Békés Megyei Népújság, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA 1969. JÜNIIIS 89., VASÁRNAP Ára: 1,20 Ft XXIV. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM Korszerűbb szemlélettel Nyole nemzedék élete Orosházán Látogatás, a késsülő jubileumi kiállításon Masainkban is elég gyak­ran szóba kerül különböző irányító szerveink testületi ülésein a megye mezőgazda­ságának szakember-ellátottsá­ga. Természetesen távolról sem úgy, mint 10—12 évvel ezelőtt, amikor az okozott gondot, hogy a szövetkezeti gazdák többsége élénken til­takozott még egy-két szak­ember alkalmassága ellen is. Részben a „parancsolgatok“ számának növekedésétől, rész­ben pedig a kiadásoktól — munkabértől, szolgálati lakás biztosításától — tartottak. Ma már 158 egyetemet vég­zett mezőgazdász irányítja megyénk. szövetkezeteinek gazdálkodását, kis részben el­nökként, túlnyomó részben pedig főagronómusként. Így együtt nagyon kedvező ez a szám. A baj csak az, hogy nem jut mind a 136 kö­zös gazdaságba legalább egy egyetemet végzett mezőgaz­dász. Helyenként ugyanis ket­tő, három vagy még ennél is több van, míg máshol egy sem. Vagyis felső- és közép­fokú technikumot végzett szakember látja él hiányuk­ban a főagronómusi teendő­ket. A helyenként nagyon lassú termésátlag-növekedés­nek azonban nem ez a leg­főbb oka és hátránya. Inkább az, hogy a főagronómusok afféle elegendő számú tiszt­ás tiszthelyettes, vagyis felső- és középszintű végzettségű és elegendő számú szakmunká­sok hiányában irányitó „fő­tisztekhogy a hasonlatnál maradjunk. A még hiányzó szakembe­rek pótlása és a meglevők képzettségének növekedése elég lassú. A felső- és közép­foké technikumot végzett gyakornokokat — bizonyos szakmai sovinizmusból — a gyakornoki idejük lejárta után eltanácsolják, vagy könnyű szívvel elengedik őket. Ennek bizonyos fokú pozícióféltés az oka. Könnyű ezt megérteni, ha figyelembe ▼esszük, hogy a mintegy 900 termelőszövetkezeti brigádve­zető közül mindössze 158-nak van feladatához mérteni kép­zettsége. A főkönyvelők 41,3 százalékának nincs középisko­lai érettségije. Mi több, né- hányan könyvelői képesítés nélkül töltik be beosztásukat. Akadnak megfelelő képzett­ség nélküli mérnökök, tech­nikusok és főállattenyésztők is. Ilyen körülmények között nem nehéz elképzelni, milyen szűkre nyitják a kaput a je­lentkező fiatal szakemberek előtt. Ennek megfelelően alig számottevő az ösztöndíj-jutta­tás is a szakembergárda ki­egészítésére, a képzettségi színvonaluk növelésére. A viszonylag rövidebb idő­tartamot igénylő és kisebb berkihatással járó szakmun­kásképzés 1960-ban kezdő­dött. Az elmúlt év végéig mégis csak 3396-ra növeke­dett a számuk megyénkben. Azaz mindössze ennyi „al­tiszt“ segítette jól megoldani a kevés számú szakirányító okszerű és célszerű agro- és zootechnológiai elképzeléseit. Azért ilyen kevesen, mert az eddig végzett szakmunkások jó része nem részesült tudá­sának megfelelő anyagi és er­kölcsi megbecsülésben. Mon­dani sem kell, hogy a koráb­ban végzett és hátrányos helyzetben levő szakmunká­sok példája inkább elretteni, minthogy tanulásra serkente­né az utánuk felserdülő fiata­lokat. Ezzel kapcsolatban érthe­tetlen összképet kapunk ter­melőszövetkezeteink jó részé­ben. Azt, hogy miközben évente több millió forintot fordítanak gépi felszerelések­re, gazdasági épületekre és kémiai anyagokra, szűk látó­körűségből elspórolnak né­hány százezer forintot azok­tól, akik szakszerűen és gaz­daságosan tudnának termelni az egyre bőségesebben ren­delkezésre álló korszerű fel­szereléseikkel. Elfeledkeznek szövetkezeteink egy részében arról, hogy a legtökéletesebb technológiai felszerelések is holt tárgyak hozzáértő embe­rek nélkül. Megyei vizsgálatok, írásos jelentések s nem egy ízben megyei vezető testületi ülé­sek foglalkoztak behatóan a közös gazdaságok termelésé­nek, irányításának ezzel a fontos oldalával. Legutóbb a megyei tanács végrehajtó bi­zottsági ülésén hangzott el az a jogos igény, hogy a járá­si, községi párt és tanácsi szervek tűzzék napirendre a termelőszövetkezetek szak­ember-ellátottságát, munka­erejének számát és képzettsé­gét. Azaz tegyék mérlegre, mennyire képesek mind ered­ményesebben, gazdaságosab­ban kihasználni a rendelkezé­sükre álló anyagi és technikai bázist, milyen anyagi és er­kölcsi ösztönzőkkel tudják biztosítani a szövetkezeti ve­zetők azt, hogy a termelés technikájának, technológiájá­nak fejlődése arányában meg­felelő szakmai tudáshoz, álta­lános műveltséghez jussanak az emberek. Az ezt sürgető hathatós intézkedések nélkíij belátható időn belül nem to­vábbfejlődésről, a hozamok növekedéséről beszélhetünk, hanem megtorpanásról, visz- szaesésről. Az állattenyésztés­ben és a zöldségtermesztés­ben máris jelentkeznek a me­gyénk lakosságának ellátásá­ra is hátrányos megtorpaná­sok jelei. Ezt csakis korsze­rűbb szemlélettel, szélesebb látókörrel lehet elindítani a kívánt fejlődési irány felé. Kukk Imre Mint ismeretes, október 5-én nyitja meg kapuit újra a láto­gatók előtt a múzeum. A korsze­rűsített épületben a város tör­ténetét bemutató állandó kiállí­tás nyílik. A termekben az elmúlt két és negyed századot megelevenítő tárgyi emlékek, a beavatlan szemlélő előtt „költői össze-visz- szaságban” várják a múzeumi központ rendezőgárdáját, hogy munkájuk nyomán végleges he-' lyükre kerüljenek. Nagy Gyula múzeumigazgató kalauzol a ter­mekben. Mielőtt azonban végig­járnánk a készülő kiállítás szín­helyét, érdemes néhány percig elidőzni a múzeum új raktárai­ban. Közel tízezer tárgyi emlék sorakozik a helyiségekben, me­lyeket a korszerűsítés során ala­kítottak ki tárolási célokra. Az itt őrzött anyagból csaknem ezer vastárgyat konzerváltak eddig a békéscsabai múzeum restaurátorai, de a munka ezzel még nem fejeződött be. A jubi­leumi kiállítás megnyitása után a múzeumbaráti kör tagjai és az érdeklődők is megismerked­Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az alkotmány 12. paragra­fusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1969. július 2-án, szerdán délelőtt 11 órára ösz- szehívta. (MTI) hetnek az itt őrzött anyaggal, ugyanis részükre külön bemuta­tót szervez a múzeum igazgató­ja. A nyolc nemzedék életét be­mutató kiállító-termekben még csupán a tárgyi emlékek látha­tók. A dokumentumok és a for­gatókönyv összeállítása most van folyamatban. A közelmúltban megkezdődött a Bogárzóval szemben kijelölt déli ipartelepen az új kenyérgyár építése Orosházán. A 4,3 millió forint beruházással készülő ke­nyérgyár napi kapacitása 72 má­zsa lesz, s a tervek szerint r* év végén már üzembe lép., A kapa­citásbővítő beruházás összegét a Sütőipari Vállalat saját erőből, a fejlesztési alap és hitei igénybe­Tegnap délután Békéscsabán, a KISZ-táborban rendezték meg az egy hete érkezett művészvendé­gek és a megye, valamint Békés­csaba vezetőinek találkozóját, melyen a művészek tapasztalata­ikról is beszámoltak. A találkozón részt vett Nagjy János, a Békés megyei tanács el­nökhelyettese, Babák György, a békéscsabai városi tanács el­nökhelyettese és még sokan mó­Lapunk tartalmából : Szalmából nem hull búzaszem (Cserei Pál cikke a 3. oldalon) Hajnaltól reggelig a gyárban (Riport a 4. oldalon) Új község születik (Brackó István riportja) A várudvaron színészek járnak (Képes riport a 9. oldalon) Nyári mini-rejtvény (a 18. oldalon) vételével fedezi. Az új gyár üzembelépésével megszűnik a három műszakos termelés, fel­szabadul a sütőüzemek kapacitá­sa. s így a sütemények választé­ka és mennyisége is nagyobb lesz. Az Építőipari Szövetkezet remélhetőleg tartja majd a ha­táridőt, s az év végén átadja rendeltetésének az új kenyérgyá­rat. sok, a megye és a megyeközpont művelődéspolitikával foglalkozó funkcionáriusai közül. A művészvendégek megköszön­ték az egyhetes figyelmes vendég­látást és azt, hogy közvetlenül megismerkedhettek Békés megye mai életével, társadalmi, gazda­sági és művelődési problémáival, melyekből alkotó munkájukhoz is sok tapasztalatot meríthetnek. Szálloda új nézőpontból impozáns látvány a Békéscsabán épülő Kos­suth téri új szálloda nemcsak a tér felől, hanem a Körös parti részről is . A vendéglátóipari vál­lalattól kapott információ szerint az építők a terv szerint haladnak a munkákkal, s előrelát­hatólag augusztus 15-e után megkezdődhet a mű­szaki átadás. Ezt követi majd a berendezés, mely­hez a bútorok már készülnek a Békéscsabai Fa­ipari Ktsz-nél, ahol egyedi tervek szerint, kizá­rólag e szálloda részére gyártják. A szállodában jelenleg a szerelési munkák folynak. A tervek szerint november 7-én már teljes kapacitással üzemelhet az új szálloda és étterem. Fotó: Demény Az év végére elkészül az új kenyérgyár Orosházán Elutaztak megyénk művészvendégei

Next

/
Oldalképek
Tartalom