Mind a három! Dologidő van. A régi kút- nál vizet gyűjtő kis társaság való­ságos gyülekezetnek tűnik. A lo­vak egykedvű nyugalommal bó- kolrak fejükkel, amíg lassan, kannánként merve megtelik a lajt A vizet a tsz műhelyéhez v,- szik, inni és gépeket mosni. Kint és bent Kardos területe 7434 katasztrá- lis hold, lakóinak, száma 1660. A több mint négyszáz családból, a Csabai út mellett 286-an, a Gim­názium-soron 162-en laknak. A külterületieknek több mint fele betonozott járdára lép, ha elhagy­ja a tanyát és 97 — nem a köz­ponthoz tartozó — házban van villany. Nehéz arra válaszolni, hogy hol a tényleges határ a kül- és belterület között. Az el­zetésre. Pedig — első látásra úgy tűnik —, sokat költöttek Kardos­ra. 1967. január 1 óta 2 millió 371 ezer forintot ruháztak be. Több mint 1 millióért épült meg az 500 méter hosszú, hat méter széles, süllyesztett szegélyű, portaiam", lőtt bekötő út. Az impozáns gyor­sasággal felhúzott tanácsháza 829 ezer forintba került. Az eddigi járdák 104 ezret emésztetek fel. A takaros postaépület (csaknem fél millióba került) közös beru­házás eredménye. A jövő terveiről, amelyek szi­gorúan materiális jellegűek, Sza­bó Károlyt, a községi tanács vég­rehajtó bizottságának titkárát kérdeztük. — összesen három kutunk van. Egy itt. kettő kint, a tsz major­jaiban. A futballpálya mellett új kutat fúratunk. Megalakítjuk a törpevízmű-társulást és az Egyet­értés Termelőszövetkezettel közö. sen viseljük a költségeket. Kelle­ne egy bolt is. Ahová most járnak az emberek (hétfőn, szerdán és pénteken van friss kenyér), a Csabai út mellett fekszik. Nincs éppen közel. Sajnos, iparos sincs. Pedig jó lenne valaki, aki ezt, azt megjavítja. Innen nemigen járnak el az emberek. A tsz jó megélhetést biztosít. Könnyű gyö­keret ereszteni. Az orvos és az iskola tizenegy pedagógusából nyolc a községben lakik. Ez nem kis dolog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom